De jó összefoglaló volt. Tegnap megint felmerült a indexen és gondoltam rákeresek a fórumon. Ha jól értem a Tóriumos elképzelést, akkor ez nem "lácreakció" elvén működik, mivel folyamatosan szubkritikus állapotban "parázslik". A főtőelem menet közben alakul át U233-ra majd ez boblik és neutronokkal tenyészti Tóriumból az követkető U233-as generációt is. Beválhat...
List of thorium-fueled reactors
Name and CountryTypePowerFuelOperation period
AVR, Germany
HTGR, Experimental (Pebble bed reactor)
15 MW(e)
Th+235U Driver Fuel, Coated fuel particles, Oxide & dicarbides
1967–1988
THTR-300, Germany
HTGR, Power (Pebble Type)
300 MW(e)
Th+235U, Driver Fuel, Coated fuel particles, Oxide & dicarbides
1985–1989
Lingen, Germany
BWR Irradiation-testing
60 MW(e)
Test Fuel (Th,Pu)O2 pellets
Terminated in 1973
Dragon, UK OECD-Euratom also Sweden, Norway & Switzerland
HTGR, Experimental (Pin-in-Block Design)
20 MWt
Th+235U Driver Fuel, Coated fuel particles, Oxide & Dicarbides
1966–1973
Peach Bottom, USA
HTGR, Experimental (Prismatic Block)
40 MW(e)
Th+235U Driver Fuel, Coated fuel particles, Oxide & dicarbides
1966–1972
Fort St Vrain, USA
HTGR, Power (Prismatic Block)
330 MW(e)
Th+235U Driver Fuel, Coated fuel particles, Dicarbide
1976–1989
MSRE ORNL, USA
MSBR
7.5 MWt
233U Molten Fluorides
1964–1969
Shippingport & Indian Point 1, USA
LWBR PWR, (Pin Assemblies)
100 MW(e), 285 MW(e)
Th+233U Driver Fuel, Oxide Pellets
1977–1982, 1962–1980
SUSPOP/KSTR KEMA, Netherlands
Aqueous Homogenous Suspension (Pin Assemblies)
1 MWt
Th+HEU, Oxide Pellets
1974–1977
NRU & NRX, Canada
MTR (Pin Assemblies)
Th+235U, Test Fuel
Irradiation–testing of few fuel elements
KAMINI; CIRUS; & DHRUVA, India
MTR Thermal
30 kWt; 40 MWt; 100 MWt
Al+233U Driver Fuel, ‘J’ rod of Th & ThO2, ‘J’ rod of ThO2
All three research reactors in operation
KAPS 1 &2; KGS 1 & 2; RAPS 2, 3 & 4, India
PHWR, (Pin Assemblies)
220 MW(e)
ThO2 Pellets (For neutron flux flattening of initial core after start-up)
Continuing in all new PHWRs
FBTR, India
LMFBR, (Pin Assemblies)
40 MWt
ThO2 blanket
In operation
(IAEA TECDOC-1450 "Thorium Fuel Cycle - Potential Benefits and Challenges", Table 1. Thorium utilization in different experimental and power reactors.[1])
Az Index cikke nagyon bulváros, túlzó és elnagyolt.
A belinkelt forrás már lényegesen jobb és reálisabb. Persze szakmai is.
Lényeges dolgok kapásból:
- a tóriumos atomreaktorokban is uránmag hasadásából származik a kinyerhető energia; U233-ból. A tóriumot először át kell alakítani U233-á, és akkor indulhat a nóta.
- Kétféle tóriumos lehetőség van elméletileg, és mindkettőt kutatták, fejlesztették már:
1. A megszokotthoz hasonló, szabályozott, önnfenntartó láncreakción alapuló mód, ami abban tér el a mostaniaktól, hogy a tórium a kiinduló üzemanyag.
2. Egy - a módszer lényegében is különböző - aminél nincs önnfentartó láncreakció, hanem állandóan kívülről indukálják a magreakciókat. Ez a Rubbia-féle "gyorsítóval keresztezett reaktor". Erről ígérgetik azt a sok bulvárosan szép és nagyszerű tulajdonságot.
Csakhogy: ennek technológiáját jórészt még ezután kéne kidolgozni, míg az első változathoz szinte minden készen áll, a működő atomreaktoroknak kb. a fele alkalmas volna az átállításra. "Szubkritikus" azt jelenti, hogy nincs benne láncreakció, nincs benne kritikus tömeget elérő üzemanyag. De: nem biztos, hogy meg lehet így csinálni, mert szubkritikus elméletileg ugyan, de nagyon közel kell lenni a kritikusság határához. És nem világos (a fejlesztőknek sem), hogy a működés közben nem válik-e egyszer csak kritikussá, és nem lép-e fel a láncreakció. Az viszont borzasztó nagy baj volna, ha egy láncreakció nélkülire tervezett építményben mégiscsak beindulna a láncreakció. Hiperszuper csernobili baleset lehetne.
Tehát: mégiscsak olyanra kell építeni, hogy biztonságos legyen akkor is, ha megindulna benne láncreakció. Igy viszont sok előnye elvész: ugyanolyan komoly szabályozásokat és biztonsági berendezéseket kéne alkalmazni benne, mint a mostaniakban. Ugyanolyan drága is lenne.
"Ígéretes a tóriumos reaktor is, de nincs kifejlesztve, kísérletek folynak Indiában.
A cikk meglehetősen egyoldalúan mutatja be a tóriumos erőműtípust, mintha lenne egy gyártásra kész technológia, amit a gonosz nem enged használatba venni. Nagyon jó lenne, ha így lenne, mert akkor csak a gonosszal kellene megküzdeni."
Úgy látom, hogy a szakemberek között sincsen egyetértés a tóriumos rekator tekintetében. De az olvasottak, és régi tanulmányaim alapján a dolog nem kivitelezhetetlen.
"Végül még egy adalék, a tóriumos reaktor indulásához plutóniumra, esetleg U235-re van szükség, a tórium önmagában nem hasad, nincs kritikus tömege. Ezekből viszont atomfegyver készíthető. India nagy mennyiségű plutóniumot állít elő, közben Pakisztánnal atomfegyverkezési versenyben van"
Több helyne pont megjegyezik, hogy a felgyúlt plútónumtól ily módon hasznosan meg lehetne szabadulni.
Ennyire azért nem egyszerű a helyzet. Az atomenergetika hajnalán szinte minden olyan lehetőséget számbavettek és többségüket kísérleti reaktorokban ki is próbálták, amiket most úgy tartanak számon, mint lehetséges jövőbeli energiaforrást.
Mindegyik alkalmas lehetne elvileg akár az egész emberiség energiaszükségletének évszázadokig történő kielégítésére, többek közül csak egyet említek, a természetes uránnal működő CANDU reaktorokat, amik például szomszédunkban, Romániában is épültek.
Ígéretes a tóriumos reaktor is, de nincs kifejlesztve, kísérletek folynak Indiában.
A cikk meglehetősen egyoldalúan mutatja be a tóriumos erőműtípust, mintha lenne egy gyártásra kész technológia, amit a gonosz nem enged használatba venni. Nagyon jó lenne, ha így lenne, mert akkor csak a gonosszal kellene megküzdeni.
Elgondolkodhatunk például, hogy Japán, bár energiahordozókban szegény és támogatja a nukleáris technológiát, ráadásul békés célokra használja, miért olyan veszélyes plutóniumos szaporító reaktorokkal kísérletezik mint a Monju, ha ismert lenne egy veszélytelen, használatba vehető alternatíva is.
Végül még egy adalék, a tóriumos reaktor indulásához plutóniumra, esetleg U235-re van szükség, a tórium önmagában nem hasad, nincs kritikus tömege. Ezekből viszont atomfegyver készíthető. India nagy mennyiségű plutóniumot állít elő, közben Pakisztánnal atomfegyverkezési versenyben van.
":Jellemző különben, hogy ide eddig alig néztek be, de a 3 tolvaj kiscsajról szóló topic pörög, mint a villanyóra."
Egy atomeromu megtervezesenel a donteshozok legnagyobb problemaja ,hogy milyen szinre fessek a melosok biciklitarozojanak a keriteset.
A magreakciokhoz ert itt 100000 emberbol egy,oszinten szolva en sem tartozom kozejuk,tanultam, de sosem erdekelt igazan.levizsgaztam belole, aztan elfelejtettem.
Hogy értsed: lenne egy nagy mennyiségben rendelkezésre álló nukleáris fűtőanyag, mely nagy hatásfokkal, kisebb költséggel, biztonságosabban, és jóval kevesebb sugárzó hulladékot maga után hagyva termelne áramot, és tenyésztőreaktorként részben a maga fűtőanyagát is előállítaná. Persze vannak megoldandó technikai részletkérdések,de működött már ilyen kísérleti reaktor: http://www.atomeromu.hu/download/76/A%20magas%20h%C5%91m%C3%A9rs%C3%A9klet%C5%B1%20t%C3%B3riumos%20reaktor.pdf
De nem keletkezne nagy mennyiségű plútónium a reakció során, mint az uránreaktor esetében. Ja, a plútóniumból csinálják a hasadó atombombákat, ezért akarják most éppen Iránt megtámadni az új rekatora miatt.
Szóval átlagembernek jó lenne, üzletembernek, politikusnak nem. Tehát nem is fognak nagyon ilyet építeni, amg van olaj.
"Jellemző különben, hogy ide eddig alig néztek be, de a 3 tolvaj kiscsajról szóló topic pörög, mint a villanyóra."
Nagyon meglepő, nem is értem!
A polfórum látogatói ugyanis gyakran kerülnek olyan döntés elé, hogy milyen energiapolitikát folytasson a világ, és természetesen át is látják ennek a nem túl bonyolult kérdésnek az összes - természettudományos, műszaki, közgazdasági, politikai, környezetvédelmi - aspektusát.
Bolti lopással viszont egyikünk sem kerülhet semmilyen kapcsolatba.
Mondjuk ez is igaz. Ha arra gondolok hogy atomfizikából annak idején vizsgáztam, és olyan kérdések voltak, hogy mi történik ha egy bozon eltalál 30 fokban egy mű-mezont... Most meg csak ugatom az egészet, mert nem evvel foglalkozom azóta sem, és lassan elfelejtek mindent.
Én például benéztem. Írni nem írtam, mert egyelőre nem értem az egészet.
Parkinson írja valahol, hogy a felügyelőbizottság 5 perc alatt dönt egy atomerőműről, de napokig vitatkoznak a biciklitároló megépítéséről. Mert az atomerőműről fogalmuk sincs, de biciklit már mindenki látott.
