Keresés

Vigyázz, úgy járhatsz, mint GPhaus, az is beégett, mint a napalm...:)))

A listát tovább böngészve akadtunk rá a Gilwood Industrics offshore vállalkozás tulajdonában lévő Advertum Zrt.-re, amely tavaly, a választásokat követően – május 18-án – kapta meg az V. kerületi Nádor utca 36. számú ház földszintjén található egyik lakást. A cég előtte két hónappal pedig a Vértanúk terén vehetett meg egy önkormányzati ingatlant. Szintén az V. kerület egyik ingatlanát vette meg a tiszaburai Buratrade Kft. A társaság az V. kerületi Magyar utca 18. szám alatti házban alakította ki egyik fióktelepét tavaly május végén, amit aztán augusztusban meg is vásárolt. A többek között PR-ral, kommunikációval és üzletviteli tanácsadással foglalkozó cég ügyvezető igazgatója egyébként Kopik Tamás, a GKI Gazdaságkutató Zrt. egyik kutatásvezetője.

A listán lévő vállalkozások egyike, a 2008-ban és 2009-ben nulla árbevételt bevalló Innerdistricts a Veres Pálné utca 9-es számú házába költözhetett be. A céget idén február óta Bognárné Redenczki Erzsébet irányítja. Az ő korábbi cége, a VIN-Faktor Zrt. a Ferenciek terén található egyik házban tavaly július végén és karácsony előtt jutott hozzá ingatlanokhoz. A VIN-Faktornak nincs mindenhol jó neve, a társaság még 2009-ben felkerült a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének feketelistájára.

Az offshore cégek mégis jók?

A Vörömarty tér 5. szám alatti ház egyik ingatlanához 2010. október 1-jén jutott hozzá a V5-Ingatlan Kft., amelyet az adásvétel előtt csupán két héttel hoztak létre, tulajdonosa pedig az offshore cégnek számító Seychelles-szigeteki St. Andrews Holding. Miközben a Fidesz retorikájában az offshore a lopás és csalás szinonimája, az ilyen vállalkozásokkal kapcsolatban éppen Rogán Antal polgármester tanúsított engedékenységet a korábbi kemény hangokkal szemben. A parlament június végén fogadta el azt a javaslatát, amely újra megnyitja az utat a magyarországi jövedelmek offshore-területekre való kimenekítése előtt.

A kerületben több, offshore vállalkozás által tulajdonolt cég vásárolt ingatlant az önkormányzattól, így például a Man szigeteki Exclusive Change Kft. Kifogás lehet esetleg a panamai és wyomingi társaságok által jegyzett Alfa BZS 54 Ingatlanforgalmazó Kft. kapcsán, hogy a cégnyilvántartásban nincs nyoma annak, hogy beadta volna mérlegét. A szintén ingatlanforgalmazással foglalkozó Hold 6 Canopy Kft-nek pedig – mérlege szerint – nem volt értékesítésből származó bevétele, mégis vett az önkormányzattól egy ingatlant a Hold utcában és a Perczel Mór utcában.

....

http://hvg.hu/itthon/20110907_kik_jutottak_onkormanyzati_ingatlanhoz_ro

Majd, ha Fletó is benne lesz, az lesz...meg Ő a hibás is...

Most azon kivül, hogy jól oda lehet mondani a Fidesznek ezzel, vajon mitöl offsóre cég ez?

2011, augusztus 10 -

Az egykor még az offshore cégek ellen harcot hirdető Fidesz, most az adók alól mentesítő társaságiforma pártjára állt. Még azt is elnézik, hogy a holdudvarukba tartozó személyek, mint például Simicska Lajos offshore céget alapítsanak.

A Népszabadság információi szerint több Magyarországon található svájci vállalkozás is összefüggésbe hozható a Fidesszel és annak holdudvarával, többek között Simicska Lajossal, az adóhivatal volt elnökével és Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéddel. Ugyan semmilyen egyiküknek sincs hivatalos állami tisztsége- Simicska Orbán Viktor egykori kollégiumi társa volt, a 90-es évek elején pedig a Fidesz gazdasági vezetője, Nyerges pedig csak egyszerűen Orbán feleségének egy kedves ismerős- , egyesek szerint a párt gazdasági holdudvarának meghatározó alakjai.

A két üzletembert eddig nem nagyon fűzte egymáshoz semmi, most azonban közös céget alapítottak Svájcban, a Zollikon településen bejegyzett Basis Invest GmbH-ben.

A Népszabadság a Basis Invest két alapítóján, Simicska Lajoson és Nyerges Zsolton kívül a céghez nem talált más magyar vonalat. A lap szerint több svájci cég is Magyarországhoz köthető, háttérembereik ugyan ismeretlenek, ám mind megjelennek ott ahol közpénzek kerülnek magánzsebekbe.

 Az ügy azért is különös, mert az előző ciklusok alatt a Fidesz amikor csak tudott felszólalt az offshore cégek ellen. Néhány hónapja azonban Rogán Antal benyújtotta az SZJA törvényt módosító indítványt az egyes gazdasági tárgyú törvényekhez. Ennek érdekessége az, hogy a módosító indítványt a Bajnai- kormány vezette be 2010 január 1-ével –  mert így az off-shore cégeken keresztül kiutalt pénzeket ezentúl nem kellene feltüntetni az SZJA törvény alapján benyújtott hazai adóbevallásban.

http://barikad.hu/simicskáék_offshore_cége-20110810

Nahát, milyen érdekes....

jaaaa....kösz a  felvilágosítást...

Miért sülne ki a szemük?

A fideszes offshore az jó offshore.

A fideszes végkielégítés az jö végkielégítés, azt nem terheli különadó.

A fideszes megszorítás jó megszorítás, mert csak.

Én még nem láttam bűnbánú fideszest, és az a gyanúm nem is fogok látni soha.

Nem sül ki a szemetek  fideszesek?

Alakul az eddig eltolvajlott pénzek kimenekítése:

Rogán Antal későbbre ígérte a magyarországi jövedelmek adóparadicsomokba menekítésére lehetőséget teremtő javaslatának indoklását. Az offshore tevékenységre vonatkozó, a kormány támogatását is élvező előterjesztést a parlamenti bizottságok hétfőn tárgyalták, és a javaslatot mindkét testület támogatta.

http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20110620-a-parlamenti-bizottsagok-tamogattak-az-offshore-penzek-elott-utat-nyito.html

Egy 26 oldalas módosító indítvány egyetlen rövid mondata eltörölni javasolja a személyi jövedelemadóról szóló törvény 28. paragrafusának 20-22. bekezdéseit. Ha a parlament jóváhagyja Rogán Antal fideszes képviselő indítványát, akkor könnyebbé válik vagyonok, jövedelmek offshore-országokba, egzotikus adóparadicsomokba menekítése. Ilyenek a Kajmán-szigetek, a Brit Virgin-szigetek, valamint a köznyelvben offshore-országként számon tartott, de az EU-s tagság óta jogilag nem annak számító, viszont továbbra is alacsony adókulcsot alkalmazó államok, mint amilyen Ciprus vagy Luxemburg.

http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20110620-szabad-utat-nyitna-az-offshoreugyleteknek-rogan-antal-javaslata.html

„Fontos felderítenünk, hogy mindaz, ami történt, mennyire volt szervezett, maffiaszerű. Feltűnő ugyanis, hogy rengeteg a hasonló eset, akár a nagy állami cégek korrupciógyanús ügyeit, akár az ingatlaneladásokat, akár az offshore cégek szerepét nézzük. (...) Hogyan várhatnánk el az állampolgártól, a kis- és középvállalkozótól a nagyobb adózási fegyelmet, ha eközben azt látják, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke offshore cégeken keresztül mos át nyolcszázmillió forintot, s minden az offshore cégekről szól, aminek pedig az adóelkerülés és az adócsalás a lényege.”

A fenti mondatokat – akkor még az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnökeként –Lázár János, a Fidesz–KDNP-frakciószövetség vezetője nyilatkozta a Demokrata című hetilapnak 2010. április 9-én. Az offshore cégekkel kapcsolatos kriminalizálás alaphangját Simor András jegybankelnök Cipruson bejegyzett offshore cége kapcsán Orbán Viktor adta meg a Hír TV-ben 2009. június 4-én, amikor azt nyilatkozta: „Mára az embereknek, baloldaliaknak és liberálisoknak is, elege lett az arcátlan, offshore stílusú kormányzásból, és változást várnak.”

Az előbbi fideszes nyilatkozatok tükrében feltűnő, hogy Debrecenben, a Fidesz „fellegvárában” az a debreceni székhelyű HQ-LAB Kft. működteti a Kenézy Gyula Kórház és a VESZ Egészségügyi Szolgáltató Kht. laboratóriumait és vérvételi helyeit, amelynek tulajdonosai között találunk egy Seychelle-szigeteken bejegyzett offshore céget, a Darius Investment Ltd.-t. Vajon mi indokolja, hogy az említett társaságok egy olyan egészségügyi szolgáltatóval kössenek szerződést, amelynek egyik tulajdonosa egy Seychelle-szigeteki offshore cég?

Ennek megértéséhez az előzményekről: a Kenézy Kórház fenntartója, az akkor szocialista vezetés alatt álló Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 2006-ban indított nyílt közbeszerzési eljárást a kórház labordiagnosztikai tevékenységének ellátására. A törvényesen lefolytatott közbeszerzés közös nyertese a budapesti Corden International Kft. és a kazincbarcikaiModuLab Kft. lett. 2006 őszén változás történt a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat élén: a helyhatósági választások eredményeként Juhászné Lévai Katalin MSZP-s elnököt a fideszes Rácz Róbert – jelenleg Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízott – váltotta a megyei elnöki poszton. A labordiagnosztikai közbeszerzés tárgyában a 2006. év második fél évétől sem a megyei közgyűlés, sem a bizottságok döntést nem hoztak.

A nyertesekkel a 2012-ig hatályos közreműködői szerződést 2007 februárjában írták alá. Erről Lampé Zsolt, a KenézyKórház ügyvezetője megkeresésemre azt mondta: a szerződés többek között arról is rendelkezett, hogy a szóban forgó társaságok projektcéget hoznak létre, amelyet jogutódnak tekintenek. Ilyen előzmények után hozták létre 2007 márciusában a HQ-LAB Kft.-t, amely – hangsúlyozta Lampé –„Magyarországon bejegyzett és a magyar jogszabályok alapján adózó cég”. Az ügyvezető kijelentette: a közbeszerzési törvény arra nem ad lehetőséget, hogy egy érvényesen lefolytatott eljárást követően megkötött szerződést azért mondjon fel bármelyik fél, mert egy cég tulajdonosi hátterében változás történik. Hozzátette: az általunk említett, Darius Investment Ltd. nevű offshore cég sem az alapításkor, sem a közreműködői szerződés aláíráskor nem volt a HQ-LAB Kft. tagja.

Nem is lehetett, hiszen –mint az a hatályos cégkivonatból kiderül – a Seychelle-szigeteken bejegyzett céget 2007 októberében jegyezték be a HQ-LAB Kft. tulajdonosai közé, azaz egy évvel azután, hogy a Fidesz átvette a szocialistáktól a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat vezetését.

Csontos János, a HQ-LAB ügyvezetője – Lampé Zsolthoz hasonlóan – megkeresésemre a történtek törvényességét hangsúlyozta. Elmondása szerint a kft. kezdetektől a magyar jogszabályok alapján adózó cég, a Darius bevonására a tulajdonosok közötti jogi megállapodás miatt volt szükség, amelynek célja az időközben felmerülő beruházások finanszírozása volt. Közbevetésemre, miszerint az offshore cégeket klasszikusan a kedvezőbb adózás miatt alapítják, az ügyvezető azt mondta: ez a kérdés nem érthető számára, hiszen a HQ-LAB Kft. Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, nyeresége után a társasági és osztalékadóról szóló törvény szerint fizeti meg a társasági adót, ami független a társaság tagjainak személyétől. Kifejtette: a HQ-LAB adózása nem kedvezőbb azzal, hogy egyik tagja offshore státuszú. Közölte azt is: a Darius a társaság bevételeiből soha semmilyen jogcímen nem részesült, a Darius részére a HQ-LAB Kft. semmilyen jogcímen soha nem teljesített kifizetést, s mivel a társaságnál megalakulása óta nem volt osztalékfizetés, így a Darius osztalékot sem kapott. Kijelentette: a társaság korábban jelentős beruházásokat, fejlesztéseket és korszerűsítést tervezett, a Darius e beruházások egy részében vállalt volna szerepet. A gazdasági helyzet miatt azonban átgondolták a beruházásokat, így a Darius nem teljesített beruházást a társaság számára. Közölte azt is: korábban a Dariust nem a társaság vonta be a tulajdonosok közé, s a cég nem is a jegyzett tőke felemelése folytán szerzett részesedést, hanem a kft. egyik tagjától vásárolta meg az üzletrészének egy részét.

Rácz Róber kormánymegbízott, a megyei közgyűlés volt fideszes elnöke kérdésemre azt mondta: „fogalmam sem volt róla, hogy a Kenézyvel szerződő egyik cég tulajdonosai között offshore cég is van”. Azzal érvelt: nem életszerű, hogy megyei elnökként ismerje több száz beszállítócég tulajdonosi hátterét. Ennek azonban ellentmond, hogy a fideszes politikus vezetése alatt a Kenézy kórházat – amely addig a megyei önkormányzat költségvetési szerveként működött – átvilágították, s 2007. december elsejétől gazdasági társasággá alakították. Kérdésemre, miszerint az életszerű-e, hogy a fenntartó nem ismeri a kórházával kapcsolatban több százmilliós árbevételt produkáló magáncég tulajdonosi hátterét, Rácz Róbert azt válaszolta: ha tudott volna a szóban forgó offshore cégről, akkor sem tehetett volna semmit, mert az eljárás során minden törvényesen és szabályosan zajlott. A kormánymegbízott úgy fogalmazott: ő maga akármit is gondol az offshore cégekről, a „személyes ízlésem soha sem volt fontosabb, mint a törvények betartása”. Kérdésemre, miszerint a Darius cég debreceni feltűnésével kapcsolatban miképpen kommentálná Orbán Viktor azon szavait, hogy „az offshore-lovagok ideje lejárt”, Rácz Róbert azt válaszolta: az idézett nyilatkozatot a miniszterelnök Simor András volt ciprusi cégével kapcsolatban mondta. Hozzáfűzte: neki nem feladata, hogy kommentálja a kormányfő szavait.

Pedig megtehetné, hiszen nem kevés összegek forognak kockán. A HQ-LAB csak a Kenézy Kórháznak 2008-ban 393 milliós, míg 2009-ben 407 millió forintos számlát nyújtott be laboratóriumi szolgáltatásról. Az árbevétele 2008-ban 690 millió forint volt, 2009-ben pedig – a válság idején – 785 millió forintra nőtt.

A párt nyílt levélben fordul a Közbeszerzések Tanácsa elnökéhez, hogy az ominózus tender jogszerű-e.

"Miközben a kormány képmutató módon éppen nyolcmillió magyar állampolgárt kérdez arról, hogy az alkotmány tiltsa-e az offshore cégek részvételét a közbeszerzéseken, addig a háttérben az adófizetők pénzéből zavartalanul folytatódnak az offshore mutyik. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által felügyelt Magyar Posta márciusban 1,8 milliárd forintot ítélt oda szoftverbeszerzésre egy verseny nélküli, egyszereplős közbeszerzésen egy offshore tulajdonban lévő társaságnak" - írja Scheiring Gábor LMP-s országgyűlési képviselő,
az LMP Gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője.

"A nyertes egy olyan cég, amely a Bajnai-kormány idején is nagykanállal merített az adófizetői pénzekből; csak osztalék formájában több mint egymilliárdot tüntettek el két ciprusi számlán; az adóból a legatyásodott magyar állam és elszegényedő polgárai egy fillért sem látnak. Egy olyan cégről beszélünk, amelyben az egyik offshore tulajdonost a választások után három nappal cserélték le egy volt Wallisos, szocialista kötődésű tulajdonosra. Egy olyan cégről van szó, amelynek „sokszínű” és kiterjedt, a Postabanktól az Állami Autópályakezelőn át a K&H Bankig terjedő céges kötődésekkel büszkélkedő új ügyvezetője van" - olvasható közleményében.

"Orbán Viktor nemrég szavakban még az offshore lovagok ellen hadakozott, ehhez képest a napnál is világosabb, hogy a Fidesz alatt zavartalanul folytatódnak a nagykoalíciós offshore mutyik. Sőt, egyre inkább úgy fest, hogy a kormány az offshore lovagoknak védvárat épít: mi mással lenne magyarázható, hogy a kormánytöbbség lesöpörte az LMP módosító javaslatát, amely kizárta volna az ilyen cégeket a közbeszerzésekből?" - teszi fel a kérdést a képviselő.

A Posta-ügy az LMP szerint pont ugyanannyira bűzlik, mint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kétmilliárdos, december végi tendere, ahol szintén csak egy ajánlattevő tudott indulni; vagy az emlékezetes légi fotó botrány, ahol 5 milliárd forintért végeztettek volna egy olyan munkát, amit korábban már ennek töredékéért kiviteleztek. Akkor az LMP fellépése nyomán visszavonták a pályázatot. 

A Közbeszerzések Tanácsának jogi szakértői szerint még szoftver esetén, a szoftver fejlesztőjét megillető kizárólagos jogok esetén sem indokolt hirdetmény nélküli, tehát nem nyílt eljárást indítani. Ezért a mai napon az LMP nyílt levélben fordul a Közbeszerzések Tanácsa elnökéhez, hogy vizsgálja meg, jogszerű volt-e a tender.

http://hvg.hu/gazdasag/20110321_lmp_posta_offshore#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso_2011_3_21

Hoppá! Itt egy....

A fideszes vezetésű IX. kerület a Fidesz által hozott új kétharmados rendelkezéseket akkurátusan betartva önkormányzati tulajdonú vállalkozásra bízta a helyi parkolási bizniszt. A Ferencvárosi Parkolási Kft. viszont azonnal kiszervezte a munkák nagy részét, az üzleti partner pedig egy offshore tulajdonú cég lett. Az Orbán-kormány egyik első intézkedése volt, hogy átláthatóbb pénzmozgások érdekében törvényben tiltsa meg az önkormányzatoknak, hogy a parkolási üzletágra magáncégeket szerződtessenek.

Egy hetük sem volt az érdeklődő cégeknek, hogy jelentkezzenek a IX. kerület közterületi parkolók üzemeltetésére kiírt, 10 évre szóló, több mint 4 milliárdos megbízási pályázatára. A november 5. és 9. között lezajlott tender mégis sikerrel zárult. A ferencvárosi képviselő-testület utólag, november 10-én hagyta jóvá a közbeszerzést, amelyen addigra már megvolt a döntés: a Ferencvárosi Parkolási Kft. január 1-jétől két partnercéggel vághat neki, hogy átvegye a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. feladatköreit.

Az önkormányzati cég az E-Kontrol és a Loux Kft.-t találta a legjobbnak, hogy a kerület 5250 autós férőhelyét ellenőrizze és a 175 darab automatát üzemeltetesse.  A nyertes ajánlattevő feladatát képezi az önkormányzat által biztosított parkolóautomaták üzemeltetése, karbantartása. A pályázati kiírás szerint a két magáncég feladata lesz, hogy ellenőrizze a parkolókat, közreműködjön a pótdíjazási és a kerékbilincselési tevékenységben, valamint hogy biztosítsa a bankkártyával történő fizetés lehetőségét valamennyi automatánál, és vezesse be a távfelügyeleti rendszert.

A 4,5 milliós jegyezett tőkéjű E-Kontrol Kft. egy Seychelle-szigetekre bejegyezett cég érdekeltségbe tartozik, az 500 ezres Loux Kft.-t pedig alig egy éve alapították. Az E-Kontrol nem új szereplője a parkolási piacnak, korábban a Centrum Parkolóval konzorciumban dolgozott több budapesti kerületben, és legutóbb is együtt nyerték meg a VII. kerület által kiírt pályázatot, amit a Fidesz többször támadott.

A Fidesz a kormányváltás utáni egyik első intézkedésével tiltotta meg, hogy a Centrum Parkoló Kft.-hez hasonló magáncégek a továbbiakban szerződhessenek az önkormányzatokkal. A kétharmados önkormányzati törvény nyáron elfogadott módosítása szerint a parkolás lebonyolítását csak az önkormányzat vagy kizárólagosan önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság láthatja el. A törvény szerint a hatályba lépés után a magáncégek csak a már megkötött szerződésük lejártáig folytathatják tevékenységüket. Ezzel az volt a Fidesz célja, hogy a parkolásból származó összes pénz az önkormányzatokhoz folyjon be.

A kerület polgármestere szerint a konstrukcióval nem a törvényt akarták megkerülni. Bácskai János azt állítja, döntő különbség a régi helyzethez képest, hogy mostantól a parkolás során keletkező valamennyi bevétel először az önkormányzathoz folyik be. Az online számláló a kerület cégénél van, így abból nem veszhet el egyetlen fillér sem – szögezte le a polgármester. A két cég számára előírták azt is, hogy az előd, a BÖP éves teljesítményénél legalább 50 millió forinttal több bevételt kell produkálniuk, különben a részesedésük csökken.

Bácskai elmondta, az önkormányzat nem vizsgálta a pályázó cégek hátterét, ez a feladat a Ferencvárosi Parkolási Kft.-re hárult, ezért neki nem volt tudomása arról, hogy az egyik nyertesnek köze lehetett a Centrum Kft.-hez vagy offshore vállalkozáshoz.

A pályáztatás körüli kérdések a helyi Jobbik-képviselőnek, Kassab Adonis Istvánnak is feltűntek, a képviselő ügyészségi bejelentést is tett a testülettel utólag láttamoztatott közbeszerzés miatt. Kassab az Indexnek elmondta, tudomása van arról, hogy az E-Kontrol ügyvezetője a Centrum alkalmazásában áll.

-----------------------------------------------------------------------------------------

Fideszes szálakat talált a Jobbik