A deviza nem fedezet. Buborék. Árútermelés, ingatlanok, föld, ásványkincsek. Az arany is az.
Buborék? A világban kb. 30.000 milliárd USD buborék pénz kereng, mely mára már lázas igyekezettel próbál valami megfogható értékbe menekülni. Ezért is ugrott az égbe az arany ára. És sorolhatnám még mikbe is.
Az EKB-nek vajon van-e aranyfedezete? Ami az euro aranytartaléka. Itt kezdődnek a problémák. Az Euro övezetbe belépett országok gondolom betették oda. De nem!
Nem kell kölcsönt felvenni, és az idegenszívű uzsorások máris sírva bújnak a jó édesapjuk cicesze alá.
Meg kellene érteni, hogy az NEM kölcsön.
Az védelmi pénz, kölcsönre felvett kamatnak álcázva, és NEM opció, hanem kötelező.
Amikor Orbán kijelentette, hogy meg tudjuk oldani IMF nélkül, a "fiúk rendet tettek" és egy hét alatt és gyakorlatilag lenullázták az adósságcsökkentést.
Most már tiszta ügy az eskü körüli hisztivel, hogy az IMF egyik feltétele a Jegybank "függetlensége" azt jelenti, hogy a benn elhelyezett forintra váltott euró kamatát KORLÁTOZÁS NÉLKÜL lehet kitalicskázni.
Még a hülye is látja, hogy a veszteség sokkal nagyobb mint a magasabb kamatú IMF-től független kölcsönök felvétele esetén, a politikai függetlenség csorbulásáról nem is beszélve.
Vannak fétisiszták. Van aki a bőrszerkókba, van aki a cípőkbe és bugyikba és van aki az aranyba szerelmes. ;-)
A nemzeti pénz fedezete pedig már nem az arany, hanem éppen a deviza. Amiből mára szépen összegyűlt. De ha ugyanez aranyban lenne, akkor meg az lenne a baj (kifogás).
Egy jegybanknak az aranytartalékon csücsülni kell és aranytojástojó tyúkként maga alatt kikölteni. Fontos az aranytartalék és a nemzeti valuta aranyfedezete.
Mert 1990-ben Surányi úgy találta, hogy a dollár sokkal jobb befektetés és 60 tonnát elkótyavetéltek úgy hogy nyoma se maradt...
Surányi 1990-91 között és 1995-2001 között volt jegybankelnök. 1990-ben az arany ára ingadozott 400$-350$ között. Azután az arany ára csökkent 1993-ig kb. 330$-ig. tudni kéne, milyen áron adta el, de szvsz jó áron adta el.
1993-ban kezd el emelkedni az arany ára, akkor kellett volna várásolni. De nem tették meg. De ekkor nem Surányi a jegybankelnök.
1995 ben már kb. 375$ az arany ára és egy rövid és kicsi emelkedés után újra csökken egészen a 2001-es minimumig (275$). Ekkor kellett volna újra vásárolni. Ekkor Surányi a jegybankelnök. 2002 januárjában indul meg az arany ára felfelé, amikor már nem Surányi a jegybankelnök.
Tudni kellene, hogy akkor (2001) lett volna lehetőség ( pénz) aranyba fektetni.
Szvsz az eladás jó időpontban történt, a hiba inkább a vétel elmulasztása volt. Az arannyal kereskedni kell. Rajta ülni ugyanolyan hiba, mint egyesek szerint a valutatartalékon.
Az attól függ. Ha kompatibilis a hatalommal, akkor nem. Ez a jegybanki függetlenség egy iszonyt globáltőkés érdekeket kiszolgáló faszság. Szerintem.
De akkor ugye ennek a fenenagy függetlenségnek, melyek az előnyei?
Mondjuk én egyet tudok.
Az állam nem képes szétinflálni a nemzet valutáját.
De ha az állam a nemzeté, ezt miért is akarná?
Ja a bankok, meg a külföldi befektetők. Hát igen .......
A Bokros-Surányi féle csúszó leértékelés a nagy kompatibilitásban az bezzeg műkszött, a fenenagy konszolidációs folyamatban. Aminek mint tudjuk Ovi köszönhette azt a sikeres 4 évét. :-((
De hát a nemzethez nem tartozó spekulánsok is ott hizlalják a forintra átváltott eurójukat, és hétrét görnyedve talicskázzák kifelé a kamatkülönbözetet....
Hát nem kéne akkora kamatot adni és akkor nem kellene annyira görnyedni a talicska alatt.
Te, mint a nemzet tagja, bemész a kicsi pénzeddel a bankba, átváltod devizára és arra költöd el, amire akarod.
Igen, én is így gondoltam.
De hát a nemzethez nem tartozó spekulánsok is ott hizlalják a forintra átváltott eurójukat, és hétrét görnyedve talicskázzák kifelé a kamatkülönbözetet....
Ebben az esetben világossá teszi hogy a jegybank elnöke számára az Alkotmányra tett eskü összeegyeztethetetlen a munkája végzésével.
Tehát ellentétes érdekek állnak egymással szemben.
És ez sokak számára megkönnyíti ebben a bonyolult dologban a tájékozódást.
Ha mindezt összevetjük az IMF - Jogon felüli mentességek sorával, akkor körvonalazódik az a pénzügyi környezet, amelyikben felszínen próbálunk maradni.
És ha valaki azt mondja hogy ezt nem illik kritizálni, annak ott van Francoise Hollande, a következő francia elnökjelölt, aki kampányában minden köntörfalazás nélkül a pénzügyi szektort nevezte fő ellenségének.
Tehát az eskü, az IMF feltételek, a 38 milliárd euró valutatartalék szerepe, és a többi, eredetileg (és mesterségesen) homályos dolog letisztogatása politikailag is világossá teszi a valódi erővonalakat.
Azért mert szimbólikus csak. Ha ebből enged majd, akkor másban meg neki engednek ha.......
Az IMF-EKB EB azt szeretné, hogy esküdjenek fel a tőkeopiacok és az itt működő befektetők biztos profitjának védelmére. Akkor sose lehetne őket esküszegésen és hazaáruláson érni. Sőt. Dícsértessék a nevük is. Inkább ne is legyen semmilyen esküjük. Az esküszegést a törvény szigorúan bünteti. :-))
