Egyértelműen előre megfontolt aljas szándékból a kormány ezt a manyupok terhére írta elő. Ez végkép nem fer.A visszalépők portfólióját vissza kell adniuk. Bevételeiket kormányunk 2011 novemberig elvette. Ugyan mi a fészkes fenéből fizetnének mikor épp az állam tartozik neki a kötvények kamataival és tőke részével. Tiszta sor a reálhozamot az államnak kellene kifizetnie nem a manyupoknak. Vagy adják el a maradók eszközeit? Na ne.
Azt, hogy tudsz te válaszolni, és ugyanolyan tanácstalanul állsz a dolog előtt, mint én. Márpedig ez létezik, papírokat láttam.
"Ha forintra egyeztek a tagdíjak, ugyanannyi ideig fizették, ugyanabba a pénztárba, ugyanabba a portfolioba, akkor lényeges különbség nem lehet."
A portfóliót nem tudom, hogy ugyanabban voltak-e, de mivel a tőke és a hozam gyakorlatilag egyforma, valószínű.
"Mivel állításod szerint lényeges különbség van, így nem kell hozzá sok ész, hogy kitaláljuk, a történet sántít valahol."
Pontosan, és annak szeretnék a nyomára lelni, hogy hol sántít.
"Valami elkerülte valaki figyelmét valamikor. Vagy a tőke nem stimmel, vagy a portfolio, vagy a futamidő, vagy valami. De ha tényleg MINDEN stimmel, akkor meg kell kérdezni a pénztárat, hogy mi történt."
Stimmel minden. A pénztárat lenne értelme megkérdezni egy esetben, csakhogy több ilyen eset van, méghozzá több pénztárnál, ezért valószínűleg valami kavar van.
Mit látok, na???? Leírtál egy sokismeretlenes egyenletet számok, konkrétumok nélkül, amivel nincs mit kezdeni, de te azért megpróbálsz valami nem is tudom milyen következtetésre jutni.
Ha forintra egyeztek a tagdíjak, ugyanannyi ideig fizették, ugyanabba a pénztárba, ugyanabba a portfolioba, akkor lényeges különbség nem lehet. Mivel állításod szerint lényeges különbség van, így nem kell hozzá sok ész, hogy kitaláljuk, a történet sántít valahol. Valami elkerülte valaki figyelmét valamikor. Vagy a tőke nem stimmel, vagy a portfolio, vagy a futamidő, vagy valami. De ha tényleg MINDEN stimmel, akkor meg kell kérdezni a pénztárat, hogy mi történt.
Amúgy nem hazudok, tájékozottság meg ehhez minek? Egyszerűen szerepel a papíron a tőke, a hozam, a reálhozam, minden. Ezek le vannak írva és pont.
Kérdezősködj az ismeretségi körödben! Érdemes házaspárokat kérdezni (valószínűleg egy pénztárba léptek be), akik nem túl fiatalok (valószínűleg egyszerre léptek be, a legelején) és mindeketten gyakorlatilag folyamatosan dolgoztak (nem lehet nagy különbség a havi bontás miatt)!
A válasz az, hogy ha minden, de TÉNYLEG MINDEN paraméter egyezik, jelentős különbség nem valószínű. Mivel állításod szerint mégis van különbség, így nem marad más hátra, mint hogy vagy hazudsz, vagy csak szimplán tájékozatlan vagy a kérdésben. Én jóindulatúan az utóbbit feltételezem...:)))
Nem adtál választ, csak tereltél. De felteszem mégegyszer a kérdést, és ha válaszolsz rá, vagy leírod, hol adtál rá érdemi választ, akkor nincsen semmi probléma, mehetünk tovább (már csak mert akkor van ugye a további kérdésem, ami viszont számodra kellemetlen, nem véletlenül kerülöd a válaszadást):
Hogyan lehetséges az, hogy két egyszerre ugyanabba a pénztárba belépett fő esetén tőke és a hozam ugyanannyi, a reálhozamok között mégis szignifikáns különbség van?
Hát igen, lassan ezzel a stílussal az általános iskolai szintet karcolod.
Mindenesetre amilyen nagy mellénnyel lekezelően érkeztél a topikba, eléggé alább adtad a válaszadás kikerülésével. Na de mindegy, nem te vagy az első...
A vigyorgáson meg a lekezelésen kívül nem sokat tudsz. Ugye azt állítottad, hogy hozam reálhozam fölötti része az infláció. Na most ugye infláció egy időben csak egy volt az országban, tehát nagy különbség nem lehet egyenlő hozamok esetén a reálhozamok között.
"Nyihihihihi..... Megpróbálok számos példát mutatni, hátha megérted, jó?:)))
Hozam 10 %, infláció 5%, TEHÁT a reálhozam/hozam 50%. Másképpen 1:2
Hozam 20%, infláció 5 %, TEHÁT a reálhozam/hozam 75%. Másképpen 1:1,33
És így tovább... A reálhozam/hozam még csak véletlenül sem ÁLLANDÓ."
Hihetetlen milyen messze vagy a valóságtól és mégis milyen határozottan vallod csak magadénak a matematikát. Nagyon egyszerű lenne persze, ha csak így lenne, és a százalékokat osztogatnánk egymással, csakhogy ez nem így van, de nézzük a példádat.
Tegyük fel, hogy 100 Ft a tőke.
Akkor az első esetben 10 Ft a hozam, a reálhozam pedig 5%-os infláció esetén kb. 5,5 Ft. Ez esetben a reálhozam/hozam az 5,5/10 = 0,55.
A második esetben 20 Ft a hozam, a reálhozam pedig 5%-os infláció esetén kb. 6 Ft.. Ez esetben a reálhozam/hozam az 6/20
= 0,3.
De a probléma nem is itt van, hanem ott, hogy a valós esetben a hozam mindkét esetben 30 Ft, a reálhozam az egyik esetben mégis 10 Ft, a másikban meg csak 6 Ft. És mindketten beléptek az első belépési kötelezettségkor ugyanabba a nyugdíjpénztárba, a fizetésük pedig közel lineárisan emelkedett. És ez nem egyedi eset. Ez az amire még mindig nem adtál választ, pedig marha okosnak tartod magad, ahogy látom.
Nem matematika tudás kell ide, mert ez még közel sem matematika, hanem tudni kell azt alkalmazni ebben az esetben. Bár ha neked a magasszintű matematikád a százalékok számításából áll (amit tévesen végzel), akkor ezzel ne dicsekedj.
Váááááá:DDDDD Ennek fuss neki még egyszer, egyszersmind az ált. isk. bizidet tépd miszlikbe...
"tehát maga a reálhozam/hozam közel állandó (kellene hogy legyen)."
Nyihihihihi..... Megpróbálok számos példát mutatni, hátha megérted, jó?:)))
Hozam 10 %, infláció 5%, TEHÁT a reálhozam/hozam 50%. Másképpen 1:2
Hozam 20%, infláció 5 %, TEHÁT a reálhozam/hozam 75%. Másképpen 1:1,33
És így tovább... A reálhozam/hozam még csak véletlenül sem ÁLLANDÓ.
Én a magam részéről befejeztem a veled való diskurzust, előszőr keress egy ált.isk korrepetítort matekból, jó?:DDD Lehet, hogy a gerinced Vas, de hogy a fejed Fa, az biztos.:)))
Igen, de a reálhozam arányban áll a hozammal (rh=h-i, ahol i közel állandó). Tehát amennyivel változik a hozam, azzal aránybanb változik a reálhozam, tehát maga a reálhozam/hozam közel állandó (kellene hogy legyen).
Elolvastam az eddigi hozzászólásokat. Még mindig azt mondom a zállamnak kellene kifizetnie a reálhozamokat. Neki nem kéne eladnia semmit, egyszerűen kifizetné ahogy a manyupoknak kellett volna az állampapírokat a hozamokkal együtt.
A manyupokra verni ezt szemétség volt.
Másfelöl ha határnapot határoztak meg a reálhozam meghjatározásának a napjára akkor ez a kihirdetés napja kellett volna, hogy legyen
nem egy két hónap múlva esedékes előre tudható időpont.
köszi a válaszokat, mindenképpen felveszem, az a párezer ft is jól jön ilyen kevés fizunál.
fel sem merült, hogy magánban maradok, de nagyon berágtam a módszereikre... és valóban, mire nyugger leszek, vagy én patkolok el a kitolt korhatár miatt, vagy kifejlesztik az elhúnyó karanténunkat:)
Namost ebből a képletből egyelőre az infláció biztos, a 2 hozam egyáltalán nem. GabikA leírta már, hogy miért nem.
Az, hogy neked esetleg a nominálhozamodat már megadták, kiindulási alapnak sem igazi, mert az is csak virtuális pénz.
Mire kifizetésre kerül, lehet több is, de jóval kevesebb is, attól függően, hogy a portfóliót hogyan kezelik a manyupban. Azonban ezt ha sikerülne megállapítani, akkor lehet belőle számolni reálhozamot.
Hogy a nominálhozamot hogyan számolják? Megnézik a konkrét befizetéseidet, és azt kivonják abból az pénzből, amennyiért a portfóliódat sikerül adott időpontra eladni.
Nekem a postás magánnyp május 31-et írt, de ők már meghatározták a reálhozamot is, kb értékre.
Utánajárni most már csak tájékozódásul éri meg. Gondolom nem maradtál a manyupban, így az összeg átkerül az államhoz, erről a hallgatással már döntöttél.
Amiről még tehetsz az az, hogy a reálhozamodat felveszed-e, vagy hagyod hogy az is az államra szálljon. Gondolom fel akarod venni, mert ha csak 10 000 Ft, akkor is mindek szálljon az államra.
Az, hogy neked mennyi a reálhozam, az nagyon sok dolgotól függ (pénztár, portfólió, stb.), lehet hogy még nincs is megállapítva. Elvileg erről kell kapnod tájékozatást a manyupodtól, ahol nyilatkoznod is kell, hogy mit akarsz ezzel a pénzzel. Felveheted, átutalhatod önkéntes pénztárva, vagy hagyod, hogy az államé legyen. Én azt gondolom, hogy ha megkapod ezt a levelet, válaszd azt , hogy felveszed, mert nyugdíjas úgysem biztos, hogy leszel. Ha meg netán egy nagyobb összeg, még valami hasznos, megtérülő dolgoba is be tudod fektetni.
(sajnos) nem vagyok egy közgazdász, mi ez a reálhozam? mindenkinek van? és mitől függ az összege? lentebb láttam egy táblázatot, de nekem az bonyolult. 2001 óta dolgozom, szerény számításaim szerint kb félmila gyűlt össze magánypénztárban.
Szerintem azt ma még nem tudhatjuk, hogy ki hogyan fog járni. Badarság olyat kijelenteni, hogy nem lesz x év múlva állami nyugdíj, ahogy azt is badarság kijelenteni, hogy a pénztárak csak úgy elnyelhetik azt. Előfordulhat mindkettő, de azért nagymellénnyel nem kellene osztani az észt egyik. vagy másik ügyben, mert kb. egy jósnő is tud ilyen stabilan tippelni.
Tehát akkor magyarul nagyon nem mindegy, hogy az az infláció 6,5%, vagy havi bontásban telejsen más. Na ugye.
Egyébként csak tájékozatásul mondom, hogy az egyik hozzám legközelebb álló ilyen házaspár esetében az a helyzet, hogy a munkahelyük változatlan volt a 13 év alatt, a fizetésük pedig nem változott kiemelkedően egyik évben többet, mint a másikban. Egyszerűen ez alapján nem jöhet ki ilyen óriási különbség.
Még mindig nem látom hogyan jön ez a reálhozamos problémához.
Amíg nem adsz érdemi választ a kérdésemre, addig azt kell gondolnom, hogy az x=y+z összefüggésben, ahol az x a hozam, y a reálhozam, z nem lehet az infláció.
Tehát mégegyszer. Ha z az infláció, akkor hogyan lehet az, hogy a reálhozam/hozam arány baromi széles skálán mozog?
