Egészen elképesztő cikk van a goal.com honlapon ...
Liberian FA President Musa Bility told Goal.com that he has not heard from Lone Stars coach Bertalan Bicskei since the expiration of his 90 days of sick leave in May 2011.
Asked whether the Romanian had being receiving his salary while on sick leave, the LFA boss said they have been committed to the terms of the contract.
Nekem nem volt soha kimondottan szimpatikus, de nagyon kevés magyar edző van, akit ismertek külföldön, hívtak dolgozni - ő ilyen volt. A Vaduz elleni hazai meccsen ült utoljára magyar csapat padján...
"Természetesen meglátogattam volt klubomat is: háromszor is dolgoztam Puskás Ferenc utódjaként az al-Maszrinál. Mondom a klubigazgatónak, hogy igazán gyönyörűen felújították a stadiont az ifi-vb-re – és erre mit válaszolt: „Coach, amióta elmentél tőlünk, itt többé semmi nem olyan gyönyörű!”
Az utcán találkoztam egyik fő szurkolónkkal. A nyakamba borult, megölelt. Én is nagyon szerettem, szeretem őt, mert él-hal a klubért. „Na, emlékszel a nevemre, coach: Gamal, vagy Guda?” – mert még véletlenül sem akart szégyenbe hozni, hogy elfelejtettem. Vettem a segítséget és néhány másodperc gondolkodás után rávágtam: „Gamal!”. Ezután aki csak arra járt elmesélte, hogy emlékszem a nevére."
Mint ahogy itt már többen is írták róla, valóban megnyerő, szimpatikus ember volt, aki - már csak a kora miatt is - bőven élhetett volna még, de sajnos ennyi adatott meg neki.
Az 1997-es Jugoszlávok által történt szégyenletes tönkreverésünk, lemészárlásunk után Ő rá várt az a feladat, hogy összerakjon egy új, fiatal s szerethető magyar válogatotatt. Nem volt könnyű feladat... Bár nem jutottunk ki az Európa Bajnokságra, de azthiszem sikerült egy jó csapatot csinálnia.
Hatvanhat esztendős korában, hosszú súlyos betegség után elhunyt Bicskei Bertalan, korábbi válogatott labdarúgókapus, a válogatott későbbi szövetségi kapitánya. A szakember azon kevés hazai edző közé tartozott, aki elvégezte a híres kölni főiskolát. Játékosként a Veszprémet, a Honvédot és az MTK-t erősítette, ám pályafutása igazán edzőként lett teljes. Az ijúsági válogatottat 1984-ben Európa-bajnoki címig vezette, majd később a felnőtt együttest is irányíthatta két alkalommal (1988, 1998-2001). Klubedzőként dolgozott az MTK, a Honvéd, a Győr, a Videoton és az Újpest csapatánál, külföldön pedig Dél-Koreában, Kínában, Svájcban, Malajziában és Egyiptomban. Legutóbb a libériai nemzeti csapat szakvezetője volt.