Információs zárlatot okozhatna az MTI megcsonkítása
"Nem tudnák az emberek, hogy mi történik Magyarországon és a világban" - így lehetne összefoglalni az MTI "lebutításával" járó kockázatokat. Ha ugyanis a Fidesz valóban drasztikusan lecsökkenti az MTI létszámát, és egyfajta kormányzati hírügynökséget hagy csak hátra, akkor a megjelenő hírek száma akár 70 százalékkal is visszaeshet.
Ez az igazság. Szeplőttelenül is. Amikor viszont az MTI szelektál a hírforrások közt, már ez az egyik legfontosabb közmédium is azzá válik.... Sajnos. (|-((((
Pfujjjj, bezony. :) Az EU piacok beszűkülése exportunkat drámaian visszafogta, az ipari termelés 2000-ben még 18%-kal, 2001-ben már csupán kevesebb, mint 4%-kal, sőt 2001 utolsó hónapjaiban már nem érte el az előző évi szintet.
Markánsan jelentkezett a politikai indíttatású szempontok térnyerése a gazdasági folyamatok megítélésében és annak alakításában. 2002 elejéig a Széchenyi Terv és az azt kísérő propaganda 20001 végéig csupán politikai célokat szolgált hiszen - az autópálya finanszírozásán túl, tényleges pénzügyi támogatást nem eredményezett. A minimálbérek emelése 2001-2002 elején megint csak politikai indíttatású lépésnek tekinthető éppen úgy, mint a 2001 májusában életbeléptetett árfolyam sávszélesítés és a konvertibilitás deklarálása.
Ugyancsak politikai szempontokat érvényesítő megközelítés, ami az energiaárakkal kiemelten a földgázárral kapcsolatosan történt. 2000 elején ugyanis a kőolaj világpiaci ára néhány hét alatt 15-16 dollár/hordó szintről 36 dollár/hordószintre ugrott. A kb. 75%-ban külföldről beszerzett szénhidrogének belső árai gyorsan növekedni kezdtek, a hatósági árként funkcionáló földgáz árát azonban a kormányzat mélyen a világpiaci árak alatt tartotta, különösen a lakossági felhasználásban.
A minimálbérek diktálása, az árak alakulását hatósági eszközökkel történő befolyásolása, a külföldi befektetők felemás megítélése enyhén szólva sem segítette a dekonjunktúra miatt amúgyis lecsökkent külföldi tőkebeáramlását. A státusztörvény körül kialakult vita, a választások közeledtével erősödő disszonáns megnyilatkozások, nemcsak a hazai tőzsdét jelentéktelenítette el, hanem jelentősen csökkent a külföldiek hazai befektetése: 2001-ben a külföldi tőkebeáramlás már nem fedezte, az egyébként javuló fizetési mérleg egyenlegét sem.
Közel 4500 milliárd forint az állam hosszú távú kötelezettsége, amiből 829 milliárd forint részben a következő kormányzati ciklusban, 2014-ig esedékes kifizetéseket jelent - összegzi a Napi Gazdaság [1] a pénteki számában az államkincstár aktualizált adatait. A kötelezettségek egy részét még a Fidesz-kormány idején, 1998 és 2002 között vállalta magára az állam.
Egyes minisztériumok 2044-ig vállaltak kötelezettséget. Például a honvédelmi minisztérium 1243 milliárd forinttal kötelezte el magát. Ebből mintegy ezermilliárd forint az, amit a saját cégeivel kötött szerződések alapján, többek között laktanyák felújítására és üzemeltetésre fordítanak.
A közlekedési tárca autópálya építésekkel és bérletével kapcsolatos szerződései 2038-ig 1200 milliárd forint kötelezettséget jelentenek.
Még a Fidesz-kormány idején kötötték meg a Művészetek Palotájának bérletéről szóló hosszú távú szerződést 175 milliárd forint értékben. Közel ekkora összeg az egyetemi infrastruktúra fejlesztésére magántőke bevonásával megvalósult úgynevezett PPP-konstrukció költsége.
Vincze Matyi, te hazug csicska!
A polgári kormányra toljátok a szart a csúsztatásaitokkal, miközben a kötelezettségek 5%-át !!! hozták össze, a szoclibjeitek meg a 95%-át. Ráadásul azt is többek közt a "HM saját cégei", ahol kiszuperált bolsi tábornokok zabrálják szét a közvagyont ezzel a technikával. Ideje már, hogy kitakarodjatok a hatalomnak még a közeléből is... Pfúj!
