Egy lófüttyöt, a vízminőségi mérésekből egyértelműen kiderül. A nyolcvanas években, mikor még csak észak -pest tisztított biológiailag, ez az adat helyénvaló volt - gondolj bele, több, mint 80 km-en keresztül szennyezett a főváros...ma már, amikor dél-pest is bekapcsolódik, továbbá a többi, partmenti település sem szennyez már nagymértékben, ez valószínűleg sokkal kevesebb. Érdemes lenne utánanézni, tavalyelőtt volt egy expedíció, ami a folyó hajózható felső részétől (Regensburg) a torkolatig végigjárta, és végig mérte a folyót. Az expedíciónak tagja volt a SZÉCHENYI jégtörő hajó, rajta magyar vízügyi személyzettel. Egyébként saját tapasztalat, hogy a víz lényegesen tisztább, mint régen. Én gyakorlatilag a folyón születtem, amellett nőttem fel, és elég jól láttam, mi történik.
Nekem az jött le belőle, hogy van csepelen 17 db kút, Halásztelken meg 19 db.
Ebből 3 (azaz három) kútban duplája, ill. háromszorosa a vastartalom a határértéknek.
Ezt azzal magyarázzák, hogy a fenékiszapban felhalmozódott vas a szervesanyag jelenléte miatt kialakuló reduktív környezetben beoldódik a vízbe. A feliszapolódásnak valóban lehetséges a domború folyóív miatt.
Elfogadva a szakvélemény megállapítását, felmerül a kérdés. Ha a többi kútban nincs vas, akkor a többiek higító hatása elég lenne-e a határérték betartására.
Továbbá. Mi van, ha azt a három kutat (vagy belőlük egyet-kettőt) kikapcsolják, tartalékba helyezik.
Továbbá. Mi van, ha a három kut vízét külön kezelik? Ez a teljes kapacitásnak még a 10 %-a sincs.
Bátran ki lehet jelenteni, hogy a vas-mangán szennyezettség elenyésző mértékű a vízbázison.
Ámde nem ez a lényeg.
A vas (mangán) a folyó iszapjába nem a szennyvízzel került, hanem nagy valószínűséggel a csapadékvizzel mosódhatott be.
Ne haragudj, hoztam neked írást, hogy itten vas-mangán van, ha beütöd a googléba a kulcszavakat kapsz rá találatokat. Nem is értelek, hogy faszba kételkedsz abban, hogy a déli vízbázisban jelentős a vas-mangán tartalom. Le van írva egymilló helyen, persze ezeket el leeht intézni ahogy te teszed, hogy hülyék, meg tévesen írják. Itt van ez a tanulmány böngészd: http://www.budapest21.hu/portal/server.pt/gateway/PTARGS_0_76295_9735_0_0_18/Csepel_ivovizb_ptav.pdf
A Duna fenékiszapjába leülepszik a vas, a mangán meg a többi, innen jut a kutakhoz.
A szennyvízben van minden, pl a nehézfémek miatt nem lehet a kezelt szennyvíziszapot mezőgazdasági célokra használni.
A szennyvíz vas-mangántartalma sehol sem okoz problémát.
Ha itt van vas-mangán, az nem a szennyvízből van. Hogyan is lehetne, mikor a szennyvíz a parti szűrésű vas-mangánmentes kutak vizének elhasználásából képződik?
És mit gondolsz, a Duna vizének hány százaléka szennyvíz? Nos, a csepeli kutakba sem kerülhet nagyobb százalékban szennyvíz. Ebben a higításban teljességgel kizárt a kutak vas-mangán tartalmának szennyvíz eredete.
Csepel-szigeten is partiszűrésű víz van, csápos kutakkal. Tudom én is, hogy az alföldi artézi kutak jellemzője a vas-mangán, illetve ehhez ott még kapcsolódik az arzén. De ez ne zavarjon meg. Ettől függetlenül ott van a vas-mangán a Csepelen, régen voltak is ebből problémák, hogy barnás lett a mosott fehér ing. Tanultam ezt, láttam ezt, a saját kezemben fogtam a "végterméket" ami a szenteltvíztelepekhez képest, játékméretű présből kijön.
ui: pár tízméteres mélységből, fúrt kúttal, nagyon ritka, hogy ivóvizet termelnek. Kicsit drága mulatság megtisztítani.
A vízművek honlapja szerint a magas vas-mangán tartalom a szennyvízterhelésre vezethető vissza + az ózonnal szedik ki, természetesen a fertőtlenítő hatása se mellékes. http://www.vizmuvek.hu/pages.php?p=1_4_2
"És ott több csatornadíjat fizettek eddig a népek, mint a budapestiek, ahol nem volt eddig szennyvíztisztító ? "
Igen, ahol van szennyvíztisztítás, ott a pestinél jóval nagyobb csatornadíjat kell fizetni. De ez nem csak a tisztítás miatt van, hanem azért, mert a tisztítás fajlagos költsége nagyobb a kis kapacitású berendezéseknél, mint a "nagyüzemeknél".
Az a probléma, hogy tisztítatlan szennyvíz a lebomlása során irdatlan mennyiségű oxigént von ki a vízbűl. Pl a Rajnán volt olyan áldatlan állapot, hogy már ladikok jártak fel s alá, porlasztással meg mindenféle trükkökkel próbáltak oxigént juttatni a vízbe, hogy az minimális élet se pusztuljon ki ami megmaradt. Persze mára már jelentősen javult ez a probléma. Ezen felül a szmötyi tápanyag az algáknak, korosan túlszaporodva tovább rontják a helyzetet. Szóval korlátlanul nem lehet mindent beleereszteni egy élővízbe.
jól mondja Watchdog olvtárs. Az északi kutak (ahonnét a Bp-i víz túlnyomó része érkezik) tisztábbak. Jóformán csak klórozni kell és már mehet a hálózatban. Délen a csepeli kutaknál már magas a vas-mangán tartalom. Ezt csökkenteni kell. Voltam ott, mármint a csepeli vízműben. Van ott ózontól az aktívszénszűrőig minden.
Amugy meg a viz szinen is latszik a kulonbseg ha valaki Harta magassagaban megy ki a Dunahoz ,vagy a Csepel sziget menten. Ugyanigy vnam vagy volt Szegednel is ,egeszen mas a viz a Maros torok felett es egeszen mas Szeged alatt. Szegeden is elkeszult a tisztito ami 90 ota vajudott ,de vegre kesz lett
Csak éppen nem biztos ami a szemednek szimpatikusabb az a kevésbé szennyezett.
Persze, hogy más a víz a Maros-torok felett, hsizena Maros óriási mennyiségű hordalékot hoz magával, sokkal sötétebbet, mint a Tisza. Emellett a folyó inkább felelős a szegedi Tisza-szakasz vízminőségéért, mint maga a Tisza, hiszen rendkívül gyors lefolyású, és nemegyszer sodor magával román területről szennyezést. A szegedi szennyvíztisztító Gyálarétnél, jóval Szeged alatt (Szeged: 176fkm, Gyála:172) engedi a sodorvonalba a tisztított szennyvizet.
Nem tudom mit nyavajogsz ezen? Nálunk Debrecenben majd 100% os a csatornázottság és az ugyancsak most épült nagy kapacitású szennyvíztisztító fogadja be a Debrecen és a környező városok szennyvizét! Egyébként nálunk sem olcsó a víz és a csatornadíj, csak van egy jó városvezetés, Pesten pedig... Itt az ISPA program keretében pályázott a város úniós pénzre és megnyerte annó, így mindenütt lecsatornáztak (valahol külön az esővizet és külön a szennyvizet!) és megépítették az új szennyvíztisztítót. Már nem a középkorban élünk, hogy ingyen bérmentve az utcára önthessük a fekáliánkat! Ennek pedig ára van! És hidd el sokan sokkal többet fizetnek ezért az országban!
Valojaban a vizobliteses WC tette be a kaput sok nagyvarosnal a folyoknak.Addig ugye klozet volt az udvaron emeszto pocegodorrel ,aminek anyagat meg fel is hasznaltak tragyazasra,varosokban is aminek az anyaga nem kerult be az elo vizekbe , de nem kerult be a haztartasi mas szennyviz sem,mosogatole, detergensekkel. Nem is hasznaltak ilyeneket, a mosogatolevet beleraktak a disznok moslekaba.A mosovizet meg kiontottek az udvaron valahova. Ez falvakban nem is okozott problemat hiszen nem egymas nyakaban laktak es a kutaktol eleg mesze raktak a tragyadombot a budit,hanem a nagyvarosokban ahol a fertozesek forrasa volt a suru lakossag miatt. Vagyis a talaj ,a termeszet fel tudta dolgozni a legtobb helyen. Kiveve olyan nagy varosokban minrt Roma mar a romaiak alatt akik eloszor csinaltak ugye szennyvizcsatornat a kloakaval a Tevere-bol. Vagyis a varosi csatornazasokkal kezdodott a vizek elszennyezese amikor a kommunalis szennyviz tisztitatlanul kezedett a vizekbe kerulni.Azok egy darabig birtak,mert hiszen oriASI AZ ONTISZTULASI KEPESSEGUK DE EGY TERHELESI SZINT FELETT konyec.Egyszeruen nincs oxigen ami a legfontosabb a termeszetes ontisztulashoz ami a szerves anyagokat artalmatlan szervetlenekke bontja le.
Azert problema ,hogy a folyo a fovarosi szakaszan es alatta se legyen szennyvizcsatorna, amiben se furodni, se horgaszni de meg evezni sem lenne ajanlatos nem beszelve a vizkivetelrol,ontozesrol es mas ipari viz felhasznalasrol.
Valamikor a Temze a hatvanas evek elejen annyira szennyezett volt,hogy nem lehetett kinyitni az angol parlament ablakait olyan budos volt,ra is ment Wilson kormanya akik megepitettek Nagy London zart rendszeru szennyviztisztito berendezeset ami majdnem csodbe vitte az allamhaztartast akkoriban szerncsere a Beatles bevetelei sokat enyhitettek ezen, meg is kaptak a Szent Gyorgy keresztet es a Sir cimet hozza:-)) Azota feljar a lazac ujra a temzen akkor meg halott viz volt
Nincs . A Balaton korult mar valamikor Horn alatt megepult a teljes koru zart szennyvizrendszer amit a Sioba vezetnek be vegul tisztitas utan a Balaton utan joval.
"Vagy sem. A füzfői szennyvíz Paks alatt, Szekszárdnál folyik a Dunába...."
Meg nem is tisztitatlanul, ma mar egy vegyi uzem sem engedheti bele a szennyvizet kozvetlenul a csatornakba tisztitas nelkul,mint valaha lattam ezt Sajobabonynal a Sajoba. Akkor valoban halott viz volt azota ennek vege. Ma mar horgaszhato es halaszhato is a Sajo .
