Mi a komplex rendszer definíciója, célja, összetevői, működése?
Komplex rendszerek a társadalomban, a természetben, a filozófiában és a vallásokkal kapcsolatosan.
Ezeket is jól tudod - de bármelyik filozófiai irányból nézed, a lényeg az ok (tervezettség) és az okozat (eredendően tervezetten működő világ) mindenhol, mindenben megtalálható !
Nem ! A teleológiai a következő: " Értelem nélküli dolgok nem létezhetnek egy célt feltételező megismerő nélkül" (Íj-nyílvessző-céltábla- nyílvessző kilövése)
A "kákán a csomót" - elv itt is érvényesül. Dehát már megszoktam. A.Szt.Tamás három fajta istenérvet taglal: kozmológiai istenérv, teleológiai istenérv (értelem nélküli dolgok nem létezhetnek), Teológiai (v. ontológiai) istenérv = ez a prioritáson alapul (ok - okozat),
Pl. Gödel ontológiai (teológiai) istenérve: három vonal - pozitív tulajdonságok létezése, lényegi tulajdonságok, szükségszerű létezés (ok-okozat)
Weissmahr: az evolúció és Isten léte nem mond ellent egymásnak. "Semmiből nem lehet valami". (ok-okozat)
Tök mindegy, hogy a teleológiai istenérvet "hiszem", vagy a teológiait - lényegük azonos.
Aki nem hiszi, az mélyedjen el az istenérvekben (mert még fentieken kívül is van.) Egyébként a topik konklúziójában akaratlanul, de Weissmahr álláspontját képviseltem, azzal kiegészítve, hogy nem csupán biológiai evolúció és Isten egyeztethető össze, hanem a kémiai evolúció és Isten is.
Lehet keresni a következő "csomót" a kákán ! (Teleológia, v. teológia - tisztázva.)
Bakonyban a tanya, vagy takonyban a banya, Csapba szarni, vagy szarba csapni Kecsesen ringó fecske, vagy recsegve fingó kecske Sír mellett szarni, vagy szar mellett sírni
stb. :)
gazdag magyar nyelvünkben egy-két betű is sokat számít :)
A "minden mindennel összefügg", valamint az élőlények szervezeti felépítése, továbbá a természet alkotóelemei mind arra utalnak, hogy az EGÉSZ felépítésében tervezettség van. ha csak az élő szervezetek sejtosztódását és a differenciálódást nézed - azok önmagukban igazolják a tervezettséget. Ha az agyad felmondja a szolgálatot (amit soha ne adjon Isten), megszűnik a szervezeted tudatos részének összehangolt működése - ha a létfenntartáshoz szükséges részeket éri visszafordíthatatlan trauma, akkor a vegetatív életfunkciókat irányító részek sérülnek - és agyő ! A tervezettségnek az egész földi életben ott vannak a bizonyítékai csak el kell gondolkodni rajtuk.
Eredetét tekintve ez az érv is ókori. Alapstruktúrája rendkívül egyszerű:
-A természetes létező, amelyet tapasztalat útján ismerünk meg, célszerűen van megalkotva. Kozmoszt alkot és nem káoszt. A természetet a természet céljai határozzák meg. Ami valóságos, az ésszerű.
Ezt a kiindulópontot többféleképpen értelmezhetjük:
- A természetes létező felépítése önmagában teleologikus. Gondoljunk csak az élő szubsztancia organikus felépítésére. - Az élő valóság entelekheiája ezt aszerint rendezi el, hogy mi felel meg leginkább kibontakozásának (pl. a makkból tölgyfa lesz). - A természetes létezők együttes hatása azt mutatja, hogy olyan összefüggő rendszer részei, amely egészen a "kozmikus valóságig" ér.
-A természetes létezők ésszerű, teleologikus rendjére saját magukból kiindulva nincs kielégítő magyarázat. Az ésszel nem rendelkező valóság teleologikus rendje feltételezi az észt. A teleológia tehát kauzálisan értelmezendő.
"Azok pedig, akikben nincs ismeret, csak akkor törekednek valamilyen cél felé, ha egy megismerő és eszes lény irányítja őket, ahogyan az íjász irányítja a nyílvesszőt (Aquinoi Szent Tamás: Summa theologica)"
Egy organizmus, egy ökoszisztéma vagy egy fajspecifikus animális viselkedés rendje nem érthető meg az organizmus, a rendszer egyes részeiből, illetve magából a konkrét állatból.
-Kell léteznie tehát egy észnek, amely feltétele annak, hogy kozmosz legyen és ne káosz, hogy a legkülönbözőbb szinteken minden célszerűen legyen megalkotva, és hogy a valóságos dolgok ésszerűek legyenek.
A következő Kant-szöveg tulajdonképpen nem tekinthető teleologikus érvnek, de azt fejezi ki, ami ebben az argumentumban mindenkor fontos volt:
"Mit bizonyít azonban végül is akár a legeslegtökéletesebb teleológia? (...) Semmi egyebet, mint hogy megismerőképességeink minősége alapján - tehát a tapasztalatnak az ész legmagasabb elveivel való összefüggésében - éppenséggel nem alkothatunk magunknak másképpen fogalmat ilyen világ lehetőségéről, mint úgy, hogy annak egy céltudatosan-cselekvő legfelsőbb okát gondoljuk el. (...) Azt a célszerűséget, amelyet még számos természeti dolog belső lehetőségére vonatkozó ismereteinknek magának is alapul kell venni, nem gondolhatjuk el, és nem is tehetjük felfoghatóvá másképpen, csak úgy, hogy azt és a világot általában mint egy értelmes ok (Isten) alkotását képzeljük el magunknak. (...) Az ugyanis egészen bizonyos, hogy kellőképpen meg sem ismerhetjük, még kevésbé tudjuk magunknak megmagyarázni a szerves lényeket és ezek belső lehetőségét a természet puszta mechanikus elvei alapján; éspedig ez olyan bizonyos, hogy vakmerően kimondhatjuk: az emberek számára képtelenség, hogy valami ilyesmit akár csak tervbe is vegyenek, vagy hogy reméljük, hogy még valamikor feltámadhat egy Newton, aki akár egy fűszál természeti törvények szerinti olyan létrehozását tudja majd érthetővé tenni, amelyet nem szándék rendezett el, hanem ezt a belátást teljességgel el kell vitatni az emberektől (Kant: Az ítélőerő kritikája, 367-369.o.)"
vagyis találtál valamit, és arra azt mondod, hogy tervezett. de ez nem jelenti azt, hogy a tervezettség valóban létezne, csak azt, hogy te valamit annak nevezel.
"Alapjában véve azonban a bizonyítékoknak két fajtája van: a kozmológiai és a teleológiai érv. Mindkét istenérv kiindulópontja igen egyszerű. Abban a két kérdésben fogalmazódik meg, amelyet a filozófiai gondolkodás kezdetekor a csodálkozás kényszerít ki belőlünk:
- Miért van létező és miért nincs inkább semmi? A kozmológiai érv a tapasztalhatóan létező feltételességéből kiindulva kérdez az első ok (Grund) feltétlenségére és szükséges voltára.
- Miért van kozmosz és miért nincs káosz? A teleológiai érv a természetes létező rendjéből és célszerűségéből kiindulva kérdez az észre, amely ennek a rendnek az alapja."
