... tehát a leírt kisérletben igen nagy sansszal az történt, hogy az illető előbb megnyomta a gombot, majd utána értelmezte, tudatosította magában a saját cselekedetét... és hát ennek megfelelő is a talált eredmény. Ki lehet a dolgot kapuzni, ha olyan feladatot ad az ember, ami igényli a tudatos döntést, mittudomén szavakat mutogatsz, és ha van benne kettős betű, akkor a jobb gombot kell nyomni, ha nincs, akkor a balt. Azt meg tök felesleges vizsgálni, hogy az agy tudatosan fog-e dönteni, amikor nincs szükség tudatos döntésre, mert természetesen nem úgy fog.
Hát nézd, ha nem lenne ott a vége is a cikknek, gyanakodnék, hogy az említett német tudósok a "brit tudósok" címre pályáznak...
No mert jó ideje köztudott, hogy az emberi agy működésének egyik alapja, hogy igen-igen fejlett a "processz-menedzsmentje", minden azon a szinten dől el benne, amelyik szinten el tud dőlni... tudniillik ha minden tudatos szinten dölne el, az egyfelől antihatékonnyá tenne alapvető dolgokat a lassúbb reakció miatt, másfelől antihatékonnyá tenné az agy működését ha a mindennapos cselekedeteink is gondolkodtatnának és tudatos döntést igényelnének...
Ennek igazolásához még MRI scanner sem kell, elég, ha megcseréled valahol a hideg és meleg csapot... és sorra nézed, ahogy az első napokban meglepődnek az emberek. Mert ugye a tudatos döntés az lenne, hogy megnézem a csap szinjeleit, értelmezem, odanyúlok a megfelelőhöz és kinyitom... de nem ez történik, amikor az embernek vizre van szüksége, elindul egy begyakorolt automatizmus, odanyúl a megszokott helyre, és megnyitja a csapot, anélkül, hogy ezt tudatosan átgondolná, tudatos döntéseket hozna.
A mit "melyik kezemmel csinálok" is pont ugyanilyen, bennem pl akkor tudatosult, hogy mindig a bal kezemmel a jobb vállamra teszem fel előbb a hátizsákot, amikor megfájdult a jobb vállam, és ilyen módon nem tudtam utána jobb kézzel a balra feltenni, tehát zavar állt elő a folyamatban, AMI TUDATOS DÖNTÉST IGÉNYELT. Addig, ha agyon ütöttek volna, sem tudtam volna megmondani, hogy évtizedek óta hogyan veszek fel egy hátizsákot anélkül, hogy ne rekonstruáltam volna. Ahogy azt sem tudom, hogy melyik kézzel húzom le a klotyót, vagy egyáltalán általában ugyanazzal-e.
Ezek a dolgok tudniillik nem igényelnek tudatos döntést addig, amíg nem áll elő zavar, ergo nem fogják az agy tudatos döntésekért felelős magas szintű részeit leterhelni. Majd ha egy tök uj vécét szerzel, amit máshol kell lehúzni, akkor egy időre tudatossá válik... egész addig amíg be nem vésődik az ujfajta cselekménysor, a lehúzó új helye.
ez a het mp hulyeseg,talan hettized mp. Ugyanis akkor ha felteszel egy kerdest valaszolj a kovetkezo kerdesre igennel vagy nemmel, de azonnal gondolkodas nelkul,akkor 7 mp-nek kellene eltelnie mig kimondja a dontest,elore meg nem donthet ha nem is tudja miben kell dontenie.
Haynes: a tudatalattink dönt, nincs szabad akarat?
2008. április 14. 11:05 | Utolsó módosítás:2008. április 14. 11:14
Hét másodperccel hamarabb születik meg a döntés az ember agyában, mint ahogy tudatában lenne annak, hogy döntött - olvasható a német Max Planck Intézet neurológusainak vasárnap publikált tanulmányában.
John-Dylan Haynes, a tanulmány egyik szerzője hangsúlyozza: a tanulmány alapjául szolgáló kísérlet nem reprezentatív az életünkben meghozandó nagyobb döntéseket illetően. A tesztalanyoknak ugyanis csak azt kellett eldönteniük, hogy az előttük elhelyezett gombot bal vagy jobb kézzel nyomják-e meg, az agyi aktivitást pedig eközben egy MRI-szkennerrel vizsgálták.
Ehhez hasonló kísérletet már korábban is végzett Benjamin Libet, aki azt demonstrálta, hogy a motorikus aktivitásért felelős agyi régió a másodperc törtrészével hamarabb sült el, mint ahogy a tesztalanyok úgy döntöttek volna, megnyomják a gombot. A későbbi tanulmányok szintén arra a konklúzióra jutottak, hogy a tudatalatti aktivitás megelőzi a tudatos választást, de Haynes tanulmánya találta meg az eddigi legnagyobb időbeli rést a két döntési szint között. Az MRI-szkenner által adott mintákból világosan meg lehetett jósolni, hogy az alanyok melyik kezükkel nyomják meg a gombot, ők pedig azt állították, választásuk saját, szándékos döntésük eredménye.
"Döntéseinket agyi működésünk készíti elő. Amikor a tudatosságunk bekapcsolódik az egész folyamatba, a döntést már gyakorlatilag meg is hoztuk" - nyilatkozta Haynes, aki ugyanakkor rámutatott, a kísérlet nem vetíthető mindennapi szintre. "Az összetett, mindennapos életben oly gyakori döntések - melyik házat vegyem meg, melyik munkalehetőséget válasszam - nem olyanok, amelyeket jól lehetne reprodukálni az agyszkennerekben" - mondta a kutató, aki lehetségesnek tartja azt is, hogy a szabad akarat mégis "bekapcsolódhat" a döntésbe az utolsó pillanatban és képes felülírni a tudatalatti választását.
No, hát én mi vagyok? A hagyományok tisztelete, ha nem is feltétlenül megtartandó fontos számomra. Ugyanakkor úgy vélekedem, hogy az ember szabadságfoka ott ér véget, ahol a másiké kezdődik.