Számlaszámok:
belföldi utalásnál: 11794022 - 22222222
külföldi utalásnál: IBAN HU28 11794022 - 22222222 - 00000000 Swift: OTPVHUHB
Segélyhívók:1749 1752
MNO - BL
Egy ember meghalt, hárman eltűntek, 10 ember került kórházba, ebből kettőnek a sérülései súlyosak az Ajka melletti iszapömlés következtében – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hétfő délután. Hétfőn átszakadt a timföldgyár egyik zagytározó gátja, és iszappal öntötte el Kolontárt, majd a vörösiszapos víz elérte Devecsert is, de a szomszédos megyéket is veszélyezteti. Az iszap maró hatású, az érintett területekről kitelepítik az embereket.
Itt nem gondatlanságból elkövetett baleset (vagy mi a fene a hivatalos neve), hanem mindjárt gyilkosság a vád a bánya 16 dolgozója és vezetője ellen. 16 másik vádlottat környezetszennyezéssel vádolnak.
A gyilkosság nem túlzás? Esetleg gondatlanságból elkövetett emberölés?
A vizszint azert joval a gat alatt volt. Normal esetben a gatak kibirjak ha szinultig toltik a medencet. Azt hogy a gat alatt volt egy doglott patakmeder, azt a kilencvenes evekben a gyarat azvevok nem tudhattak. Igazabol meg a tarozot a nyolcvanas evben epitok sem, mert nyilvan vegeztek talajtani vizsgalatokat a tizezer negyzetmeteres tarozoban tobb helyen is, de nyilvan kis eselyuk volt arra hogy pont egy 5-10 meteres savban furjanak.
Hol vannak a Vörösiszap-tragédia állami felelősei?
Érdekes dolgok hangzanak el benne:
A tárolót túltöltötték, nem is a vörösiszap áradt ki, hanem a tetején lévő lúgos víz, aminek nem is szabadott volna ott lennie, a pár nappal korábbi ellenőrzésnél ki sem mentek a tárolóhoz, amit nem is veszélyes hulladékra, hanem egyszerűen szennyvízre és kommunális hulladékokra engedélyeztek - hogy valamelyik hatóság esetleg hibázott volna, azt senki sem vizsgálta.
Akkoriban a kolontári (?) jegyzőt emlegették, hogy ő adta ki az engedélyt - de nem tehetett mást, mert a papírok rendben voltak, ő maga meg tudja felülvizsgálni (mert nem ért hozzá), sem felülvizsgáltatni, mert nincs rá jogköre (ezt is emlegették akkor).
Akik.felelosek voltak a tarozo epiteseert a mult szazad nyolcvanas eveiben, azok mar nem elnek. Es az eddigi adatok alapjan meg az sem biztos hogy meg tudtak volna elozni a katasztrofat egy gondosabb talajfelmeressel. Egy tobb hektaros akarminel nem szoktak tizmeterenkent lyukat furni a feltarashoz.
Alapvetoen tenyleg nem veszelyes,indennkozepiskolaimlabornamn van belolebpar liter. Persze higitvsa kasznaljak, es ha raomlik a diak.kezere, le kell.mosni. persze millioliteres menmyisegben pusztito, bar ha tobb szazezer kobmerer semleges lotty lott volna ki, akkor se lett volna sokkal.kevedebb halott. Aentesitedt eltuloztak.egy picit. A levego suendioxidja is srtalmatlanitotta vola par homsp alstt. Ami.a katasztrofat illeti a kiszatadt par meteres patakmeftet ,ami.miatt a tores letrejott, meg az epitok is csak akkor vettek.volna eszre ha oeterenkent odsuefurksljak.a terulete. De ezt nem szoktak. Ha en megveszek egy ezer tonna teherbirasu hidat, es az kilenszaz tonma utan osszdol nem en vsgyok.a frlelos hanem az rpito es legfepjebb az elado.
" Az igazgató nyilatkozta az eset után, hogy nem is volt veszélyes az a folyadék ami kiömlött. Kaptam hideget, meleget, amikor megírtam, hogy a 10 legfelső vezetőt családjával együtt egy fél napig áztatni ebben a nem veszélyes folyadékban."
Hááát, igen....
Mint mondtam, láttam az eddigi utolsó áldozatot. A megmaradt lába 8 évvel a baleset után lilás-rózsaszínes színben irizált. Teljes hosszában.
"Bánáti János, Bakonyi Zoltán vezérigazgató elsőrendű vádlott védője arról beszélt perbeszédében, hogy egy súlyos, bűnös mulasztásokkal terhelt tervezési és kivitelezési folyamat vezetett a gátszakadáshoz, mert tervezéskor nem vizsgálták meg a talaj összetételét és reagálását a gáttestre. "
A világon semmi köze nincs sem a tervezőnek, sem a kivitelezőnek a bekövetkezett katasztrófának. Mint mondtam, nincs az az erő, ami ezt a gátat tönkre tudta volna tenni. A saját súlyánál fogva képes felfogni bármilyen igénybevételt. Már ha azt tárolják benne, amire épült.
"A történtek alaposabb vizsgálata során mellbevágó tény, hogy a Mal Zrt. maga sorolhatta ártalmatlan környezetvédelmi kategóriába a X-es zagytározóba eltárolt anyagot,"
A vörösiszap önmagában ártalmatlan. A fölötte tárolt lúg tárolására nem volt engedélye a mal zrt-nek, viszont azt engedélyezték, hogy a vörösiszapot zagy formában szállítsa ki a gyár a tározóba. A zagyoló anyag meg lúg volt víz helyett. Erről meg nem szól az engedély, ill. engedélyezi a lúg használatát, de a lúg tárolást már nem. Vagyis elvileg a lúggal ki lehetett nyomni a vörösiszapot, de a lúg már a tározóba elvileg nem kerülhetett volna (ez így lehetetlen). Az engedély szerint addig lehetett volna a lúg a tárolóban, amíg kiülepszik belőle a vörösiszap. Ez összesen 2-3 perc!!!!. Ezzel szemben a kialakult gyakorlat az, hogy a vörösiszap kiporzásának a megakadályozására a tározó egés felületét folyadéknak kell borítani. Ehhez kell a kb. fél méteres folyadékmélység. Ennyi tehát indokoltan volt a tározóban, bár engedély nélkül. Ezzel szemben a folyadék mélysége nem fél, hanem három és fél méter volt. Ez egyértelműen és kizárólag az üzemeltető felelőssége.
"Tegyük még hozzá: egyetlen érintett hatóság sem foglalkozott érdemben a gátszakadás kockázatával."
Ez a gát valójában nem is gát volt, hanem kohósalak tároló gát alakúra képezve. Még a korona szinten is 10 m széles volt. Nincs az a nyomás, ami tönkre tudna tenni ilyen vastag gátat. A tönkremenetelben szerepe volt az altalaj gyengeségének, a gáttest anyagának, és a tárolt lúgnak. Viszont az altalaj süllyedése, és a gát anyaga együttesen sem tud katasztrófát előidézni, ugyanis a tárolt anyag, a vörösiszap nem folyik. Még akkor sem, ha folyadék van a tetején. Ha a gát tönkremegy, akkor tehát nem történik semmi, a tárolt vörösiszap a helyén marad. Nem volt tehát kockázata annak, hogy a gát tönkremegy (már ha szabályosan üzemeltetik a tározót). Ezért aztán nem is volt mit vizsgálni.
"A tragédia előtti hetekben éppen a gátak magasítását végezte egy cég. Mindezt tetézték az üzemeltetők, hogy azt gondolták, a tragédia napjaiban folyamatosan ömlő esővíz, ami felgyülemlett a tározón kívüli csapadékvíz-elvezető rendszerben, a tározóból szivárgott ki, így átemelték azt a gátakon belülre, tovább növelve az építményre ható borzalmas nyomást."
Az eső mennyisége kétségtelenül szerepet játszott a katasztrófában. A mentett oldali csapadékvizet a tározóba kellett emelni, mert az engedély szerint is ott van a helye. De minden bizonnyal amikor megtelt a tározó, akkor abbahagyták a víz átemelését, így az a gáton kívül maradva eláztatta az altalaj maradék teherbírását is, így a nem felszivattyúzott víz épp úgy okozója volt a katasztrófának, mint a felszívattyúzott. Ezt a csapadékvizet a lúggal keverve a szennyvíztisztítóra és onnan a befogadóba kellett volna vezetni (az engedély szerint is). Tehát ez esetben vétkes üzemeltetői mulasztás történt.
"Ezeknél a tározóknál az a szokás, hogy az iszappal való feltöltéssel egy időben folyamatosan magasítják a gátat egy megadott engedélyezett szintig, a gyár azt állítja hogy nem lépte át az engedélyezett szintet, mások meg azt, hogy igen."
Csak mert rugózol a magasításon. Majdnem igazad van.
Helyesen: a gáttest lassú süllyedése miatt előálló koronamagasság hiányt pótolták a magasítással. Tehát valójában nem lett magasabb a gát, mint eredetileg is volt, viszont a süllyedés már akkor nyilvánvalóvá vált, ami miatt fokozott odafigyelés, és szakértői vizsgálatok végzése is szükséges lett volna. Maga a magasítás csak felszíni kezelése volt egy végül is gátszakadáshoz vezető problémának.
" Egyébként a környezetfelügyelők évente ott sertepertéltek, ők se jelezték a túltöltöttséget."
Nem volt túltöltve a tározó.
Ilyet komolyan senki sem állított. A hatóság tehát látta, hogy nincs túlöltve, de azt meg nem láthatta, hogy fél méter helyett 3,5 m folyadék van a tározóban. Azt egyszerű szemrevételezéssel nem lehet látni.
"A gátszakadás pontos oka minden kétséget kizáróan a tározó túltöltése volt – írja. A tragédiához vezető gátszakadás a gáttest legfelső, a túltöltéssel elért – 2009-ben megépített – gátmagasítás-szintkiegyenlítés sávjában, közvetlenül a gátkorona alatt következett be tanúvallomásokkal is igazoltan – szögezi le a szakértő."
Ezt is pontosítani kell. A tározóban a folyadékszínt nem volt magasabb az előírtnál. A folyadék mennyisége (mélysége) volt az, ami a katasztrófához vezetett.
Hozzáteszem, a gát magasításának semmi köze nincs a katasztrófához. bár valóban a gát korona közelében nyílt meg a repedés a gáttestben felhalmozódott csavarodási feszültség következtében. A gátnak ezt a felső részét nyomta a folyadék kifelé, míg a gáttest alsó része a helyén maradt. (Ez a helyzet a patakkal párhuzamos gáttestben állt elő). Ennek a csavaró törésnek a nyoma megmaradt a gát sarkánál, és a patak mentén a saroktól 100 m-re a gát koronán is. Ez volt az a nagy dörrenés, amit a szemtanúk hallottak. Ez viszont még nem okozott gátszakadást. Ahhoz az kellett, hogy a saroknál levő törés miatt megszűnt a merőlegesen csatlakozó másik gáttest végének a megtámasztása, így annak a gáttestnek a vége letört, mint egy konzol. Így nyílt meg a sarkon a rés, ahol a folyadék már ki tudott ömleni, aztán az már mindent vitt.
"a tározó egyik sarka alatt jó pár méter mélye egy korábbi patakmeder folyós homokja okozta a gátszakadást"
Az altalaj mindössze 80 cm vastag rétegben volt iszapos, alatta tiszta vízzáró agyag, jó teherbírással. Ez az iszapos réteg vizesedett el gondolom annak következtében, hogy a tározó már megtelt és a vizet nem szivattyúzták fel a tározóba, hanem ott duzzadt fel a gát lábánál. Még egy durva üzemeltetői hiba.
Maga a gáttest merev cementálódott kohósalak. így megállt akkor is, amikor az altalaj már nem bírta el a terhelést. Akkor lett baj, amikor a gáttest csavarodással elpattant. Mint írtam, ezt is a folyadéknyomás okozta.
"Az meg érdekes módon nem vizsgálták, hogy a környezetvédelmi hatóság 1-2 évvel a gátszakadás előtt kívülről szigeteltette a gátat, hogy az esetleg elszivárgó folyadék ne jusson ki, hanem maradjon inkább a gát alatt."
Nem egy-két évvel azelőtt, hanem olyan 10 évvel azelőtt tényleg körbeszigetelték a tározón kívül olyan 10 m távolságra az egészet. A gát lába és a szigetelő fal közötti összegyűlő vizet a tározóba kellett (volna) felszivattyúzni. Sztem ezt az utolsó időszakban már nem csinálták, mert megtelt a tározó, túltölteni meg nem merték.
A gát altalaja megsüllyedt a patak felőli oldalon a gát sarka és onnan kb. 100 m hosszú szakaszon. A gát ezen a szakaszon gyakorlatilag a levegőben állt a katasztrófáig. Ekkor a gát a nagy folyadéknyomás következtében elcsavarodott. A korona elkezdett kifelé mozogni, a gát alsó teste meg a helyén maradt. Ezt a feszültséget nem bírta el a gát sarka, így hirtelen megrepedt. Ekkor a hozzá merőlegesen csatlakozó kis (kb.10-15 m-es gátszakasz) letört a gáttest további részéről, így megnyílt a sarok, ahol a folyadék kizúdúlt, és mindent elmosott.
"Az új ítélet szerint a vádlottaknak fel kellett volna ismerniük, hogy a X. számú tározó gátja süllyed. A szakértők viszont állították, hogy a gátfal süllyedése és a gát kiszakadása két egymástól független dolog, ezek ugyanis több száz méterre voltak egymástól. Vagyis a süllyedés nem oka a gátfal törésének."
És akkor mi is okozta a gátfal kidőlését? Hát igen. A 3,5 m magas lúg nyomása.
Ha a tározóban nincs folyadék, akkor kis túlzással az ott tárolt vörösiszap akkor sem mozdul meg, ha elbontják mellőle a gátat. Vagyis minden felelősség azé, aki az engedélyezett folyadékmennyiség sokszorosát halmozta fel a tározóban.
"Az elsőfokú győri bíró szerint az is egyik oka volt a katasztrófának, hogy a tározóban több lúgos víz volt, mint amennyiről a hatóságok tudtak. Ezzel az állítással két probléma is van. Egyrészt a hatóságok rendszeresen megkapták az úgynevezett vízmérleget, vagyis tudniuk kellett a víz mennyiségéről. Másrészt a szakértők szerint a gáttörést nem a benne lévő víz mennyisége okozta. "
Így hazudnak a ballippsik.
1., A gát megsüllyedését valóban nem a víz(lúg) okozta.
2., A gát szakadását viszont már a 3,5 m mély lúg okozta.
3., Minden katasztrófát, kárt a kiömlő lúg okozott. A gát süllyedése semmi kárt nem okozott a környezetben.
4., Kérdés, hogy mit keresett ott a lúg. Konkrétan a nagy semmit. Ez nem lúg (veszélyes hulladék) tározó volt.
5., Mennyi lehetett volna a maximális mennyiségű lúg a tározóban? Az engedély szerint semmi, a gyakorlatban a kiporzás ellen max. fél méter mélységű lúg tározása elfogadható, ill. tűrhető lett volna. Mit okoz fél méter mélységű lúg? Hááát, gátszakadást biztosan nem.
6., Mit keresett akkor a 3,5 m mélységű lúg mennyiség a tározó tetején? Csapadékos volt az idő, a felesleges vizet is a tározóba nyomatta valaki. Nnna, ő volt a bűnös.
7., Mit kellett volna tenni hatóságilag engedélyezve? Be kellett volna indítani a használaton kívüli, de készenlétben álló szennyvíztisztítót, és a fölös vizet azon át tisztítva a patakba kellett volna engedni.
Nnnna, ezt spórolták meg. Kaptak helyette egy gátszakadást 11 halottal. A 11-dik halottal egy nappal a halála előtt személyesen beszéltem. Egyik lábát amputálták, és a másik amputálására várt a lúg okozta sérülések miatt. Nem érte meg. Olyan 40 éves lehetett.
