Keresés

Nem kapnak azok még emléktáblát sem.

Átléptük már azt a határt, amikor a gazdatest kimúlik a vérszívóktól.

Az evolúció majd elvégzi a tetvetlenítést vagy így, vagy úgy.

Csak reménykedhetünk, hogy marad néhány egészséges szövetdarab a társadalomból, amiből még lehet valami.

De, ugyan úgy benne van az áldozatkészség is.

Ez viszont mindig túlsúlyban kell, hogy legyen, mert az ember csoportban élő lény.

Ez meg is határozza a kategóriákat: lúzerek és haszonélvezők. A csoport áldozatkész tagjai majd kapnak egy emlék táblát, a haszonélvezők meg pár milliárdot amiből dinasztiát alapíthatnak...

"...hogy az emberi biológiai eredetű mentális alapjellegben kódolt az elitizmus..."

Mint lehetőség. Elfajulásként.

De, ugyan úgy benne van az áldozatkészség is.

Ez viszont mindig túlsúlyban kell, hogy legyen, mert az ember csoportban élő lény.

A csoport az a közeg, ami egyáltalán létre hozta az embert, mint embert.

A csoport amikor jól működik, kitermeli az alkalmas vezetőt, aki ugyan úgy áldozatra adja magát a

közösségért, mint annak bármely tagja.

Az alkalmas vezetőknek semmi közük sincsen a mai negatív értelemben vett elitizmushoz.

Táltosnak vagy mágusnak lenni pl. óriási tehertétel volt.

A mai viszonyok torzult állapotot tükröznek, ez az emberi közösségnek nem természetes állapota.

Magától értetődően leépülnek a pozitív emberi tulajdonságok.

Már hogyne "vettem volna észre" az emberi természetet, mikor kilométeres litániákat értekeztem róla... :D

Pontosan e körül forog az egész téma, hogy az emberi biológiai eredetű mentális alapjellegben kódolt az elitizmus, ennek beteges torz mételye alól kéne egy trükkel felszabadítani ezt a nyomorult rabszolga fajt...

Te egy figyelemreméltó alternatív, méltányos alapú, ám szintén egyfajta elitista, sőt méginkább elitista társadalmat javasolsz, ahol nem rögzített kaszt jellegű társadalmi csoportok ill ahogy mondani szokták, rétegek lennének ugyebár, hiszen mivel igen pluralizálódtak ma már a társadalmak, szinte mindenki úgymond jobb valakinél valamiben valamivel és egyúttal rosszabb is... tehát szinte végtelen szint lenne... Szinte végtelen elitizmus, legalábbis majd annyi szintű, mint ahány ember él (nyilván sarkítom) és abszolút kollektív elitizmus. (kérdés hogy helytálló-e egyáltalán ez a fogalom már egy ilyen társadalomra. Az alanyijogú  és örökletes kiváltságok eltörlése jó ötlet, csak így lényegében a magántulajdon is megszűnne és akkor az meg már inkább egy anarcho-kommunizmussá válhatna, ahol a bűnözés óhatatlanul felütné a fejét, hiszen ugyebár a javakat valaki(knek), ha nem is saját tulajdonként, hanem felelősségi alapon őrizni kell... és máris korrupt gondolatokat indukálhat, tovább pedig másvalakik el akarnák venni, tőlük valahogy, vagy legalábbis fosztogatni belőle... (és itt már megint az a fránya természet adta emberi alaptermészet)
Azonban ez persze lehetne élhető és boldog egyetlen esetben, ha egyúttal viszont határtalan nem lenne! Mint ugyebár amiben most él az úgymond fejlettebb civilizáció. Hiszen nem vitás igaz? Jelenleg az elitizmus teljesen határtalan, felfelé is lefelé is gyakorlatilag végtelennek tekinthető és tapasztalható; ahol a végtelenség és határtalanság nyilván egy extrém elviselhetetlen szélsőségességet jelent, mely perifériák elérésébe jellemzően bele is hal, de legalábbis belebetegszik az illető... bizony-bizony, felfelé sem sokkal ritkábban mint lefelé... érdekes nem..? ;) ) 
Ha viszont kőkemény alsó és felső határt lehetne eme társadalomban húzni (lehet-e vajon?), azaz a leggyengébb, leg-hendikepesebb tagja is, (mittudomén, pl torzszülött, fogyatékos, nyomorék stb, bocs a karcos fogalmazásért, de így talán jobban érthető amit mondani akarok), mindnek alanyi jogon járna egy olyan életszínvonal, amiben boldog lehet és elégedett, kellemesen és élhetően eléldegélhet! Ha egy ilyen jellegű elitista társadalmat meg tudnánk valósítani, már nagy dolog lenne,  ugródeszkának tökéletes lenne (és szerintem pl Kanada, Svédország, Norvégia, Új-Zéland, Szingapúr és Dél-Korea és még néhányan ezt a társadalmi állapotot már meglehetősen (a történelemben talán az Aranykor mítosz óta először) megközelítették; ezeken kívül kissé lemaradva, de jó úton haladva még dinamikusan Uruguay, Ausztria, Svájc, Dánia, Finnország, Észtország és Írország is eme listára tehető (nyilván nem halálpontos és tévedhetetlen listát csináltam, hanem most csak úgy ex-has összekotort kis konyha-statisztika, kútfőből, saccperkábé alapon, de remélem a mondandóm lényegére ez is némileg rávilágít)...

Tehát a eme úgymond eszményi utópiádban (ami mellesleg a nietzschei jellegű úgymond árja társadalomra hajaz, persze faji kiváltságok és érdemtelen kasztok nélkül és kevésbé a platoni anarchikus demokráciára ugyebár... megjegyzem egyik sem rossz sem jó, hanem olyan amiket tanulmányozni érdemes...), említett a "mehet a levesbe" eset legfeljebb, azaz legalább az lehetne, hogy az illető ekkor bekerül egy minden emberi méltósági minimumot megadó komfortos egyszobás állami garzonba és ha képtelen eltartani magát, nem termel és inaktív (akármi miatt) akkor is kapna egy normatív alapjuttatást (ami nem lehet kp!!!!), amiből alapvető funkcióit méltányosan el tudja látni és minimál szintű, de már méltányos igényeit kielégíteni (de nyilván élvezkedés, szórakozás kilőve, esetleg egy minimál alap szinten valami kevéske, ami mentálisan elengedhetetlen. Így persze amúgy el lehet vegetálni (és egy bölcs keleti mesternek tökéletesen megfelelő remete élet volna ez, hisz még ennél is puritánabban él egy himalájai remete mondjuk ugyebár és állítólag tökéletes boldogságban jó néhány); ezzel együtt bármelyik nap lehetősége volna az ilyen minimal szinten élő embernek kérni munkát és kapna is, és máris egy szintet léphetne feljebb. Ismétlem pénz nélkül! Tehát nem dönthet hogy mit vesz meg és mit nem, de minden nap megkapja a méltányos adagjait, mindenből (és nyilván választhat is szűk de méltányos és emberhez méltó listákról, hogy pl ma mit akar ebédre, vagy x határidő leteltével jár neki új cipő, akkor kiválaszthatja egy méltányos minőségű terméklistáról stb) El lehet így egész jól vegetálni akár még boldog is lehet valaki ilyen körülmények közt, ha emberi kapcsolatokat is tud ápolni közben, tanulni, tájékozódni tud (tehát nincs elvágva a külvilágtól, nem börtön jelegű az egész), szabadon mozoghat, az autonómiája is méltányos, emberies, de szintúgy minimális és alapszintű (nem lenne lehetősége mondjuk a világot beutazni ugyebár) kontroll alatt tartanák (azt is inkább segítő, óvó felügyeleti mintsem uraló szándékkal), nem pofáznak bele az életébe, s élhet így amíg akar, abszolút minimum szinten (néhányan lehet pl én is, önként azonnal ezt választanánk, mert nekem is a nyugi a legfontosabb, a csend és hogy senki ne beszéljen hozzám, ha nem kérdeztem, senki ne csesztessen, semmi váratlan ne történjen, pláne ne semmi zavaró és idegesítő....ez a legértékesebb számomra, de én már megettem a kenyerem javát és nem szűkmarkúan mérte rám az élet a pofonokat, bár az örömöket is, be kell látnom.... szóval méltatlan lenne panaszkodni... node nem rólam van szó itt ugyebár és ne is legyen, meg máshol sem sehol, soha...!!!)

Hogy fegyveresen (nyilván hadseregekkel) az elit mi ellen tudna és akarna főleg koordináltan összefogva fellépni vagy sem, az egy külön és érdekes téma. Nehogy azt higgyük ám hogy ott olyan nagy fegyelem van és érdekegyeztetés, Bilderberg gyűlés és hasonlók ide vagy oda... Az elit leggyengébb pontja, hogy mivel jobbára teljesen érzelemmentes, lelketlen, irgalmatlan, embertelen, és végletekig önző, erkölcstelen, rémséges "emberekből" áll, valójában csakis felszínes látszat-összetartás van köztük, de még az is szegmentáltan, tehát érdekcsoportokra oszlanak (mely csoportok zömmel szemben állnak egymással, és legalábbis gazdaságilag újra és újra összecsapnak, különféle érdekek mentén, de az sem ritka hogy konkrét fegyveres háborúval; látható ez szépen a világon, az elit világháborúja folyamatos, kb az első elitista nagybirodalomban letették ennek az alapjait és hagyományait... azóta megszakítás nélkül tart, tekintve, hogy megszakítás nélkül él az emberiség globálisan és lokálisan elitizmusok  különféle, de alapvetően azonos társadalomnak látszó torz beteges és embertelen manifesztációiban.
Tehát az lehet hogy némileg részlegesen lenne egy blokk a az antielitista felszabadító világforradalom ellen (most abszolút fantáziálok nyilván), azonban meggyőződésem hogy mielőbb eljönne az a pont, ahol egységük megbomlana és igen hamar már inkább egymás ellen (is) háborúznának, a lázadóknak meg még a végén lehet hogy csak elég lenne hátradőlni popcorn-t majszolva... :)

Apropó társadalom. A társadalom ugyebár egy "nagy családot" és jó családot, összetartó családot jelent... Milyen egy ilyen család? Hát egyrészt túl azon hogy nem létező, valóban senkit nem hagy az út szélén, hiszen a legügyesebb legokosabb, aki többet tud produkálni, a javait mindig megosztja minden családtaggal, főleg aki rászorul... közös budget van ugyebár! Érdekes, de kommunisztikus egy ilyen klán ugyebár, mikro-rendszerükön belül nincs magántulajdon, hanem csak a klánnak van egy nagy magántulajdona, de a tagoknak külön nincs (ám minden tagnak teljesítménytől és tudástól függetlenül egy alapszintű ellátmányhoz minimumjoga van belőle. Így a leggyengébb, legelesettebb is élhet méltányos emberi életet, boldogság lehetőségével (ami  ugyebár sokak szerint az élet célja és értelme volna, hogy lehetősége van mindenkinek a boldogságra, más kérdés hogy sikerül-e neki elérni... hát nem gyakran... és ebben leginkább a társadalmi berendezkedéseink és civilizációs alapelveink a ludasak, azaz már megintcsak ide lyukadhatok ki: az elitizmus)...

Az arisztokrata dinasztiák ill. klánok, egyébként bár torz és fals, mégis igen demonstratív előképei az ilyesfajta optimális társdalomnak, ugyanis egy-egy kastélyban ez a bizonyos "boldog nagy család" effektus úgy-ahogy megvalósult itt-ott. Persze nyilván igen diktatorikusan és zsarnoki módon, hiszen a tutit mindig a nagy családfő mondja meg, ahogy az ezzel igen analóg maffiában a keresztapa. De nem hagyott senkit az út szélén, aki nem tagadta meg vagy nem árulta el a családot. (csak ügyetlenség tehetségtelenség illetve betegség, tehát hendikepek miatt, amikről ugyebár senki nem tehet, nem büntettek az ilyen közösségekben és nem szenvedhetett méltánytalan hátrányt vagy megaláztatást senki. Mondjuk egy hatalmas, kb 100 szobás kastély komplexumban él az egész dinasztia ugyebár; kuzinok (Matolcsy is biztos jobban érezné magát egy ilyen helyen, mondjuk a 7 milliárdból, legalább 100 szerencsétlen uncsitesóját ott pátyolgathatná közvetlenül nagy örömére), unokák, dédik, vejek, nejek, sógorok stb... valóban akár százas nagyságrendű arisztokrata pereputty is "beszorulhatott" egy hatalmas kastély komplexumba vagy kastély-erőd rendszerbe; és itt sok esetben megfigyelhető egy viszonylag jószándékú óvó felelős családfő, akinek célja pont ez volt, hogy a teljes pereputtyban senki ne maradjon az út szélén, mindenki aki őhozzá tartozik, méltón, méltányosan, jómódban éljen, úgymond rangjának megfelelően (persze nyilván volt ebben sok egyéb- pl stratégiai cél is, pl ha kihal mindenki és pont egy ilyen lúzer marad utánuk, a vagyon, a címer és családnév megmentésére még akkor is legyen némi esély), de egy biztos, akármekkora léhűtő is volt egy-egy kuzin, vagy akármilyen fogyatékos is (és az volt bőven ugyebár az óhatatlan belterjesség miatt), mindnek volt elegáns kis lakosztálya, cselédje, finom kajája és élhetett a kis hóborjainak, úgy hogy azért semmi teljesítményt nem adott cserébe, csak a nevét... (sok esetben ha akart volna sem tudott volna ugyebár)... ezt a nevet ne keverjük most az elitista örökletes előjoggal, mert bár az, de vonható egy másik analógia, hiszen most a társadalommodellt vizsgáljuk e példa által. Feleltessük meg tehát ezt a bizonyos továbbvitt nevet, egy nemzet nevének! TEhát minden egyes ország azaz nemzet minden egyes tag, lehet esetleg az egyetlen aki már csak képviselheti nemzetét, mint pl az utolsó Akkád ugyebár The Rock blockbusterében... (érdekes, hogy amúgy neveztik nemzetségnek is ugyebár az arisztokrata klánokat is... és ez nem véletlen, hiszen jó néhányból később tényleg nagy nemzet, ország és akár birodalom lett az idők során, lássuk akár Alexandriát, vagy az Oszmán birodalmat példaként... ), nos ma az ilyen emberkék, nem hogy adott esetben nemzetüket tudnák utolsó mohikánként reprezentálni, hanem az utcán fekszenek hányás és vizelet tócsák közt félholtan... majd holtan.... a mai "fejlett" vérelitista társadalom, szó szerint az útszélén hagyja azokat az elesett embereket, akik semmire sem képesek, csak vegetálnak... (hallgatólagos fasiszta, taigetosz filozófia szerint, gyakorlatilag passzív eutanáziával, hogy hadd hulljon csak a férgese, úgyis csak parazita mind... hiszen aki nem dolgozik, ne is egyék.... ez ma a társadalmi szemlélet a legtöbb országban)... és nem értjük, hogy teljesen mindegy hogy tehet róla vagy sem! Ha már eljutott a mélypontra bármely esetben segíteni KELL neki, mert ezt jelenti a társadalom, ez egy egészséges és igazságos társadalom fundamentális minimum attributuma!

Ha meggondoljuk, ezek az ősi, zárt arisztokrata dinasztiák jóval emberségesebb mikrotársadalmakat tartottak fenn, mint ma bármelyik nagy társadalom! Tehát legalábbis alsó határ volt, felső nem, viszont akkoriban nem volt elég, ahogy ma csalni-lopni üzekedni, hogy elitté válj és az is maradhass, hanem sokszor kemény fegyveres harcokkal kellett megszerezni vagy akár megtartani a javakat; ergo a klán aktív elit része, szinte nap mint nap kellett az életét is kockára tegye, ezért az életmódért amiben éltek övéi. A dicső címerért meg kellett harcolni keményen. Nos ezt a közösségi alapattitűdöt nyilván jelentősen átformálva és továbbfejlesztve, de lényegét tekintve igen analóg módon lenne üdvös makro-társadalmi sőt civilizációs szinten is élnünk. Egy olyan bolygó ahol tudod, hogy bármi is van vagy lesz veled, ha miden kötél szakad, akkor sem fagysz meg egy bódéban az erdőben, illetve nem fulladsz az árokparton a fekáliádba... mindig nyúl érted egy baráti, segítő kéz..!!! Szerintem ez a célkitűzés annyira nem túl földtől elrugaszkodott nemde? Nem ennek kéne a minimál szintnek lenni egy egész populációban? Mint ahogy még az állatvilágban is jó néhány csorda megvalósítja ezt (persze nyilván a környezettől függően van ahol muszáj a taigetosz filozófia szerint túlélni és ott a sallangot le kell dobni nyilván, de van jó néhány másik állati mikropopuláció a természetben, ahol erre nem szorulnak, ott minden egyes tagja a közösségnek, a leggyengébb, legkisebb, árva beteg jószág is fenn van tartva a közösség által. Sok esetben tehát még az állatvilág morális szintje is bizony túlhalad minket embereket, hiszen mi is van ezen a bolygón kérem?
Naponta uszkve 100 000 ember hal kínhalált, kizárólag a nélkülözés és mélynyomor miatt!!!! Nem tenném tehát első körben magasra a lécet, ennyit kéne összehozni, hogy ne hagyjunk senkit az út szélén...  de még erre sem képes ez a torz beteg fajunk... sajnos... egyelőre... és erre lenne szerintem az egyik legalkalmasabb megoldás lehetőség teoretikusan persze, egy zseniális globálisan elterjesztendő mém kidolgozása; egy olyan gondolati fenomén, mely futótűzként minden elmében megveti a lábát, majd pozitív és extrém effektív módon kezd el dolgozni... kissé merészen fogalmazva egy emberiség üdvözítő mém... (de semmiképp sem misztikus hit és vallás... hiszen azt már megtanultuk, abból mindig csak a galiba van, mert a misztikum mindig fals, valós bizonyíték nélkül tényeket bejelenteni, majd zsarolni kezdeni vele a tömeget, a lehető legdurvább emberellenes bűn)... a szeretettel persze próbálkoztak sokan, de mire mentünk vele ugyebár...? Hát nem sokra... azt sem tudjuk pontosan mi is az... főleg nem gyakorolni azt, pedig jó néhány magas szintű filozófus mester ordibálta évezredeken át a világba, mindhiába... ;)

Kedves Lapajov!

Élvezettel olvastam a fejtegetésed, de az az érzésem, hogy valami fontosat nem vettél észre:
Az emberi természetet. (Bár ez a viselkedés forma megfigyelhető a kedvtelésből tartott elkényeztetett háziállatoknál is, ebből nekem az jön le, hogy általános érvényű probléma, nem egyszerűen csak az emberi gyarlóság az ok.)

Valamely periódusban az emberek keményen dolgoznak a létfenntartásukért, miközben el tudnak tartani okos filozofálgató, technikai megoldásokon töprengő embereket is. Esetleg az uralkodó réteg hobbija lesz a tudományos műveltség és látják, mennyivel többre képes a művelt ember. Jön egy gazdaságilag, kultúrálisan fellendülő időszak, talán még katonailag is megerősödnek. Néhány békében eltöltött évtized után jön az elkényeztetett, szabadságra vágyó liberális eszméket valló generáció, akik nagyjából teljesen elvesztették a realitás érzéküket, a fenn álló rendet gyengítik, a szabályokat nem átalakítják, hanem ignorálják. Ez az adott kultúra elvirágzásának kora. Tébolyult élvhajhászok birodalma, amit bármely primitív nép ahol még rend uralkodik, ahol komolyak a függőségi viszonyok egyszerűen kifoszthatják, lerombolhatják a fejlettebb tudással rendelkező, de az önvédelemre már képtelen társadalmat. Ez egy örök körforgás.

A fenntebb említett háziállatoknál ha kényezteted, ha nincs megfelelési kényszer, simán keresztül néz rajtad a kutyád és nem érzékeli, hogy te esetleg keményen dolgozol azért, hogy ő megkapja a kedvenc eledelét, játékát és haragszik is, ha a munkád miatt elhanyagolod őt.

Mi lehetne a megoldás? Egy olyan kultúra elterjesztése, ahol a társadalomban elfoglalt helyed a tudásodtól, a teljesítményedtől függ és minden generációnak saját magának kell megszerezni a társadalmi rangot, megteremteni a gazdagságát, nem pedig az öröklött vagyonból hülye kivagyiság kultúráját fejleszteni. Ez pedig azt igényelné, hogy egy családiháznál nagyobb örökrész esetén az állam "örökli" a vagyon felét. Azaz, ha a gyerek nem működteti a vagyont, még az öröklés előtt, ha önállóan nem szerez tulajdont és nem a saját eszéből gazdagodik, akkor egy két generáció után mehet a levesbe.

Ilyen feltételeket, pedig fegyverrel is megakadályozna a jelenlegi uralkodó réteg, hiszen értelmetlenné válna a harácsolásuk. Ahhoz meg különleges mázlira lenne szükség, hogy éppen az uralkodó rétegnek legyenek ilyen eszméi.

Jól látod, de ez már megbocsáss, ám szerintem spanyolviasz. Már Uljanov elvtárs megmondá: tanúni tanúni tanúni... 8)

A tudásalapú társadalom fontosságát, sőt elengedhetetlenségét (ha boldogan akar élni ugyebár), már az antik görög korban (sőt egyesek szerint évezredekkel azelőtt, bizonyos titokzatos, még fel nem fedezett prehisztorikus magasan fejlett civilizációk, mint pl Atlantisz, de mondhatjuk akár az Indusvölgyit is és nem rövid már a sor, amikről tudjuk vagy sejtjük hogy léteztek és a mai nézetek és álláspontokhoz képest extrém messze fejlettebbek voltak, a bizonyítékok az orrunk előtt hevernek szanaszét, a több tonnás (és több tíz és száz és ezer tonnás is itt-ott), a tudományos fejlődés forradalmi hajnalán felismerték és alapjait lefektették (többek  közt ezért is magyarázom hogy az őskori civilizációkat társadalmakat kéne alaposabban megfigyelni, meghallgatni mit üzennek és tanácsaikat tanításaikat megfogadnunk és követni, az rálépni az ő útjukra a helyes útra); aztán fogta a civilizációnak nevezett pokol (ami a patriarchális egyház alapú, rabszolgatartó birodalmakkal indult el ugyebár), az egészet lerombolt, elpusztította, eltörölte, tanuit lemészárolta, nyomokat eltüntette... és átállt az emberiség a magaskultúrából (mind technológiai, mint egyéb téren ugyebár) egy nagyjából állat szintjén vegetáló létmódra úgykábé 2500 évre, hiszen ha az elvaduló birodalmaktól számolom, akkor vastagon Nagy Sándortól kell napjainkig, az majd annyi... Mindezt miért, AZ ELIT ÉRDEKEIÉRT!!!! Hogy az elit önkénye 100%-ban lefedhesse és uralhassa a világot, ennyi a cél, semmi több mai napig is! (hiszen épp ma Pünkösd napján is megfigyelheted az elképesztő tömegben nyálcsorgatva bégető agymosott agyhalott birkanépet a szánalmas primitív és hamis ünnepeiken, de ugyebár a többi egyház sem sokkal különb,tisztelet a kevés kivételnek)... ezek a szellemi nyomorult rabszolgák, úgy hogy még csak nem is tudják magukról szerencsétlenek, hogy sok állat magasabb morális szinten van, azok massza, alapanyag, táptalaj, amin az elit hízik és teljhatalmát tudja gyakorolni, ki tudja őket véreztetni, butaságban téveszmékben tartani őket és persze félelemben és kiszolgáltatottságban, és ma már látjuk, nem fontos az elnyomó önkényelit számára a teljes társadalom, kifejlesztették, a demokrácia nevű emberiségellenes bűncselekmény sorozattal (ugyanis naiv aki azt hiszi, nem a demokrácia táptalajából nőtt ki az összes modern társadalmi rémálom a feudalizmus kora után, mint ahogy látható is mindegyik konzekvensen demokráciának álcázza magát), hogy már elég ha 25%-ot megnyerik maguknak, már ennyivel képesek az egész társadalmat elnyomni, kirabolni és rabbá tenni! Megcsinálták a kommunisták, a nácik, és ma ugyebár az újfajta még sunyibb, pofátlanabb és aljasabb diktatúrák... akik már azt is képesek voltak elérni az agymosással, hogy a birkáik fel sem fogják hogy épp most egy diktatúrában vegetálnak és nem emberként élnek, hanem legjobb esetben háziállat szinten vegetálnak, mégis tapsolnak is hozzá! Ez egyébként reményt adhat, mert az elitizmus immár 2500 pokla alatt ki lett maxolva, nem nagyon van tovább, nem nagyon van más alternatíva megújulás remélhetőleg, tehát hamarosan automatikusan kell összeomoljon a világrend és felszabaduljon az emberiség, már ha túléljük egyáltalán a nyilván nem békés átállást (hacsak nem működik a teóriám, de nemhogy kipróbálni tesztelni, még egyelőre kidolgozni sem igazán van túlzott hajlandóság, bár tény hogy ennél nagyobb energiát nem fektettem még bele, hogy ilyen helyeken csevegek róla, az igaz).

A tudásalapú társadalom alapvető fontosságát, még Hitler is felismerte és ő ha az embertelen mészárlást kivonjuk a képletből; eme aspektusban  jó irányba indult, nem viccből volt őrületes fejlődés és extrém eredmények lényegében egy kb évtized alatt, embargókkal számtalan hadi korlátozással sújtva, elszegényedve és nem utolsósorban jobbára titokban, képesek voltak a nácik, a világ legerősebb (nyilván nem létszámban, de technikában és ütőképességben) hadseregét megalkotni és lazán röhögve elfoglalták szinte teljes Európát! Aztán Dolfi nekilátott a világ elfoglalásának és a vicces, hogy volt esélye rá, még a szovjetek ellen is lett volna, ha nem indult volna már hanyatlásnak a nácizmus és a Német Birodalom, (ha a 39-as szintet tudták volna tartani, sőt még fejlődni, behúzták volna a ruszkikat simán, és Japánig törnek, akik barátként várják őket ugyebár, és nem biztos hogy USA és a britek elbírtak volna velük..!!!! Mindez a tudásalapút társadalomnak volt köszönhető, egy jó náci, kisgyerekkortól kezdve keményen tanult, edzette testét, és a tiszta tudásalapú elit személyiséget építették fel benne (és ez a rész nem is agymosás, azaz tanítás, mert ez volna a helyes!), ami csak annyi alapvetően, hogy találd meg amit szeretsz csinálni, ami érdekel, amiben a legnagyobb a tehetséged és affinitásod és abból hozz ki mindent elit szintre... és semmi több! Csak hát az agymosás többi része viszont többnyire beteg volt hazug és torz, hiszen bejött a diszkriminatív elit személyiség is mellé sajnos, ugyebár fajelmélet, kiválasztott nép stb... (de mellesleg Hitler hitt Atlantiszban, összegyűjtött minden hozzáférhető anyagot, legendát, mítoszt, regényt, bármit (még paratudósokat, sőt pszeudo tudós kutatókat is) és mindent, ami csak Atlantiszról szólt, mániásan kutatta, és ebből a kutatásból tudni vélte, hogy az atlantisziak is elit nép volt (persze nyilván számára fajilag is ugyebár "árja" nép, ez már az agymosó maszlag ideológia rész, amit hozzátett, persze nem a kisujjából szopta nyilván, volt ennek már előzménye, pl Nitsche-nél, Guenonnál illetve a századforduó környéki ezoterikusoknál, pl Teozófia, Atnropozófia), tehát ott is (az atlantisziaknál, a mítoszok szerint) kisgyerekkortól kezdve minden gyerek EGYFORMÁN a lehető legnagyobb keménységgel van tanítva oktatva és edzve; s a tehetségek, zsenik mielőbb különválasztva, még erőteljesebben oktatva és ők lesznek nyilván a vezetők... Állítólag már az atlantisziak tíz-száz (?) ezer éve is így éltek és emiatt voltak szuperfejlett legyőzhetetlen birodalom. No ezt pl is megtanulhatnánk, átvehetnénk, ha nem is Atlantisztól, hiszen az nem tudjuk, hogy létezett-e valóban, de jobb híján Hitlertől (de amúgy Japánban és Kínában is voltak hasonló próbálkozások ugyebár, amikor a harcművészetek az általános műveltség szinten voltak oktatva, velük együtt elméleti tudás, filozófia, gyógyítás, kémia, fizika stb, s mind igen alapos ismeretét követelték meg egy elit katonától maximalista módon (pl nindzsák, szamurájok, illetve shao-lin és vodan szerzetesek), aztán az is hamvába holt mind, egyik vonal a kommunisták miatt, másik meg a nácik miatt jobbára (persze most vastagon nagy huszárvágásokkal egyszerűsítem az egészet, mert ez mind jóval komplexebb téma, nagyjából több ezer, nagyjából több ezer oldalas tudományos könyv van teleírva ezekről; persze nyilván ezek a számok hasra ütöttek, mielőtt valaki belekötne, pusztán szemléltetési céllal. Lényeg hogy sem hely sem idő nincs erre, de esetleg könyveket tudok a ajánlani a témákban, ha érdekel valakit. Hiszen ugyebár ilyesmin nem csak mi (és nálunk, legalábbis nálam biztosan okosabbak is) gondolkodunk és a múltban is tették azért jópáran ezt....

Az egyiptomi ősi Memphisz (tehát nem az amit most ismerünk, hanem volt egy teória szerint, egy máig még meg nem talált metropolisz, és Heliupolisz, ami szintén nem azonos a Kairóban levő Héliopolisszal, az ős egyiptomi civilizáció és tudomány fellegvárai és fővárosai voltak, az atlantiszi tudást itt vitték tovább a nagy katasztrófa után a túlélők, ebből merített aztán maga a híres ókori egyiptomi civilizáció is (ez a bizonyos titok, egyes teóriák szerinte, hogy honnan a nagy tudás, hogyan lehet, hogy egyik percben vádikban barbár pásztor népek éltek mindenfelé, majd extrém és képtelenül rövid idő után már piramisokat építettek, fejlett technológiájuk, tudományuk volt, képírás, állat- és növény nemesítés, orvoslás és gyógyászat, extrém bonyolult filozófia és hitvilág, és több százezer évre visszamutató királylista (ami ugyebár mindenki szerint csak kitalált és mítikus, csak így is magukat akarták tömjénezni, hogy micsoda ősi civilizáció. (holott valójában átvették, talán elrabolták és lopták (mivel egy teória szerint, a vádik agresszív nomád népei, a vad sivatagi mai arab törzsek ősei, rátaláltak a fejlett városokra, látták milyen gazdagság van azokban és hogy harcban viszont nem jeleskednek, hát lerohanták kirabolták és  jó barbár szokás szerint lerombolták a "hamis isteneket imádó" településeket és építményeket) egy más, korábbi civilizáció tudását. Nos ezek mind eme teória szerint Atlantiszról származnak, az bizony nem egyiptomi, hanem atlantiszi királylista, és ott valóban százezer éves birodalom volt! Nem beszélve arról, hogy Atlantisz nem (csak) egy nagy sziget vagy kisebb kontinens volt az Atlanti óceán közepén, hanem VILÁGBIRODALOM... mondják a teóriák...
Tudjuk, hogy az őskorba mutató mítoszok mindegyike egyként megemlíti az aranykori hatalmas és fejlett birodalma(ka)t (némelyik mítosz még merészel repülő eszközökről, égi szekerekről is beszélni és hasonlókról ugyebár, magas szintű mágiával bíró varázslókról, akik akár holtakat is fel tudtak támasztani indokolt esetben stb)... Világ minden táján jelen vannak ezek a zavarbaejtően hasonló ősmítoszok, mint ahogy a világ minden táján jelen vannak a zavarbaejtően nem pontosan feltérképezett és kikutatott ősi megalitikus építmények illetve romjaik és körülöttük olyan még az ókorban is ismerten primitív népek, akik megmagyarázhatatlan ugrást hajtottak végre a fejlődésben, az ókor hajnalán... (legyen az akár az egyiptomi civilizáció, a babiloni, akár dél- és közép-amerikai ókori indián civilizációk stb) gyors fejlődés (aztán hanyatlás), nehéz tagadni, hogy konkrét ősi civilizációkról kell származzon (vagy úgy hogy rájuk találtak, a túlélőkre vagy romokra,  tananyagokra, esetleg használható településekre építményekre stb... Globálisan is tehát őskori birodalmakról van szó ugyebár, mint pl a nem kevésbé hatalmas és dicsőséges óceániai Mu birodalom.. Nos van teória, mely szerint ezek nem külön külön társadalmak voltak kulturálisan és nem egymástól évezredes időtávban hanem egy nagy ősi világbirodalom volt globálisan; talán valóban Atlantiszon volt a főváros és ezért azonosítják a mítoszokban és teóriákban ezt a területet csak magával az egész birodalommal. Azonban a rejtélyes (értsd nem tökéletesen megmagyarázott és kikutatott) megalitikus romok és ősi civilizáció nyomok (melyek általában ugyebár ismerten alsó hangon 8-10 ezer évesek, de tán régebbiek, hiszen ugyebár megmunkált kövek korát igen nehéz pontosan meghatározni, ha nincs a környéken ott a szerszám maradványa amivel munkálták; viszont az látható hogy olyan fejlett technológiával dolgoztak, amit még ma sem könnyű lemásolni) az egész bolygón köröskörül mindenütt jelen vannak nem is olyan kis mennyiségben.

Nem fura hogy miért mindig csak rom mind? (és a legtöbbet már az ókoriak megemlítették és már akkor is rom volt!) Jó persze, mert mindig háborúzott a történelem emberisége (nem mintha most nem sokkal kevésbé), ezért aztán a háborúk romboltak ugyebár. Megalitikus építményeket azonban azért annyira nem könnyű rombolgatni, mint ahogy láthatjuk a piramisokat, és  nem csak Egyiptomban, még ma sem lenne könnyű lerombolni, igen nagy tűzerő kéne hozzá. Aztán a baalbeki teraszról nem is beszéltem ugyebár vagy éppen a Puma Punku rommezejéről. Nem úgy tűnik, mintha évezredekkel vagy akár évtízezrekkel ezelőtt szupercivlizációk technológiai világháborúja lett volna? (amit amúgy szintén milyen véletlen de több ősmítosz is megemlít, pl ugyebár a sumer, a skandináv, a dogon és a közép-amerikai Popol Vuh is többek közt) Mert nekem így tűnik, igen és nem csak nekem. (a döbbenetesen hasonló mítoszok ráadásul tudottan egymástól biztosan, legalábbis mai tudás szerint elszeparált népekéi)... És még azt sem zárják ki egyes kutatók, hogy az ellenség az űrből jött!!!! De ne szaladjunk el ennyire a mesék világába inkább! Maradjunk a földön!  Van itt is bőven megmagyarázatlan kérdés és megvitatatlan dilemma ugyebár. Az ókor végén a kereszténység térhódításával megkezdődött, a romeltakarítás, és hát még meg is lehetett magyarázni, hogy hát rendet kell már végre tenni ezen a bolygón mert túl nagy a kupi, mindenütt szanaszét hevernek több(száz) tonnás kövek, kellemetlen kérdéseket felvetve, amik nagyon nem illenek ugyebár a Bibliába... tehát pogány dolgok, sátáni okkult dolog, mindet tűzre, máglyára...  hát nekiláttak és ezer éven át "takarítottak" globálisan ahol csak bírtak, és bizony sajnos nagyon sok helyen megvetették a pusztító (konkvisztádor és inkvizitor) lábaikat; ám vesztükre viszont az iszlám egyház is felemelkedett, és igen sok területet nem hagytak a keresztény ebek harmincadjára (tehát még hálásak is lehetünk nekik némileg emiatt, bár vitathatatlan azért pusztítottak ők is bőven, sok hitetlen gyaur pogány templomot, de azok érdekes módon már inkább főleg keresztény építmények voltak és kevésbé ősiek, az ősi tudást sokkal jobban tisztelték mint a nyugati civilizáció... ma már sajnos nem, ld Iszlám állam terrorszervezet provokáló rombolásai) érdekes módon nekik pl nem volt bajuk a piramisokkal, max lecsipegettek belőle saját nyomorult viskóik építkezéséhez; de ha jól tévedek, tudatos tervezett és kontrollált pusztítás nem volt a legtöbb iszlám országban, ahol szintén, sőt főleg hemzsegnek a megalitikus romok illetve még ha volt is némi, szerencsére nem volt hozzá technológiájuk... egyszerűen primitívek voltak az iszlám népek ahhoz, hogy egy nagy piramist leromboljanak és sóval hintsék fel a helyét, vagy éppen egy Baalbek-et... inkább otthagyták (sőt ha lakható volt inkább bele költöztek vagy legalábbis pakoltak), úgyis általában olyan nyomor is volt a sivatagos vidékeken, hogy örültek ha épp enni tudtak, ezért maradt fönn ilyen sok megalitikus rom az iszlám helyeken és ezért ilyen kevés "fejlett" keresztény helyeken... De egyébként Kínában is van egy rakás piramis, és Dél- és Közép-Amerikában is, melyekről nem tudunk, mert már rég nem láthatók, általában már több méteres hordalék-föld réteggel befedve, benőve buja növényzettel, és e helyeken sem volt soha kedv, sem pénz expedíciókra ugyebár... Saccperkábé több ezer Nagy Piramishoz hasonló "hegy" van szerteszét a világban, amikről azt hisszük hogy hegy... pedig nem az... és bennük sok helyen (amit nem raboltak ki ugyebár az idők során) ott vár türelmesen a A Nagy Válasz, hogy rátaláljunk. Egyébként erre emlékeztetnek a középkori sztyeppei népek halmai is (bizony mieink, ősmagyaroké is!).. mind lényegében kis piramisok. (a primitív népek szokása volt ugyebár, hogy ha láttak valami monumentális "isteni" dolgot, akkor azt lemásolták, utánozták a maguk primitív szintjén). A nagyobb piramisok nem (csak) azért nagyok, mert nagyon nagy embert temettek oda, hanem mert nagy valószínűséggel egy bizonyos méret fölött már nem temetkezési hely volt, hanem valami más, akár palota, akár valami technológiai építmény (pl valami zsilip féle (vagy esetleg fejlett öntöző rendszer, akár valamiféle esőcsináló? - mert bizony van ilyen teória is... meg is adná a választ, hogyha ilyeneket használtak a késő őskorban hogy lehet hogy trópusi sivatagos terméketlen területeken voltak a legfejlettebb városállamok, ugyebár a "civilizáció" bölcsője) mely funkció szépen látható az egyiptomi piramisokon, tessék csak megnézni a metszetét,  nyilvánvalóan sem nem síremlék, sem nem palota, hanem valami nem tudjuk mi és azt sem igazán hogy pontosan mikor)... és akkor most próbáljuk ezt összehozni a Nenandervölgyiekről szóló elméletekkel... százezer évig éltek háborítatlanul harcok nélkül boldogan harmóniában közép-Európában és a mediterránumban ugyebár... azt hisszük ilyen hosszú időn keresztül bár őskori szinten magas fejlettséget értek el valóban, vadászat, állattenyésztés, növénytermesztés, orvoslás, építészet, filozófia stb, de vadak maradtak (eleve elég furán hangzik nem?), majd jött ugyebár a harcias Homo Sapiens és eltörölte őket... Namost mi van akkor, ha ekkor nem haltak ki, hanem evakuálták településeiket és mentették ami menthető és átköltöztek a túlélők szigetvilágokba. (onnan pedig visszajártak tanítani a kontinenseket elözönől vad ősembereket, hogy fejlődjenek fel a megfelelő szintre, hogy felvehessék a kapcsolatot már "hivatalsan velük" (na most erre is szinte minden ősmítosz egyhangúlag utal, hogy jöttek a tenger felöl a bölcs tanárok, vagy akár istenek, aki tüzet hoztak, villámot és vizet fakasztottak, nagy hajókkal jöttek, nagy házakat építettek stb, de nem támadtak, hanem segítettek, majd elköszöntek úgy, hogy "még visszatérünk"... pl ugyebár a Quaetzalcoatl mítosz)
Mi van tehát ha azok akiket mi most neandervölgyinek hívunk már nem ősemberek voltak? Hanem sokkal fejlettebb, inkább már az újkori ember szintjét érték el számos téren... Mi van ha a piramisokat és a megalitikus építményeket a fejlett Neandervölgyi civilizáció, azaz Atlantisz és Mu szövetségének globális birodalma keze nyoma? Százezer év elvileg erre bőven elég nem? Mi, a mai emberek ugyebár, a barbár kortól 3000 éve alatt eljutottunk a nanotech korszakba nemde? (úgy hogy ezer éven át a keresztény elitizmus terrorkorszaka lefékezte teljesen sőt jelentősen visszavetette a fejlődést! És akkor még nem beszéltem a töménytelen mennyiségű tagadáson, hazudozáson, manipuláción, hamisításon amit a történelem során az igazságnak el kellett szenvedni... ahány főpap szinte, annyiféle torzítása esett meg évezredek alatt az igazságnak illetve tudománynak (egy biztos, az antik görögök, a keresztény terror kezdetéig tiszteletben tartották, kultiválták ezeket és ezért is maradt meg sok minden Egyiptomban és az ókori Görög nagybirodalomban, majd a rómaiban is, hiszen évszázadokon át görög profilú volt a római birodalom is ugyebár (mondhatni a korábbi fejlett görög civilizációt majmolták)... Mi van ha valóban létezett Aranykor, ráadásul globálisan, és fejlettsége megközelítette az újkori emberét vagy akár meg is haladta, csak aztán különféle okokból (és ez nem csak vad törzsek támadása, hanem akár kataklizmatikus is lehetett, sőt szerintem inkább az volt és ezt sem én találom mi ugyebár... számos paratudós gondolja így biztosra véve, pl Hancock)

Egy szó mint száz, túllépve a teóriákon, mítoszokon, legendákon és köztük nyilván számos fantazmagórián, akárhogyis van, a lényeg triviális, hogy tényszerűen látható, hogy ez az ötlet, hogy a tudásra, tanulásra, tudományra kell fektetni a legnagyobb hangsúlyt az áhított boldog igazságos élhető társadalom és civilizáció eléréséhez, már legalábbis az ókorban elindult, de nem lehetetlen hogy mét régebben. És itt lép be a jó öreg Madách báttya, aki az Ember Tragédiájában szépen összefoglalta a lényeget.... az ember egy természetszerűen mentálisan beteg élőlény a földön... egyszerűen egy őrült mutáns faj vagyunk... mindent rendere, tönkreteszünk, elpusztítunk, meghazudtolunk, amit korábban elértünk (legalábbis eleink elértek), mert mindig szükségszerűen jön egy extrém reprezentánsa a fajunk betegségének, aki még felsőbbrendűnek, még okosabbnak és ügyesebbnek képzeli magát, és mindent lesavaz lefikáz és lehúz a wc-be, majd ő megmutatja, majd ő megmondja, majd ő felépítteti, új vallást, új tudományt alkot saját szájíze szerint (ami általában ostobább arrogánsabb és fejletlenebb egyre inkább), megnyomorít rabbá tesz ismét egy nemzetet, akár egy civilizációt (ld egyházak) és az elképzelését, amit senkivel nem egyeztetett, nem vitatott meg, nem kutatott ki, nem bizonyított, hanem mert csak, mert ez így jó és kész, mert neki így tetszik, hiszen ő a király, és ráerőszakolja a rabszolgatömegre... Nos ez a mentalitás ide vezet... morálisan visszafelé fejlődünk, rohamléptekkel haladunk a középkor szellemi szintje felé.. és tudományos elit bár valóban van és dolgozik, sőt valamennyire gyarapszik is, mégsem tudja magához ragadni a kontrollt, MERT NEM ERŐSZAKOS!!!!! Amíg a tudósvilág rá nem döbben hogy bizony  FEL KELL VENNIÜK A HARCOT... addig az emberi civilizáció ugyanúgy pokol, helyben topogunk sőt hol kisebb hol nagyobb léptekkel megyünk a romlás felé.... tök mindegy hogy a szánalmas kütyüink hiperfejlettek, amikkel vakítják bizniszből az agyhalott zombitömeget (akik többsége azt képzeli, hogy ez a fejlődés az ennyi, hogy már hatszáz K meg hétszáz D és kész ennyi és túl azon hogy fogalma nincs hogy is működik, azt sem fogja fel hogy a fejlettség, legelőbb TISZTA ETIKA, fejlett igazságos bölcs morál és erkölcs...legelőbb korrekten együttélni és együttműködni kell megtanulni és minden alapja ez kellene legyen... Önként rabigába hajtott fejjel vegetálnak rabszolgaként a használati tárgyaik révültében és rabigájában... "bilincseit a szolga, így gyártja, s hordja"
Nagy valószínűséggel az univerzum legszánalmasabb civilizációja vagyunk térben és időben  egyaránt... és évezredek óta... itt ezen a csodálatos, tökéletes helyen, ami mindent az ölünkbe ad szinte... Létrehoztuk magunknak a poklunkat, abban senyvedünk vegetálunk és többségünk úgy, hogy nem is tud róla, fel sem fogja, nem észleli, nem érti... Ezért nem tudok mást mondani hogy kizárólag valami trükkel lehet itt valami nagyot dobni (mint ahogy szinte minden nagy rendszerváltás, persze főleg diktatúrák, trükkökkel kezdődtek ugyebár, ennek mestere Dolfi báttya volt; szóval esetleg ezt is megtanulhatnánk tőle, hogy van az a helyzet és tét, mikor egy amúgy is fals világot, egy fals lépéssel, trükkökkel tudunk megváltozatni a legkönnyebben és gyorsabban... ahogy Orbán is próbálja... csak végre már nem mégrosszabbr4a kéne törekedni, hanem a jobb irányba, amit eddig senki sem próbált sajnos)
Tehát továbbra is csak azt írhatom, egy rafinált huncut globális, felébresztő mém illetve mémcsoport kell tehát, amely minden elmében megveti a lábát és ott dolgozni kezd, és gyors személetváltást okoz BELÁTÁSBÓL és nem erőszakkal!

Kész megoldás egyenlőre nem létezik. Sokkal inkább látszik, hogy merre nem szabad, vagy nem érdemes, vagy hiabavaló elindulni. És sajnos többnyire senki semerre nem lát kiutat, vagy amit lát, arról látható, hogy nem valódi kiút, csak egy részproblémán segítve a válságot elódázva még jobban elmélyítik. Én az emberi tudás, és tudomány szervezeteinek társadalmi felértékelését tartom szükségesnek. Azt nem tudhatom, hogy működőképes-e ez, de más módot nem látok. Az az egyszerű logika van benne, hogy az embert a gondolkodás, és a tudása emelte ki az állatvilágból, és csak a gondolkodás, és a tudás képes megmenteni, és vezetni az emberiséget. És mivel az egyes emberek csak részleteiben képesek magukba szívni az emberiség tudásbázisából, a tudománynak egy erkölcsi normakontrolt kell gyakorolni a politika felett, sőt a választásokban, és vezetésben is figyelembe kell venni az emberek által megszerzett tudást. A butaság nem jogosít döntésekre. Mások vezetése nem lehet alapjog.

Az általam indított tudás felelőssége topikokban ezt már elővezettem, és azóta azt is jobban figyelgetem, hogy mi történik a világban e témában fejlődés, vagy éppen visszafejlődés. Mivel az erről való tudósításaimat a moderátor pártpolitizálásnak minősíti, adódnak nehézsegeim. Tapasztalatom szerint az értelmiség nagyobb része ilyen kérdésekkel nem foglalkozik, nem is akar foglalkozni, beletörődött a hazugságba, hogy majd a politikusok megoldanak mindent. Más része, főleg a tudomány vezetése határozottan kiáll a tudás, és az oktatás jobb megbecsülése mellett, de ebből nem derül ki, hogy milyen vezető szerepre lenne szüksége a tudománynak, és a tudásnak. Csak annyi látszik, hogy a tudásra csak azért van szüksèg, mert így lehetünk sikeres emberek.

De én nem gondoltam át konkrétan mit kéne változtatni! Hanem csak nagyon nagyon elnagyoltan, körvonalakban. Fogalmam sincs pontosan mit és hogy kéne. Nekem van egy teóriám egy javaslatom, egy ösvény amin esetleg el lehetne indulni, és ez a bizonyos memetológiai megoldás, egy globális "pozitív agymosó" mém kidolgozása, egy globális tudományos-elit team-el. Erre az ösvényre lépni egyedül nem lehetséges, úgy gondolom, ezért magyarázom hogy nagyon komoly globális tudományos team kell, akikkel komoly alapos brainstorming-gal kellene nekilátni (és ez magában hordozná annak a lehetőségét, hogy már az elején el is vetjük, illetve vetik, hogy irreális kivitelezhetetlen őrült utópia... de ez nem jelenti azt, hogy fel kellene adni és visszavonulni, hanem folytatni a gondolkodást, ahogy előtte, sőt még akár nagyobb gázt adni és mégjobban belehúzni, hogy találjunk valami másik jobb lehetőséget... ezen az ösvényen, legyen az akár mém(ek) kidolgozása, akár teljesen más az egész emberiségnek, első körben a tudományos elitnek kellene elindulni (mint írtam megvan a médium is, az internet, pénzbe pedig nem kerül, mert csak agyalásról és vitáról van szó; sem drága kísérletek, sem drága gépek, max a saját számítógépe az illetőnek, de az amúgy is megvan neki,  nem csak emiatt vette, az idő pedig amit rászán, szabadon választott, gondolkodhat rajta egy nap 3 percet is de 8 órát is, lelke rajta, felfogható akár szabadidős hobbinak, tehát ez sem különös teher, ha elhivatott tudósokról beszélünk, akik azonnal megértik mi a cél ugyebár és természetesen egyet is értenek, hogy ezt meg kell összefogva csinálni), tehát nekem már semmit sem kell átgondolnom, mert a teóriám illetve javaslatom fenntartom, de nem tartom mindenek előtt valónak, csak egynek a sok közül (mert remélem van jó néhány másik is), hanem már a bizonyos elit team-nek kell átgondolni már... és továbbgondolni, elgondolni, kigondolni... ;)

Utóbbi vélemenyeddel egyetértek. Csak csodálni tudom, hogy mekkora utat jártál be amióta társalgunk. Érdemes visszanézned, és újra átgondolni, mit is kellene változtatni a világon.

De nem is ezt írtam! Nem azt javaslom, hogy pontosan úgy kellene élnünk holnaptól, mint ki tudja hány tíz- vagy százezer éve bizonyos etikailag és parciális technológiailag fejlett ősemberek; szó sincs erről! Azt írtam, figyelembe kell venni, azt amit "üzennek" az őskorból és tanulni tőlük. Nemde? Teljesen mást jelent. Nagyon jó példa erre az orvostudomány, sőt a filozófia és a matematika is (és még jó pár egyéb)... úgy gyakoroljuk ezeket a diszciplínákat pontosan, mint az antik görögök? Nem! Mégis jelentősen igazodunk hozzájuk igaz? Számos vívmányukat és elvüket mai napig használjuk. De mégis ég és föld, ahogy gyógyított pl egy ókori görög orvos, meg egy mai; másképp okoskodott egy ókori görög matematikus vagy fizikus, mint a maiak. (de van pár dolog amiben szinte pont ugyanúgy) Ugye ez nem vitás? Másképp kutatott egy antik görög csillagász és másképp gondolkozott egy antik filozófus illetve esztétikus, irodalmár, de néhány dologban tán pont ugyanúgy, vagy nagyon hasonlóan... Mégis alapjaiban számos elem beépült az ő elveikből, módszereikből, szabályaikból, felfedezéseikből sőt akár axiómáikból és paradigmáikból a mai adekvát tudományágakba. Semmi mást nem javaslok, csak hogy ugyanezt illetve ugyanígy próbáljuk meg legalább megfigyelni, a görögökön kívül más ősi civilizációkban is, más kultúrákban, hogy mi volt jó vagy jobb, mint most és azt, illetve arra nagyon hasonló jelenkorra testreszabott részét, elvét, technikáját, szabályát, felismerését stb integráljuk a mai életbe, a mai tudományos munkába. Kezdetnek ez bőven jó lenne... Egyáltalán nem úgy élünk, mint az ókori görögök, mégis számos és jelentős mennyiségű tudományos elvüket ma is használjuk vagy ahhoz nagyon hasonlót, abból derivált, arra alapozott elvet, szabályt stb... De miért csak a görögök és másokét nem? Pl a kelta druidák alkímiai, azaz kémiai, drogériai ismeretei, sok téren meghaladták a mait szinte, és mi van pl a megalitikus építkező civilizációkkal? Sok esetben még ma sem tudjuk biztosan, hogyan emelték, hogy szállították, hogy vágták, hogy illesztették olyan mérnöki pontossággal a sok tonnás köveket és egyáltalán hogy terveztek, hogy tájoltak ilyen pontosan, honnan a tudásuk... és hová lett ez a tudás? Meg is felelem. Csak azért kapott az ógörög tudomány ilyen kitüntetett figyelmet, mert a Róma birodalma kettészakadt ugyebár, és a nyugati meg is szűnt a mai nagy világvallások hajnalán; azonban a keleti fele még közel ezer éven át, lassan de biztosan húzódva össze, míg végül már csak egy város maradt a hatalmas Kelet-római, azaz ugyebár Bizánci birodalom, mely ugyebár görög arculatú és kultúrájú volt alapvetően; innen ugyebár az ortodox görög-keleti kereszténység. S mivel ez a birodalom sokkal tovább fennmaradt, sokkal erősebb és persze kb ugyanolyan erőszakos volt, mint korábban az egész Római birodalom, ezért kénytelenek voltak a római katolikusok, akik magukat ugyebár a keresztény egyház központjának és vezetőjének tekintették, hogy el kellett fogadják a görög-keletiek követeléseit és ajánlásait, ha nem akarták hogy a kereszténység teljesen szétszakadjon világháború mellett és konkurens, teljesen másik vallás legyen. Az egység (és a szinte világuralom) megőrzéséért stratégiából jó néhány keleti elvárásnak kellett eleget tegyenek, így annak is, hogy az antik görög tudást nem törölhették el! De minden mást igen, ezért a kelták, a szkíták, az etruszkok (ami amúgy elég fura hiszen az egy kb átmeneti kora ókori nép volt a görög és a római között), a perzsák, az egyiptomiak, nem utolsósorban az indiánok és lehetne még sorolni hosszan, magas szintű tudásanyagát, egyszerűen ignorálták, sőt el is törölték írmagjában,  nyomokat is eltüntették, amennyire csak lehetett, elmenve addig, hogy mind a Bizánci könyvtár, mind az Alexandriai, elpusztult ugyebár... és nem véletlen, és felbecsülhetetlen mennyiségű bronzkori és ókori tudásanyag volt azokban leírva, lényegében úgy tartották, hogy az emberiség minden hozzáférhető tudásanyaga eme könyvtárakban volt archiválva... mind elenyészett (egy kevés rész állítólag a legendák szerint, vatikáni titkos páncéltermekben val elrejtve, mert még a középkori inkvizítor klérus sem volt annyira barbár, hogy ilyen kiművelt szofisztikált munkákat tűzre vessen)... Hiszen nyilván ezek az ismeretek veszélyt jelentettek az ortodox keresztény dogmákra ugyebár, mert szinte minden modern fejlett elv és felismerés cáfolja a kereszténység álszent, hazug és erőszakos mesevilágát; ha köztudomásúvá vált volna minden ilyen ősi tudás, a kereszténység idejekorán bukott volna meg végleg... Remélem egyszer és minél előbb a Vatikán titkai feltárulnak, és tartok tőle, akkor új korszak indul, az emberiség teljes tudományát alapjaiban kell majd átírnunk...

Kétségtelen létezik tudomànyos elmélet a neandervölgyiek beolvadásáról a homo sapiensek közé. Az egyik altarnatíva a néhány lehetséges verzióból. Mindegyik verzió eléggé bizonytalan. Ehhez képest úgy kiszínezted leírásukat, mintha köztük éltél volna. Irodalmilag rendben van. A lényeg mégis az, hogy az általad neandervölgyieknek tulajdonított anarchikus hierachia szerinted sem jellemző a modern emberre, így reménytelen ilyen viselkedésre bírni a társadalmat.

Másképp látom kissé. Szerintem meg az emberek ha nem is 90+ de legalább 50%-a elutasítja a hierarchiát és gyűlöli! Legalábbis a nála lokálisan kurrenset mindenképp. (a civilizációnk - már ha egyáltalán annak nevezhető valójában - vesztes régióiból elvágyódó sőt nem ritkán útnak is induló, elmenekülő ember mindig gyűlöli a helyi hierarchiát (és pl iszlám diktatúrákban, vagy afrikai hadurak területén nem is csoda, de nézhetünk másfelé is, pl egy Argentína, vagy Portugális jellegű helyről is jelentős elvándorlás van és akkor még nem beszéltem a kelet-európai "demokratikus" fejlődő országokról ugyebár); ellenkezik, lázad ellene és új világrendben illetve társadalmi rendszerben akarna élni, de legalábbis másik országban ahol úgy véli egy élhetőbb rendszer van, azon már el sem gondolkodik hogy ott egy elitista hierarchia van, hiszen enélkül a bolygón nem nagyon vannak technológiai társadalmak, max dzsungelben talál néhol még kivételt ha átverekszi magát repkedő nyilakon, köpőcső lövedékeken, felé ugró ragadozókon, mérges kígyókon és pókokon és eljut oda egyáltalán... (hogy nem hangoztatják és látszólag hallgatólagos beleegyezésben vannak, az csak a mindenkori társadalmi zsarnokság eredménye, "fiam jobb ha nem ugrálsz, mert abból csak baj lehet" ugyebár)...

Továbbra is azt látom hogy az akceptálást, tehát önként belátásból való elfogadást és a kényszerű, fogcsikorgatva beletörődést nem tudod vagy nem akarod megkülönböztetni. A hierarchiára vágyakozás tehát nyilván így egy elég torz képzavar. Nyilván nem magára a hierarchiára vágyik a karrierista, hanem a hierarchiára úgy hogy abban ő a lehető legjobb pozíciót vehesse fel! Tehát a hierarchia abszolút elitizmust konstituáló fő szegmensére, a rangra és karrierre stb... és ez egészen más. Pl az ókori barbár abszolutista központosított monopol-önkényuralmakban, (mennyire hasonló alkul épp nálunk is sajnos, ha hagyjuk és úgy néz ki sajnos elég idióták vagyunk hozzá, hogy hagyjuk....) rabszolgatartó császárságok, istenkirályi birodalmak, a császár aspektusából nem volt hierarchia, ő volt egyedül a főnök, mindenek fölött állt, mindent irányított és mindenki más csak szolgája volt, tehát a főpap vagy épp a hadsereg parancsnoka (aki nyilván szub-hierarchia élén és a katonái számára élet és halál ura volt), a császár számára ugyanolyan szolga volt mint a wc pucoló rabszolga (milyen érdekesen valósult meg a személyi egyenlőség nem? 8)), ha hibázott máris kivégeztette, tömlöcbe vetette vagy éppen a legnagyobb tábornokot is, ha akarta, száműzte a rabszolgák közé probléma mentesen... de ha lement az alagsorba (most nyilván idézőjelesen és képletesen vetítve le ezt) a rabszolgák közé, csak úgy sétálgatni, nézelődni ellenőrizni hogy minden oké-e náluk, elégedett-e ott is a "szeretett istenadta" népe (és mert volna valaki panaszkodni, bírálni vagy ellentmondani, ha nincs jó kedvében, ott azonnal maga vágja le az illetőt), de ha meg valaki úgymond jófej volt, szimpatikus kedves, elbeszélgettek stb... vagy mittudomén faragott neki egy szép kis elefántcsont szobrot, akkor ha épp jó kedvében volt, őt meg kiemelte, felvitte a pompás palotába és betette a közvetlen kíséretébe, mint társalkodó barátot, vagy éppen akár adott neki egy birtokot ajándékba szolgákkal)...  Ez valójában egészében nézve nem hierarchia, nem volt szava a szub-hierarchiák vezetőinek csak a saját alrendszerén belül, ha onnan ki kellett lépni és beszámolni a császárnak akkor ugyanolyan szolga volt, mint mindenki más, nem kapott kiemelt elbánást. nem védte meg senki. Az ilyen társadalmakban a kiváltságok és előjogok nem pozíciókhoz voltak rendelve, hanem a császár önkénye határozta meg hogy kit jutalmaz, kit nem, kit büntet, kit halmoz el kincsekkel kényelemmel luxussal és kit nem... bárki bármitől függetlenül lehetett nyertes és vesztes az ilyen társadalomban (de érdekes ez is most is nálunk is így történik)...  tehát teljesen hiába mászott valaki a szamárlétrán felfelé, csak a szub-hierarchián belüli relatív, látszat-hatalmát élvezhette, mást nem nagyon. Törvény nem volt, csak az ami az egyeduralkodó véleménye, akarata, parancsa és pillanatnyi hangulata hozott. Ugyebár "az állam én vagyok", a császár volt a törvény is, a fejében levő gondolatok és kész...
Persze még erre is rá lehet mondani hogy hierarchia, holott nyilván nem az (azonban a hierarchikus társadalmi norma gyökere itt szökkent szárba), de ami pl Észak-Koreaában van arra is. Tehát ahol az alvezérek az alrendszerek felelős vezetői nem barnak valós hatalommal, nem dönthetnek szakmai és kollektív törvényi alapon, ott nincs valós hierarchia, hanem egy kaotikus pszeudo hierarchia (és a legtöbb helyen és időben valójában mindigis ez volt), mely az egyeduralkodó fejében levő káosszal korellált ugyebár. Igen ritka az a hely és az az idő az emberiség történelmében, ahol nemhogy korrekt és igazságos, hanem egyáltalán valós hierarchia lett volna és lenne. Egy demokratikus hierarchiában pl a törvény áll mindenek felett, elvileg ugye önkényes döntés soha sehol nem születhet, még a legfőbb vezető sem hozhat olyat, és tulajdonképpen az előjogok és kiváltságok is igencsak szűk mezsgyén kéne mozogjanak, a törvényi kereteken belül. Te tudsz ilyenről bárhol is? Tehát az lehet hogy valaki elfogadja a hierarchiát hallgatólagosan, de úgy hogy nincs is tisztában a részleteivel, mitöbb nem is érti, nem is gondolkodik ezen, kívül áll a gondolatvilágán (elvan a maga kis szűk és egyszerű vegetatív rendszerében, máról-holnapra, és amögé, afölé, tehát túl azon nem igazán figyel).
De attól hogy helytelen igazságtalan hierarchiák ezek mind azok és mind elitisták, bár igen széles skálán mozognak ugyebár. A helyes hierarchia szerintem elitizmus mentes, s mint ilyen nem is nevezhető már hierarchiának, inkább anarchiának... persze sajnos mindkét fogalom már annyira le van lakva, lejáratva, elátkozva, megbélyegezve, félreértelmezve és -magyarázva, hogy nem túl szerencsés használni, hiszen sokan egészen mást értenek rajtuk mint mások (főleg gyakorlati szinten)...

Abban igazad van nyilván, hogy valami hierarchia elengedhetetlen egy társdalomban és ha instant, erőszakkal akarjuk eltörölni az meg őrültség, az kb a Vörös Khmer rémuralom jellegű populációhoz (direkt nem társadalmat írtam) vezetne, de mindenképp valami torz és még betegebb rendszerhez...
Azt mondom, hogy a tekintélyelv csakis szakértelmi alapon engedhető meg és az sem egyénre bontva, hanem egy olyan anarchia, ahol jól lehatárolt kört képeznek bizonyos szakértők, szaktekintélyek (és ez globálisan mindegyik tekintetében milliós nagyságrendű ember is lehet). Legfőképp jól ellenőrzött (tehát ne alakulhasson ki önkény és hierarchia, meg semmi egyéb csalás és manipuláció!) bulletinekre bontva, e körök minden problematikát megvitatnak, majd demokratikusan szavaznak és végül kidobnak egy végeredményt egy döntést (megengedve természetesen a különvéleményt is), illetve első körben ajánlatot és ez globálisan. Aztán az egész emberiség az összes ilyen döntés-ajánlatot megismeri és legvégén globálisan kell dönteni, szabványt, szabályt, törvényt alkotni belőle (nyilván persze nemzetekre országokra lebontva azért és amennyire szükséges testre szabva, de ezek feltétlen szinkronára törekedve és szerintem 99%-ban ugyanarra jutna végül a nagykollektíva a legtöbb kérdésben így, bármi erőszak, ráerőltetés, zsarolás nélkül is, hiszen az ember az mindenütt ember, ugyanúgy működik és valójában az alapvető érdekei és igényei szinte azonosak. Hogy egy ideális (ne is nevezzük anarchikusnak hanem elég hogy önkényelit mentes) társadalom illetve civilizáció megvalósulhasson, ezért is kell kihagyni az ideológiákat és miszticizmusokat, mert azokkal van bemérgezve az emberi gondolkodás évezredek óta, azokkal lehet teljesen extrém irányokba torzítani az egyéni és kollektív gondolkodásmódot (azaz hitrendszert) és véleményeket... (pontosan erre találták fel ezt az egészet ugyebár az első önkényurak, mert így csodálatosan manipulálható és rabigába hajtható könnyedén egy teljes társadalom)... és borzalmas hogy ma a hitech-nanotech korszakban is még embertömegek vannak, akik ebből az agyhalálból nem képesek ébredni, hagyják hogy hasson rájuk-rajtuk száz és száz ilyen csalás és ámítás... technológia szinten nagyon előre haladt a civilizációnk és rohamosan fejlődik, etikai, társadalomfilozófiai, erkölcsi és morális szinten fordított arányban vagyunk, lassan de biztosan haladunk vissza a középkor felé... Ez pedig egy olyan folyamat mint amikor két ellentétes töltésű homogén légtömeg lassan de biztosan közeledik, előbb utóbb összeér és akkor ott jön a villámlás és dörgés ugyebár...

A tudomány az őskori anarchikus társadalmakat messze nem tudta még pontosan feltérképezni és kivizsgálni, mivel nagyon kevés a használható lelet, tekintve hogy az utána jövő korok több ezer évnyi háborúzása, majd a keresztény terror ezer évnyi tudatos nyomeltüntetése ezt igencsak ellehetetleníti... Pl az elszigeteltségben tévedsz. Legalább 100 ezer éve ezek a törzsközösségek elértek egy olyan fejlettségi szintet, hogy az elszigeteltség már megszűnt, kereskedés indult meg, nemhogy törzsek, illetve falvak, hanem kontinenseket átívelő kereskedelmi utakról tudunk az őskorból! Bizonyos bronzkori városokban már a színházak és agórák mellett csatorna rendszer és komoly csillagvizsgáló volt pl (és akkor még nem beszéltünk a megalitikus építészetről ugyebár, amit mai napig sem igazán értünk, nagy része még kutatás alatt álló úgymond rejtély), tehát technológiai fejlődés is elég komoly volt, alábecsülöd ezeket a népeket. Sem az anarchia sem a hierarchia fogalma még ma sem pontosan rögzített egyébként, és emögött is az elitizmus manipulációja sejthető (mint ahogy az egész oktatás,a tananyagok is nyilvánvalóan a hatalmak által mindig is manipuláltak, torzítottak, sőt nem ritkán teljesen meghamisítottak voltak és néhol ma is azok... részben már "nem is olyan túl messze" ugyebár...), ugyebár ebben is a vallások és egyházak járnak azaz jártak élen. Ősidők óta amióta csak megjelent az urbanizált patriarchális elitista, elnyomó és önkényuralmi hierarchia, azaz az elitizmus, azóta alkalmazzák a tömegmanipulációt és tudják hogy az agymosást el kell kezdeni gyermekkorban a kötelező kollektív oktatás során, ha tökélyre akarják vinni (már pedig mért is ne akarnák ugyebár)...

Nem vettem semmit a fejembe! Én csak kisérleteket, próbálkozásokat, teszteléseket javaslok! Az igazságra és igazságosságra (legyen az bármi is) való törekvést, annak korrekt őszinte tiszta és kollektív kutatását. Semmi többet. Amit fejtegetek csak egy szubjektív ötlet illetve koncepció, magában hordozva annak a lehetőségét, hogy elvetendő. Ha bárki jobbat talál ki, alá is támasztja komoly elfogadható érvekkel és készen áll a gyakorlatba ültetésre, tesztelésre, akkor ahhoz igazodom boldogan. Csak annyit mondok, semmi többet, hogy először is jobban megfigyelni és tanulmányozni (mert tévedsz abban hogy a tudomány ezt a területet teljesen, maradéktalanul feltárta és ismeri... felét sem tudjuk róluk az igazságnak, bőven van még mit kutatni hidd el); ezután pedig tanulni kellene az ősi harmonikus anarchikus, igazságos és boldog, természeti társadalmaktól. Az ő elveiket és gyakorlataikat mind lajtstromba venni és egy új igazságos és boldog világrend kialakításában igen hangsúlyosan figyelembe venni ezeket. Önmagad cáfolod az állításoddal miszerint az Aranykorban ha egy törzs vándorolni kényszerült, akkor durva háború szükségszerű volt. Nem így volt! A háborúk akkor kezdődtek, amikor a szimbiózisban és harmóniában élő már évtízezrek óta letelepedett helyi népeket, idegen népvándorló törzsek érték el és azok kezdték őket támadni (pár ezer év alatt ki is irtották, rabszolgává tették, leigázták, beolvasztották és az egész régió társadalmi rendjét átalakították hierarchikus patriarchális pokollá. Amíg ezek a százezernyi év alatt párhuzamosan "fejlődő" ősember csoportok (nyilván itt nem a majomemberről beszélgetünk hanem már minden törzs meglehetően fejlett volt, a Homo Sapiensek harci technikája, fegyverzete, vértezete és kommunikációja volt nagyon fejlett nyilván az adott kor szintjén), az Európában elterjedt és nagyjából 100 ezer éve ott sikeresen boldogan harmóniában élő Neandervölgyieké jelentősen és alapvetően eltérő más jellegű fejlettség (szerintem sokkal magasabb szintű összességében, túl azon hogy a haditechnikában és kommunikációban fejletlenebb illetve jelentősen kevésbé komplex) volt, magas szintű természetgyógyászat, gasztronómia, művészet, építészet (csatornák vízvezetékek ugyebár) és hasonlók voltak... (és eközben az abók is így fejlődtek Ausztráliában, az indiánok is így Észak-Amerikában. Teljesen más profilú két különböző paralel civilizáció arculat volt, amit akár megjelölhetünk 3-4 különálló civilizációnak is akkor a bolygón. Persze nyilván erről senki sem tehet, nincs hibás, nincs felelős (legfeljebb a természet maga) és nem lehet azt mondani hogy a Homo Sapiens egy korcs "nigger" dúló-pusztító szörnyeteg ember volt (amit sokan szívesen gondolnak erről), hanem annyi volt, hogy ezek a harcos profilú populációk évek tízezrei során extrém túlélésre kellett berendezkedjenek és folyamatos harcra; nyilván legelőbb nem egymással, hanem a természettel, a hemzsegő nagytestű ragadozó vadállatokkal és ha már harcedzett volt ugyebár egy ember, mert minden napja harccal telt a túlélésért küzdve, valóban ahogy vándorolt, idegent látott, már is preventív jelleggel támadott, hiszen ha kommunikálni sem tudott vele, okkal feltételezte, hogy különben az fogja támadni és megölni őt).. De a Neandervölgyi típusú (és itt nem elsősorban elsődleges testi genomról beszélek, hanem inkább szellemiről, gondolkodásmódbéliről, hiszen a abók és az észak-amerikai indiánok közt is meg volt már szakadva a populációs-genetikai kapcsolat több tíz vagy akár százezer éve, paralel fejlődtek, ugyanígy a dél- és közép amerikai Homo Sapiens jellegű ember hasonlóan az afrikaihoz rég megszakadt genombéli kapcsolatban voltak és semmiféle fizikaiban, mégis igen hasonlók voltak a nagyon hasonló környezet és élőhely miatt, ugyebár naptól besötétedett bőr és harciasság, azonnal támadtak mindent, ami mozgott... ellenben az északi emberek (kivéve az abók és óceániai ősemberek, de amúgy ők azért, mert a szigetvilágban sem volt olyan kemény az élet, sem az Ausztrál kősivatagban (nem igazán hemzsegtek vadállatok, nem nagyon voltak dzsungelek stb), szükségtelen volt a harc és az agreszió, továbbá nem is szaporodtak el annyira (ami egyébként a vándorlás másik fő oka volt az élőhely lepusztítása mellett... illetve időlegesen persze több más kényszerítő tényező is volt, legfőképp az éghajlati, de ebbe most ne menjünk bele) ezért ők is tudtak egy békés harmonikus úton fejlődni.

Valójában ez 4-5 különböző embertípus volt (1. mérsékelt éghajlati eurázsiai, 2. ausztrál és dél óceániai, 3. észak-amerikai, 4. dél- és közép-amerikai, 5. afrikai, dél-ázsiai), ezért nevezem Homo Sapiens jellegű és Neandervölgyi jellegűnek, mivel nyilván az első három az utóbbi, a többi pedig előbbi halmaz, de egy pl ausztrál aboriginal-ra nem lehet rámondani hogy Neandervölgyi mégha mentálisan megfeleltethetők egymásnak, és legalább 100 ezer évig fejlődtek elszigetelten. Amíg nem találkoztak, nem volt semmi baj. (illetve senki nem tudja megmondani, hogy baj volt -e egyáltalán a találkozás, vagy talán az evolúció kontraszelekció ezt kényszerítette ki szükségszerűen. A Neandervölgyi jellegű emberek tehát és itt tévedtél nagyon nem vándoroltak jellemzően! Nagyon nagyon hosszú időre letelepedtek, ha valahol jól érezték magukat és ki tudták alakítani a természeti szimbiózist és harmóniát, ők nem élték fel és pusztították le a környezetüket, és soha nem háborúztak! Ha megindulta, az leginkább időjárási és kataklizmatikus okok miatt fordult elő (pl jégkorszakok, aszályok, földrengések, vulkánok, vízözönök... de amikor ilen páni menekülő tömegek állatokkal együtt rohantak, akkor meg sem idő sem energia nem volt közben még egymást is gyilkolni, tizedelte őket bőven szorgosan a természet ugyebár)... Miért is tették volna, ha nem volt rá szükség? A Neandervölgyi jellegű ember abszolút kooperatív, kiegyező-egymást segítő összetartó típusú volt, tehát egy nagy menekülés és tizedelődés után is együtt kerestek egymást védve segítve új élőhelyet és építettek új településeket! Harcoló, hódító, fosztogató, másokat leigázó és kifosztó ambíciójuk abszolút nem volt. Még ilyen krízishelyzetekben sem! Hiszen nem létezik olyan a természetben folyamatszerűen kialakuló szituáció sem akkor sem ma, amit kizárólag egymás ellen fordulva, erőszakkal lehet megoldani sehogy másképp! Ilyen szituációkat mi magunk tudunk csak teremteni eleve erőszakkal. Mint írtam egyáltalán ember-ember elleni harchoz nem is értettek, sőt törvény volt nálunk (nyilván valamiféle misztikummal alátámasztva), hogy "ne ölj"" ugyebár ember embert nem bánthat semmilyen szinten (ez az abóknál nagyon szépen jelen van ma is, legalábbis a kővéseteken és a mítoszaikban, hiszen ősi életmódjukat igen kevesen kevés helyen tudják élni, mivel jobbára ki lettek irtva, üldözve és rabbá téve, de mindenképpen kitaszítva élnek ma is a fejlett Ausztrál társadalomban, őslakoskén... azt hiszem ez sok mindent elmond a "fejlett" emberiségről...), hátrányt, kárt, fájdalmat nem okozhat semmi körülmények közt, tehát "ne lopj" stb... (ennek a felfogásnak ott van szépen a bibliai emlékezete... mellesleg a mózesi vándorlás pont ennek a mítikus leképeződése, Mózes vezette a vad Homo Sapiens csordát és elérkezett a békés és fejlett Neandervölgyiek területeire északabbra, ott pedig ahogy megtalálta az első várost, ugyebár Jericho, máris megtámadta... (hogy ki miért és hogyan segítette őket, ha egyáltalán igaz ez a mítosz, persze homályba vész, de  ugyebár, a Frigyládából kaptak instrukciókat és maga a Frigyláda döntöttel az addig bevehetetlennek hitt városállam falait... de ha csak egy kis morzsa is igaz, akkor igen erősen gyanítható hogy fejlett egy civilizáció támogatta őket illetve annak esetleg renegát katonái, pl akár lehetett ez Atlantisz vagy éppen akár alienek is egyesek szerint...)... holott Mózes kőbe véste ugyebár, hogy ne ölj, ne lopj stb...); nem volt szükségük vándorlásra az északi békés embereknek (nyilván  nagyon északra az első százezer évben nem igazán mentek, ahol permafrost volt, hiszen ott megint bevadultak volna, a túlélésért és élelemért való küzdelem miatt, de leginkább kihaltak volna.... illetve akár a vadállatok miatt is, hiszen sűrű fenyőerdőkben a farkasok és medvék illetve még akkor kardfogú tigrisek és puma féleségek is hemzsegtek többek közt. A Neandervölgyi típusú ember nyilván mérsékelt övben, sztyeppei, tajgai, illetve legfeljebb szavannás vidékeken vetette meg a lábát és sem nem aszályos sivatagos, sem nem jégvilágban, sem nem trópusi dzsungeles régiókban (ugyebár az arany középút... Aranykor.. hmm...)... mely régiók meglehetősen nagyok voltak Eurázsiában és Észak-Amerikában is ugyebár, mint ma is és el lehet szépen ott lavírozni nem kell vándorolgatni, hiszen termőföld van, legelők vannak, hegyek is vannak erdőkkel, tavak folyók, minden adott a boldog harmonikus és legfőképp szimbiotikus életmódhoz, tehát és ez kulcskérdés nem élték fel a környezetüket, nem pusztítottak, értelemszerű hogy nem is vándoroltak alapvetően, hiszen teljesen jól érezték magukat a városaikban falvaikban, haszon növényeket termeltek, álltatot tenyészettek (már vadászni sem kellett egy idő után, tehát méginkább csökkent az agresszivitás és a harci szkill)... mindenük megvolt ami kellett... és már intellektuális tudományos fejlődés zajlott náluk, már csillagvizsgálókat építgettek, már a kozmoszt és a természet "láthatatlan rejtélyeit" mint matematika, fizika, kémia stb kutatták stb (jóval előrébb voltak mint hinnénk, főleg mint az a szint ahová a vallásoknak és egyházaknak köszönhetően visszazuhant az emberiség a sötét középkorban ezer évre)...

Ennek a fejlődésnek és szemléletnek az eredménye volt ugyebár, az ókori egyiptomi és az abból táplálkozó görög tudományos elképesztő magas szint, amit aztán az új barbár birodalmak (mint a római és perzsa főképp) és vallásdiktatúrák a főleg a keresztény és iszlám, porig rombolt, felégetett és sóval hintett fel... hiszen eme terrordiktatúráknak a legnagyobb ellensége a tudás a tudomány volt, a tanult és felvilágosult ember... Nekik csakis az irányítható, buta szolga tömeg kellett (a tudást, legalábbis a maradványait, amihez a pusztítás után még fértek, az elit féltve és rejtve őrizte), akiken kedvükre uralkodhattak és téveszmékben, félelemben, legfőképp totális kontroll alatt tarthatták őket eme emberellenes elitizmusban ugyebár... (és még ma is ez zajlik a legtöbb helyen a bolygón!)... Tehát eleve nem vándorló törzsek, boldogan a helyükön ősidők óta élők, akik már a fejlődésben az agresszivitást, a harcot túllépték; ugyan dehogy háborúztak egymással... békében kontinensnyi területeket átívelő szövetségben éltek, kereskedtek összetartottak, harcban nem is gondolkodtak, el is felejtették mi az... legalábbis a neandervölgyi jellegű ősember társadalmai....

A háborúk akkor kezdődtek minden kontinensen, amikor a déli (persze a déli-féltekén nyilván északi) destruktív népek elérték azt a zónát ahol a békés bölcs aranykorban levő népek éltek...
Hierarchia pedig, mint már írtam, valamiféle nyilván volt; amire azt ráhúzhatjuk némi erőszakkal, hogy hierarchia; hiszen pl főanya vagy ritkán atya is volt, bölcsek csoportja volt, papság volt, varázsló volt stb... Ezek nyiván elöljáró emberek voltak, de nem hatalmi alapon hanem felelősségi és tudás alapon jártak elöl, nem parancsolgattak senkinek, bármi utasítást adtak azt belátás és megértés alapján fogadta el a többi ember és mindenkinek volt ellenvetési joga, ha alá tudta támasztani és érvelni hogy miért nem ért egyet... és nem az volt, hogy jöttek a katonák és levágták vagy elvezették a börtönbe, hanem mindenkit meghallgatott az elöljáró, azonban és ez nagyon fontos, idővel már erre sem volt szükség, a viták is eltűnnek, mivel kialakult egy olyan közel tökéletes konszenzusos világkép, hogy mindenki tudja és érti mi miért van, és egyetért önként boldogan, mondhatni szó szerint dalolva.... nem kellett már egymás győzködni nemhogy vitázni, de még utasítani sem; hiszen abszolút hatékony oktatás-nevelés is volt és pontosan tudta mindenki mi a szerepe, hol a helye, mi a feladata, bármiféle hierarchia nélkül és a vezető minden iránymutatása, ha még volt, az helyes volt mindenki számára és lelkesen motiváltan fogadták el és hajtották végre... ezért is volt ez az Aranykor (amire emlékszik a bolygó minden pontján az ősmitológia, akár csak az özönvizekre) és ezért is volt nagyon sérülékeny, nem volt egyszerűen felkészülve hogy előbb-utóbb a dzsungelekből kitörnek a vademberek és lándzsa- és nyílzáporral üdvözlik őket...

A Homo Sapiens a zord környezetben kénytelen volt így fejlődni mint már írtam, és még azt sem róhatjuk fel nekik, hogy ők nem voltak hosszú távra berendezkedve sehol, felélték lepusztították az élőhelyet és vándoroltak tovább, keresve újabb vadászterületeket, jobb éghajlatot, védett helyeket... gondoljuk el, hogy így is évtízezrek kellettek ,hogy a vándorló életmóddal ezek a törzsek elérjenek a fejlett, már városokban élő északi emberek civilizációjához... és itt indultak a háborúk és itt indult az első nagy visszafejlődés... több ezer év fejlődés ment a levesbe, pont úgy, mint az ókorban a barbár birodalmakkal illetve, a középkorban a kereszténységgel és iszlámmal. Tehát nem csak populációs nagy kihalások voltak, hanem nagy szellemi kihalások is, szinte lenullázódott többször a fejlettségben elöljáró emberi civilizáció! Ha az emberi faj nem egy ilyen torz korcs genetikai selejt lett volna illetve lenne összességében, hanem tudtak volna dominálni a neandervölgyi típusú populációk (mint ahogy nemhogy nem, hanem történetesen teljesen kihaltak és beolvadtak, csak elenyésző genetikai nyomaik vannak, mellesleg ugyebár van elmélet hogy az emberi "jóság", ami azért van itt-ott hálisten még mindig bennünk, ebből a genom nyomból származik mai is)... akkor most kb minimum 3-4 ezer évvel lennék a fejlődésben előrébb, már rég elhagytuk volna talán a Naprendszert is és kolóniáink lennének szomszédos naprendszerekben is illetve bárhol az űrben (akár már szomszéd galaxisban is) azokon területeken, amit meg tudunk viszonylag könnyen közelíteni, hiszen nem feltétlen csak égitesten lehet létesíteni ugyebár egy grandiózus populációt...
Ehelyett itt tartunk, hogy azon vitázik egy-egy társadalom hogy jaj jönnek a migránsok, jaj rezsicsökkentés és birkatömegek nyálcsorgatva, hörögve, felhergelve bégetnek ilyen baromságokat, amiket épp az agyukba mostak... Alig vagyunk a középkortól előrébb és dinamikusan haladunk sajnos abba az irányba vissza (ha nem is minden régióban)... A fejlődés lényege ugyanis, minden tévhit ellenére nem (csak) az hogy milyen leleményes kütyükkel vesszük magunkat körül (amiktől csak még inkább butulunk és lustulunk, ugyebár hiszen jóformán már helyettünk gondolkodnak és dolgoznak), hanem a legfőbb a morális, etikai fejlődés!!!! Ezért teljesen nyugodtan jelentem ki, hogy a bizonyos legendás mítikus Aranykorban (aminek pl az Atlantisz mítosz is egy ősi emlékezete), sokkal magasabb fejlettségi szinten volt az emberiség, legalábbis azon régió civilizációja (de írhatom akár az Indusvölgyi vagy a Mínoszi kultúrát is), sokkal fejlettebbek voltak, mint mi most, mert morálisan előrébb voltak már akkor (a hanyatlás nyilván akkor indult, amikor megjelentek a barbár, patriarchális urbanizált elitista, rabszolgatartó, önkényuralmi birodalmak, pl az ókori Egyiptom... Fejlett civilizációk voltak persze, de már csak technológiailag, morálisan egyre lejjebb süllyedtek, ahogy a primitív naív és manipulatív misztikus hiedelmek egyre nagyobb szeletet hasítottak ki a hatalom tortájából (míg aztán a papok, a vallások és egyházak rémuralma beköszöntött ugyebár) hiszen a technológia másodlagos... Nem a szánalmas, felesleges, szemfényvesztő kütyüitől (amik fő célja és funkciója valójában egymás kifosztása  ugyebár... a bizonyos biznyic ugye...) lesz egy civilizáció boldog, harmonikus és sikeres, hanem a szellemi nívójától és ebbe nem csak tudás tartozik, hanem méginkább erkölcs, morál és etika, ezt üzenik a Neandervölgyiek több tízezer évből nekünk (és nem utolsósorban azért technológiailag sem voltak ám annyira nagyon primitívek, ezt is jól tudjuk)...

Aki a hierarchia szamárlétráján való felmászásra áhítozik, mert ahogy írtad, a mézesmadzagra ráharapott, az morálisan pontosan a rabszolgatartó zsarnokság szintjére züllik le, emberi mivoltát megtagadja, tehát említésre sem méltó ez a szituáció.

A hierarchia elfogadása nem jelenti a rá való vágyakozást. Szerintem az emberek 99.999%-a elfogadja a szabályokat, de a szabálysértők is csupán a szabályok kijátszására, vagyis csalásra törekednek, nem a szabályok megváltoztatására. Egyszerűen tesznek a szabályokra, vagy nem is ismerik őket. Az is nyilvánvaló, hogy az emberek nagyobbik része vágyik arra, hogy a szabályok számukra kedvezőbbek legyenek. Aki nem tudja, hogy mibe is kerül neki az ingyen sör, az ingyen sörre vágyik. De valójában senkinek nincs pontos ismerete arról, hogy milyenek lennének a mindenki számára kedvező szabályok. Sőt nyilvánvalóan nem is létezik ilyen. Esetleg az egész emberiség számára optimális szabályokról érdemes beszélni. De lehet beszélni csak a magyarság számára fontosakról is, de ekkor azt is vizsgálni kell, hogy ezek közül mi közös, és mi ellentétes az emberiség számára fontosakkal.

Te fejedbe vetted, hogy a hierarchia mentes anarchikus archaikus társadalom modell működő képes, és aki ezzel nem ért egyet, az a rabszolgaságot imádja. De ezen véleményedet a működőképességről nem osztják azok, akik az ilyen archaikus társadalmakat tudományosan vizsgálták. Így valójában nem veszed komolyan a tudományos eredményeket.

Én azt látom, hogy az  archaikus társadalmak is hierarchikusak voltak, csak a hierarchikus rangsor eldöntése békésebb, és átláthatóbb volt, ami a 100 fős átlag csoportlétszámnak, a csoportok meglehetős elszigeteltségének, és a környezet állandóságának volt köszönhető. Ha valamilyen változás vándorlásra kényszerítette a csoportokat, bizony egészen durva háborúk alakultak ki.

Semmilyen izmus nem lett még korrekten kipróbálva. Már az elején meg is mérgezték és kisajátították, önkénnyé tették.

Ez is sokat elárul ezekről az izmusokról. Ha nem lehet létrehozni az kiindulási feltételeket, akkor nem lehet ezeket létrehozni. Ez azt jelenti, hogy csak azok meggyőzhetők a működőképességről, akik nem értenek hozzá, vagy akik ki akarják sajátítani. Vagyis a hozzáértők számára működésképtelen.

Aki a hierarchia szamárlétráján való felmászásra áhítozik, mert ahogy írtad, a mézesmadzagra ráharapott, az morálisan pontosan a rabszolgatartó zsarnokság szintjére züllik le, emberi mivoltát megtagadja, tehát említésre sem méltó ez a szituáció. Nem minden forradalom zajlott ám véresen ezt jól kell tudd még az iszlám világban sem. Sok rendszerváltás volt vér nélküli a történelem során, talán több is mint véres (legalábbis nagyon véres, mert nyilván egy-két lövés vagy pofon legalábbis mindig eldurrant valóban, sokszor már csak a kivégző sorfal előtt), de ez egyáltalán nem lényeges, mert ez a történelem amiből (és nem csak amit meg) tanulnunk kéne ugyebár. A harc és erőszak szükségszerűségét vízionálod, holott nem igaz; nem mindig volt az és mivel tudjuk, fejlődünk (sok téren rohamosan, bár feleslegesen is sajnos, már területek hátrányára), ezért nyilvánvaló, hogy egyre kevésbé szükségszerű a vérengzés és nagy kihalás hogy egy új rendszer lépjen életbe, mint ahogy a legvadabb arab tavasznál is vagy akár az ukrán forradalomnál sem volt túl sok halott. Az utána következő háborúkat ne vedd ide, mert ott léptek be a nagyhatalmak a valóban a dologba, annak már szinte semmi köze a forradalomhoz, azt már nem a nép akarta és irányítja, sem nem vívja, max ha védekezésre kényszerül. Az arab tavaszt amúgy kimondottan a marokkói önfelgyújtó eset miatt hoztam példának és nem másért (persze nyilván sok más tanulsága is van, de az nem a lázadás és forradalom alapvető természete, hogy utána nemzetközi háború legyen vagy éppen káoszba süllyedjen egy ország, ez nagyban függ, a közeli nagyhatalom természetétől és az adott felkelő nép értelmi szintjétől, szándékosan elbutított muszlim tömegektől nyilván nem várható sajnos több, ha nem segít nekik senki az országukat beindítani (mint ahogy anno ugyebár jó pár iszlám országnak segített a nyugat és most sikeres gazdag iszlám országok jobbára)...
A drága kutatások amiket a töke finanszíroz, olyanok valóban amit írsz, de itt két dolog miatt is irreleváns ez is, egyrészt mert az hogy gondolkodik (akár minden este az ágyban elalvás előtt) egy egyszerű de nagyszerű gondolati fenoménon milliónyi tudós a világon egy globális team tagjaként (amit mondjuk független netes levlistán szerveznek, hiszen nyilván gugli fbúk stb nem pálya erre), egy büdös vasba sem kerül, nem kell senkinek finanszírozni, a munkáját ettől függetlenül mind el tudja végezni és hobbiszerűen "dolgozik" a team-ben, tehát a finanszírozási problémád ki is lőve... A másik dolog meg már megint ez a Stockholm szindrómás elfogadás, hogy úgy tálalod azt hogy az állam mint tőkés ezt támogat meg azt, vagy éppen az oligarchák, mintha ez lenne a helyes hogy a tudományt a társadalom élősködé része finanszírozza a közösből lopott illetve a tömegen nyerészkedett extra profitjából... Mégha kéne is pénz erre a nagy közös kutatásra, ezektől egyrészt úgysem kapnának erre (nem is szabadna megtudniuk ugyebár mi alakul éppen), továbbá még ha lenne is valaki köztük aki adna rá, egyrészt bízni sem volna szabad benne (Tehát jobb ha nem tudja ő sem mi zajlik), továbbá nem is szabad elfogadni, mert a globálelit (és nem a tudományos, ezt sajnos mindig jeleznem kell), semmit nem ad ingyen ugyebár... mindig kér cserébe valamit, és mindig valami drágábbat...előbb-utóbb benyújtják a számlát... Önkéntes, meggyőződéses, elhivatott támogatók kellenek, és nem mellesleg teljesen felesleges a nagytőkés mecénás, hiszen nem neki dolgozna ez a team, hanem tömegnek, ergo a tömegtől kérnénk pénzt, ha kéne valamire, azok pedig eme elszeparált zárt rendszeren belül adnának, mint pl a Kickstarter-en... és sok ember igen sok pénzt össze tud ám adni igen gyorsan, ha a cél közös...

Semmilyen izmus nem lett még korrekten kipróbálva. Már az elején meg is mérgezték és kisajátították, önkénnyé tették. Sem tiszta kommunizmus, de még nemzeti szocializmus, vagy keresztény demokrácia (amúgy persze ez is fából vaskarika, hiszen a kereszténység és a demokrácia valójában tűz és víz, de sebaj) sem alakult meg soha sehol. Főleg nem anarchia, azt még szándék szintjén sem csinálták meg, mivel legelőbb nincs kidolgozva egy pragmatikus anarchia sem, mivel a tömeg azt a káosszal azonosítja, ezért nagyjából káosz is van az anarchista gondolkodók körében és minden hülyeségre jobb híján rámondják hogy anarchia, így aztán van náci anarchia, meg kommunista anarchia és radikális liberális anarchia meg mittudomén mi minden, egyik sincs ki sem dolgozva (mivel ezt a sok marhaságot nem is lehet értelmesen kidolgozni),  nemhogy kipróbálva lett volna.
Azonban de mégis... bizony kipróbálta már az emberi lény! Évezredekkel, évtízezredekkel ezelőtt. Pl a Neandervölgyi ember Európában kb 100 ezer éven át élt békés, boldog, sikeres, harmonikus törzsközösségi illetve nagycsaládos, törzsszövetségi anarchikus nagytársadalomban (hasonlóan mint az abók, amiről már írtam korábban hosszan)... talán ebből ered a bizonyos Aranykor közös humán archaikus emlékezete ill mítosza...  ezek a korai természeti népek anarchiái, ami amúgy még itt-ott nyomokban fellelhető. Az anarchia lényege, hogy nincs valós hatalma és valós tulajdona senkinek, önkény kizárva, erőszak kizárva, elitizmus kasztosodás kizárva... társadalmi csoport és rang nem alá és fölé, hanem mellérendelt és felelősségi alapon létezhet csak... az elöljáró funkciója celebrális névleges és lényegében ahogy szó ősi értelmében valóban elnököl, tehát ülnök, aki mindig ott kell legyen minden tözsgyűlésen illetve klángyűlésen az "agórán" és moderátorként funkcionál, de nem utasíthat és nem dönthet, szót adhat, szót vehet el (de csak időkorlátra vagy a közös megegyezésben téma kimerítésére hivatkozva), ülést kezdhet befejezhet, de nem parancsolhat semmit, tehát ez is felelősségi funkció és nem hatalmi; a boldog harmonikus igazságos anarchikus törzsközösségekben, éppen ezért mindig változtatják is a személyét, minden ülésre kisorsolnak illetve megszavaznak új elnököt; sem hatalom, sem uralom, sem előjog, sem kiváltság nincs. Együtt dönt mindenki, akit érdekelnek a közös ügyek (nyilván akinek mindegy mi hogy van és lesz, nem jár az agórára vitázni és szavazni), és addig tart a vita (de nem veszekedés!), akár napokon és éveken át, amíg konszenzusra nem jutnak kulturáltan békésen. Ez a jó anarchia tízezernyi éven át éltek így népek, nemzetek és országok is... és ez a korszak matriarchális korszak volt, hiszen valamennyi hierarchia kellett, egy családfő aki a feladatokat nem hatalmi, hanem felelősségi alapon leosztja, ez volt az Anya, a törzsfő (de nem főnök) nagyasszony... és a késő bronzkorban pl még mindig éltek népek így, kvázi érintetlen (agresszív hódító népek által ugyebár) területeken, pl Amerika egyes részein, Ausztráliában, Óceániában, Észak-Ázsiában stb, még ma is fellelhetünk anarchikus társadalomban élő természeti népeket itt-ott nyomokban, sem betegségek, sem agresszivitás nem jellemzi őket, bár már kihalóban vannak mert az erkölcstelen, aljas, önkény az önzés és mohóság (azaz az urbanizáció, a patriarchális vallási terror és az elitizmus, melyek amúgy egy fogalomkört illetve egységet alkotnak nyilván, egymástól szinte elválaszthatatlanok) elért már a bolygó szinte minden zugába, és nem nagyon lehetett megúszni. Aztán a kereszténység ezeréves pusztítása nyilván szinte teljesen eltörölt minden nyomot is, szándékosan, hiszen minden elve az archaikus békés, matriarchális konstruktív anarchiának ellentétes, a hierarchikus patriarchális, erőszakos destruktív vallásokénak. Tehát az ősökhöz, a gyökerekhez kellene mindenképp visszafordulni, megtanulni mit üzennek és tanítanak tízezernyi évek távlatából nekünk, mert a bizonyos "ősi tudás" nem csak fantasy irományokban létezik ám, hanem a valóságban is, akárcsak az Aranykor emlékezete...
Tehát nyilván a modern angolszász mintájú eurokomform világban (amiben mi önhitt ostoba gőggel mérjük az emberiséget) nem volt még anarchia soha, mint ahogy boldog és harmonikus társadalom sem, csak egymást taposó-gyűlölő birkatömegből és parazita önkényelitjéből álló pokol társadalmak, melyekben néhol jobb az életminőség és már el lehet hitetni könnyen a kizsigerelt és elnyomott tömeggel hogy ez itt most igazságos társadalom... Ebben senyvedünk most is, ez az ember tragédiája, erre kéne kiokoskodni egy hatékony gyors globális megoldást, és én hiszem hogy lehetséges... első lépés egy moderált (és jobb híján technikai hierarchikus) fórum, ahol megkezdődhet az érdemi és komoly párbeszéd erről....

A rendszer mindig jutalommal kecsegteti a jó szerepjátszókat, és a legjobbakat meg is jutalmazza, akár a lottó. A rabszolga feljebb léphet a ranglétrán, lehet kápó, vagy akár fel is szabadulhat. Minden szinten van mézesmadzag, ami jutalmazza a társadalmi szerepek elfogadását, és van korbács is azoknak, akik ellenszegülnek. A lázadás csak akkor működött, amikor az egész rendszer működés képtelenné vált a körülmények megváltozása folytán, amelyekhez nem tudott önmaga alkalmazkodni. De a lázadásban mindig olyan pusztulás kezdődött, amelyben bár a régi rend összeomolhatott, de csak olyan új rend keletkezett, amely ugyanúgy csak egy feltörekvő új elit hatalmát szolgálta. A lázadásban ugyanis nem születnek új eszmék, a harcot létező, meghirdetett eszmékért vívják. Ilyen eszék születése volt a felvilágosodás, vagy a kommunista, vagy anarchista eszmék születése. Mindegyik ki lett próbálva, és mindegyik meg is lett buktatva. Hiába való volt az önfeláldozó hősiesség, jó esetben a történelem említést tesz róluk, de valójában másoknak kaparták ki a gesztenyét. A csatát nem elég megnyerni, az új rendszert is létre kell hozni, és meg is kell tartani. Amíg nincsenek olyan új eszmék, amely versenyképes a mézesmadzag-korbács ösztönzéssel, a lázadás vagy csak a meglévő rendszert erősíti, vagy egy új elnyomó rendszert szül. Általánosságban is igaz, hogy minél erőszakosabban, radiálisabban akarnak valamit, annál inkább félresikerül az eredmény, miközben az eredeti állapot is megszűnik.

A tudósok munkáját elsősorban politikai, és gazdasági előnyök érdekében finanszírozzák. Erős állam, egészséges hadra fogható katonákkal, katonákat kiváltó robotokkal, mindenkit legyőző fegyverekkel, kimeríthetetlen erőforrásokkal. Ez motiválja a hatalmat. A tudósok másra is törekedhetnek, és lassanként változik a világ, valóban sok olyan dologra is törekednek a tudósok, ami korábban nehezen volt elképzelhető. De azért, hogy ilyen globális célokért is lehessen kutatni, harcolni kellett. Ilyen kutatásokra csak ott van pénz, ahol egyébként is sok pénz van, és el lehetett fogadtatni a közvéleménnyel is, hogy ezekre a kutatásokra szükség van. Az ökoszisztémai kutatások támogatása politikai előnnyé vált. Még a politikára is hatást gyakoroltak a széndioxid kvóták bevezetésével, ami egyből piaci árú is lett. Vannak eredmények, és ahogy írod, vannak visszaromlások is. Az emberek egy része féltve pozícióját azokon is rúg egyet, akik tennének valamit az értelmiségért. Még itt az interneten is.

Az arab tavaszban sajnos markánsan megjelenik a nagyhatalmi érdek is, amely Afganisztánt, Irakot, Líbiát, és Szíriát is romlásba döntötte. És még messze nincs vége az öldöklésnek.

Senki nem választhatja meg, hogy hova született, milyen társadalmi szerepet szántak neki, de teljesen természetes, hogy ennek a szerepnek meg akar felelni. A rabszolga éppen úgy jó rabszolga akar lenni, mint a király is jó király. Megvannak a szerepek, a játékszabályok, és ezt a lehető legjobban kell mindenkinek eljátszani. Senki nem hibáztatható azért, mert ezt teszi. És ha jól játssza a szerepét, méltán lehet erre büszke.

Még a legvadabb helyeken is mint É. Korea megteheti hogy nagykorúvá válva megértve hogy pokol a társadalom ahol él, lázadni illetve szökni próbál, máris tett valamit elenne... Nyilván sok esélye nincs, de valami azért van és ha csekély esély is van és nem próbálod meg, akkor feladtad, megfutamodtál, élheted tovább a poklot... Ez lenne a jó választás? A bizonyos megfelelés és igazodás? Ahogy Koppány mondá ugyebár "inkább halál mint szolgaság", én mindenképp belevágnék ott nyilván nem a lázadásba, mert annak sok értelme nincs, hacsak nem látom , hogy már legalább tízezer ember velem egyetértésben hajlandó rá és nem fél bármit kockáztatni, tehát ha látnék kritikus tömeget akár jobb híján, az élére is állnék a forradalomnak ott, ha épp nincs rá jelentkező vagy alkalmas ember... egyáltalán nem félnék a haláltól, a halál is jobb, főleg hősként halni meg igaz célért (még akkor is ha a elbukom, és a helyi hatalom nem fog hősnek tartani hanem mocskos lázadóként gyalázni, mert én akkor is tudni fogom és boldog leszek hogy hős vagyok, hogy én legalább akartam tenni ellene, megpróbáltam), de egyáltalán nem biztos hogy bukás és halál lenne a vége, mert ott is a nép 90% a legagymosottabb ostoba rabszolga ember is már elviselhetetlennek tartja az életet és vágyik a változásra, a diktatúra végére, tehát lenne esély ott is még ezt a radikális felszínes szemlélő számára ámokfutásnak tűnő megoldást. De ha a teljes közönyt fásultságot látnám, megfélemlített zombivá tett embereket csak , akkor nem vesződnék ezzel, elvetném ezt és akkor pedig a szökésem intézném, bárhogy úszva, hajón, vagonra kapaszkodva, mert azzal is lenne esély, nem sok de lenne, mint ahogy ezrek meg is teszik, és sokaknak sikerült is már... Nem kell tehát semmiféle ráderőszakolt, megalázó, emberi mivoltodban meggyalázó, lealázó szerepet eljátszani, főleg nem egy életen át, max átmenetileg stratégiából, motiváltan, hogy már hamarosan vége már készítem elő a megoldást, és nem érdekelnek a kockázatok (egyébként a Földközi tengernek is így vágnak neki nyomorult "migráns" tömegek, nem érdekli őket a halál lehetősége, mert ahogy ott "élnek", az rosszabb mint a halál).
Amúgy meg, aki jól játssza a rabszolga szerepet és egy életre hajlandó megalázó gyötrelmes rabigába hajtani a fejét, az egyáltalán nem lehet semmire büszke, hanem szégyellheti magát maradjunk abban... (soha nem a szánalmas ráerőszakolt "szerepre" lehet büszke, hanem esetleg arra, ha közben valami progresszív dolgot csinál, akár azokat a trivialitásokat amiket itt most fejtegettem, akár valami mást, valami különös de legalább szellemileg felfelé mutató dolgot, mondjuk valamit közben "gyertyafénynél" kutat, tanul, tanít, ír stb, tehát valamimódon, csendes, békés, titkos ellenállást, lázadást hajt végre... Hitler pl azért jó példa bár negatív, mert a börtönben ugyebár megírta a fő művét, majd utána nemhogy belázított vele egy fél országot, de az egész világot kis híján meg is hódította... még őrültséggel is lehet elérni valamit, hát még ha valami korrekt helyes pozitív progresszív dologgal foglalkozik... de aki semmit sem csinál, hanem hagyja kiégni az agyát és zombiként él, az emberi mivoltát adja fel, semmire sem lehet büszke sajnos...

Az egy teljesen más kérdés, hogy rosszak a szabályok, és rosszak a szerepek, de ez nem személyi probléma, hanem a rendszer tulajdonsága.

Lótüdőt! Egyáltalán nem más kérdés, hanem szorosan összefügg, egyik a másikból következik. A rossz szabályok teszik olyanná a társadalmat amilyen, hisze a társadalom egyik fundamentuma hogy közös szabályaink vannak, amit mindenki elvileg belátásból, legrosszabb esetben a karhatalmi kényszer hatására betart. A mondat másik fele sem helyes, az egyén és a rendszer sem külön entitás, hanem egységet alkot és teljesen szimbiózisban mozognak, folyamatos kölcsönhatásban vannak. A közhely hogy egy fecske nem csinál nyarat, erre az esetre nem helyes, bár pontosan erre is használják, pontosan az agymosás része ez is. De bizony a társdalom illetve a rendszer és az egyén korellációban ponthogy egy fecske is tud csinálni nyarat! Sok történelmi példa is van erre ugyebár; akárha nézzük ismét Hitlert, vagy akár pl Jan D'Arc-ot, esetleg pl még ide vehetjük nyugodtan Leonidas-t is, aki elment egy apró hadtesttel (ugyebár a híres 300), lezárta a thermophülai szorost, és feltartóztatta a kétszázezres perzsa hódító sereget, amely Európára tört, majd amikor már úgy volt, hogy elérte amit akart és megmutatta a császárnak, hogy a görögök nem hódolnak be, még lett volna lehetősége visszavonulni, sőt még akkor is kapott ajánlatot a perzsa császártól, aki tisztelte már azért amit ott produkált, de semmit sem fogadott el, mesés gazdagságot nagy hatalmat sem (mert egész Görögországot megkapta volna tőle, mint provinciát) és nem vonult vissza, hanem tudatosan feláldozta magát és a még néhány élő katonáját (akik ott 50 ezer perzsát vágtak le ugyebár, a legenda szerint); őrültségnek tűnik, de ő is egy fecske volt aki nyarat csinált, ő egyedül döntött, hogy meg kell hozza ezt az áldozatot, mint spártai király, és ez az esemény vette rá a görög népet (akik széthúzva, viszálykodva városállamokban éltek ugyebár addig), hogy fogjanak össze, alkossanak egy közös honvédő hadsereget és el is kergették a perzsákat vissza Ázsiába, csupáncsak Európát mentették meg, nem nagy ügy... egyetlen egy ember, egy hős döntése...
De ne feledkezzünk meg az arab tavaszról sem, ahol pl Marokkó a zászlóshajó, ahol szintén egyetlen egy ember lobbantota be a tüzet (szó minden értelmében), egy egyszerű zöldséges, aki azt mondta, na most már aztán elég a zsarnokságból és egy város főterén felgyújtotta magát... erre kirohant a dühös tömeg az utcára, pár hónap alatt megbukott a diktatúra...és azóta is igyekeznek a demokráciájukat felépíteni... (az már másik kérdés hogy milyen hatásfokkal, de náluk még egész tűrhetően halad)... mondhatjuk nyugodtan, hogy egy fecske itt is nyarat csinált...

Nem mindig a pillanatnyi diadal hozza meg a társadalmi reformot nyilvánvalóan, de ha nem tesz senki semmit, hanem mindenki meghunyászkodva "eljátssza a ráerőszakolt szerepet", akkor az a társadalom és civilizáció is rab marad... Nem tartom embernek azt aki jó rabszolga akar lenni és még erre büszke is hogy eljátssza az őt emberi méltóságától megfosztó, emberi mivoltából kivetkőztető, megalázó, meggyalázó "szerepet", ami mellesleg nem is szerep, mert a szerep az amit önként jószántadból elvállalsz... Fura ha azt képzeled hogy egy rabszolga ilyen helyzetben van... méghogy büszke lehet... na persze... Hogy ki hibáztatható az más kérdés. Eleve értelme sincs hibáztatni semmiért senki, a bűnbakkeresés megintcsak a balga ember primitív mételye, mentsvára, hogy legalább tud kit szidni köpködni... Nem hibást kell keresni, nem bűnbakra próbálni kenni az egészet,  hanem gyenge pontot ha szabadulni akar az ember, teljesen mindegy ki a hibás, ha egy rendszerrel állunk szemben, mindenki az ellenségünk, mindenki "hibás", aki épp előttünk áll és képviseli a rendszert ellenünk éppen arra kell fókuszálni és nem azon merengeni hogy az a szemét császár vagy elnök vagy akárki... akkor és ott az az őr vagy bárki aki feltart minket, a rabságunkat kivitelezi maga a császár, maga az egész rendszer, és nem szabad kímélni, sem egyezkedni vele, mert úgysem fog abban a helyzetben alkudozni, hacsak nincs a kezünkben valami nagy adu akkorra már, ami egy zseniális tervezés és előkészítés eredménye....

A szabályokon csak kevesen tudnak változtatni, és többnyire akaratlagosan ritkán is változtatnak jelentősen a szabályokon.

Tévedés, a szabályokon bárki tud változtatni, ha képes kitörni egy lázadást, vagy megírni egy forradalmi művet... illetve meggyőző érveket és bizonyítékokat körzreadni, amiben a többségi társadalom egyetért... De ha te adminisztratív változtatásra gondolsz (mert csak arra gondolhattál nyilván ebben a mondatban, csak úgy van értelme, egyúttal úgy sincs...), abban igazad van, csak az éppen teljesen irreleváns a témában, hiszen ki a jó bánatot érdekel, hogy mi módon van "lepapírozva" az a szabály változtatás? Semmi jelentősége, a lényeg, hogy lehetőséget teremtsen egy közösség arra, hogy meg kelljen változtatni, aztán hogy parlament csinálja vagy sem mellékes teljesen... Tehát valójában a mondatodnak pont a fordítottja a helyes, a szabályokon csak sokaság tud változtatni, legalábbis progresszíven, gyorsan, alapvetően és hatékonyan...

Ezzel szemben a szabályok, és szerepek kis mértékben folyamatosan változnak, ahogy változnak az életkörülmények, és a változtatásban mindenki részt vesz akaratlanul is, ahogyan alkalmazkodik az új körülményekhez. De a legfontosabb, hogy a változtatások mindig a lokális igényeket követik, amelyek így lehetnek akár szűk csoportérdekek is.

Ez is teljesen irreleváns a lassú, úgymond önkéntelen és automatikus változási folyamatok általában semmit nem változtatnak az egyén sorsán és nem teszik boldoggá a népet és ráadásul egymást kioltják, hiszen az ilyen típusú folyamatok mind pozitív mind negatív irányba mozognak... az eredő nagyjából állandó, hiszen egy zsarnokság mechanizmusa ilyen... persze lehetnek rafinált, szemfényvesztő, megtévesztő látszat változások, amikkel a tömeget jól át lehet verni, pl "kerítést építettünk így megvédünk titeket a csúnya rossz robbantgatós migránsoktól", és ilyenekkel lehet gumicsontot, dobni a primitív tömegnek, picit tán jobban is érezni vélik magukat, nem veszik észre nyomorultak, hogy amit a réven  nyerni véltek, az semmi, viszont a vámon közben egy jó nagyot vesztettek, mert ilyenkor míg zengik a propagandát, a háttérben szintén intéznek egy új szabályt, mely a zsarnokságot méginkább fokozza... S mire feleszmél a tömeg rájön hogy átverték, már mégkisebb mozgástere van. Minden diktatúra ugyanígy, ilyen lépésekkel épült ki, szinte kivétel nélkül (a sebesség nyilván különböző volt, ld nácizmus, amely igen begyorsította ezeket a folyamatokat anno ugyebár), amint nem egy nagy háború eredményezett, hanem politikai folyamat.

Az egész emberiség érdekeinek képviselete olyan luxus, amit önszántából senki sem képes felvállalni.

Egyszerűen ellenállásba ütközik, és elbukik, aki figyelmen kívül hagyja a lokális érdekeket. Ez ellentétes az elvárt társadalmi szerepekkel.

Szegény tudósok akkor hiába dolgoznak? Igen sok kutató dolgozik az ökoszisztémáért és a globális folyamatok javításáért. Sőt a legtöbb tudós ezért dolgozik (legyen az akár orvosi kutatás, akár matematikai, fizikai, akár csillagászati, akár ökológiai, és nem is sorolom, mert  a legtöbb diszciplína a teljes rendszert kutatja és igyekszik javítani, illetve felmérni, az emberi lény érdekében)... Ők szegények mind az egész emberiség érdekeit képviselnék, de ezekszerint butuskák, hiszen amit csinálnak luxus és nem is lehetséges szerind... ajjaj... ;)

De nyilván te most politikai társadalomelméleti képviseletre gondoltál, szóval bocs a némi szarkazmusért... Ebben sem voltál sajnos pontos. Legyen az az összes társadalom reformáló (vagy legalábbis magát annak kiadó) ideológia, történelmi izmus (sajnos jó néhány még ma is tartja a frontot sok helyen, a tömeg nyomorúságára), legyen az akár a katolicizmus, az iszlamizmus, a nácizmus vagy a kommunizmus (és most nem sorolok többet, ezek a legfőbbek), kivétel nélkül mind az emberi faj, az egész emberiség javára akart tenni, legalábbis azt hirdette... Cél mindig egy boldog sikeres civilizáció volt és nem csak egy boldog ország. Terjeszkedni és téríteni próbáltak, több-kevesebb sikerrel mindig, akár háborúk árán is. Mi mást tettek mint az emberiség érdekeire hivatkoztak és nem vették figyelembe lokális érdekeket.

De persze amúgy meg nyilvánvaló, hogy ha valami világjobbító tevékenységbe akar kezdeni valaki, van egy terve, előbb lokálisan ténykedik igazodva a helyi érdekekhez, tekintve hogy nem is tehet mást... Meg kell ugrani először a ház küszöbét, aztán a ház kerítését, hogy kijussunk az utcára, aztán meg meg kell ugrani nagyobb és nagyobb akadályokat hogy a világ legyen már a pályánk ugyebár... Tehát nyilvánvalóság ez is hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a lokális érdekeket, legalábbis eleinte és ez igaz mindkét pólusra, akár önös, gonosz leigázó szándékaink vannak, akár világjobbító szándékunk van (legalábbis kinyilatkoztatva), mint a náciknak és bolsevikoknak (hiszen ők is úgy kezdték hogy most rendbetesszük a világot) vagy akár mint Jézusnak... és hát akárhogy nézzük, minden ilyen eszmerendszer elbukott, hiába is volt grandiózus és globális hatású, a távlati eredménye nemhogy javító hatás sem volt, hanem inkább rosszabb lett a világ tőlük sajnos nem kicsit (szinte teljesen függetlenül attól, hogy az egész folyamat megindítója, megalapítója szándéka mi is volt)... Az emberi elmék torz és torzító prizmája sajnos mindent zagyvasággá torzít és elfuserál... Pontosan ez lenne a cél, hogy végre ezt a prizmát helyes működésre bírjuk és egy elvet, mindenki pontosan és helyen értsen... Erre egy bölcsen és ügyesen kidolgozott mém lenne megfelelő szerintem, mint már párszor említettem...

Mindenféleképp az értelmiségen nagy felelősség van, azonban a ravasz diktátor zsarnoksága épp ezért legelőbb az értelmiséget hatástalanítja, látható volt ez az összes nagy diktatúrán ahogy ma az illiberalizmusnál is (ami legalább olyan hazug pszeudo elv, mint a nemzeti szocializmus, vagy a szovjet szocializmus; egyik sem valós... illiberalizmus legalább úgy nem létezik valóbajában, mint a másik kettő, mind fából vaskarika, de kiválóan alkalmas buta emberek megtévesztésre, és egy autoriter zsarnokság elnevezésére); az értelmiséget tehát hiába piszkáljuk, mert többségében gúzsba vannak kötve, el vannak lehetetlenítve, meg vannak zsarolva, kiszolgáltatva, megfélemlítve, elüldözve, igen hasonlóan ahogy a társadalom más rétegei... Ma már annyira le lett butítva az orbánisztáni téboly, hogy bármi újító gondolatra, elég annyit mondani Soros embere kész, el is van boronálva.. mint ahogy anno erre nagyon jó volt náciknál a kommunistázás és zsidózás, a bolsevikoknál meg a nácizás és imperialistázás... pontosan  ugyanazokat a trükköket alkalmazzák mind, más-más neveken... és működik, mert a tömeges emberi gyarlóság, butaság és naivság a középkori keresztényterror megalapozta ezer éves stagnált állapotban van... még mindig táptalajt képez a tömeg ugyanúgy egy őrült diktátor elmebetegségének mint 2000 éve sajnos... ebben sincs új a nap alatt... Az emberi lény alapvető és globális gondolkodását kellene megváltoztatni, és ezt ha folyamat szerűen akarjuk, akkor várhatunk még vagy ezer évet és talán kitisztul, vagy éppen romlik... de nincs ezer évünk, jól írtad az idézett szerző, egyre kevesebb időnk van a 24-edik óra utolsó perceit éljük, és talán már most késő ha találunk egy tökéletes instant kollektív megváltó megoldást... Minden korábbi szlogent félre lehet értelmezni, mint ahogy minden elvet nyilván, és ez is a zsarnokságok egyik fő romboló eszköze. A "szabadság egyenlőség testvériség" is kifordítható volt, hogy szabadság az szabadosság ugyebár, "büdös libsik mocskos homokosok randalíroznak, nem tudnak viselkedni, hát ma már semmi sem szent?"... az egyenlőség meg, "hát nehogy már velem egyenlő legyen az a tróger proli senki, velem aki 10 évig tanultam egyetemen..?", a testvériség is ugyanez... "hát nehogymár testvériesen osztozzak azzal a szemétláda senki léhűtővel, én aki keményen megdolgoztam mindenért amim van" stb... mindent el lehet fordítani a gyarló sötétség irányába és meg is teszik, mert ezek a technikák elengedhetetlenek a tömeg terror és rabság alatt tartásában... Az értelmiségi "elit" társadalmi szegmens sem tudja Münchausen báróként saját hajánál fogva félkézzel, lovastul kiemelni magát a mocsár mélyéről. Kell nekik bíztatás, támogatás, minden lehetséges módon támogatás segítség és legfőképp meggyőzés, hogy van értelme fellépniük, összefogva, határozottan (és nem csak impotens, röhejes aláírásgyűjtésekkel, amit minden diktátor kiröhögött mindig is). Azonban mégha nem is lenne az értelmiségünk hatástalanítva, mint C. Ronaldo az El Classico-n; akkor sem tudnának támogatás nélkül tenni semmit, ha mind utcára mennének akik elégedetlenek a rendszerrel (mondjuk valami csoda folytán meg lehetne győzni többséget, hogy nézzen túl is a kutatási területén és ne csak azt nézze, hogy jól megél belőle, hanem azt is nézze hogy körülötte szinte mindenki szenved), sem tudnának sok mindent tenni, más társadalmi csoportokkal való szoros és őszinte, elszánt összefogás nélkül.

Node már jó ideje lokális, hagyományos forradalomról beszélünk, amiben sok ráció nincs (épp most tapasztalhatjuk hogy akár százezer ember is hiába megy az utcába, a zsarnoki elnyomó önkényuralom körberöhögi őket), főleg hogy az értelmes emberek 100-70-40-20-10 éves exodus-intervallumokban és mindig ezres nagyságrendekben, folyamatosan menekülnek el ebből a pokol-országból, mivel az értelmiség soha nem szeretett elnyomott országban élni, ahol tébolyult hülyeségek a normák és elvek többségei és ha felszólal ellene, akkor még ő kerülhet bajba... A magyar táradalom régi sajátossága hogy az értelmiségét, legalábbis annak jelentős részét folyamatosan elüldözi, a többieket, vagy lekenyerezi, vagy megfélemlíti, esetleg megőrjíti stb... Gondoljunk bele hogy az emberiség sok fő felfedezése és találmánya a modern történelemben legalábbis mindenképp jelentős részt magyarok nevéhez fűződik, de szinte egyik sem Magyarországhoz...!!!! Azt hiszem ennél érzékletesebben említett jelenséget és folyamatot nem is lehetne alátámasztani... Ne akarjuk tehát bűnbaknak tenni az értelmiséget, és én azt mondom, ne is ragadjunk le egy országnál, mert sajnos ebben is tévedsz, egyáltalán nem luxus próbálni egyből átnyúlni a lokális társadalmak felett és kidolgozni egy globális megoldást, egy globális elit (de nem gazdasági elit) team-el... a játszótér adott, itt az internet ugyebár már legalább 20 éve, főleg a tudományos világot teljesen lefedi, mind hozzáférnek. Őket kéne a globális tudományos elitet megszólítani valahogy, hogy fogjanak össze és kezdjenek el dolgozni egy terven, amivel az egész bolygót gyorsan lehetne felébreszteni ebből az agyhalott kómából egyúttal leleplezni és lefogni a mindenhol jelenlevő kizsákmányoló elnyomó parazita elitet... Mint már írtam párszor, csak azt ismételhetem, a memetológiát látom egy lehetséges útnak erre (legalábbis mint indítómotor), de nem nagyon találtam még ebben sem társalkodó-, sem vitapartnernek...

Az internet nem mellesleg eleve egy világforradalom ugyebár, már most diktatúrák dőltek meg segítségével, az ukránok is interneten szervezkedtek, a románok is és kormányok buktak meg ugyebár. De az arab tavaszban is szerepet játszott. Továbbá több parciális forradalom is zajlik most is (még háború is ugyebár, az új hidegháború egyelőre főleg web-en zajlik); pl a torrent forradalom az extraprofitos kiadók ellen, vagy éppen az Uber forradalma a drága taxik ellen, a bitcoin forradalom az elit fő, kizsákmányoló játékszere, a forex ellen... és lehetne még sorolni ugyebár jó néhány kisebb, de globális forradalmat. És ezutóbbiak mind vér nélküli forradalmak Most már rá kéne jönnünk hogy talán ha a világ tudományos elitet "csatasorba állítanánk" planetárisan a parazita pénzügyi elit ellen, esélyünk lenne egy instant, sikeres világrend váltó világforradalmat is végrehajtani...

Kazohinia:

ftp://staropramen.mokk.bme.hu/Language/Hungarian/Crawl/MEK/mek.oszk.hu/01000/01071/html/

A Hiába c. könyvet csak megvásárolni lehet.

Szathmári Sándor: a Hiába és a  Kazohonia c. regényét szoktam ajánlani.

Szó nincs beletörődésről, de én látom, hogy hol a probléma, és hol lehet ezen változtatni.

Senki nem választhatja meg, hogy hova született, milyen társadalmi szerepet szántak neki, de teljesen természetes, hogy ennek a szerepnek meg akar felelni. A rabszolga éppen úgy jó rabszolga akar lenni, mint a király is jó király. Megvannak a szerepek, a játékszabályok, és ezt a lehető legjobban kell mindenkinek eljátszani. Senki nem hibáztatható azért, mert ezt teszi. És ha jól játssza a szerepét, méltán lehet erre büszke.

Az egy teljesen más kérdés, hogy rosszak a szabályok, és rosszak a szerepek, de ez nem személyi probléma, hanem a rendszer tulajdonsága. A szabályokon csak kevesen tudnak változtatni, és többnyire akaratlagosan ritkán is változtatnak jelentősen a szabályokon. Ezzel szemben a szabályok, és szerepek kis mértékben folyamatosan változnak, ahogy változnak az életkörülmények, és a változtatásban mindenki részt vesz akaratlanul is, ahogyan alkalmazkodik az új körülményekhez. De a legfontosabb, hogy a változtatások mindig a lokális igényeket követik, amelyek így lehetnek akár szűk csoportérdekek is. Az egész emberiség érdekeinek képviselete olyan luxus, amit önszántából senki sem képes felvállalni. Egyszerűen ellenállásba ütközik, és elbukik, aki figyelmen kívül hagyja a lokális érdekeket. Ez ellentétes az elvárt társadalmi szerepekkel.

A rendszerváltásunk például egy jelentős változtatás volt, de akik véghez vitték, nem értettek hozzá. Egy rossz rendszerből egy még rosszabb rendszert csináltak. A politikusok, és támogatóik azért nyúlják le az állami vagyont, és az állami megrendeléseket, mert a rendszer ezt támogatja, és mert következmények nélkül megtehetik. És azért van immár harmadszor kétharmados győzelme az egyik pártnak, mert ezt is az elfuserált rendszer lehetővé teszi. A kétharmados győzelem felhatalmazásával persze még inkább elfuserálják a rendszert. Ahogyan Hitler is teljesen törvényesen lett megválasztva. Utána egész népeket ellenségnek kiáltott ki, akiket végül el is kezdett kiirtani, majd az egész világnak nekiment. Vajon ma is vannak még népek ellenségnek kikiáltva?

Mint ahogy Csányi Vilmos írta, a mai ember világnézeti (z)űrben él, és ahogy Konrad Lorenz írta, a világban zajló folyamatok nemcsak a modem kultúránkat, hanem az emberiséget mint fajt is pusztulással fenyegetik. A jelenlegi társadalomnak nincs eszméje, amihez igazodhatna. Volt, de eltiporták, szemétbe dobták. Ma minden hatalom azt csinál amit csak a saját állama elvisel, nincs semmilyen globális erkölcsi korlát, ami elítélhetné valamely döntését. De gyakorlatilag lokális erkölcsi korlátok sincsenek, mivel a régi korlátozó tényezők, mint például a vallások mára elvesztették hatalmukat. A hangzatos demokrácia nevében azokra hivatkoznak, akik szemétre vetették a demokrácia elveit. Akik a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavai helyébe a szabad piac, szabad rablás, és a nagyhatalmak tobzódásának eszméjét ültették. Ezen hazug eszméket nem csak a hatalom birtokosai, hanem már a legbutább rabszolga is fújja, miközben kezet csókol a hatalom birtokosainak, és ezért haladunk a pusztulás felé. Amíg az értelmiség ki nem józanodik ezekből a hazugságokból, és ki nem józanítja a társadalom többi részét, ez nem fog javulni, csak tovább romlik.

Látod te is az kiszolgáltatott rabszolgatömeg elnyomásának Stockholm-szindrómájában szenvedsz... beletörődsz, elfogadod és eufemizálod, szét akarod kenni a felelősséget a teljes társadalmon, holott imént írtam, hogy a többségi társadalom aki vesztese ennek a világrendnek az nem elfogadja, hanem elviseli, mert kénytelen rá, mert rá van kényszerítve, mert terrorban és zsarnokságban élünk...!!! A bíróságon szerinted az igazság érvényesül? A jog az igazságról szól vajon, vagy az elit igazságáról inkább? Érdekel bárkit a társadalomban ha valakinek nincs pénze, annak mi az igazsága?

Indulat mellett, akár gyűlöletet is írhattál volna, és azt sem cáfolnám. Már hogyne lenne  indulat, hogyne gyűlölném a felelőseit és működtetőit, mitöbb fényűzésben dőzsölve haszonélvezőit, egy olyan világrendnek, ahol 100 000 ember azaz egyszázezer ember hal kínhalált minden áldott nap a tömegnyomor miatt???!!! (és szoros összefüggésben van az ő sorsuk és történelmük a miénkkel, egyrészt eleve most éppen is a világgazdasági folyamatok hatásai is a nyomoruk, másrészt pedig a mi civilizációnk hajtotta előbb őket több évszázados rabigába, bele lettek kényszerítve egy teljesen idegen kultúrába, aztán "fel lettek szabadítva" és sorsukra hagyva... Ez a nyugati hatalmak elévülhetetlen történelmi bűne! De nem kell ilyen messzire menni, elég csak megnézni akár hazánkat. Itt is évi tízezernyi ember pusztul el, aki még élhetne, csak éppen mivel nem az elit vagy annak vezető talpnyaló sleppjének és csicskahadának a tagja, hanem outsider (márpedig a lakosság 80%-a legalább ilyen ugyebár), akkor nyugodtan a húgyába fulladhat egy fűtetlen kórházi folyosón... Senkit sem érdekel a sorsa... nyugdíjasok fagynak a lakásukba stb stb... az társadalmi elitizmus tömeggyilkosságaiért nem kell a szomszédba menni ezer és ezer eset van évente, ami közvetlen összefüggésben van, ha nem is egy oligarcha szalad oda megszurkálni, de működésük, életvitelük szoros következményeként éri a hátrány a kár és akár a halál is a rendszer veszteseit... Az újkori elitizmus népirtása súlyosabb mint a kommunizmusé és most már inkább az inkvizícióval van versenyben (bár azok 1000 év alatt irtottak ki milliárdnyi embert, az újkori elitnek 70 év elég volt megközelíteni ezt a számot...
Mégis tömeggyilkosokkal (mégha azt nem is közvetlenül csinálják) szemben miért ne érezzek indulatot? Csak az a helyes, ha azt érzünk! Pusztán csak a gyengébbek védelme, az igazságosság és méltányosság vezérel. A nagy baj inkább az, ha te nem érzel indulatot ugyanígy, mert vagy nem érted az elitizmust, vagy nem akarod érteni, vagy nem érzed át mások nyomorúságát és tömegpusztulását, vagy nem látod át a rendszerszintű összefüggéseket... Nyilván a hibás nem egy ember sőt még csak nemis egy szignifikánsan kijelölhető csoport, hanem egy világjelenség (melyben a felelős csoport kiléte igen homályos, teljesen tudatosan... hiszen rejtőznek sunyin és gyáván... még az arisztokrácia, a barbár császárság is tiszteletreméltóbb volt, vagy a nácizmus, mert azok legalább nyíltan kiálltak és megdöngették a mellüket).
Ha egyszer legyőzzük az elitet és átlépünk egy igazságos világba, elég nehéz lesz kit elszámoltatni és megbüntetni, túl azon hogy jól rejtőzködnek, álcáznak, a felelősség áttolás és leosztása egyik legfontosabb manipulatív társadalomellenes bűnözői technikájuk; ahogy az a demokratikusnak csúfolt politikában is van... Ha most pl az Orbán rendszer megdőlne, igencsak vakaródzhatnánk, hogy sok százezer milliárd elcsalásában ki mennyire felelős, kit is fogjunk le, meg pláne hogy hogyan is szerezzük vissza az átjátszott rejtett, álcázott, mosott vagyonokat... amint fent úgy lent; a világban pláne ilyen kaotikus "világrend" van és ez szándékos, hisz a zavarosban lehet a legjobban halászni. Mit gondolsz, a bűnözést miért nem tűrik meg, holott minden adott lenne egy sokkal keményebb fegyveres világdiktatúrára? Azért mert így ők még többet vehetnek el, felhasználhatják a szervezett bűnözést is a céljaikért, ezért aztán hogy ne legyen az sem feltűnő hogy csak a maffiák működnek és pitik nincsenek, igen lazán kezelik a pitiket is... (ugyebár még volt is ilyen törvény, hogy egy lopás ha 20 000 ft alatt van akkor nem foglalkoznak vele....)... s végül de nem utolsósorban, egy társadalom azért nevezi magát elvileg társadalomnak, mert az NEM LEHET SZERENCSEJÁTÉK!!! Nincs ilyen egy korrekt társadalomban, hogy ki hová született az számít, meg a többi lózung, amit te itt próbálsz ismét eufemizálni! Az hogy társadalom azt jelenti hogy összefogott egy nagy közösség, és alkottak valamit, ami a család analógiája. Egy apa sem hagyja egyik gyerekét a ház előtt megfagyni, míg a másikat degeszre tömi és tejben vajban füröszti nemde? A helyes társadalom vezető olyan mint a jó apa, a társadalom minden egyes tagját jól akarja, és köteles is jól tartani, amennyie a társadalom helyzete és produktivitása azt engedi; helyes társadalomban nem lehet kivételezés, kiváltság és előjog, főleg nem született, ami nem érdem ugyebár. Azt látom rajtad is hogy az elitizmus szellemi elnyomásának elmetompító hatása alatt vagy és főbenjáró emberiségellenes bűnöket vagy hajlandó elfogadni, beletörődni... ezért nem érted a jogos indulatom sem... Ébredj fel a saját érdekedben, ha nem akarod az életed rabszolgaként leélni....

Vègül is nem az a fontos, hogy az elit fogalmát másként is lehet értelmezni. Ez általános jelenség. Mindenesetre most már tudjuk, miről beszélünk. Azt hiszem, túl sok benned az indulat a rendszert működtető, és a ranglétra tetején álló személyekkel szemben. De ez nem indokolt. A rendszert minden ember egyesült erővel működteti, és mindenki a saját javát keresi. Van akinek ez jobban sikerül, jobb helyre született, van akinek kevésbé. Mindenki idomul a helyzetéhez, ami többnyire megfelel a társadalom elvárásainak az adott helyzetben. Bár a rendszer is folyamatosan változik lassan, de ez a változás spontán, nincs valódi kontroll alatt. Teljes eszmei zürzavar, és széthúzas van, nincs mihez igazodni, csak sodródunk, így kevés az esèly, hogy megfelelő irányba változzunk. Amig nincs megfelelő eszme, nincs is mit követelni bárkin.

Alapvetően egyetértek, de még mindig nem egy malomban őrlünk, azt kell mondjam, még mindig kevered a kettőt. A szellemi elit is, eléggé szerencsétlen módon létező fogalom, ami a méltó értelmiséget (tehát azokat nem, akik nem méltók a diplomájukhoz, bár van nekik, de nem értenek valójában az adott szakterülethez, pl aki plagizálta a diplomáját, aki az asztal alá bukott - és nem azért mert a zsebkendője leesett, hanem azt a zsebkendőt majd a művelet végén kellett használni picit másra - hogy átmenjen a vizsgákon ugyebár)... holott a tudományos ill. értelmiségi, szellemi elit, bár mint már írtam, vannak nyilván átfedések, de nem része annak az akarva-akaratlan emberiségellenes összeesküvő KORRUPT önkény-elitnek, mely a tömeget (szellemi pénzügyi) rabszolgaságban tartja, azaz a gazdasági-hatalmi-pénzügyi elitnek, amit akár arisztokráciának vagy ha tetszik oligarcháknak is nevezhetünk, hiszen évezredeken át így is nevezték konkrétan. Az elit valójában a társadalmi hierarchia csúcsán levők, nagy hatalmú és vagy nagy vagyonú embereket jelenti, akik méltatlanul bitorolják a vagyonukat és hatalmukat. Ők képezik az elitizmust kevés kivétellel és nem a tudományos és szellemi elit értelmiségi réteg. Már írtam, ha így lenne értendő az elitizmus, akkor eszeveszett bolondság lenne az egész, hiszen a társadalmi elitek, azok lehetnek százféle területen. Akár elit műkörmös, elit fodrász, elit kőműves stb; nyilván mindenből a legjobb illetve legjobbak csoportja az elit csoport, de ennek semmi köze a globális hatalmi, pénzuralmi elithez. Tehát amikor a társadalomtudományban illetve gazdaságban a hatalmi elitről beszélünk akkor egyáltalán semmiképp sem a tudományos ill értelmiségi elitről van szó nyilván. Olyannyira nem, hogy ugyebár míg a gazdasági-hatalmi, pénzuralmi elittől sürgősen meg kell szabaduljunk, ha nem akarjuk hogy káoszba süllyedjen az emberiség és nagy összeomlás legyen, addig a tudományos elitbe meg két kézzel kell kapaszkodnunk, sőt még 10 körömmel is, és amennyire csak lehet, bővíteni, fejleszteni, velük minél inkább tanítani és tanulni tőlük. Látható, hogy elit országok (és ezeknek sincs köze a hatalmi, pénzuralmi elitizmushoz bár nyilván részei annak, de nem okozói, bár nyilván élnek ott is az úgymond "gonosz" emberiségellenes, hatalom- és vagyon elbitorló elitből), pl Japán, Szingapúr stb, arra törekszenek, hogy a diploma legyen alapkövetelmény az egész országban. Hiszen minél tanultabb az ember, annál kevésbé veszélyes, ha nem őrült persze. Nyilván az elitizmusnak természeténél fogva több szintje van. Hierarchikus, akár az egyházak (ebből is látszik hogy egy tőről fakadnak, na és persze mai napig sok téren kollaborálnak, mégha már nincsenek teljes egységben). Minket leginkább a csúcselit érdekel most. Azok akik a hatalmat és vagyon központosítva ténylegesen bitorolják, az egész emberi fajt és történelmét, a politikát és világgazdaságot is csak egy játéktáblának tekintik, ha meghal egy vagy akár egymillió ember, az csak kis áldozat a játékban, a háború számukra szinte csak szórakozás... A csúcselit bitorolja a vagyont és hatalmat és abból minél többre lehetőleg az egészre, szó szerint világuralomra törekszik, bár kollaborálnak és csapatot alkotnak, de egymásban sem bíznak nyilvánvalóan, mert ésszerű hogy nem is bízhatnak, pénz és hatalom főleg szinte korlátlan, az kizárja a bizalmat. A közös érdekek összetartják őket, szövetségük mindig csak időleges és sérülékeny... Jól látod azt a részét hogy a tudományos világ a megoldás, ezt írtam már rég ebben a topikban is hogy tudományos elit team(eke)t kellene erre egy globális fórumon összehívni és kidolgozni a megoldást (ami szerintem a memetológia is lehet részben vagy akár egészben)... De ez teljesen más elit, a neve sajnos szerencsétlen mód azonos, amit alkalmazunk rá, de ne is nevezzük őket így hanem mostantól csak értelmiségnek, vagy tudósoknak, tudományos világnak és akkor már nem zavarodunk annyira össze antielitista törekvéseinkben... mely kizárólag a világ bajának megoldása. Sem hatalom, sem korrupt hatalmi-gazdasági elit, sem hierarchia nem kellene, hanem egy méltányos, arányos, igazságos, harmonikus, esélyegyenlő, empatikus kommunisztikus emberi civilizáció, ahol tényleg senkit nem hagyunk az út szélén, egymást segíti mindenki, nem egymást eltapossa és átlépi... (mely beteges gonosz torz attitűd is az elitizmusból táplálkozik nyilvánvalóan)... a vallás pedig teljesen részletkérdés, kulturális társadalmi jelenségként felőlem maradhat, ha már nem akar bárki főleg nem a társadalom életvezetésébe erőszakkal beavatkozni, felőlem akinek jólesik hallelujázzon a templomban vagy allahakbarozzon vagy csináljon amit akar, de ne erőszakolja senkire tolakodóan, ne térítsen és főleg SENKIT NE ZAVARJON VELE!!!

Én is tudom, hogy az elitnek több része van, de az értelmiség is az elithez tartozik. A hatalmi elit társadalmi bázisa azonban éppen a társadalom nem elit része, mert őket lehet könnyen befolyásolni. Éppen ezért bármilyen változtatást akarunk elérni a társadalomban a hatalom támogatása nélkül, azt csak az értelmiségre lehet építeni. A kommunisták alternatívaja elvileg sem vezethet eredményre. A feltüzelt csőcselék tobzódását bármely szerencselovag meglovagolhatja, és diktatúrát rittyenthet, ahogyan ez mindannyiszor megtörtént. Tiszta, érthető, mindenki által követhető eszmék meghirdetésére van szükség, és ennek nincs más lehetséges forrása, mint az értelmiség, és a tudomány. Az ember alaptermészete birkaságának, vagy vadságának kérdése másodlagos.

Látod te is keversz dolgokat. A tudomány és elit az egyáltalán nem ugyanaz, bár vannak átfedései nyilván. Bár elit tudósok vannak de azoknak semmi közük az elitizmust fenntartó és anno kialakító önkényurakhoz, legalábbis most már nincs sok. Persze nyilván vannak magas pénzügyi körökből kikerülő elit tudósok is de azok valójában nem a megismerést szorgalmazzák, hanem a vagyonuk, hatalmuk (illetve érdekköreiké) gyarapodására fordítják tudásukat jobbára. Nyilván az elitizmus fogalmában, nem a különféle társadalmi csoportok elitjeit rétjük. Mert akkor lehetne elit mészárosok és elit sportolók, elit festők stb is akik ettől meg akarhatnánk szabadulni, az meg ugyebár igencsak buta dolog lenne. Egész más a szakmai elit, és egész más a globális elit, amely jobbára gazdasági pénzügyi elitet és azok hálózatát alkotó tulajdonosokat és csúcsvezetőket jelenti. Az elit ismérve, túl azon hogy gazdag, vagy legalábbis gazdag vállalatnál csúcsvezető és elfogadja az irányelveket, pl hogy a pórnép feláldozható, egyetlen célja ostoba létének, hogy azon minél nagyon profitot szerezzünk. A mindenkori elitnek lokálisan és globálisan az iratlan (vagy tán titokban le is írt, nem tudom) alapelvei azonosak
Az a tudós a ki az emberiség és világ javára dolgozik, egészen nyugodt lehetsz hogy a gazdasági elitnek többségében az ilyen tudós nem tagja. A világrend elitista pontosan, azonban ez nem elfogadott társadalmilag, csak megtűrt, beletörődött, mivel a zsarunál van a gumibot és a pisztoly, illetve elit hivataloknál a hatalom amivel kicsinálhatnak, a tömeg ezért kénytelen a rabigába hajtani a fejét és nem azért mert akceptálja az elitizmust... ezt jól vésd az agyadba ha eddig nem jöttél rá barátom...! ;)

Továbbra sem sokat értesz az egészből. SENKI SOHA a tudományos világban (más kérdés persze a középkori magukat tudósnak hazudó klerikálisok, mert azok azt ám mindenféle - ma már - nyilvánvaló marhaságot összehordtak ugyebár évezrednyi időn át, amiket nem sorolnék, mert témában picit is tájékozott érdeklődő pontosan tudja ezeket címszavakban), még csak nem is gondol olyat hogy mindenható volna a tudomány, pláne nem jelent ki. A mindenhatóság fogalma eleve egy pszeudo fogalom, ez is a miszticisták kaotikus világának egy torzszülöttje, mivel triviális, hogy nem tesztelhető, nem tudható hogy ki-mi mindenható vagy sem... főleg hogy egy régi primitív paradoxonnal már eleve elméletileg cáfolt is a mindenhatóság mint olyan létezése ugyebár... gyakorlatilag, kísérletileg, empirikusan meg, megismétlem: nem tesztelhető, nem ellenőrizhető. Tehát csak ez hogy a mindenhatóság fogalmát próbálod most meg összemosni a tudománnyal is mutatja, hogy sajnos ez a téma még magas neked, már megbocsáss...

Sorozatosak a melléfogásaid.

- abszolút valótlan érv hogy ha két vitázó nézetű ember nézetei összeegyeztethetetlenek, akkor a vita parttalan; ez is csak klasszikus miszticista hazug manipuláció semmi több. Ugyanis ha a két vitázó fél egyik fele tényeket mutat be bizonyítékkal, vagy igazolt logikus gondolatmenetet, akkor a másik aki nézete ezzel összeegyeztethetetlen máris be kell lássa hogy téved illetve hogy logikátlan amit gondol, tehát téved!

- teljesen fordítva ülsz a lovon, az értelmes gondolkodó felvilágosult induviduális modern ember egyáltalán nem akarja saját képére formálni a világot! Tehát ennek állítása is óriás tévedés! Azok a tanulatlan és alacsony értelmű tömegek akik ezt akarják, azok a konteó hívők, lapos föld hívők stb stb illetve eleve a hívők, vagy legalábbis erre erőse hajlamosak... azok szavaznak Trumpokra, Putyinokra, Erdoganokra és Orbánokra stb... mert ők csak csordában képesek létezni... (de persze ez is igen összetett kép, hiszen ahogy mondod a triviális közhelyt, persze mint a te nagy forradalmi bölcseleted beállítva, hogy a világ nem fekete és fehér.. bizony nem és pl az ilyen csorda tömegben sem csak tudatlan balga birkaemberek vannak, hanem pl megfélemlített, megzsarolt, megtévesztett, kiszolgáltatott emberek is (hogy milyen arányban melyik most nem merném meg sem becsülni, de nyilván a birka a legtöbb, aztán jön közvetlen a rettegő és e kettőnek nagy halmazmetszete is van ugyebár)
Nem csak hogy nem akarjuk a világot magunkhoz igazítani, hanem pont ellenkezőleg, kutatjuk a valóságot és igazságot és mi akarunk ahhoz igazodni mindenképp... és a legfőbb csalás, a hívő (illetve annak látszó vagy magukat annak kiadó képmutató) tudósokra hivatkozni, mint ellenérv, mert azok önmaguk cáfolatai, mivel ha valódi hívő lenne, nem foglalkozna tudománnyal ilyen szinten, hiszen minden második tény, paradigma és axióma ellentmond a vallásos hitnek... ezt vagy úgy tudná "összeegyeztetni", ha megőrül, legalábbis pszichotikus tudathasadásos kettős személyisége lenne (mint pl a híres szívsebészünknek ugyebár) vagy pedig az egyik oldalon hazudik... és nyilvánvaló melyiken a valószínűbb (ezen tudósok többsége amúgy nyilván kulturális "hívő", azaz annak nevelték, úgy nőtt föl és az agymosástól képtelen szabadulni, inkább enged neki és külsőségeiben, egy képmutató vallásossága van... Jó példa erre Vizy E. Szilveszter is amúgy... ;)

- a történelemre nem lehet egységes egészként tekinteni, ez is elképesztő tévedés; hát hogy is lehetne, mikor a 80%-ban az egész egy nagy homály..? Ugyebár a győztesek írják, ebben minden benne van hogy mennyire hiteles a történetírás... a középkorban kronológiájában eleve pl van ugyebár gyanús 500 év, amit meglehet hogy odahamisítottak, mert megtehették olyan teljhatalmuk volt az egyház(aknak)... De ez egy nagy vita és ma már inkább cáfolt mintsem igazolt, kutatás alatt áll mindenesetre, messze nem tény, és ezt jeleztem is hogy ugyebár ez egy gyanú, viszont ha nem lenne erre esély, mert azonnal amikor felvetették látszott volna hogy tébolyult fantazmagória, nem lenne ilyen vehemens tudományos vita, nem kutatnák stb... mert bizony igencsak életszerűnek tűnik, mert bizony igencsak pont hasonló csalások szemfényvesztések és kegyetlenkedések cunamiját ontotta ránk a klérus vagy ezer éven át...

- egyáltalán nem reménytelen a helyzet, csak két fő dolog (elsősorban szellemi, de bizony gyakorlati társadalmi kiszolgáltatottság is) rabigáját kell megtörnünk és felszabadulnunk alóla, a vallások és az elitizmus... ami nem mellesleg ugyebár szinte egy, legalábbis biztos hogy vagy ezer éven át nem volt különbség a kettő között; egy jelenség két arca volt, ma már távolodik, de még koránt sem vált szét, főleg nem lemaradottabb helyeken és elmaradottabb elmékben... a megoldásra kifejtettem itt is korábban hogy erre milyen módszer elgondolásának megvitatását illetve közös kidolgozását javaslom

- egy dologban igazad van viszont, győzködéssel valóban nem lehet semmit elérni, éppen ezért a tudományos világ nem is győzköd senkit. Bemutatja mik a tények, az igazságok, minden mellé mellékeli a bizonyítékot (hogy nem érted, vagy nem nézel utána arról már nem tehet), ha tudod cáfolni, vagy van új infód szeretettel várja hogy közöld vele... továbbá bemutatja mik a nem tények, mik a feltevések, hipotézisek, elméletek, különféle szinteken, részben bizonyított, majdnem bizonyított vagy éppen plauzibilis vagy nem plauzibilis elméletek, illetve mi az áltudomány, ami nincs igazolva nincs bizonyítva és a tudományos minősítő erők nem fogadták el, nem integrálták (de nem zárható ki hogy további kutatás után egyszer fogják, ahogy, pl az akupunktúrát is ugyebár)... és mindebből levezeti, hogy jelen állás szerint mint vagyunk kénytelen valóságnak gondolni-látni, és ez a kép már konzisztens és működik ezért állnak a hidak ezért műt meg az orvos 90+ százalékos sikerrel stb, már biztos és egyre biztosabb talajon mozgunk végre, úgy vagy fél évszázada és ehhez sem a vallás sem az elit semmit nem tett hozzá (illetve utóbbi igen azzal amennyit a tudományból finanszírozott, persze ez is visszás hiszen számtalan dolog ugyebár önkényes célokra volt először szánva, meg ugyebár hadi fejlesztésből indult el)

Értem én, hogy nagyon fáj, rossz a tehetetlen düh, hogy a tudomány visszavette a kontrollt a klérustól, amit az erőszakkal ezer éven át gyakorolt fölötte és az egészet bitorolva, káosszá züllesztette, de már hálisten évszázadok óta zajlik a mocsok eltakarítása az egyház(ak) után, és ma már van egy konzisztens tudományos világkép (nyilván sok vitával, hiányossággal és még kutatás alatt álló témakörrel), messze nem vagyunk a meccs végén sajnos (és meccs közepén csak egy idióta követeli a végeredményt ugyebár), amivel már el tudunk igazodni, angyalok és szentek, isten(ek) és ördögök, meg hasonló, nem létező mesebeli fantázialények nélkül is a világban...
Márpedig ha van egy bizonyos elv vagy fenomén ami felesleges egy konzisztens világképben, hiszen anélkül is működik, az bizony elvetendő, fölösleges csak zavaró eleme, tehát szemétdombra való; illetve a vallások és miszticizmusok mivel ősi, kultikus, tradicionális eszmék (és bizonyos nyomorult értelmű tömegeknek mentális drogként és érthető világmagyarázatként, még ma is sarlatánok, kóklerek, szellemi ámokfutó szélhámosok boldogan alkalmazzák és ebből jól élnek), ezért annyi "kegyelmet" adhatunk és adunk, hogy ad egy, celebrális és kulturális társadalmi tényezőnek meghagyjuk, kb a sportok és szórakozás mellé tesszük (akinek van kedve csinálja), de már nem engedjük beavatkozni a létfontosságú és hasznos dolgainkba, ami a tudomány területe csakis (legfeljebb a szervezeteik véleményeit, javaslatait meghallgatjuk, megfontoljuk adott esetben), legalábbis fejlettebb helyeken törekszünk erre belekavarni... Még ennyi tiszteletet megérdemel a miszticizmus természetesen egyelőre, na nem a tömeggyilkos fosztogató története és korábbi vezetői miatt nyilván (mert ha csak belőlük indulnánk ki, akkor már rég a kereszt és a félhold is a horogkereszt és a vörös csillag mellé lenne sorolva méltán), hanem azért mert az agymosása sajnos olyan mély és erős, hogy ma is hat irdatlan tömegekben és sajnos ma is nagyon sok helyen nagyon sok társadalomellenes bűnöző felhasználja önkényesen ezeket a tömegmanipuláló, tömegnyomorító téveszméket... persze utóbbi miatt kevésbé, előbbi miatt meg mindenképp muszáj megtűrni, mint úgymond szórakozást, vagy az egyszerű pórnép hóbortját, mert nagyon nagy létszámú szerencsétlen tömeg alól húznánk ki a talajt, ha hirtelen eltörölnénk a a társadalomból; s nyilván ez egy nyomorúságosan hosszú átmenet lesz, amíg minden elme megtisztul az efféle elmevírusoktól, több generáció kell hozzá, egyre hatékonyabb oktatás, nevelés, felvilágosítás mindenfelé, hogy az emberiség végre felébredjen ebből a neurotikus kómából (ez egy sarkalatos pontja a világ jobbá tételének és amúgy te pont ellenkezőjén dolgozol ezekkel e dogmatikus butaságokkal amiket szajkózol, pontosan a világ rosszabbá tétele de legalább rossz mivolta bebetonozása akarva-akaratlan a célod sajnos)... zárásképp még annyi, ha van isten, van túlvilág, illetve bármi, amiről a miszticisták beszélnek, előbb utóbb rá fog találni az emberiség, és akkor a tudomány azt is integrálni fogja, ugyanis a másik fő tévedés, hogy a tudomány ateista volna... a tudomány a misztikus hit kérdésében legalábbis Einstein óta úgymond agnosztikus... ezt sem árt tudnod barátom... ;)

Az életmód ellehetetlenülése volt mindig ami a változást kikényszerítette.

Magyarul: az emberi társadalmak mindig elmentek a falig és nagyot koppantak.

Hogy aztán a sorsukat a leigázás, kiirtás, vagy az elvándorlás esetleg elzüllés és agonizálás pecsételte meg, az lényegében részletkérdés.

Na ez az evolúció. Ez elkerülhetetlenül mindig működik. Az emberiség ki fogja érdemelni a Darwin-díjat, ha nem cselekszik. Ugyanis mi magunk vagyunk, akik rohanunk a falnak, pedig akár meg is állhatnánk. Éppen a félreértelmezett, úgymond isteni parancsok, valójában korabeli, és elavult erkölcsi példázatok, amik képtelenné tesznek bennünket a megállásra a koppanás előtt.

A vallások komoly tudású, és nagy létszámú szervezeteket építettek ki arra, hogy alapítóik hajdani ködös szövegeit a pillanatnyi környezet szükségletei szerint értelmezve tálalják a népnek, és vezetőiknek. A szervezet tagjai még a világi élettől is elfordulnak, hogy hivatásuknak élhessenek. Nagyon sok lehetséges szituációhoz értelmezhető valamely szent szöveg, vagy akár annak ellenkezőjéhez is, de sajnos vannak szituációk, amelyekhez csak hibás értelmezés létezik, amelyek ellentétesek a tényekkel, és a helyes döntésekkel. Ez nem is csoda, hiszen a vallásalapítók egy letűnt világban éltek, és teljesen más problémákkal találkoztak. De a vallások ezekhez a ködös szent szövegekhez dogmaként ragaszkodnak, ami eredendően hibás módszertanukból fakad, így vakságuk az egész társadalmat vakká teszi.

Úgy tűnik, számodra is a tudomány, és annak elméletei, megismerési módszerei jelentenek bizonyosságot, hitelességet a létünkben. Ez esetben viszont nem érthető az elitellenességed. A tudományt mindig is csak az elit kicsiny, kiemelkedő része, a kiemelkedő tudású tudósok tudták továbbfejleszteni. És bár ma már nagyon sokan végeznek tudományos kutatásokat, ami nagyban megnövelte az elméletek tesztelhetőségét, és így az elméletek megbízhatóságát, az elméletek továbbfejlesztése, az elméleti ellentmondások feloldása továbbra is a tudósok legkiválóbbjaira marad. Korábbi ellenvéleményünk forrása az ember (erőszakos, vagy békés) alaptermészete körül alakult ki, de vajon ez lényeges-e azon szempontból, hogy mit kellene tenni jelenleg a világért? Szerintem nem. Ugyanis egy részről véleményeltérésünk tudományos igényű választ igényel, amit a tudomány vagy meg válaszol, és így a kérdés eldől, vagy eldönthetetlen marad. Más részről a jelenlegi világrend elitista, társadalmilag elfogadott és ez nem változtatható meg. Ezzel szemben vannak tudósok, és van tudományos élet, van közoktatás, így a tudomány befolyása növelhető.

Valóban átmentünk parttalan vitába, mert egymással összeegyeztethetetlen nézeteink vannak.

"Akárhogyan is nézzük, mindig, (szinte) mindenki a saját képére akarja formálni a világot."

Szerintem is így van, de ez a "saját kép" annyira azért mégsem saját.

A sugallmazott közvélekedés egyáltalán nem toleráns. Ha kilógsz a vélemányeddel a sorból megnézheted magad.

Lemondtam arról, hogy bárkit is meggyőzzek a "tudomány" mindenhatóságának téveszméjéről.

Ez nem tudományellenesség, és nem valláspropaganda.

Egységes egészként kell tekinteni a történelemre, az egész emberre, szellemi és lelki világára.

Nem lehet semmit sem megtagadni, ami a részünk volt, vagy ma is a részünk.

Semmi sem feket, vagy fehér. Arányok folytonos változásáról van szó.

"

Felvetem a legvalószínűtlenebb lehetőségét a változás igényének.

Mindenki a köz (avagy mások) javára akar változásokat – így vagy úgy, a változás mikéntje most lényegtelen.

Ugye milyen nevetséges?"

Egyetértek, ha jól értem amit mondasz.

Reménytelen a helyzet.

Nem is hiszem, hogy győzködéssel bármit is el lehetne érni. Soha nem is lehetett.

Az életmód ellehetetlenülése volt mindig ami a változást kikényszerítette.

Magyarul: az emberi társadalmak mindig elmentek a falig és nagyot koppantak.

Hogy aztán a sorsukat a leigázás, kiirtás, vagy az elvándorlás esetleg elzüllés és agonizásás pecsételte meg, az lényegében részletkérdés.

Nem jól gondolod! Azt próbálod a világra erőszakolni, hogy minden hit, minden szubjektív, nincs tudás, nincs objektivitás, nem lehet csakis pszeudo konszenzusokra jutni, mely alapja is mindig csak szubjektív meggyőződés illetve azok halmaza lehet, soha nem tények, soha nem tudás... ez a miszticisták alapvető csúsztató csalása.. de akár hazugságnak is nevezhetem nyugodtan...

Nem és nem. A tudomány lényege pont az hogy objektív konszenzust keres és talál, ellenőrzi igazolja, konszenzussal. Kimondja, hogy lehetséges olyan konszenzusos objektivitásra, és őszinteségre törekvő világszemlélet, mely bár tudva, hogy abszolút objektivitás nem létezhet számunkra, hiszen szubjektumok vagyunk, mégis a minél tökéletesebb és kétségtelenebb igazolt, bizonyított konszenzusok halmazából kialakítható egy objektív, ámítás mentes, működő és helyes világkép; a vallások egyházak és hitek pedig erre nem alkalmasak, mert pontosan azok a reménytelenül szubjektív dolgok, amiket már rég túlléptünk vagy legalábbis kellett volna, ha nem lenne ilyen szomorúan nagy tömegű szellemileg megrekedt ember... (pl lapos föld hívők, Lord Xenu stb); az meg nem a tudományos világ hibája, hogy sok a tudomány világán kívül rekedt outsider egyszerűen nem érti az egészet, és akkor mindenféle kitalációkat igyekszik ráhúzni, mindenképp azt akarja belemagyarázni degradálva, szintjére visszahúzni próbálva, hogy az is csak hit; nem véve észre még azt a saját önhiteltelenítő botorságát sem, hogy azzal a fogalommal, hogy "csak", hogy az is csak hit, máris a saját világszemléletét és attitűdjét degradálja legott, hiszen pontosan ő a hívő, pont a saját alapvető attitűdjét minősítette egy csak jellegű becsmérléssel.

Nem. A tudomány pont azért az egyetlen üdvös (ez itt metafora ugyebár) út, mert nincs helye sem hitnek, sem hazudozásnak, sem fantáziálásnak, sem csúsztatásnak, a tudomány a makacs tények világa, s ha nincs tény, akkor meg ott meg van jelölve, ki van emelve jól láthatóan és érthetően, hogy vigyázat ez még nem tény, hanem elmélet, nem igazolt, nem bizonyított, plauzibilis vagy éppen nem, de kutatás alatt áll stb... De a tudomány még arra is lehetőséget ad, hogy a tényeit, axiómáit és paradigmáit is bárki megkérdőjelezze és ha megfelelő minőségű értelmes cáfolat vagy új elmélet alkotója lép fel, azt figyelembe veszi és akár el is fogadja és integrálja az újítást (ehhez nyilván teljes konszenzus kell, az egész tudományos világ szűrőjén át kell menjen, ami bár sokáig tart, de megéri, mert ez is adja meg az igényességét, hitelességét), mert a tudomány innovatív és önrevízióra képes, és a dogmatizmus abszolút ellenkezik a filozófiájával. Ellenben a miszticizmus, a vallásos gondolkodás, merev sérthetetlen és bizonyítatlan dogmákkal operál és igyekszik erőszakosan összemosni ezt az önámító katyvaszt a tényeket és bizonyítékokat kutató, a valóságot és igazságot, őszinte kétségtelenséget és legfőképp csalás és hazudozás mentességet elérni akaró kollektív emberi törekvést, a tudományt. A hit fogalma persze több jelentésű nyilván, más elhinni valamit és más hinni valamiben... Ezt a kettőt is boldogan mossa össze sok esetben gyaníthatóan szándékosan manipulálva a miszticista, hogy ezzel is a fejekben a káoszt gerjessze, hiszen vallások és egyházak táptalaja a fejekben való zűrzavar ugyebár, míg a tudomány pontosan ez ellen küzd...

Miután, elsődlegesen és meghatározóan a szociális környezetünk (a világ) formál és változtat a maga képére, valamilyenné minket, jó esetben eljön az az idő, amikor mi akarjuk megváltoztatni - először is a szűkebb, végső soron pedig, a tágabb értelembe vett környezetünket, egymást – a világot.

Azért ennek megvan a maga bája – nemde.:-)

Akárhogyan is nézzük, mindig, (szinte) mindenki a saját képére akarja formálni a világot.

Ez pedig minden vonatkozásában hitbéli kérdés; legyen az korszakosan érvényes, (még nem megcáfolt vagy akár mindenkor érvényes) tudományos alapokon nyugvó álláspont (tény, nézet, idea), de lehet az, a tudománytalan vallások tanításainak bármelyike. Általában azonban, már ami az általánosan értelmezett (rendszerszintű) világnézeteinket illeti, egyik sem (lehet) független a másiktól.

(…)

A kommunikációs interakciók kb. 85 százaléka nettó arról szól, hogy ismertessük és elfogadtassuk nézeteinket, akaratunkat – talán csak a maradék, elenyésző hányadának van/volna értelme?:-)

Itt van például ez a néhány mondat, a maga szándékolt (néhányak számára örökké rejtve maradó) tartalmával, tényszerű értelmével. Vajon hányan vitatkoznának ezen bevezető gondolatokkal?

Amiből következően, nem az a kérdés, hogyan; sokkal inkább az: egyáltalán van-e értelme, mármint lehetségesen sikeres kimenetele annak a törekvésnek, hogy mindenki javára változtassuk meg azt a világot; ami azzá, olyanná formált minket, amivé, amilyenné nem akarjuk formálni utódainkat; amiben/amiként magunk sem akarunk tovább létezni.

Jól gondolom?

Lényegében egy romhalmazt akarunk restaurálni – értelemmel, humánummal… gyöngyökkel?

Amikor/ahol - a szubkultúránként változó, ezáltal óhatatlanul eltérő világnézetét - élethosszig hajtogatja mindenki; ugyanazt; ugyanúgy; mint a pereces.:-)

(…)

Felvetem a legvalószínűtlenebb lehetőségét a változás igényének.

Mindenki a köz (avagy mások) javára akar változásokat – így vagy úgy, a változás mikéntje most lényegtelen.

Ugye milyen nevetséges?:-)