Ja, és a BME-n alaptárgyi képzésből (első 3 év, tán most BSc vagy mi a pöcs) a legtöbb tárgyból indítanak keresztfélévet, a nagy bukótárgyakból (matek, mechanika, gépelemek, rendszertechnika/szabályozás, polimerek, áramlástan, stb.) pl. mindből, csak 1-2 olyan töltelékfaszságból nem, hogy pl. menedzsment meg közgáz.
Azért van így, mert pl. ha valaki nem tud például rendesen integrálni meg függvényt elemezni (BME gépészkari matek 1 anyaga, szakközépben nem tanítják, gimiben úgy-ahogy), akkor a matek 2-ből (Többváltozós és vektoranalízis) ha valahogy le is teszi a vizsgát, attól még kurvára nem fogja érteni. Statika-szilárdságtan ugyanez. Ha valaki még egy kibaszott igénybevételi ábrát se tud pl. felrajzolni (1. félév statika anyaga, gimiben nem tanítják, szakközépben úgy-ahogy), akkor a szil.tan hóttbiztos, hogy kínai lesz neki. Persze, van ökörség is az előtanulmányi rendben, mert például a Gépgyártástechnológiának előfeltétele a Fémek technológiája meg a Kinematika és dinamika (Mechanika III) vizsga, holott rohadtul nem kell hozzá. De azért a legtöbbször bizony van értelme az előtanulmányi rendnek.
A kreditrendszer pedig megintcsak nem hülyeség, engem például első félévben megvágtak statikából, ami az előtanulmányi rend miatt nem kredites képzésben +2 naptári félévet jelentett volna (ráépül a szil.tan, arra meg kábé ötezer másik tárgy), de a kreditrendszerben le tudtam dolgozni a késést úgy, hogy a szabvány 10 naptári félév alatt befejeztem az egyetemet. Persze igaz, hogy ehhez azért kell némi plusz meló, a feltorlódások miatt volt olyan félév, hogy az alap 30 helyett 40 kreditet vettem föl, de a lényeg, hogy lehetséges.
És vegyétek észre, hogy óraadó tanár, azaz nem alkalmazottja az egyetemnek, nincs kinevezve (és valószínűleg ez nem véletlen, mert pl. habilitálni nem tudna, márpedig az még a docensi kinevezéshez is kell). A tanszék magán-hülyesége, hogy ilyen ember taníthat náluk. Egyszer hallottam előadni, a Gödel tételt akarta összehozni a nagy egyesített elméletekkel, félelmetesen nagy marhaság volt. Egy felszínes képzettségű, középszerű, mélyebb megértéssel nem rendelkező embernek láttam. Éppen csak hogy nem crackpot, de nagyon súrolja.
Tényleg brutális, de marginális alak. Egyébként a csillagászokhoz tartozik, az ő szégyenük, maradjunk ennyiben... az ELTE nem minden része magas színvonalú, ezt senki sem állítaná. A Csillagászati Tanszék nem az ELTE csúcsintézménye... bár vannak ott is jó fejek, de összességében elég gyenge és kevés embere is van, így aztán örül mint majom a farkának, ha valaki megtartja az órákat.
Ez a fickó pl. kozmológiát oktat, de ha valaki az ELTE-n tényleg komoly kozmológiát akar tanulni akkor azt nem nála teszi, hanem az Atomfizikai Tanszék asztrofizikai csoportjánál.
(Tájékoztatásul a honlapja: http://astro.elte.hu/~hetesizs/).
Szóval nagyon nem reprezentatív. Egy-két ilyen alak minden jó egyetemen is akad, megbújnak a repedésekben...
"Régen volt olyan tanár képzést mesélte valaki, hogy egyszerre 2 dolgot tanultak mondjuk kémia és fizika."
regen csak ilyen tanarkepzes volt a TTK-an ,egyszakos tanari nem volt.
A leggyakoribbak:matek-fizika, biologia -kemia, kemia- fizika,matek-foldrajz. Valojaban eredetileg egyszakos kutatoi szakok mint vegyesz, fizikus nem is voltak a kesobbi, ilyen teruleten kutatok valamilyen TTK-as tanari szakon vegeztek tobbsegukben.
a ttk-an nincs levelezo kepzes,legalabbis az en idomben nem volt.Volt kiegeszito levelezo kepzes pl tanarkepzo foiskolat vegzett tanaroknak,hogy egyetemi diplomat szerezzenek es igy kozepiskolai tanari diplomajuk legyen. Persze azota sokminden valtozhatott.
Pedig így van. Valószínűleg a termeléshez hasonlóan, a gyógyulás is harmadára esik vissza, csak mivel itt közvetlenül az emberekről van szó, szívbevágóbb. Pedig a termelés harmadára való visszaesésénél is emberéletekről van szó, csak mivel közvetve, el van bagatelizálva.
"1-2 hónap és funkcionálisan már vízvezetékszerelő lesz, nagyobb selejtaránnyal, lassabban fog dolgozni, menetvágás előtt előveszi a kézikönyvet és a 2 perces munkát megcsinálja 10 perc alatt plusz 3/4 óra irodalmazás."
Elmehet mozdonyvezetőnek is, legfeljebb egy kicsit nagyobb lesz a selejt... :(
Továbbra is mondom, hogy nem állítottam olyat, hogy nincs szükság rájuk.
Az orvost is lehet pótolni, csak ugyanolyan kieséssel, mint a termelőmunkást.
"A mai civilizációnk, társadalmunk az értelmiségen alapul, nagyobb részt a reál, ebből is a műszaki értelmiségen. Ha ezt kivonod belőle, visszaesünk 150-200 évet"
Ezzel is egyet értek. Viszont, ha mezőgazdászt veszed ki belőle, akkor nem visszaesünk 200 évet, hanem éhenhalunk. Vagy legalábbis megtizedelődik a lakosság, mert szakértelem nélkül tizedannyit lehet csak megtermelni. Gondolom tisztában vagy vele, hogy mekkora szakértelem kell ahhoz, hogy 1 hektár földön ne 1t krumpli teremjen, hanem 3t.
Én évekig próbálkoztam hobbiszinten görögdinnye termesztéssel, kerestem, kutattam, információt gyűktöttem. Nem mondom, hogy olyan nagyon rosszul sikerült, de a termésarány olyan volt, hogy a megélhetéshez közöm sem lett volna vele, ha fel is szorzom a felhasznált területet, és csak a nyári időszakra számoltam. Ha egész évben meg akarnék lni belőle 6x annyit kellene termelnem. Szóval nehogy azt gondolja bárki, hogy bárki meg tudja termelni a krupmlit, búzát stb.
Legjobb ismert példa Nagy Feró, amikor előadta, hogy amikor leköltözött vidékre, megkérdezte, hogy hány centire kell ültetni a krumplit. A válasz az volt, hogy 60. Erre ő 60 cm mélyre ültette, ahelyett hogy egymástól 60 cm-re tette volna. Így természetes, hogy a termés 0 volt, amellett hogy 5x annyit dolgozott vele.
szarabbul érezném magam, ha hentes nem lenne az országban, mint ha orvos, vagy tanár.
Tévedsz. Bármelyik orvos nagyon rövid idő alatt be tud tanulni hentesnek, legfeljebb egy gyenge hentes lesz belőle, de lesz. Ugyanígy vízvezetékszerelőnek is. 1-2 hónap és funkcionálisan már vízvezetékszerelő lesz, nagyobb selejtaránnyal, lassabban fog dolgozni, menetvágás előtt előveszi a kézikönyvet és a 2 perces munkát megcsinálja 10 perc alatt plusz 3/4 óra irodalmazás.
Fordítva nem megy.
A mai civilizációnk, társadalmunk az értelmiségen alapul, nagyobb részt a reál, ebből is a műszaki értelmiségen. Ha ezt kivonod belőle, visszaesünk 150-200 évet, visszakapjuk az 50%-os csecsemőhalandóságot, nincs aszpirin amit bevehetnél ha fáj a fejed, megharap egy kutya és meghalsz tetanuszgörcsben, továbbá nem tudsz szamárságokat beszélni a nem létező interneten.:-)
Szó sem volt arról, hogy nem kell orvos, vagy tanár.
Viszont én azt mondom, hogy szarabbul érezném magam, ha hentes nem lenne az országban, mint ha orvos, vagy tanár. Persze lehet, hogy erről nem így vélekedne egy művesés, vagy cukros.
A különbség az a szakmák között, hogy ha a mezőgazdász hibázik, akkor maga issza meg a levét, ha az orvos, akkor a beteg (és erre rengeteg példát tudok).
A mia társadalomban valóban szükség van mindenféle szakmára, ezt nem is vitattam, abban egyet is értünk, hogy a mérték viszont fontos. De azért ne az legyen már a tendencia, hogy aki az élelemet, meg a ruhát megtermeli éhezzen, meg fagyoskodjon, míg orvost én még nem láttam hétköznapi méretű házban lakni. A tanárok nek gazdagok, viszont a megélhetésük nekik is biztosítva van.
Mind igaz, amit leírsz. Viszont, ha előlről kellene kezdenie az embernek a fejlődést, akkor az élelemszerzéssel kezdenénk.
Vagy, ha egy lakatlan szigetre kerülnél, akkor nyilván víz, élelem, védett hely után néznél először. Hiszen orvos nélkül el lehet élni akár 70 évig, de élelem nélkül csak 3 hétig, víz nélkül csak 3 napig. És orvos, meg tanár nélkül azért a legrosszabb esetben is túl lehet szárnyalni a 3 hetet.
Orvos és orvos közt is van különbség, de mifelénk a napi rendelési idő 8-11-ig van kiírva. El is kezdi a rendelést 8.30-kor. Emellett megszedi magát ügyeletben, ahol ritkán kel csak vmit csinálnia. És emellett hibáznak is.
Egyfelől nem pusztán a főiskolai státusz miatt írtam azt, amit. Ennél pontosabb infóim vannak.
"az ELTE tanár-szakára éppen csupa olyan megy, aki máshova nem kell, a nyíregyházi főiskolára meg olyanok, akiket az érdekel"
Ez irreális feltevés. Pont a fordítottja igaz. A Nyíregyre jelentkezőket hajtja, hogy sokkal könnyebben átmennek pl. a vizsgáikon, mint az ELTE-n (nem mintha ott nem romlott volna a diákok színvonala a 20 évvel ezelőttihez képest több felvonásban is). Tipikusan azok jelentkeznek, akiknek csak a diploma kell, nem a képzettség. Vagy olyan állásra hajtanak, amihez felsőfokú végzettség az előírás, vagy középiskolai tanárrá akarnak avanzsálni általános iskolaiból.
Abban igazad van, hogy nem az intézményi titulus számít (a zürichi ETH is főiskola ugyebár :) ). Csakhogy a felsőoktatásban a színvonal nem olyan, amit csak úgy hipp-hopp létrehozol. Többszáz éves egyetemek, aktív kutatási háttérrel olyan lépéselőnyben vannak az oktatógárdát tekintve, ami behozhatatlan egy a nyíregyházihoz hasonló intézménynek. Éppen csak összeszedték az akkreditációhoz szükségés minősített oktatói gárdát, miközben a nagy egyetemek (nem csak az ELTE) a minimálkövetelmények 5-10-szeresét a kisujjukból rázzák ki a szakalapításnál.
A nagy egyetemek mindent magukhoz vonzanak, a legjobb oktatókat, a kutatásfinanszírozást, és a legjobb hallgatókat. Új egyetemhez nem elég egy főiskolát átnevezni, vagy nagyon sok pénz és nagyon agilis alapítógárda kell, akik odavonzzák az oktatói-kutatói krémet, vagy több évtized nagyon szorgalmas építkezés. De inkább mind a kettő együtt.
Nagy hiba volt minden intézményt egyetemi irányba terelni. Jó főiskolák is kellenek. A jelenlegi magyar felsőoktatási szabályozás egy katasztrófa.
Az ELTE fizika BSc-re a körülményekhez (a fizika jelenlegi általános népszerútlenségéhez) képest elég jelentkező van. Más egyetemek sokkal nagyobb gondban vannak.
A fizikatanári képzés népszerűtlenségének teljesen más okai vannak.
"amikor eltés fizika tanársegédek azt hirdetik hogy pár éven belül össze dől a nyugati civilizáció?"
Erről nem tudok, tudsz forrást adni?
Másrészt pedig ennek az adott összefüggésben semmi jelentősége nincs. Pár fundamentalista szektába kavarodott tanársegéd egy ekkora egyetemen "mérési hiba". (Többségük egyébként kinövi -- "benő a feje lágya").
de világos, hogy tele leszünk gagyi fizikatanárokkal magukat egyetemnek képzelő főiskolák által képezve.
Egy képzés minősége nem azon múlik, hogy a képző intézményt egyetemnek vagy főiskolának hívják, hanem az oda felvett emberanyagon, és az ott éppen oktató szakembergárdán. Ha - tegyük fel - az ELTE tanár-szakára éppen csupa olyan megy, aki máshova nem kell, a nyíregyházi főiskolára meg olyanok, akiket az érdekel, akkor az utóbbi helyen lesz jobb szinvonalu a képzés, mert képezni tudnak, és nem középiskolás hiányokat pótolgatni és vizsgán átrugdalni....
Ezekben a kérdésekben nem illetékes -- legfeljebb nyomást tud gyakorlni.
Amennyire ismerem a véleményét, valószínúleg egyetértene a kreditmaximum eltörlése kérdésében. (A tárgyakhoz szükséges előfeltételek előírása didaktikai kérdés, azt nem lehet megszüntetni. A régi kötött tanrendben nem volt rá szükség, mert a tárgyak felvételének sorrendje garantált volt).
A megbeszélések alapján ő egy csomó szakon (pl tanárképzés, kutatóképzés) visszaállítaná az 5 éves képzési rendet, más országokhoz hasonlóan, akik a bolognai rendszer bevezetésekor jóval szélesebb körű kivételeket tettek, mint Mo. A BSc/MSc rendszert olyan képzésekben tartaná fent, amiben értelme van, illetve egy szélesebb tömegek számára nyitott rendszerben, ám emellett elitképzés is kell.
Amiket írsz, azok súlyos akadályok egyébként az elitképzés útjában, és az elitképzés fenntartását ő kiemelt kérdésként kezeli (egyébként gyakorlatilag mindenki az MTA, illetve a vezető egyetemek kutatásban érdekelt köreiből). Ennek érdekében más lépések is történnek (pl. szakkollégiumok).
Az ilyen kérdésekben az oktatási minisztérium illetékes, ő meg csak ex-miniszter... MTA elnökként tényleges jogköre nincs felsőoktatási kérdésekben. Tudtommal megtesz mindent, amivel befolyásolni tudja a döntéshozókat, de ugyebár még pártpolitikailag is másik táborban van (hiába "deaktiválta" Fideszes ténykedését). A topikot generáló nyilatkozata is ilyen nyomásgyakorlási lépés.
Nem tudom, mikor beszélek vele legközelebb olyan körben, hogy elő tudom ezt hozni, de szerintem mások is megteszik.
Pálinkás mégis "tévedett"... a helyzet még rosszabb.
Ugyanis a fizikatanári mesterszakra jelentkezők száma jóval nagyobb: Össz. Első helyen Állami tanár - fizikatanár 71 63 58
Fúrta az oldalamat, hogy lehet ez, amikor a nagy egyetemek nappali fizikatanári mesterszakjaira összesen nyolcan jelentkeztek.
Hát pl. így:
Nyíregyházi Főiskola Pedagógusképző Kar
tanár - fizikatanár MLA 24 18 tanár - fizikatanár MLK 23 3
Gagyi szakokból összejön... Nem kerestem ki a többit, mert nehézkesen ment a dolog nekem a felvi.hu-n, de világos, hogy tele leszünk gagyi fizikatanárokkal magukat egyetemnek képzelő főiskolák által képezve.
Elnézést, kicsit elnéztem. (39)-ben ott vannak a mesterszakos adatok is, azok a következők:
MNÁ, nappali, államilag támogatott, mester képzés. MNK, nappali, költségtérítéses, mester képzés. MLÁ, levelező, államilag támogatott, mester képzés
Az A betűvel kezdődő kódok a BSc-k.
Mindegy, az adatokból nekem akkor sem az jön le, hogy Pálinkás félrebeszélt volna...
A levelezőket (MLÁ és MLK) nyilván nem számolta, azok tipikusan átképzések (általános iskolás fizikatanárok szereznek levelezőn egyetemi diplomát). Az MNA és MLK kódosok összesen, ha jól látom, 4+3+1=8-an vannak.
A tanárképzés MSc-n történik. A (39)-ben beidézett számok ellenben szerintem a BSc-s felvételi adatok. A fizika BSc-sek lesznek pl. fizikusok, csillagászok, fizikus-informatikusok, mérnök-fizikusok stb. Egy lehetőség a továbblépésre a fizikatanári irány.
Az ELTE-n tudomásom szerint tényleg egy, azaz egy darab fizika tanári MSc-s van (és ha információim helyesek, ő se készül a végén tanítani).
Pálinkás nyilván az MSc-s számokat idézte, mivelhogy most ősszel indulnak a fizika tanári MSc-k (a bolognai rendszer most lép bele a negyedik évbe, most indul be igazán az MSc képzés). És azok a releváns adatok. Szerintem ismeri ezeket a számokat... :) Jelen voltam egy vele folytatott megbeszélésen, úgyhogy eléggé első kézből vannak infóim.
A másik gond, hogy a legtöbb helyen a pepszi (pedagógia-pszichológia) megkaparintotta a tanári MSc szakokat, és telenyomták tölteléktárgyakkal. Persze a gyerekek ismerete sem árt, de azért meg kellene tanítani a szaktárgyukat. Erről a BSc nem szól, az MSc-n meg alig hagytak erre órakeretet. (Záróójelben jegyzem meg, hogy a tanárok humán képességeit nem annyira a neveléstudományi jegyzetek bemagolása adhatja meg, hanem a tanítási gyakorlat).
A probléma az, hogy a tanári fizetések miatt annyira nem keresik már ezt a pályát, hogy tényleg szinte csak az megy bölcsész szakra, tanárnak, akit sehová sem vettek fel. Vagyis az alja. És ők tanítják a mi gyerekeinket majd. Nem túl rózsás kilátás.
"Remélem, hogy "nemFOGfázni" olvtárs legalább neked hisz, ha nekem nem is... :)"
Pattanj le olvtársunkról! Ha képtelen vagy a témához szólni, akkor menj át a klubrádió fórumára. Ott az ilyesfajta hozzászólás nem topicrombolás, hanem szinvonalemelés.
Itt a hozzászólásod topicrombolás. Ha moderátor lennék, akkor csírádban folytanálak el...
Nem nézem le a melósokat, sőt... De ahhoz, hogy valaki jó munkás legyen, bizony szüksége van jó tanárokra, akik kedvet csinálnak, aztán beleöntik a tudást. Tanár alatt egyébként mindenkit lehet érteni, aki tudást örökít át. Pl. egy asztalosmestert is. Az orvos szerepe szerintem egyértelmű. Sokszor egyetlen döntésével egy életet változtathat meg. (Ne menjünk bele a jó/rossz vitába). Mindemellett az orvos / tanár munkáját nem olyan könnyű pótolni, ha kiesik vagy betöltetlen a helye.
