A görögöket és az eurózónát mentik ma az unió vezetői, ha nem sikerül, az nekünk is baj: a válság gyűrűzése forintgyengülést, lassabb növekedést és államadósság-kezelési gondokat okozhatna. Tovább »
Akkor a "jótol tanulni" témát lezárhatjuk? Igaz, azt nem Te írtad.
"Ha ez ugyanolyan volt (lett volna), mint Orbánéké , akkor miért volt tavaly nyáron a nagy, országhatárokon átívelő hörgés?"
A Google által kiadott cikkek alapján "hörgés" akkor is volt, mert fizetni senki semmikor sem szeret. Azt, hogy Orbán alatt a "hörgés" nagyobb volt, mi okozhatta? Pl:
a mérték
a stílus
Orbánék erősen bírálták a Gyurcsány féle bankadót (mint mindent, amit csinált). Ebből szegény buta bankok arra következtettek, hogy ha jön a jóságos Orbán, akkor eltörli / csökkenti. Erre ezen a téren sem ezt tette.
Orbánék néhány esetben a sajátjaikkal kivételeztek (gondolj pl Járai biztosítójára)
"Pontosan mit jelent pl. az, hogy "a pénzügyi cégek egy része"?"
Nem tudom, hogy ezt hol olvastad, így csak találgathatok. Lehet pl, hogy a brókerekre, hitelközvetítőkre nem vonatkozott. .
"Enyhén szólva irrealitásnak tartom, hogy a magyar állami bank (MAB:-)) adja a világ legjobb ajánlatát"
nincs ebben semmi irrealis, volt mar ilyen a tortenelemben, postabanknak hivtak a magyar allami bankot a kivalo ajanlataival. nem is kerult csak tan ketszazhuszmilliardba a magyar adofizetoknek a konszolidacioja...
Hát persze - ha egy állami bank jobb kondíciókkat adna a betétekre, akkor mindenki oda tenné a pénzét és a magánbankok tönkremennének mindenféle különadó nélkül is. Viszont ennek az ajánlatnak jobbnak kellene lennie még az osztrák, német, angol, svájci ...stb bankoknál is, különben oda teszik a pénzt ... amilyenek az emberek. Enyhén szólva irrealitásnak tartom, hogy a magyar állami bank (MAB:-)) adja a világ legjobb ajánlatát - ha lenne rá lehetőség, már régen meglépték volna.
Csányi elvtárs azért pampogott, mert a gyurcsányi bankadó elvette az orbáni banktámogatást...
Csányi már 2005-ben az ország elhagyásával fenyegetett a bankadó miatt
A pénzügyi cégek egy része már 2005 óta fizet bankadót, amelyet a korabeli ígéretek szerint csak két évig tartottak volna hatályban, de végül járadék elnevezéssel, más adóalappal és kulccsal, fenntartották az elvonást. A bankok érthető módon már akkor sem fogadták lelkesedéssel a "sarcot", Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója például kilátásba helyezte, hogy a bankcsoport az intézkedésre válaszul legnyereségesebb tevékenységeit kiviszi az országból.
Ilyen már volt. Egyszintű bankrendszernek hívták, és még a hozzá illő társadalmi-gazdasági rendszerben sem működött. Aztán rájöttek, hogy hülyeség, és csináltak kétszintű bankrendszert.
Egyébként magadnak mondasz ellent: ha a sok bank elvileg versenyhelyzetben kartellezik és érvényesíti az érdekeit, akkor mit csinálna vajon egy monopol bank. Akkor majd azt szidnád, csak mert a pénz nála van, nálad meg nincs?
Az eddigi tervek szerint a bankokra, távközlési cégekre, nagy áruházláncokra kivetett különadók 2012-ben megszűntek volna. Most Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője ennek ellenkezőjéről beszélt.
Úgy tűnik, hosszabb távon számol a kormány az ágazati különadókból befolyó összegekkel. Most először erősítette meg kormánypárti politikus, hogy állandósulhatnak a különadók. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a Bloombergnak adott interjújában beszélt arról, hogy 2012 után kisebb mértékben ugyan, de kivethetik az ágazati különadókat. Lázár az interjúban elmondta: ez részben a magánvéleménye. Figyelembe véve azonban Lázár súlyát a törvényalkotásban – jelentős számú egyéni indítványt adott be az elmúlt egy évben, amelyeket el is fogadtak – kijelenthetjük, hogy valószínűleg lesz különadó 2012 után is.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője fenntartaná a távközlési cégek különadóját is. Téves kapcsolás? Fotó: Birton Szabolcs
– Szükség van ezekre a pénzekre 2012 után is, főleg a pénzügyi válságok miatt, amelyek tizenöt-húsz évente rendszeresen előfordulnak. Az adó mértékét azonban csökkenteni kell. A mostani, kétszázmilliárdos bankadót 50-60 milliárdra kell levinni és át kell nevezni valamilyen hozzájárulási díjra. A telekom-, a kereskedelmi és az energiaszektorra kivetett válságadókat is csökkenteni kell nagyjából 50 milliárdra, majd át kell őket nevezni és beépíteni a rendszerbe. Összesen tehát 100 milliárd forint az, amit a külföldi befektetők még el tudnak viselni 2012 után is, ennél nagyobb összeg már rontja a beruházási kedvet és a magyar gazdaságot – mondta lapunknak Heim Péter közgazdász.
Megkérdeztük az érintett cégeket, mit szólnak a különadó esetleges meghosszabbításához? Iglódi-Csató Judit, a Tesco kommunikációs igazgatója elmondta: ők addig nem kommentálnak híreket, amíg nem születik törvény. Bár korábban sem egyeztettek velük a kormány részéről, és erről a felvetésről lapunktól hallott először, az igazgató szerint eddig is mindig rendszeresen fizették a különadót és ezután is így lesz. A Magyar Telekom kommunikációs igazgatóságán nem kívántak semmit hozzáfűzni a hírhez csakúgy, mint az OTP-nél. Az Erste Bank és a Vodafone válasza lapzártánkig nem érkezett meg.