"Majd a végére odaírom: ha ezek a képek nem ráztak meg és még mindig kereszténynek tartod magad, gyenge a spiritualitásod, a fejlett spiritualitású ember számára nyilvánvaló, a keresztény egyház: sátán egyháza...
Megcsináljam? Vagy elég ennyi...?"
Szvsz fölösleges, ugyanis a keresztényi hitelveken élő ember nem feltétlen összemosandó a magát kereszténynek deklaráló egyházzal.
Nem látszik itt, hogy bárki is elítélte volna az indiai kultúrát. Ha a köztisztaság, az egészségügy fejlődése nem képes követni a népesség növekedését, az inkább gazdasági vagy politikai kérdés, Indiában meg tény. Az, hogy ott a lakosság nagy része általunk ismeretlen és elképzelhetetlen mélységű szegénységben él, feltételezi azt is, hogy azok az emberek, akiknek ilyen körülmények jutottak, ugyanúgy soha nem találkoznak az általad felsorolt fogalmakkal, alkotásokkal, az "ősibb és éretteb világnézettel", mint ahogy az európai, ilyen irányú érdeklődésnek híján lévő átlagember.
Olyan jó látni embereket, akik elítélnek egy kultúrát, sötétnek, babonásnak mondják, szellemileg elmaradottnak, mert nem értik meg, és mert a saját szokásaikról, értékeikről, kultúrájukról azt gondolják, hogy valamilyen okból több, jobb, inkább örökérvényű, mint bárki másé. Ajánlom mindenki figyelmébe, hogy még mielőtt sajnálattal tekint a Gangesz mellett halottaikat égető hindukra, olvassa el a következőket: Rig-véda, Brihadáranyaka upanisád, Bhagavad-gítá, kicsit tájékozódjon róla, mi az a szánkhja, jóga, mi az átmán és a bráhmán, mi a dharma, és akkor kezdjen el egyáltalán úgy csinálni, mintha bármit is megsejtett volna arról, hogyan viszonyulnak a hinduk a világhoz, ami körülveszi őket ahelyett, hogy egyszerűen rásüti egy a sajátjánál ősibb és érettebb világnézetre, hogy barbár és boszorkányos, csak mert nem olyan, mint a sajátja.
Emlékezzetek, srácok, Szabó Lőrinc: Dzsuang Dszi álma.
Ha lesz időm, összeállítok egy ppt-t a kereszténység legalább ekkora sőt nagyobb borzalmairól, népírtásairól, agymosásáról... Csodálatos képsorokat fogok beletenni, a kövér püspök urakról és a sovány afrikai gyerekekről, a mesés vatikáni vagyonról, a finom egyházi elöljárói luxusról és a éhenhalt, felpuffadt gyerekekről... És még jó bőven a kereszténység vívmányairól, kiirtott kultúrákról, népekről, az inkvizícióról és a keresztény fasizmusról is pár cenzúrázatlan képet és végül de nem utolsósorban: a kereszténység mindenkori kollaborációjáról az aktuális hatalommal, mellyel mindig is részt vett és mai napig részt vesz a tömegek elnyomásában kiszipolyozásában, a javak elbitorlásában. Majd a végére odaírom: ha ezek a képek nem ráztak meg és még mindig kereszténynek tartod magad, gyenge a spiritualitásod, a fejlett spiritualitású ember számára nyilvánvaló, a keresztény egyház: sátán egyháza...
Ez így van, ezzel tökéletesen egyetértek. A különböző illatélményhez való hozzáállás már jóval akarat függetlenebb mint a látvány. Bár mint az itt is megfigyelhető volt, a felpüffedt kifordult belek látványa is tud jócskán undort és felháborodást kiváltani.
A látványhoz való hozzáállás a spiritualitásnak ebből az aspektusából nézve lehet az első szint. A második az illat, harmadikként meg talán az ízélmény elfogadása következik. Ehhez valamennyi belső tudati hozzáállás átformálást azt gondolom hogy mindhárom szint igényel, akárcsak pl. egy undorítónak tartott ám fehérjében gazdag féreg szenvtelen elfogyasztása.
Értelek, csak valami olyasmit akartam megfogalmazni, hogy az, ha összehányom magam egy körhintázás után az nem feltétlenül azért van mert a belső semlegességem nem tökéletes és zavarna a körhinta. Ha a képeken lévő hullák bármelyike egy este kiesne a szekrényemből csak úgy hirtelen akkor nagy valószínűséggel frászt kapnék első körben. Ugyanakkor ha látom a nyomort (ami jellemző a nagyobb részére a földi életnek) és látom az oszló hullákat akkor nem érzek sem undort, sem megbotránkozást. Valószínűleg testileg egy oszló hulla szagát nehezebb elviselni, mint azt a tényt, hogy ez az élet és halál körforgása ami természetes folyamat sőt, van benne valami nagyon reménykeltő és megnyugtató, hogy véget tud érni minden szenvedés.
Kedves Mesnaut, a megjegyzésemben nem volt bántó szándék. Ezzel egyben enyhe öniróniát is megfogalmaztam.
Úgy gondolom hogy a különböző illatélmény ugyanúgy világunk részét képezi mint az élet és halál naturális vizuális tapasztalatának az elfogadása.
Az egyiknek a látványa, a másiknak az illata a harmadiknak az íze kellemes kellemetlen vagy éppen közömbös számunkra. Az hogy mi vált ki undort az emberből és mi nem ugyanazon spiritualitásnak a fokmérője, vagyis az ember viszonyulása az anyaggal. Az hogy mit tart jónak, vagy rossznak és felkavarónak, szemlélet hozzáállás vagy ha úgy tetszik spiritualitás kérdése.
Egy kórboncnok ebből a szempontból nézve még Avi-nál is spirituálisabb... :-)
Kedves virtua, pedig nem attól leszel spirituális, hogy ha finganak melletted azt egy elismerő hümmentés kíséretében úgy szívod be, mintha orgonába szippantanál. Mert nagy valószínűséggel az el fogja hányni magát, akinek lenyúlnak a torkán. Mert a test az test marad....és ugye ez nem egyenlő az igénytelenséggel.
Akkor szerintem egyrészt műanyag lehet, másrészt az illóolajtartalma is feldúsulhatott már rendesen. Én is tornacipőben járok most, mást fel sem tudok húzni a lábamra, azt is csak segédeszközökkel. De keveset van cipő rajtam, így nem okoz gondot.
én egy 3 ezres cipőt nyüvök közel 10 éve . Igaz hogy nincs kézzel hímzett monogram benne, viszont talpaltatni és sarkaltatni sem kellett még 1x sem :-))
Vrindi kegyetlen vagy, nem engedsz a huszonegyből! Így aztán én engedek. Igazad van.
A cipős hasonlattal nyertél meg, ügyvezető koromban Párizsi közben vett kézzel varrott, Vass bőrcipőm volt, 15 éve volt 3.000 Ft csak a sámfa bele, 10 éve került egy pár 50.000 Ft-ba, na ott kioktattak, és be is tartottam, hogy egy napig viseltem egy pár cipőt, aztán két napig pihentettem.
Volt pénzem, így aztán több Vass pár cipőm is volt, iszonyú jó és kényelmes cipők voltak, az egyik 7 évig tartott ki egy talpalással, pár sarkalással, ha így veszem, nem volt drága.
Értem. Én úgy tudom, jobb, ha több cipőt használunk egyszerre, váltogatva, mert akkor van nekik idejük kilevegőzni, helyreigazodni és tovább tartanak. :)
Meg hogy vannak, akik több naptárt használnak egyszerre, az egyiket azért, mert az a saját időszámításuk szerint tartja nyilván az idő múlását, a másikat meg praktikus okból, hogy egyszerűbb legyen a kommunikáció a civilizált világ többi részével. :)
Ezeknek az újságoknak a fejlécén látszik is mint a két dátum:
Hár vrindi, ha a civilizált világ jelentős része olyan naptárt használ, melyben 2009 áll, és szerintük mégsem a 2009-ik évet írjuk, akkor ők vagy meghasonlottak, vagy 2009 éve valóban olyan esemény történt, amelyik új alapokra helyezte az egész világot.
Nem azt szerettem volna mondani, hogy nem használják mindenhol a Gergely-naptárt, hiszen összedőlne az adott ország hirközlésének, bankredszerének, közlekedésének nagyobb része, ha ezt a naptárt nem használná, hanem azt, hogy az egész civilizált világ egy jelentős része nem Jézus születésének feltételezett dátumára teszi az időszámítása kezdetét, hanem a saját vallása, történelme egy fontosnak tartott eseményének dátumára.
Nos. Azért a spiritualitásért nem kell a Gangeszbe ugrani, bár legtöbbször oda lyukadok ki, hogy India igen nagy befolyást gyakorolt ezen a téren a világra. (És Ázsia egésze.) Kérdésem : És vajon az ősidőkben Indiába honnét került ez a hiedelemvilág és misztika az erőivel ? Nagyon elvarázsolt társadalom. Egy biztos: továbblépett nyugatra.
Úgy vélem a közelmúltban Amerika volt az az ország ahol a leginkább ötvöződtek a globál vallások, és a szellemi erők. Spiritualitásban lehet lekörözi Indiát. Innen pedig már kultúráltabb formában árad tovább egyesülve az amerikai államvallással a kereszténységgel.
Majd ha olyan országba tudok utazni, ahol határátlépéskor a mai nap nem 2009.04.26-ot pecsételnek az útlevelembe, hanem mondjuk 5987.04.26-ot, akkor azt mondom igazad van Vrindi:) tsók
Nincs ezzel semmi gond. Én magam is szkeptikus, vagy inkább kritikus vagyok ezekkel a dolgokkal.
Probléma csak az általánosítással van. Azzal hogy azt gondoljuk hogy a hitet csupán a hazugság, csalás a pénz a butaság a hiszékenység meg az elmebaj mozgatja.
