Mennyien is látták a Hidembert? A hosszú cikket (sok betü) alant olvastad? Összefüggést érted?
" Hídembert - a forgalmazó Mokép adatai szerint - április 11-től tegnapig 152 500 néző látta, közülük 69314-en Budapesten váltottak jegyet a filmre. Szakértők úgy vélik, spontán közönségről és nem szervezett (például iskolai) csoportokról van szó. Erre utal, hogy a filmre eladott jegyek átlagára Budapesten 764 forint volt, ami beleillik a 600 és 1000 forint közötti fővárosi jegyár-átlagba. (A több százezer nézőt vonzó Honfoglalást az akkoriban jellemző 500 forintos helyárak idején 200 forintos átlagáron tekintette meg a közönség, jórészt amiatt, hogy a szervezett iskolai csoportok jelentős kedvezményt kaptak.)
A csaknem hetvenezres budapesti nézőszám - amint azt kérdésünkre a Budapest Film illetékesei elmondták - egy közepesen sikeres amerikai film nézettségének felel meg, például a március végén a mozikba került Nagyon nagy Ő című alkotást eddig valamivel több mint 70 ezren látták. Magyar film esetén, országos viszonylatban ugyanakkor a 100 ezer fölötti nézőszám mindenképpen szép sikernek számít."
2010. dec. 14. – Részben fiktív filmgyártáshoz 4,02 milliárd forintos állami támogatást vett igénybe P. Koltai Róbert filmes producer az index.hu portálon kedden ...
Én kihagyom. Továbbá azt sem értem meg, miért vannak ezek megsértődve, amiért már nem kapják meg a milliárdjaikat. Ami azért is szerencsés, mert ezekkel nem lehet korrekten elszámolni, hiszen az vagy diktatúra, vagy antiszemitizmus.
Valamelyik topicban volt egy nick az elmúlt hetekben aki bevallotta, hogy nem látta a szóban forgó dolgot (Pesty filmje) de elmondta a véleményét, hogy nem jó :)
Viszont erről igen: Fliegauf Bence Berlinale-díjas Csak a szél-jére 1878-an ültek be, pedig több budapesti plázában is bemutatták (Allee, Aréna, Westend, Mammut)
Így ennek fényében nem igazán várható nick aki ezt látta :)
A forgatáshoz szükséges eszközöket ingyen kapták, barátaik pedig a vágásban, a hangban segítettek. "Mindenki azt érezte, most kell megmutatni, hogy a szakma él, létezik és sokszínű" - mutatott rá Tarr Béla.
A filmet antológiaként határozta meg, ugyanakkor kiemelte: a rendezőknek semmit, még a kisfilmjeik időkeretét sem szabták meg annak érdekében, hogy mindenki szabadon dolgozhasson. Arra a kérdésre, hogy mi fogja össze a filmeket, Tarr Béla azt felelte, az, hogy mindenki a saját stílusában, a saját világnézete szerint alkothatott.
Nagyjából ennyi lenne az, amitől az ember elégedetten távozik a moziból – de még ott van a filmesek legalább fele. Közülük néhányan mélyen merülnek a giccsbe – Jeles András a „gondolkodom, tehát vagyok” frázisát mondatja el néhány fekete-fehér fejjel, Salamon András egy népdal sorait néhány színes fejjel, Siroki Lászlónak meg mindössze annyi gondolata támadt, hogy mi lenne, ha falusi tájképek alá városi dugó zaját vágna, a belvárosi képek alá meg madárcsicsergést –, de ez még mindig jobb, mint mondjuk Forgács Péter médiaművész kísérleti köldöknézése. A művész saját Tapintat című festményétől megihletve pár percig egy kibelezett, rohadó kecskét simogató és pöcögtető férfit mutat, miközben a képernyő szélén egy vers sorai futnak.
Fliegauf Bence ennél is továbbmegy a véleményformálás nélkülözésében: szavak nélküli kisfilmjében három hosszú snitten cigányokat mutat, akik nem csinálnak semmi különöset. Csak léteznek.
"A társadalmi tematika több rendezőt is megmozgatott, a témához való közelítés pedig rendkívül sokszínűvé tette a filmet. Török Ferenc például saját magát parafrazeálva a Moszkva – vagyis Széll Kálmán – téren álldogáló munkanélkülieket, illegális munkásokat kapja lencsevégre, kommentár helyett Orbán Viktor szónoklatát megszólaltatva: a miniszterelnök épp arról beszél, hogy mindenkinek lesz munkája."
