400 forintos euro azért nem lesz, mert az itt tevékenykedő bankok és kereskedelmi láncok számára az a véget jelentené. Eddig aranybánya volt számukra Mo. de a 300 fölötti euro már nem üzlet, 350 fölötti esetén pedig biztos a veszteség.
A magyar gazdaság alapvető érdeke lenne egy 320 körüli euro, az ellenérdekeltek jelen pillanatban a devizahitelesekkel tartják sakkban a döntéshozókat. Sokáig sakkban tartani persze nem tudják, mert Mo már nem sokáig tudja újabb hitelekkel finanszírozni az erős forintot
Egész Európa figyeli a magyar bankadó alakulását, mivel a pénzintézetek attól tartanak, hogy ha nem sikerül nálunk lealkudni az összeget, a többi állam is kap a példán, és hasonló mértékben sarcolja meg őket.
Példaértékű megállapodást hozhat tető alá a kormány a hazánkat 2008 ősze óta hitelező Nemzetközi Valutaalap (IMF) Budapesten tartózkodó delegációjával, elsősorban a pénzvilágban hevesen ellenzett bankadó ügyében. Ha sikerül keresztülvinni a hitelintézeteket és a biztosítókat érintő 200 milliárd forintos átmeneti adót, nemcsak a futóhomokra épült idei, BajnaiOszkó-féle költségvetést lehet stabilizálni, hanem a társadalmi igazságosság irányába is tehetünk egy lépést.
ÖT ÉVES A PANELPROGRAM SIKERPROPAGANDA ÉS VALÓSÁG NAPIREND ELŐTTI FELSZÓLALÁS 2008. OKTÓBER 7.
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz):
Körülbelül ötéves a panelprogram, ha a 2002-es, 2003-as, illetőleg a 2007-2008 közötti időszakot vizsgáljuk. A dolog azért bizonytalan, mert a Széchenyi-tervet önök megtagadták, ugyanakkor éveket kihagytak a programban, ráadásul a legnehezebb évek maradtak ki, amikor a legnagyobb szükség lett volna a segítségre, a lakótelepen élő mintegy 2 millió ember, mintegy 820 ezer család számára.
Az elindító a Fidesz-kormány Széchenyi-terv lakásprogramja volt. Az átfogó program gondolt a lakásállomány arányos és ésszerű bővítésére, átfogó értéknövelő, energiatudatos korszerűsítésére, ebbe ágyazódott bele a paneles épületek, lakótelepek megújítása, volt benne lakáshitelezés, lakáshoz jutás elősegítése, a lakásmobilitás növelése, és elindult volna egy bérlakás-építési program is.
Hogy folytatódott a program? Az újrakezdés idejéről néhány idézet álljon itt mintegy mementóul. A panellakások műszaki állapota egyre romlik, a közüzemi díjak és ezen belül a távhőszolgáltatás díja aránytalanul magas, a paneltulajdonosok egy része már képtelen kifizetni a díjhátralékot. Szakértői becslés szerint mintegy 200-250 ezer családot fenyeget az árverezés, lakásuk elvesztése. Panelprogram
Trianonnal nem árt foglalkozni, persze nem a szokásos hazugságokat szajkózva.
Hogy erre külön nap kell-e?
Persze, hogy kell.
Igy ez plusz egy tanítási szünnnap, és osztálykirándulásokat szerveznek rajta, a direktíva szerint lehetőleg a trianoni diktátum által érintett helyekre.
Ennek a gyerekek-tanárok örülnek, élménnyé válik, különleges alkalommá. És ezt a fidesznek köszönhetik, cserébe megmondják a szüleiknek, hogy ezekre a bácsikra kell szavazni mindig. Hátha akkor lesz egy csomó más plusz tanítási szünet is.
van valamilyen ERTELMES magyarazatod arra, hogyha 5/8 evig vannak problemak a biztositok alapitasatol szamitva, akkor miert a 3 even belul alapitott biztositokat emeltek ki??????
Valószinűleg. De ez más országban is így lenne hasonló helyzetben. Csak itt ötrülnek ennek sokan, függően a pártszimpátiától. Hülye a magyar. Azt "gondol" a témában amit a kedvenc pártja nyilatkozik róla. Pedig akár a felmenőitől is összeszedhetett volna némi infót. A párom családjának az egyik fele a mai Horvátország területéről, a másik Erdélyből származik. Az én családom egy része meg Szlovákia területéről. És nem azért, mert nagy kedvük volt onnan elköltözni. Hagy ne örüljek a döntésnek ha lehet. És sokan vannak így.
Mi lenne, ha Magyarország nem engedné be az IMF küldöttségét?
Elég kárt tettek már felelőtlen nyilatkozataikkal vezetőink: Görög példa, közeli államcsőd, stb., de ezzel betetőznék.
Az IMF-esek legfeljebb röhögnének rajtunk (na jó egy kicsit bosszankodnának is), s megszüntetnének minden hitelt és támogatást. Esetleg felmondanák a meglevő hiteleket is.
Azt hiszem az IMF egész jól elvan nélkülünk, fordítva nem ilyen egyszerű a helyzet.
Barátok közt: Járai biztosítójának nem kellene bankadót fizetnie
Hírszerző információ 2010-07-07 15:04
Nem kellene a Járai Zsigmond érdekeltségébe tartozó CIG Pannónia Életbiztosítónak és a Matolcsy Györggyel hétfőn megállapodott Wáberer György tulajdonában lévő Wabard Biztosítónak bankadót fizetnie, ha a parlament elfogadja Rogán Antal módosító javaslatát.
Bár Matolcsy György kőbe vésettnek tekinti a parlament előtt álló bankadót, Rogán Antal módosító javaslataival mégis alapjaiban változtatja meg a törvényt. Két Rogán-javaslatnak köszönhetően ugyanis két magyar és éppenséggel kormánybarát biztosító kerülne ki a bankadó fizetési kötelezettségei alól.
Az egyik javaslat szerint ugyanis a biztosítói megnevezés a következőképpen módosult: "a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény (Bit.) szerinti biztosító (ide nem értve a tevékenységi engedélyt első alkalommal 2007 . június 1-ét követően megszerző biztosítókat és a nem jelentős biztosító egyesületeket), a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe és a viszontbiztosítókról szóló törvény szerinti viszontbiztosító".
Azaz a 2007. június elseje után alakult biztosítókat nem érintené a bankadó, Rogán indoklása szerint azért, mert az üzletindítással kapcsolatos sajátos költségek miatt a biztosítók az indulást követően 5-8 évig veszteségesek. Az új biztosítók alapítását is veszélyeztetné a különadó. Így pedig csökkene a piaci verseny az "eleve oligopol jellegű piacon", ami hátrányosan érintené az ügyfelek érdekeit.
Járai Zsigmond duplán nyerhet
2007. június elseje után alakult egyébként Járai Zsigmond biztosítója, a CIG Pannónia Életbiztosító Zrt. A CIG-et 2007 őszén olyan Fidesz-közeli személyek alapították, mint Járai Zsigmond (az életbiztosító jelenlegi FB-elnöke), Martonyi János (jelenlegi külügyminiszter), Szapáry György (Orbán Viktor főtanácsadója) vagy Straub Elek.
A biztosító egyébként megalakulása óta szép sikereket könyvelhet el magának - pedig még nem telt el az a bizonyos rogáni 5-8 év. A Mabisz által publikált adatok szerint 2009-ben, és 2010 első negyedévében a befektetéshez kötött folyamatos díjú életbiztosítások állománydíja a legmagasabb a magyar életbiztosítási piacon.
Rogán Antal egy másik módosítóval is igyekezett a CIG biztosító kedvében járni. Amennyiben a CIG teljes felmentését eredményező módosító valamiért mégsem menne át a törvényhozáson, egy másik javaslat szerint jóval kevesebb különadót kellene fizetnie a törvényjavaslatban tervezettnél.
A biztosítók által fizetendő adó vetítési alapját Rogán Antal úgy módosítaná, hogy az egyszeri díjas életbiztosítások és az eseti díjak befizetése után csak 10 százalékos díjbevételt kellene elszámolnia a biztosítóknak. Ezzel azok a biztosítók járnak jól, amelyeknek több az egyszeri díjas életbiztosítása és az eseti díjakból származó bevétele, mint a folyamatosan fizetett életbiztosításokból származó bevétel.
A CIG összes díjbevételének körülbelül 50 százaléka származott egyszeri és eseti díjakból 2009 negyedik negyedévében. Összehasonlításképpen az Aegon hasonló bevételei az összes díjbevételének nagyjából a 2,5 százalékát adták. Igaz, a módosítással nemcsak a CIG járna nagyon jól, a Groupama Garancia díjbevételeinek valamivel több mint 50 százaléka származik egyszeri és eseti díjakból és hasonlóan alakultak az Union bevételei is.
Emellett nagyon jól jár még az Erste biztosító, ugyanis díjbevételeinek szintén több mint fele származik eseti és egyszeri díjakból, az MKB Életbiztosító (itt 75 százalékos ez az arány), a Magyar Posta Életbiztosító (több mint 90 százalék), a K&H biztosító (85 százalék).
Wáberer György is védett lehet
A másik ilyen bankadó-mentes cég, a Wabard Biztosító lehet, amely 2008. szeptember 9-én kapta meg az engedélyeket. Alapítója, Wáberer György - aki a szállítmányozással foglalkozó Waberers Holding Zrt. Tulajdonosa is - éppen hétfőn írt alá a gazdasági miniszterrel egy megállapodást a Nemzeti Összefogás Fuvarozói Fórummal. Ennek értelmében vállalták, hogy 2010 második félévében Magyarországon tankolják meg járműveiket azokban az esetekben is, amikor költséghatékonysági okokból inkább a határon túl tennék. Az ebből származó kétmilliárd forintos állami bevételt pedig az árvízkárosultak megsegítésére fordítanák.
A kedvezmények miatt emelni kell a biztosítókra kivetett adó mértékét, ezért az eredeti javaslatban szereplő 5,2 százalékról Rogán Antal módosítója 5,9 százalékra növelné a biztosítók nettó díjbevételre kivetett terhét, hogy ne csökkenjen a biztosítási szektortól elvárt 36 milliárd forintos összeg.
Az alkalmat az IMF küldöttségének kedden kezdődő budapesti tárgyalásai szolgáltatnák. A lap értesülése szerint az IMF azt is meg akarja vizsgálni, hogy a tervezet nem tartalmaz-e az OTP-nek kedvező, protekcionista elemeket."
Bezony, Csányi úr nagyon hangos volt Gyurcsány alatt a 30milliárd bankadó mián, most a 200-ért nem szólt egy szót sem....
tavaly nagyobb nyereségük volt, mint ez az összeg.
és nem felháborító, ha a válságra való tekintettel egy- két évig nem extra profittal zárnak a bankok. Még mindig nem kell csődtől tartaniuk, mint sok mindenki másnak.
És arról még csak nem is beszélünk, hogy hány milliárd konszolidációt kaptak már az államtól eddig.
Az IMF nem akar semmi rosszat, csupán ellenőrzése alatt tartani az országot. Orbánék emelni akarták a hiánycélt - ami európai viszonylatban nem lett volna magas. A nagyfiúk elzavarták. Akkor előálltak a drasztikus bankadóval. A bankok elkezdtek sírni a Keresztapának.
Don Soldi most valami bölcset kell döntsön. Olyat, ami neki semmibe nem kerül, de erősíti tekintélyét, és szép profitot hoz. Valószínűleg kinyilatkoztatja vasárnap, mise után a templom előtt, hogy Magyarország egy remek hely, mindenki nyugodtan adhat neki kölcsön, ő maga is szívesen adna kölcsön pár milliárdot, ha Orbán úr kérné. (A nyilatkozat árát Orbán úr előzőleg át kell adja Don Soldi titkárának.)
Der Standard, Bankszövetség levele az IMF-het!Bankszövetség elnökének nyilatkozata:
Egy kis összefoglaló:
Segítségért fordult a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) hat, Magyarországon működő nagy külföldi bank, hogy beszélje le a kormányt a tervezett banki különadóról - értesült egy osztrák napilap.
A Der Standard keddi számában megjelent cikk szerint a KBC, az Intesa Sanpaolo, a Bayern LB, az UniCredit, valamint a Raiffeisen International és az Erste Bank mindegyike levelet írt a magyar kormánynak és az IMF-nek is, a bankadót kifogásolva.
Az alkalmat az IMF küldöttségének kedden kezdődő budapesti tárgyalásai szolgáltatnák. A lap értesülése szerint az IMF azt is meg akarja vizsgálni, hogy a tervezet nem tartalmaz-e az OTP-nek kedvező, protekcionista elemeket.
