Mivel az elülső címkén már nincs ott, hogy rum-verschnitt (márpedig az érintett időszakban ott volt), így valszeg csak úgy felejtették a honlapon termékleírást. A Tesco webshopja jellemzően igen precíz és naprakész, ott a 40 is "szeszesital". (Érdekes, hogy az "italszaküzletek" gyakran nem csinálnak ügyet a hibás termékmegnevezésekből, pedig egy birságot megérne... a WhiskyNetnél pl. egyenesen "Portorico rum" :D)
A Black Velvet és a többi kanadai blended whisky külön állatfajta, mert ott egyrészt nagyon száraz és neutrális a grain whisky, tényleg vodkaszerű (kb. mint az industrial rum, olyan finomítóban is készül), másrészt ráadásul jellemzően nagyon nagy arányban használják, akár 90% fölött.
A skót grain whisky is neutrálisabbra "butult" kb. 2010-től, de az így sem vodkaszáraz, hanem egy gabonapelyhes ízű, émelyítő valami, szerintem amúgy elég rossz, magában és keverékben is. Egyetlen Az egyetlen előnye, hogy rövid érleléssel is lágy, de az émelyítő aromája csak 15 év fölött kezd eltűnni... a régi grain scotch észteresebb volt (csak UP irányban volt igazán kifinomítva), keverékben teljesen "igazi whisky" hatását keltette és nagyon jól illett a malátawhiskyhez, csak az meg éretlenül (3 év vacak hordó) volt elég rossz, csípős, "keserű", a Johnnie Red Label talán még ma is ezt hozza, már egy pár éve nem kóstoltam.
Ez a régifajta grain néha önmagában is jó whisky lett, ha a világ végéig érlelték, de ritkán sikerült olyan jóra, hogy ezt az időt meghálálja. Ittam olyat, ami volt vagy 30-40 éves, ára valahol 50e fölött (azóta talán 100 is megvan), háát, hozta is egy jobbféle 20e Ft-os bourbon szintjét, többet nem nagyon. Állítólag vannak jobbak is... még drágábban. Ami elérhető áron nem rossz ilyenből, az pl. a Nikka Coffey Grain, az egy eredeti 100+ éves kétoszlopos Coffey-finomítóval készül, de ár/értékben az is igencsak satnya.
De ugyanígy blendelik a divatos koktélrumokat (és a prémium rumok egy jó részét) a 94-95%-os töltelékkel. Régen még Rézangyal pálinkákból is találkoztam olyannal, ahol tök egyértelmű volt, hogy egy seízű "steril" szilvapálinkát (nyilván azért nem 94%) ízesítettek meg egy szintén nem túl fényes "paraszt" jellegűvel, két olcsó végletből kihozva a legjobbat :) A Pannonhalminál meg olyat csinálnak, hogy törkölypálinkát húznak fel aránylag neutrális brandy-rum keverékkel, ugyanaz a koncepció, csak az nem egynemű.
A Zwack oldalán a Portorico 40 és a Casino leírásában a rum-verschnitt kategóriába sorolja. Bár a 60-as Portoriconál meg finomszeszt ír, ki érti ezt? A 40-es meg a 60- as az íze szerint is egyértelmű, hogy két külön ital. Ha valóban használnak még hozzá valódi rumot továbbra is, annak ellenére, hogy a mostani szabályozás szerint ez már felesleges, akkor valószínű hogy az nem 95%-os töltelékszesz lesz, hanem valami jóval karakteresebb.
A fehér Captain Morgan közel áll a vodkához, de azért még érződik rajta az alapanyag. Koktélokba szoktam használni, ha éppen nincs saját. Az egész Captain Morgan széria már alsópolcosnak tekinthető.
A 94 %-os gabonaszeszt jobbára blended whiskykhez használják. A Black Velvethez hasonló ürességre úgy tűnik nincs túl nagy igény az alapkategóriában. Viszont magas szeszfokkal, hosszú és különleges érleléssel grain whiskyként is ellehet adni. Persze jó drágán.
Nem ilyen egyszerű, mert ez azzal kezdődött, hogy az EU 1998-as hatállyal megtiltotta nekik, hogy "rum" legyen a nevében (ezért egy ideig Inländer spirituose [szeszesital] is volt), aztán úgy engedte nekik eredetvédett italként visszahozni, hogy akkor igazi rumból kell készülnie, persze értelmetlenül, mert ilyen hagyomány sohasem létezett, és az íz szempontjából is tökmindegy. Tehát az alapszesz (akár csak a karibi "spiced rum"-nál) olyan "rum", ami a törvénynek megfelel ( = melaszból gyártják és nem egészen finomszesz, tudomásom szerint általában 95%), de érzékszervileg kb. egy rossz vodka, ez a rumtermelő országok 4-5 oszlopos "industrual rumja", amit normális esetben nem is palackoznak tisztán. (Kivétel pl. a White Morgan, meg egyes alsópolcos-sajátmárkás rumok.)
(Ez az "industrial" kategória persze más italoknál létezik, pl. hasonló a skót/ír "gabonawhisky", de az nem ennyire neutrális és azt érlelni is kötelező, vagy a brandynél is lehet a szabályos borpárlat mellé 94%-os bordesztillátumot keverni, de csak 1:1 szeszarányban. Cognac, armagnac esetén nem lehet, azok jogilag nem "brandyk", hanem "borpárlatok".)
A Portoricohoz a közelmúltban szerintem csak akkor adtak rumot, amikor egy időre a korai NETA kiskapui miatt átkeresztelték "Rum-Verschnittre", amihez 5% rum az előírás... a papírformán túl semmi jelentősége.)
Az osztrákok elérték, hogy a hagyományos italuk külön kategória legyen. Nálunk ugyanaz a "rum" csak szeszesital, pedig a Portorico, Casino az inlander rummmal megegyezően, valódi rum hozzáadásával készül. A Hajós és a többi hasonló névrokona, különösen a 2011-es jövedéki törvény óta nevetséges szeszfokkal, már meg sem próbál nem pancsolmánynak tűnni.
Köszönöm az ötletet. A tejsavas erjesztést/fertőzést ki fogom próbálni. Régen Pecabubus fórumtárs kísérletezett tejsavas erjesztéssel. Úgy rémlik, hogy kefir volt az oltóanyag.
A dunder pit beoltására felhozott példáid nagyon szemléletesek. :D
Ha cukornád ecetet raknak a kierjedt cefréhez,az észter termelés végett, akkor ennek apropóján érdemes lehet, kicsit "túlérlelni" a cefrét? Bár ez mindenképpen rontaná a kihozatalt. Vagy készen kapható tejsavat adnék az erős farokhoz a második thumperbe. 3-as ph jó lehet? A H.H. Cousins-módszer házilag eléggé bonyolult lenne, bár koránt sem kivitelezhetetlen. Lehet, hogy majd sorra kerül idővel, de egyenlőre az egyszerűbb módszer felé hajlok.
A rumolaj befogására láttam egy jó megoldást. A gyenge utópárlatot begyűjtve (20-40 fok között) az üvegben a folyadék felszínén a kozmaolajoz hasonlóan lebeg egy vékony réteg. Érezni az illatán is, ez a rumolaj. Célszerű nagy szájú befőttesüveget használni, egyszerűen le lehet kanalazni a tetejéről és a szívéhez adni.
1. A thumpert ne szigeteld, különben a deflegmációs hatása kisebb lesz.
2. Jó ez a forma.
3. Lefőzheted a cefrét üsttel, majd finomíthatod thumperrel. Viszont két thumperrel mindenképpen az egylépcsős főzést ajánlom. Időt, és energiát takarítasz meg.
4. A második thumper lehet ugyanakkora, vagy az is jó, ha kb 20-30%-al kisebb. Mivel kevesebb folyadékot tart vissza, mint az első, így lehet kisebb, és ezáltal kevesebb fűtést igényel.
Én 28-as páracsővel csinálnám.
5. Lehet saválló is. Úgy látom, van már elég rézfelületed.
Vodkád nem lesz ezen a rendszeren, maximum egy aránylag semleges ízű szesz. Csak egy kicsit kerülsz közelebb hozzá, mint egy sima üsttel. Az igazi vodkás "ízetlen" szárazsághoz 96 fokos szesz kell, és persze aktívszén-szűrés. A rossz hír, hogy ehhez talán még 10 db thumper sem lenne elég. Így viszont már több értelme van egy 10 tálcás oszlopnak. Össze is raktam egy ilyet, de nem sűrűn használom, mert sajnos üvegoszlopom van, és problémám van a tisztításával. Szekciós megoldás kellett volna...
Méret ügyben kérdezd meg Rézművest a pálinkafőzős topicban,vagy Érden van Nagy Attila nevű "rezes" szintén foglalkozik thumper,epruvette,és egyéb réz dolgokkal,rákeresel neten kifogja adni,akár el is készíti neked méretre a thumpereket stb...
A rumnál borzasztó érdekes dolgokat csinálnak, és egy részéhez kell a dupla retorta (két thumper), mással nem megy, se kisüsti főzővel (alambikkal), se oszlopossal. Az még hagyján, hogy a cefre készítés során a tömény melaszt víz mellett/helyett az előző főzés során az üstben megmaradt lével (stillage) hígítják ki (a cefre mennyiségének 25-30%-ában). Ez az üsben maradt, újrafelhasznált lé ugye a dunder, ami
1. beállítja (csökkenti) a cefre ph-t,
2. az elhalt/szétfőzött élesztők tápanyagul szolgálnak az új cefre élesztőjének és
3. ízben, aromákban egységesíti több főzés eredményét.
Ez ugyanaz, mint az amerikai kukorica whiskey-nél a sour mash. Rumnál főleg Jamaikában néha rátesznek még egy-kettő-három lapáttal, mert Rafael Arroyo-val együtt rájöttek, hogy az élesztők észter termelése önmagában kutyafüle, kell a baktériumos erjedés végeredménye..
(Itt kell megemlítenem egy fontos dolgot, azt, hogy a patikatiszta irányított ejesztés nagy kamu, az sem mentes a tejsavas erjedéstől, a tejsav bacik munkájától: a tejsav baciknak nem gond az anaerob környezet (lásd kovászos uborka és savanyú káposzta), bírják az alacsony ph-t savtermeléssel ők is ph-t csökkentenek, és csak ideiglenesen vannak elnyomva a mindent letaroló/domináló élesztő gombáktól. Amikor kifullad az élesztő, de már előtte is, az élesztők hulláin már elindul a tejsavas erjedés, és igen, jól tippeltek, amikor arról írnak, hogy az utóerjedés fontos az aromák keletkezésében, akkor pont erről a tejsavas erjedésről írnak, még ha tagadják is. Arról már nem is beszélve, hogy a betegesen irányítottan erjesztők is gyakran tejsavat raknak a foszforsav mellé ph beállítás során (kombisav), mert mint szokták volt mondani jó az aromáknak.)
1. Főként Jamaikában a cefre főzés után a kihűlt dunder egy részét nem azonnal rakják az új cefréhez, hanem bedobják egy gödörbe/aknába (Muck pit), ahol az magától, a legyektől, patkányoktól, a belepisáló szeszfőzdei dolgozók húgyától, a beledobált, túl szókimondó raggae zenészektől gazdag táptalaj lesz és batériumok által szétrohad (a felsoroltak egy része rosszindulatú legenda..). Ebből a szerves savakban gazdag lötyiből raknak a cefre kierjedése után, főzés előtt a cefréhez (természetesen azért erjedés után, hogy az erjedést és a kihozatalt ne befolyásolja károsan a hozzáadott baktérium tömeg). A kulcs momentum ahogy a mesterséges aromákat is előállítják, a Fischer észterezés (1895): szerves sav + alkohol, savas környezetben = észter. Pl. a vajsavas erjedés során a baktériumok szar és hányás szagú vajsavat termelnek, ami savas környezetben alkohollal butilalkoholt képez. Ennek viszont már ananász illata lesz.
2. Az előbb lerítak mintájára erjesztett cukornád léből cukornád ecetet (cane vinegar) készítenek, és ebből az ecetből(!) is raknak a kierjedt cefréhez. Itt is (ecet)sav + alkohol savas környezetben = észeter.
3. És most jön a legdurvább, amihez tényleg kell a két thumper... Ez már nem a rumolaj utáni hajszáról szól, mint az előzőek, és félig-meddig csalásnak tartják a Grande Rum hívői. A fent leírt módszerekkel a rum észtertartalma 300-600 g /hl, az ezután leírtakkal felmennek 1600 g/hl-re. Csak azért nem többre, mert törvényben le van korlátozva a maximum forgalomba hozható érték.
A módszert történelmi kényszerűség szülte: a XIX. században Jamaika rendeteg rumot exportált Európába. Németország 1889-ben védővámot vetett ki a jamaikai rumra. Németországnak nem voltak (kiterjedt) gyarmatai, nem volt saját rum forrása. Néhány évvel később ugye pont ez a gyarmat hiány vs gazdasági fejlődés feszültség vezet majd az I. világháború gazdasági okához. Rum témánál maradva az Osztrák-Magyar Monarchiának sem volt (jelentős) gyarmata, ezért alakották meg az inlanderrum-ot, ami nélkül ma már elképzelhetetlen, és a világ legjobbjai közé repítette sütikészítés fronton az OMM-ot (az egykori OMM országait manapság is).
A jamaikai rum exportot és H.H. Cousins nevű agrokémikus pali mentette meg. Ha már nem érte meg nagy mennyiségben rumot exportálni, akkor kevesebbet, de nagyobb töménységben tegyük - mondták. Töménységben itt most nem szeszfokot, hanem észter koncentrációt értek. H.H. Cousins módszere röviden a következő:
Két retortás (thumperes) főzőnél nulla szeszfokig főzik le a cefrét. Főzés után a két thumperben maradt savas lötyit kezelés alá veszik. A két retortában olyan párlatrészek maradtak, ami az üstből még át tudott párologni, de a kész párlatba és az utópárlatba már nem. H.H. Cousins észrevette, hogy tele van szerves savakkal, amit jó lenne megmenteni.
A retorták tartalmát mésszel enyhén ellugosítják. A szerves savak a mésszel sókat hoznak létre.
Ezután egy külön edényben lefőzik a folyadékot, elpárologtatják a vizet a mésszel kezelt lötyiről közel teljes kiszáradásig. A meszes sókat azután levegőn teljesen kiszárítják.
Egy korábbi főzés erős (50-70%-os) utópárlathoz hozzáadják ezeket a meszes sókat, majd kénsavat adnak hozzá addig, amíg a lötyi enyhén savas nem lesz. A meszes sókból így felszabadulnak a szerves savak. A szerves savak az erős alkohollal a savas környezetben észtereket hoznak létre, egy-két nap alatt lezajlik az észterezési folyamat.
Az így kezelt folyadékot a második retortába (thumperbe) rakják. A második retortába jutó forró, magas alkoholtartalmú gőzök tovább katalizálják a folyamatot.
Főzés után a retorták tartalmát újra és újra kezelés alá veszik, így az észtertartalom a következő főzésekkor halmozódni fog
Üdv.Igen elkezdtem,megis csináltam,de abbamaradt a vele való főzés és tesztelgetés,mert kimentem külföldre dolgozni és alig voltam itthon.Most többet leszek itthon és szertnék többet ezekkel a dolgokal foglalkozni.Itt van amit csináltam az egyik haverral,az alját majd befejezem még az alján a sok aprós lyukat.
Lenne egy pár kérdésem hozzá,hamár itt vagy.
1,A thumpert is le kell szigetelni kivülről?
2,Nem tudom ha jó-ez a formáju,sok helyen henger formájut látok
3,Lehet moonshinet és vodkát is ugy késziteni meg akkor amit te irsz,hogy 3 thunperel főzöl,hogy egyszer lefözöm üstel és utána üst és thumper?
4,Megfogom csinálni a 2-ik thumpert is,annak egy 100 literes üsthöz milyen mérete kell hogy legyen?És milyen legyen az átmérője annak a csőnek ami a második thumperből majd kilép a hűtő felé?
5,Az nembaj ha a második thumpernel a csövei saválóbol lesznek és nem rézből azt is le kell majd szigetelni a második üstöt?
Most elöször csak whiskyet szeretnék és vodkát megprobálni csinálni kisüstivel azok szerint amit Oldsat irt nekem,aztán fogok thumperekkel is tesztelgetni.
"Még annyit szeretnék,hogy sokan irták aki kipróbálták a thumperon főzést,hogy nem való pálinkafőzésre mert csak egy erős alszeszt csinál,akkor rum és whiskeyfőzésnél miért működik?"
Nem tudom, kik írták sokan, hogy nem alkalmas pálinkafőzésre. Egy-két emberről tudok, akinek a thumper valami oknál fogva nem vált be. Ez valószínű, hogy technológiai hiba miatt lehet, túl jó hővezetés, vagy/és túl erős fűtés, aminek következtében a thumper leürül, a bejövő ág ki-kibukkan a folyadékszint alól. Ezt okozhatja még a túl nagy "vihar" is. így nem megy végbe rendesen rektifikáció (kicsapódás majd újra gőz fázis). L alakú bemenő csövön, a vége ledugózva, helyette sok apró lyukkal az alján, ez elkerülhető. Olyat is hallottunk már nem egyet, hogy van aki cefrével tölti a thumpert. Ilyen hibák mellett valóban elképzelhető az alszeszes anyag.
Robi876 nem volt elégedett a thumeres tételeivel, majd áttért a két thumperes főzésre, méghozzá állítható visszavezetéssel az üstbe, amit ezután sikerrel használt. Dezodoros Ede 3 thumperrel főz nagyon jó whiskeyket, amiket hordókban évekig érlel. Ezt csak azért írtam, hogy legyen néhány pozitív példa is.
Most jön az, hogy whiskey és rum esetében miért működik? Whiskeyt az iparban nem készítenek vele, csak moonshinet. Rumfőzéshez meg két thumpert használnak. Aki próbált már két thumpert megerősítheti, hogy sokkal jobb eredményt ad. Rumnál talán azért is válik be nagyon, mert a thumperekbe töltött feje-farka aromafokozó hatású. Különösen a gyenge farok visszamentése nagyon fontos, mert 20-40 fok között rejtőzik a rumolaj. Enélkül nem lehet igazán jó jellegzetes ízű és illatú rumot készíteni.
Thumperrel ugyanúgy lehet, jó pálinkát főzni, vagy akármi mást, mint üsttel, vagy oszloppal, és rosszat is lehet főzni eszköztől függetlenül is.
A két thumperes pálinka egy menetben főzve, 3x-i sima üsttel való főzésnek felel meg. 80-85 fokos középpárlatom szokott lenni. Ízben, illatban valahol a kisüsti és a 3 tálcás oszlopos között helyezkedik el.
Már 2018- ban neki akartál állni a thumper építésnek. Mi történt?
Igen. A rézeleje az alszesz 1 %-a, a feje az alszesz 8%-a (térfogat) majd azután szeszfokolóval mérem a kifolyó párlatot és 65 fokig a szive 45 fokig farka, 20 fokig másodcefre.
Thumperem sajnos nincs, így abban nincs tapasztalatom. Pálinkát kisüsti módszerrel főzöm.
Akkor a finomitás vágásai igy néznek ki ahogy leirtad:Az alszesz (nálam álltalában 36-38%-os) térfogaténak 1%-át veszem rézelejének. 8%-a a feje. Utána fokolóval mérem és 65%-ig a szíve, 45%-ig farka, 20%-ig másodcefre, amit a következő főzésnél a cefréhez öntök.
Még annyit szeretnék,hogy sokan irták aki kipróbálták a thumperon főzést,hogy nem való pálinkafőzésre mert csak egy erős alszeszt csinál,akkor rum és whiskeyfőzésnél miért működik?
A legelső főzésnél ami még nem savanyúcefrés én nem cifrázom, lefinomítom, és a kapott szívét összekeverem a kármentő lepárlásnál kapot szívével, majd utánna érlelem.
A kukoricára a cefre első lefőzése után visszamaradt "cefremoslék"-ból teszünk, ez az un. "sour mash".
A másodcefrét ami a finomítás végén jön, a következő főzés cefréjéhez öntöm.
Akkor a whiskynek valo cefrét lehet 2x es lepárlással is előállitani mint a rendes gyümölcspálinkáknál ugye?És akkor ugyanugy a malátásat is lehet ugy kezelni mint egy sima gyümölcscefrét?
Akkor ha jol értem,ez első alszesz amit Öreg-muslica ir hogy az első alszesz amit a receptje szerint ugy kell kezelni mintha összeöntött feje és farka volna és a már első savanyú cefréjének az alszeszét összeöntöm és ez akkor kiad nekem egy alszeszt amit felteszek finomitani.Akkor utána ha 20 %-ig leengedtem akkor az üstben visszamardó lét teszem ismét rá a kukoricára és a 20%-ig engedett másodcefrét is?
Eltelt pár év. Megvallom, azóta már nem így csinálom. Attól még ez is egy működő módszer, de a döntő az, hogy idő, pénz, befektetett munka, felszereltség tekintetében, ár-érték arányban mi adja a legjobb eredményt.
Miután áttértem oszlopos főzőre, sok minden borult (ez is szép hosszú mese lenne). Aztán idővel visszatértem a thumperekhez. Most már szinte mindent két thumperrel főzök. Egy menetben, pálinkás vágással, 1% körüli előpárlattal, amit nem tartok meg, még thumpertöltetnek sem. Nincs kedvem/időm többet csepegtetni, és mivel 1-1,5 deci körüli mennyiség (rézelejével együtt) fél óra alatt jön le, így olyan koncentrált az ep, hogy érdemben nem sok visszamenteni való marad belőle. Általában 90 fokosan szokott a középpárlat indulni, és 75 körül ér véget. A 75 és 50 közötti utópárlatot a thumperekbe töltöm, az 50 és 20 közöttit az üstbe. Így nincs kármentő lepárlás, folyamatos a visszaforgatás, és főzésről-főzésre jobb az íz. Kozmaolajat nem szűrök továbbra sem, persze egy menetben főzésnél nem is lehet, csak hidegszűrni vagy szénszűrni. De ezt sem csinálom, mert mert majdnem minden tételemet hordózom, akár évekig is. Az érlelés végeztével az italt kihígítom 40-42 fokosra, ettől persze beopálosodik, mert a pálinkás ep vágás miatt a kozmaolaj bizony ott van. De itt jön a trükk: átlátszó üvegbe, napfényes helyen hagyom pihenni 1-2 hónapot. Lebegő üledék jelenik meg az italban ez az uv hatására kiváló csersav, ami aztán leül az üveg aljára, miközben az opálosság kitisztul. Az üledék és így vele együtt a kozmaolaj is kiszűrhető kávépapírral.
Nekem így született meg a gyári minőségű whisk(e)ym. Beletelt pár évbe, de megérte. Sokáig lehetne ezt még ragozni, mert még egy csomó apró szösszenet van, de a lényeg, hogy mindenkinek a saját lehetőségeiből kell megpróbálni kihozni a legjobbat, nem csak a "leírtakhoz" ragaszkodni minden áron, főleg úgy, hogy ahhoz nem adott minden feltétel.
Köszönöm ismét a segitséget,még lesz egy pár kérdésem a cefrézéshez is.Még ide annyit,hogy a kozmaolajt ugyanugy kell szürni mint ahogy a vodkánál is irtad?
1. Első lepárlásnál 30%-ig gyüjtöd, majd másik edénybe folytatod, amig gazdaságos (ez nálam kb 5-10%, de lehet nulláig is, ki mennyi energiát; gázt, áramot, fát szán rá).
2. Igen, a 30% utánit kell ujrafőzni, amíg gazdaságos. (nincs vágás)
3. Ha erősebb 50%-nál visszahígítod 50%-re. (biztonsági okokból)
4. Minden finomításnál visszahígítunk 50%-ra biztonsági okból (tűz- és robbanásveszély)
5."Barbárállat" valószínű fűnyírót üzemeltet vele, (én grillgyujtónak használom a rézelejével együtt)
6. A fejét két részletben szeded. A fenti példában ha a felye 8 deci, akkor az első 4 az első a második 4 a második fele.
Hello.Lenne még pár kérdésem a whiskyt lepárolásához hagyományos kisüstin.
A következő szöveghez lenne pár kérdésem:
1. lepárlás: a cefre erősségétől függően 50-60 körül indul, 30 foknál vágsz egyet, innentől külön gyűjtöd a végéig. Lesz így egy erősebb, és egy gyengébb alszeszed.
2. lepárlás: a gyengébb frakciót újrafőzöd. így jelentősen erősítesz rajta, és gyengíted vele az utópárlatos ízeket.
3.lepárlás: a két alszeszt összeöntöd, ha erősebb lett mint 50 fokos, hígítod. Rézeleje után, a célodtól függően veszel el fejét. Ha készre akarod finomítani, az alszesz 8%át veszed el, fejének, a szíve ennek a mennyiségnek a háromszorosa legyen. A farkát kb. 20 fokig gyűjtsd. Pl: 10 L alszeszed van, 0,5cl rézeleje után 8dl előpárlatot veszel el. a szíve 2,4L lesz. A farka kb 1,5 liter lesz.
Ha úgy döntesz, hogy hosszabb ideig érleled ballonban, vagy hordózod, célszerű több fejet hagyni az italban, ez estben elég elvenni 6-4%-ot. Így viszont változnak az arányok, 6% fejéhez kb. 4,5X-ös szíve aránylik jól. 4%-hoz nagyjából a 7x-ese.
(4. lepárlás): kármentés: fejét-farkát összeöntöd, és újrafinomítod. itt mindenképpen érdemes a 8%-os arányt tartani, hogy az italba ne kerüljenek bele a nehezebb részek, és az opálosodást okozó kozmaolajok. A feje mehet a tankba, a farkát meg nem is érdemes már gyűjteni. Az ital akkor lesz a legjobb, ha a kármentésből származó szíve is belekerül, a legtöbb íz így lesz a whiskydben. Ha van akkora mennyiség, hogy finomítható legyen, akkor érdemes így csinálni.
Még egy dolog. A feje második feléből érdemes valamennyit eltenni, mert érlelés végeztével, ha a whisky lágyabb lett a kelleténél, jó ötlet visszakeverni egy keveset.
1,30 foknál vágok egyet.Meddig kell gyüjteni?Amig alkohol van benne amig gazdaságos a lepárlás?
2,A gyengébb frakciótújrafőzöd.Tehát a gyengébb frakcio amit 30 foktol gyüjtök xy fokig.És ha ez megvan itt hogy néznek ki a vágások?
3,3.lepárlás: a két alszeszt összeöntöd, ha erősebb lett mint 50 fokos, hígítod.Hány fokosra higitsam?
4,Fejét-farkát összeöntöd, és újrafinomítod-Itt az összeöntés után hány fokosra kell higitani mielőtt ujrafinomitom?
5,A feje mehet a tankba-itt ezt nem értem,hogy mire céloz.
6,A feje második feléből érdemes valamennyit eltenni-a feje második fele az melyik vagy mikor keletkezik?
maradt: