Apropó szuverenitás: nem tudom, megvan-e, hogy a múlt héten Oroszország is belépett a WTO-ba. Már csak a formaságok vannak hátra. Csak azért mondom, hogy hátha jó lesz kapaszkodónak, ha át szeretnéd kicsit alaposabban is, nem csak polidili-konform meg Ájronháj-konform (vagy mi is volt a nickje a nagy kedvencemnek) módon gondolni ezt az egész szuverenitás-fétist. ;)
Egy vízió, persze aligha forradalmi, TGM-től, a kilencvenes évek közepén készült az interjú.
Én többé-kevésbé ugyanezt gondolom, persze a jövőt nem lehet megjósolni.
"Itt vagyunk a jövőnél, a tanítványaidnál. Játsszunk végezetül ezekről egy fantáziajátékot. Nézzük meg Budapestet 5, 10, 30 és 50 év múlva.
T.G.M.: 5 év múlva pont olyan lesz, mint most, 10 és 30 év múlva pont olyan lesz, mint most, 50 év múlva, gondolom, hogy már senki nem fog tudni bejutni a belső kerületekbe, mert akkora lesz a bűnözés. Gondolom pontosan úgy fog kinézni Budapest, mint Manhattan. Délelőtt a banktisztviselők bejönnek a hivatalukba, az V. kerületbe, négykor pedig kiürül a belváros és a Lipótváros. Este 6-tól kezdve géppisztolysorozatokat fogunk hallani. Éjjel senki sem fog kimerészkedni, mert az utcákat benépesítik majd a hajléktalanok a patkányok a kábítószeresek és az őrültek. A középpolgárság kiköltözik Rákoscsabára, Rákosszentmihályra, Zugló külsőre és Pesterzsébetre. A munkanélküli, alkoholista, kábítószeres underclass - amely a világ minden nagyvárosának a belterületeit megszállta - teljes mértékben át fogja venni ezeken a területeken a hatalmat."
(persze nem mindig gondolom így. és a magyarságnak sem feltétlenül kellene elveszítenie az életerejét, de igazából nem csak mi, hanem a fehér ember en block veszít az erejéből. )
"mert a csatát [az idővel]nem lehet megnyerni. még megvívni se. A csatatér csak az ember ostobaságáról és kétségbeeséséről árulkodik és a győzelem a filozófusok és a bolondok illúziója"
"ami kétségbeesés csak idő de az idő is csak ami volt"
(Faulkner: A hang és a téboly. ford: Göncz Árpád szdsz)
Ez a hárítás időszaka, hiszen még nem készült fel arra, hogy szembe nézzen a betegségével. Nem szabad őt durván szembesítenünk a tényekkel. Tudnunk kell, hogy amikor a tényeket elutasítja, akkor védekezik. Azért bújik a betegség súlyosságának tagadása mögé, hogy erőt gyűjthessen. Pillanatnyilag nem bír el több információt a betegségről, a várható történésekről.
Ebben az időszakban akkor segítünk neki a legtöbbet, ha a lehetőségeket figyelembe véve bátorítjuk Őt az aktivitásában, de finoman figyelmeztetjük, ha irreális terveket sző. A realitások figyelembe vétele lassan, fokozatosan segíti a beteget a tények felismerésében.
bár a nemzettudaton mint olyanon is lehetne vitázni, de ettől függetlenül az számomra és még egyesek számára tény, hogy kelet-európa egyik rákfenéje az etnokulturális nacionalismus, "a gonosz új változata".
vannak, akik ezt nem így gondolják.
én nem tudom, nem is akarom őket meggyőzni az ellenkezőjéről.
az a jó, ha nem kell ilyesmiben reménykedni, mert nem velünk bánhatnak méltányosan vagy méltánytalanul, hanem mi bánhatunk mással valamilyen módon. csak hát ez álom, gyengék vagyunk. kis, szegény, nacionalizmustól sújtott ország. ráadásul tessék megnézni a teljes termékenységi arányszámot, talán még az 1.3-et sem éri el.
azt azért senki sem gondolhatta komolyan, hogy egyenrangúak leszünk pl. a három nagy európai állammal (német, francia, egy.kir), hogy igazságosak és nagylelkűek lesznek velünk szemben. pláne egy kelet-európai összefogás nélkül. pláne konzervatívok.