Segítséget szeretnék kérni a hírekben lévő ellentmondásokra.
Szeretném kicsit jobban látni hogy mire lehet számítani köbö 20-30-40 év mulva Magyarország éghajlatváltozásában.
Egyre nagyobb területet érint a havazás a Dunántúlon és a Duna vonalában is, s az előrejelzések szerint szerdán még több csapadék érkezik - átmenetileg, illetve bizonyos helyeken vegyes, valamint folyékony halmazállapotban is - írja az Országos Meteorológiai Szolgálat. Annyi bizonyos, hogy évek óta nem hullott ilyen mennyiségű hó Magyarországon.
Én már minden viharban szupercellát keresek.D Túl sok ez a csapadék már.És nagyon csúnyák a felhők is.Gyerekkoromban nem ilyenek voltak a nyári zivatarok.
Globális hisztériaipar... hülyítik az embereket, hogy a lényegről eltereljék a figyelmet.
A metánjeget meg majd szépen kibányásszák (tuképp szilárd földgázról van szó) már folynak az előkészületek a kitermeléshez, csak megtérülés kérdése mikor vágnak bele.
A metánhidrát az utcán hever, csak le kell hajolni érte.
Ez elég meredek,valami hasonlótól tartottam. Kérdés: -A víz lefogla a metánt tudomásom szerint,de ha túl nagy mennyiségű a metán akkor mint egy buborékszerűen felszabadul a víz alól. -Most utánanézek annak,hogy mikor is volt pontosan jégtakaró nélkül a két sark. -Érdeklnének a jégből vett minták elemzésének eredményei,melyek a többmillió éves légköri viszonyokat is feltárják. -Továbbá utánanézek annak,hogy pontosan mire is lehetne hasznosítani a metánt,ha már hirtelen ekkora mennyiséget kap az emberiség belőle. -A felolvadt beszakadó talaj a lakatlan területeken nem lesz gond,de a skandináv országokban bizonyára igen nagy problémát okoz majd és a lakott területeken.
Igen, és bomlásakor CO2 keletkezik, ez hozzáadódik a légkör CO2 tartalmához. Ez a másodlagos hatás reálisabb veszélyforrás mint az hogy egy-két évtized alatt felolvad a Föld metán-hidrát készlete. Igaz, hogy ez utóbbi az élővilág nagy részének a pusztulását jelentené. Furiának összefoglaló a metánhidrátról
Sem a Mars, sem a Vénusz nem igazán jó példa a CO2 üvegház hatására. A Mars légkörében... annak ritkasága ellenére... több mint hússzor annyi CO2 van, mint a Földében. A Vénuszon pedig a légkör szerkezete teljesen más mint a Földön, de a felszíni légkörzés szelíd volta gyenge üvegházhatásra utal, az inkább a magasban lévő felhőrétegben zajlik.
........Gaia-elmélet értelmében a Föld alrendszerei (aeroszféra, hidroszféra, litoszféra és bioszféra) olyan önszabályzó rendszert alkotnak, amelyek működéseképp az átlagos állapottól eltérés olyan változásokat okoz, amelyek visszaszabályozzák a rendszert az átlagos állapotba......
Ha ez igaz lenne,akor a Mars és a Vénusz esetében miért nem működött?Mindkét bolygónál túlsúlyba került valami és képtelen volt a vissszaszabályzásra.Az aeroszféra, hidroszféra, litoszféra és bioszféra hiánya lenne az oka?
A szelek egyre erősebbek,én legalább is ezt tapasztalom.A szél erősségét mi befolyásolja?Eddig úgy tudtam hogy a nap,de lehet rosszul tudtam.Mármint a nap tevékenysége miatt vannak szelek. Az áramlatok szerintem nem állhatnak le,maximum irányt változtatnak.
Valójában nem is az időjárás megváltozása a leg félelmetesebb,hanem a metán kiszabadulása a jég fogságából ami felgyorsíthatja az üvegházhatást.Nem tudom mennyi metánról van szó de úgytudom jelentős mennyiség.Ez közvetlen lehet veszély számunkra?Mármint értem ezt úgy hogy volt az a tóparti eset biztosan hallottatok róla amikor egy egész kisváros lakossága volt az áldozat a vulkanikus tóból hirtelen felszabaduló metán miatt.És vajon a légkörbe kerülő nagymennyiségű metán mennyi idő alatt pörgeti fel a hőmérsékletet?Tudjuk hogy a vénuszon is emiatt van pokol.
Az éghajlat valóban sokszorosan visszacsatolt szabályozási körökből áll. Vannak pozitív, önerősítő és folyamatgyengítő visszahatások, ám bonyolítja a helyzetet, hogy... mint írtad is... mindegyiknek más a késleltetési ideje, időállandója, ami dinamikus rendszereknél akár azt is eredményezheti, hogy a visszacsatolások átmenetileg az ellenkezőjükre is fordulhatnak, tehát például egy hűtőhatású visszacsatolás ha késve érezteti hatását, már a lehűlési ágban, akkor erősítheti a kilengéseket. A peremfeltételek változása sem lehet tetszőleges mértékű. Bizonyos határokat átlépve az öngerjesztő elemek kerülhetnek túlsúlyba, és az éghajlat valamelyik szélsőértékben ragadhat. Ezt példázzák a jégkorszakok, ahonnan a visszaszabályozás emberi léptékkel mérve nem volt éppen hatásos. Rövidtávon pedig az időjárás kaotikus jellege is szuperponálja az éghajlati görbét, ez olyan szélsőértékeket generálhat, amit adott esetben nem könnyű a trendektől különválasztani.... legalábbis, ha éppen benne csücsülünk. Ezek a kilengések azért inkább a hidegoldalra nézve tűnnek veszélyesebbnek.
Az elmúlt tízezer évre azonban jogosnak tekinthetjük a megállapításod, jól látni, hogy például egy nagyobb vulkánkitörés globális hatásait hogyan kompenzálja ki a rendszer. Jó lenne megérteni miokozza ezt a stabilitást, mert a Föld történetére azért nem ez a jellemző.
Az esőképződéshez szükséges légköri kondenzációs magvak (mikroszkopikus szemcsék) egy részét a légkörbe folyamatosan ülepedő bolygóközi por, illetve a bevágódó és szétporladó meteorok adják. Ezek számának növekedése azonban előrejelezhetetlen.
Ha eleinte a globális felmelegedés lesz a jellemző, az magasabb légköri páratartalmat okoz, vagyis fokozódik a zivatarképződés, több lesz az eső. Ez öngyorsító folyamattá válhat, aminek következtében egy évtized múlva szinte egyik évről a másikra csaknem egybefüggő felhőtakaró borítja majd az eget, és hevessé válik a víz körforgása, ami a jelenség globális tehetetlensége folytán tovább tart, mint maga a felmelegedési időszak, ami a felhőkkel fedettség miatt nagyobb mértékben visszavert napsugárzás következtében erős lehűlésbe vált át. A légköri pára kicsapódik, és a korábban elolvadt sarkvidéki hó és jég nagyobb felületre lecsapódva ismét kifagy, kisebb jégkorszakot idézve elő. A Gaia-elmélet értelmében a Föld alrendszerei (aeroszféra, hidroszféra, litoszféra és bioszféra) olyan önszabályzó rendszert alkotnak, amelyek működéseképp az átlagos állapottól eltérés olyan változásokat okoz, amelyek visszaszabályozzák a rendszert az átlagos állapotba.
Az üvegházhatás a bejövő energia függvénye, az egyenlítői vidékek egy nagyságrenddel több energiát kapnak, mint a sarkkörök. A CO2 hozzávetőlegesen egyenletes mértékben van jelen a levegőben, az üvegházhatás egyformán növekszik. A több beeső energiából több is tud csapdázódni, tehát a meleg öveknek erőteljesebben kellene melegedni, mégis a pólusok melegszenek jobban. A sarkvidékek energiaegyenlege (Napból bejövő és kisugárzott) pozitív, míg a melegebb vidékeké negatív. Ez azt jelenti, hogy hő áramlik az Egyenlítő felől a pólusok irányába. A hőáramlás történhet víz, vagy levegő közvetítésével. Ha a sarkkörök jobban melegszenek, mint az egyenlítő vidéke, ez azt jelenti, hogy az energiaáramlás növekszik a két terület között. Gyorsul a golf, vagy (és) jobban fújnak a szelek.
Manapság azonban egyidőben leáll a vízáramlás (Golf) leállnak a szelek és elolvadnak a sarkvidékek jégtakarói... legalábbis a híradások szerint... mi jöhet még?
Tulajdonképpen miért érdekel ez? A legbölcsebb arra készülni, hogy ne legyél időjárásfüggő, és akkor mindegy, hogy mit hoz a kiszámíthatatlansága, és hogy a hipotézisek ellentmondanak egymásnak!
Ne költözz olyan alacsonyan fekvő helyre, amit elönthet az ár, vagy ha ott laksz, költözz el onnan. Ne lakj olyan meredek domboldalon, vagy alatt, ami a heves esőzésektől megcsúszhat. Ha költözöl, előbb méresd ki a leendő új lakhelyed talajának Radon-szivárgását, hogy elkerüld az indokolatlan tüdőrákot. Építkezz földrengésállóan. Ha állatokkal vagy növényekkel foglalkozol, ne tarts időjárási szélsőségekre érzékeny fajtákat, vagy temperált körülmények között tartsd őket. A lakhelyed legyen jól hőszigetelt, és lehetőleg "megújuló energiával" fűtött, és hűtött, de ne feledkezz meg a szükséges szellőztetésről (télen fűtött, nyáron hűtött levegő-beáramlásról). A most induló napciklus egyesek szerint átlagon aluli, mások szerint szokatlanul drasztikus lesz az aktivitásában, tehát figyeld a napkitöréseket, és ha kell, kapcsold ki az elektronikus készülékeidet. Élj a fölösleges stresszek nélkül, vállalj Neked való munkát, és táplálkozz egészségesen, akkor elkerülnek az emésztési zavarok, meg a migrén, és Te se leszel érzékeny az időjárásra.
Meteorbecsapódás és a középhegységeink valamelyik vulkánjának esetleges feléledése ellen nem lehet védekezni, de ez az élet már csak olyan, hogy bizonyos mértékű kockázat mindenképpen vele jár, páncélszekrényben élni meg mit ér?
Annyira összetett jelenség az időjárás, hogy ma még képtelenség kellő hűséggel modellezni, hogy aztán reálisan vizsgálható legyen a különféle okokból bekövetkező változása. Íme egy cikk az Index hírei közül: ------------------------------------------------------------------------------------------------------------
„1973 óta nagy mértékben csökkent a szelek sebessége az amerikai Közép-nyugaton és a keleti partvidéken - állapította meg az Iowa State University kutatócsoportja. A szél átlagos és csúcssebessége is nagyjából tíz százalékot csökken évtizedenként a tudósok szerint, akik a klímaváltozást teszik felelőssé ezért a jelenségért. Ironikus, hogy éppen a megújuló energiaforrást használó és ezzel a felmelegedés ellen küzdő szélerőművek sínylik meg a klímaváltozás hatását a legjobban, jegyezte meg az ABC News-nak a tanulmány egyik szerzője, Eugene Takle. A jelenség nem általános, a tudósok főleg a Mississippitől keletre, illetve a nagy tavak környékén mértek nagy változásokat a szélsebességben. Utóbbira van pontosabb magyarázatuk is: a felmelegedés miatt mostanában már nem fagy be az USA és Kanada határán fekvő öt nagy tó, és a szél jellemzően sokkal erősebb a jég, mint a nyílt vízfelület felett, hiszen nem veszít energiát a hullámok mozgatásával. A tudósok kiemelik, hogy ez az első ilyen jellegű kutatás a témában, ráadásul a számítógépes modellek nem mutatnak csökkenést a szelek sebességében, így több ellenőrző mérésre és kutatásra lesz még szükség, hogy a jelenség mértékét pontosabban meghatározzák. A klímaváltozás hatására a sarkok közelében gyorsabban emelkedik az átlagos hőmérséklet, mint az Egyenlítőhöz közelebbi részeken (ezt a mérések főleg az északi sarkvidék esetén igazolják). Emiatt csökkennek a hőmérsékleti és nyomáskülönbségek a Föld légkörében, és emiatt gyengülnek le a szelek. A kutatók szerint a jelenség egyre gyorsul, és a borúlátóbbak szerint a következő évtizedben akár újabb 30 százalékkal is lassulhat a szél. Tovább árnyalja a képet, az amerikai szélerőművek szövetségétől Robert Gramlich szóvivő nyilatkozata, aki szerint ők nem tapasztaltak ilyesmit.” ---------------------------------------------------------------------------------------------------------
A fentiekhez képest, mint a széltől függők egyike, azt tapasztalom, hogy inkább egyre erősebbek a szelek, legalább is az elmúlt negyven-ötven évben, és főleg az utóbbi évtizedben. Az európai siklóernyő gyártók közül nem véletlenül teszi repertoárjába egyre több cég az igen kis méretű, nagy szélhez való típusok szériagyártását.
Igen,tudom hogy a klíma nem állandó,lehetnek jégkorszakok felmelegedések stb. Ezekszerint ami biztos lesz a jövőre nézve azok a nagy viharok(tornádók,jégeső)ezek következményei(gyengébb termés,magasabb árak) Mi a helyzet az árvizekkel? Ha olvad a jég mert erősebben süt a nap,több csapadéknak kéne lennie és a folyóinknak áradniuk kéne. Most ne gyertek a Tiszával mert az amióta Magyarország Magyarország az azóta árad és gondokat okoz,szerintem nem többet és nem kevesebbet mint pl 500 éve.
A Duna viszont ugyanolyan. Hol van az a vízmennyiség,amit a nap az óceánból vesz fel (elvileg többet a meleg miatt) és csapadék formájában Európára kéne hullania? Ehelyett szárazság van. Id.érettségi tétel: Magyarországi éghajlatot a Nyugati szelek és az általuk szállított ciklonok határozzák meg. Nedves kontinentális terület,Valódi mérsékelt öv. Hatással van ránk nyugatról az Óceáni hatás,Délről a Mediterrán hatás,Keletről a száraz kontinentális hatás. Vizsgálja valaki hogy ezek közül megváltozott e valami?Nem került valamelyik túlsúlyba?És ha igen,melyik? Mo nagyrésze medence.Ha olvad a sarkvidék itt a folyóknak már ki kellene lépnie a medrükből az északon elolvadó jég miatt és a lényegesen több lehullott csapadék miatt ami az óceán felöl érkezik.
Ezek viszont lehetnek természetes klímválltozás eredményei,ami valamilyen mértékben vagy egyálltalán nem befolyásol az emberi jelenlét.
Az ókori kelet is sokkal zöldebb és emberibb volt,ezért is alakultak ki ott az első nagy civilizációk.Kietlen,sivatagos,sziklás vidékek ezek napjainkban,amit a természetes hőmérsékletingadozás formázott át.
De volt már jégkorszak is,sőt ugye Mátyás királyunkat is a Duna jegén koronázták...
Korabeli leirások szerint óriási szárazságok is voltak korábban is,hazánkban is,de az Ókori Nilus is volt hogy elfelejtett évekig áradni....
Gondoljunk a mára már kipusztult állatok,élőlények sokaságára(hüllők,mamut,őshalak,stb.)Az emberi bevatkozás nélkül,csupán a környezet és klíma válltozásai miatt tüntek el a világunkból...
Azért erre van némi tapasztalat, aminek alapján következő - statisztikailag jellemző változásokra kell számítani. Magyarország -szerencsére - csak majdnem zárt medence jellegű.. Mind tudjátok, a csapadék döntő része a tenger felől érkezik, az útjába eső hegység az áramló levegőt felemelkedésre készteti. Ez csapadékhullást jelent. Ha a kontinens jobban melegszik, erőteljesebb az áramlás a nyomáskülönbség miatt, több a szállított csapadék. Tehát a folyók pillanatnyi vízhozama megnő - erőteljesebb áradások. A zárt medencében - ez már régi tapasztalat -ha intenzívebb a napsugárzás, erőteljesebben nő a hőmérséklet. Ha nagyobb a levegő CO2 tartalma, nagyobb hőmennyiséget nyel el a levegő és a talaj, nagyobb lesz a medence hőmérséklete. A zárt medencébe, mivel leszálló légmozgással juthat be a levegő, nem hullik csapadék. Szerencsére azért a Kárpát-medence nem teljesen zárt. De ha a hőmérséklete tendenciózusan emelkedik, relatíve csökken a csapadékmennyiség - több és hosszabb aszályos időszakok. Szerencsére (?) vannak ellentétes folyamatok - amik azért már megtapasztalhatók - ,hogy a markánsabb hőmérséklet/légnyomáskülönbség miatt erőteljesebb áramlás jobban be tud törni a medencébe - DE EZ viharosabb időjárás-változással, erőteljesebb szélárammal, hirtelen és intenzívebb csapadékhullással járhat. Most rohannom kell...
Szeretném megkérdezni a véleményeteket arról,hogy mire számíthatnak Magyarország állampolgárai a felmelegedés és az időjárásváltozás miatt?
Erre a kérdésre nincs pontos válasz. Mo. területileg csak egy bolhafing, aminél jóval nagyobb földrajzi egységek éghajlati változásait se tudja senki pontosan megadni. A tárgykörrel kapcsolatos jelenlegi tudásanyag körülbelül arra elegendő, hogy egy átlagos hőmérséklet- vagy átlagos tengerszintváltozás mértékét megadhassuk nagyobb területekre. Ebből egyes területek jelen éghajlata illetve éghajlatváltozása alapján lehet következtetni dolgokra, de ez kevéssé egzakt.
Mo. esetében pölö érdekes ügylet a napfoltminimum ellenére is igen gyenge tél, valamint a zivatarok és viharok növekvő száma, a havi csapadékmennyiségek erős ingadozása... Ebből lehet egy elég kellemetlen jövőképet kiötletelni, de érdemes észben tartani, hogy ez jelen tudásszinten csak ötletelés illetve meglevő trendek kivetitése a jövőbe.
Látom, szakértő vagy..... - Egész Európának rohamosan fogynak a gleccserek. Ezekre fényképes bizonyítékok is vannak- - Afrikában a Kilimandzsáró híres havas kúpja lassan csupasszá válik. A Csád-tó 50 év alatt az eredeti méret 15 %-ára csökkent. Szibériában nyáron a fagyott talaj kezd tocsogóssá válni (magyarul kiolvad) Soroljam még....??
Azért azt ne felejtsd el,hogy a klímaválltozás valós folyamat.Korábban is voltak nagy szárazságok és meleg időszakok a Föld életében és jégkorszakok is.
Természetesen jelenleg is változik a klíma és bizony a CO2 kibocsátásunk rásegít a melegedésre.Meg azért az ózon rétegre is szükségünk lenne,nem akarok bőrrákot, vagy vastag krémeket magamon....
A hírekben hol az van hogy árvizek, hol meg elsivatagosodás, hol szárazság.
Ez azért van, mert a hírekben is csak a hülyítés megy.
1. 13 éve nem volt semmilyen jelentős napfolttevékenység, ezért 1999-től csökken a hőmérséklet. Ez a csökkenés nem jelentős, alig 1 tized fokos, de a pánikipar híres, jáj, globális fölmelegedés van hisztije 150 év alatt 0 egész 6 tized fok melegedést tudott felmutatni. Ami -- valljuk be -- felmelegedésnek nevetséges.
2. Ugyancsak jó egy évtizede zsugorodik a Sahel övezet, az őserdő jelentős sávokat hódít vissza belőle. Így aztán, bárhogy is szeretnének egyesek ebből is profitálni, csak füllentve képesek elsivatagosodást kiabálni.
3. Árvizek mindig voltak, az ellen az ima vagy a hülyeségek mantrázása nem segít, csak a megfelelő árvízvédelem.
Az egész Global Warming pánikipar arról szól, hogy az emberekben megpróbálnak hamis indokkal bűntudatot kelteni, és ezzel a trükkel évről-évre sok dollármilliárdot zsebre tenni. Voltaképpen a semmi fejében.
Szeretném megkérdezni a véleményeteket arról,hogy mire számíthatnak Magyarország állampolgárai a felmelegedés és az időjárásváltozás miatt? A hírekben hol az van hogy árvizek,hol meg elsivatagosodás,hol szárazság. Egyik nap arról olvasok hogy a tengerekbe került túl sok édesvíz és az erősebb napsütés miatt egész É-Európa sokkal zöldebb a sok csapadék miatt.Aztán írról olvasok hogy elsivatagosodunk.Mi lesz ha leáll a Golf áramlat?Vizsgálták már gondolom a következményeit,ezek mik lennének pontosan? Jégkorszak? De hát folymatosan enyhébbek a telek évről évre. Mire kell és mire lehet készülni Mo-n?Tornádók? Elég furcsák a felhőképződmények mostanában én sok tornádós filmet láttam már és abban pont ilyen felhők voltak mint amiket mostanában láttam az égen. Árvíz,belvíz?Bár ez a kettő mindig is volt ebben az országban. De most akkor sivatagosodunk vagy jegesedünk? Mindig más és más hírt hallani és már nem látok tisztán.
