Simán átment Gyurcsány csomagja az MSZP-n
* Index
| 2009. február 15., vasárnap 18:05 | Frissítve: 5 perce
Rendkívüli ülésén a kormány rábólintott az adó-, szociális és a nyugdíjrendszert több ponton is megváltoztató Gyurcsány-csomagra. Az adóátrendezés után jobban megéri majd dolgozni és foglalkoztatni, 3 millió forintig 19 százalékos adót kell lerónunk a jövedelmünk után jövőre. Az áfa 20-ról 23 százalékra emelkedik. Nem lesz 13. havi nyugdíj. Akik ma kapnak, azoknak beépül a normál járandóságukba, csak az újonnan nyugdíjba menők nem részesednek az extra apanázsból. A szocialista frakció jámborul fogadta a kormány tervét.
Március végére kerülhet a Ház elé Gyurcsány-csomag összes javaslat
A bejelentett intézkedések megvalósítására eddig egy törvényjavaslatot nyújtottak be Várhatóan március végére nyújtja be a Gyurcsány-csomag összes elemét a parlamentnek a kormány - tudta meg kormányzati forrásból az MTI csütörtökön. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök február 16-án az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján beszélt arról a gazdaságélénkítő programról, amellyel a világgazdasági válság Magyarországra gyakorolt hatását akarja csökkenteni a kabinet. Akkor azt mondta, ennek első elemeit két héten belül kezdik benyújtani a parlamentnek.
A kormányfő által bejelentett intézkedések megvalósítására eddig egy törvényjavaslatot nyújtottak be: a rendészeti miniszter szerdán terjesztette be az országgyűlési képviselők létszámának felére csökkentéséről szóló indítványt. A törvényjavaslat listás, egyfordulós választási rendszerre tesz javaslatot. A kormány számításai szerint a "kisebb parlament" évente 4 milliárd forintos megtakarítást jelentene, az egyfordulós választási rendszer pedig négyévente további 4,1 milliárd forinttal kisebb költséget.
A Gyurcsány-csomag másik eleme, a gáz- és távhő-támogatási rendszer átalakítása - amelyben határozottabban akarják érvényesíteni a rászorultsági elvet - rendeletben jelent meg február végén. Ettől az intézkedéstől 20 milliárd forint megtakarítást vár a kormány.
A többi javaslatról egyelőre még zajlik az egyeztetés kormányon belül, a társadalmi partnerekkel valamint a Reformszövetséggel. Az indítványok koordinálásával a Miniszterelnöki Hivatalban külön munkacsoport foglalkozik.
Az MTI úgy tudja, az adócsomagot március 20-ig be kell nyújtani a parlamentnek ahhoz, hogy a változtatások többsége - a kormány tervei szerint - július 1-jével hatályba léphessen. A miniszterelnök a javaslat elemeit pénteken még egyezteti az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal, ezt követően kerülhet a kormány elé, akár már jövő szerdán. Az adócsomag részeként tárgyalja a kormány egyes univerzális ellátások - mint például a családi pótlék vagy a szocpol - adó alá vonását, és a passzív táppénz összegének maximalizálását.
A nyugdíjszabályok változásáról a kormányfő már egyeztetett az Időügyi Tanáccsal, amely a nyugdíjszámításról és a 13. havi illetményről további tárgyalásokat szorgalmazott. Az erről és a nyugdíjkorhatár emeléséről szóló javaslatok is a kormány elé kerülhetnek jövő szerdán.
Két hét múlva kerülhet a kormány elé a gyed szabályainak módosítása és a családi pótlék képzési támogatássá alakítása a 14 év feletti gyermekek esetében. Három hét múlva pedig az önkormányzati csomagot valamint a csődtörvény módosítását tárgyalhatja a kabinet. MTI
A válság mindent felül ír! Visszavonják az uniós támogatásokat
Több, kiemelt uniós projektet von vissza a kormány, többek között a budai Vár és a komáromi monostori erőd felújításhoz kapcsolódókat. A 30 milliárd forintos összeg felszabadításáról a mai kormányülésen döntenek. 2009.03.04 06:39, Népszabadság
Elsősorban a versenyképességet erősítő, a munkahelyeket megőrző tervek mielőbbi megvalósítására szánják a pénzt.
A kiemelt beruházások országos vagy regionális jelentőségűek és többnyire nagy költségvetésűek, a beruházások támogatásáról pedig nem pályázat útján, hanem egyedileg dönt a kormány. A mostani döntés azt mutatja, hogy a kormány a világgazdasági válság miatt a korábbinál is szigorúbb gyakorlatot követ az uniós pénzek felhasználásánál - fogalmaz a lap.
Az elsőbbség tehát most azoké, akik gyorsan és hatékonyan tudnak munkahelyek megőrzését szolgáló elképzeléseket tető alá hozni.
Én azt is látom, hogy (mivel mindig is volt bűnözés) most a médiában remekül el lehet terelni a gazdasági helyzetről a figyelmet. Csak már észre vehetnék, ennyire nem hülye a nép...
Eltörpölnek ezen események heteken belül egyéb gondoktól, ettől félek.
Csak minden tizedik megkérdezett tartja a gazdasági válság kezelésére alkalmasnak Gyurcsányt
Ez derül ki a kormányzati intézkedéscsomag múlt heti ismertetése után készült felmérésből, amelyet a Heti Válasz számára készített a Nézőpont Intézet.
Gyurcsány Ferenc saját tábora is kétségekkel küzd: az MSZP-szavazóknak csak 53 százaléka bízik a miniszterelnökben. Az ideális válságmenedzser személyére vonatkozó kérdés sejteti, hogy bőven vannak rejtőzködő vagy Gyurcsányból kiábrándult szocialista szavazók. A megkérdezettek hat százaléka ugyanis Horn Gyulára, öt százalékuk pedig Medgyessy Péterre bízná az ország sorsát. Orbán Viktor válságkezelői képességeiben most minden harmadik magyar (a válaszadók 32 százaléka) bízna. Ezúttal a polgári oldal volt kormányfője megelőzte a hosszú ideje egyetlen ellenfelét: az elégedetlenek színes táborára támaszkodó „egyik sem” opciót.
A kormányfő és az MSZP összecsukló támogatása nem meglepő, hiszen a hosszú hetek után ismertetett válságkezelő csomag nem nyerte el a választók rokonszenvét. Az összes megkérdezett mindössze nyolc százaléka véli úgy, hogy számára előnyös lesz az adószabályok módosítása (az MSZP-szavazóknak is csak a 21 százaléka bízik a kormányfő „adóátrendezésében”). Ilyen fogadtatással pedig a csomag aligha váltja be a hozzáfűzött – gazdaságélénkítő – reményeket. Közben az összes megkérdezett 88 százaléka átalakítaná a magyar adórendszert, s csak öt százalékuk őrizné meg a jelenlegi szabályozást. Tehát nem az ország „reformtudatával” van gond, ahogy az kormánykörökben rendszeresen elhangzik, sokkal inkább a Gyurcsány-csomag tartalmával.
Hasonlóan rossz a fogadtatása a 13. havi nyugdíj felszámolásának a rendszerbe újonnan belépők esetében: csak a megkérdezettek 29 százaléka helyesli, 59 százalékuk viszont ellenzi a tervezett intézkedést. Ismert, 2002-ben többek között a 13. havi nyugdíj ígéretének köszönhette győzelmét Medgyessy Péter, így nem meglepő, hogy a megmaradt MSZP-tábor megosztott az időseken való takarékosság ügyében: 50 százalékuk támogatja a „hivatalos politikát”, 40 százalékuk, valószínűleg önérdekből, ellenzi azt. Mivel a szocialista párt elsősorban az idősek támogatására számíthat (a 18 és 45 év közöttieknek csupán öt százaléka bízná Gyurcsányra a válságkezelést), érthető a tanácstalanság.
Tekintettel a kommunizmus áldozatainak emléknapjára, a Nézőpont Intézet februárban Kádár János megítéléséről is érdeklődött. Minden második honfitársunk a magyar történelem „inkább pozitív” szereplőjének látja a 32 évig regnáló pártfőtitkárt. Kevésbé meglepő, hogy az MSZP-szavazók 73 százaléka így vélekedik, az azonban elgondolkodtató, hogy a sokszínű Fidesz-tábor 43 százaléka is nosztalgiázik.
Szintén figyelmeztető jel, hogy a nehéz gazdasági körülmények ellenére a választók 19 százaléka a közbiztonság kérdését nagyobb problémának tartja, mint a gazdasági válságot. Pedig a közbiztonság válságára sem lehet gyors és egyszerű megoldást találni. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a megkérdezettek 59 százaléka szerint az „etnikai hovatartozás” befolyásolja a bűnözési hajlandóságot; különösen a kisebb városokban lakók gondolják ezt így (65 százalékban). A baloldal válságkezelése tehát ezen a területen is elvesztette társadalmi hátországát.
A felmérés 2009. február 16. és 20. között készült, ezer fő megkérdezésével. A reprezentatív minta célcsoportja: a 18 év feletti magyar lakosok. Az adatgyűjtés módszere: telefonos kérdőíves interjú.
Kiverte volna a biztosítékot? - Kikerült a megszorító csomagból
A veszprémi gyilkosság, illetve a miskolci rendőrkapitány melletti egységes kiállás módosította a kormány megszorító csomagját. Az egyik internetes portál úgy tudja: Gyurcsány Ferenc eredetileg a fegyveres testületeknél dolgozók nyugdíjazásának szigorítását is be akarta jelenteni a megszorító csomag részeként.
A kabinet azonban a nagy visszhangot kiváltó esetek miatt visszakozott a szigorítástól, attól tartva, hogy a mostani helyzetben ez kiverte volna a biztosítékot, pedig ebben a feszült helyzetben a rendőrség munkájára és lojalitására is szükség van - írja az Index.
Adócsomag: több pontnál visszaléptek
Az internetes portál szerint az adócsomagnál is több ponton meggondolta magát a kabinet: az egységes ingatlanadót már 2010-tól bevezették volna, erre állítólag a Nemzetközi Valutaalap delegációjának ígéretet is tettek.
Népszerűségének féltése miatt nem merte bejelenteni az osztalékából élő szocialista miniszterelnök az úgynevezett külön adózó jövedelmek adójának egységesítését sem, ami egyes esetekben csökkentést jelentett volna.
Csaknem 2 millió munkavállaló eddigi természetbeni juttatását veszélyezteti a kormány tervezett adóztatási terve, ráadásul bevételcsökkentő hatása is lesz a szakemberek szerint.
Bár szektoriális szinten 40 milliárd forintos szolgáltatási bevételt lehet ily módon járulékkal sújtani, mégis visszaveti az érintett területek pl. a belföldi idegenforgalom és vendéglátás forgalmát.
A Tempo Egészségpénztár Pénztárszolgáltatójának vezérigazgatója szerint, meglepő a kormány javaslata, mivel idéntől tágították a béren kívüli juttatások adómentes keretét.
Polyák Imre összességében 1 millió 800 ezer emberre becsüli azoknak a számát, akiknek a juttatásait adózás alá vonnák. Véleménye szerint ezeket a járulékterheket a munkáltatók nem fogják vállalni.
Gyurcsánnyal találkozott a holdudvar – ki fizette a számlát? 2009. február 23. 10:18
Pálffy Lajos - MNO
Értelmiségi találkozót tartottak vasárnap délután a Budapest Kongresszusi Központban. A zártkörű rendezvényen a miniszterelnök tartott összefogást sürgető beszédet. A Magyar Távirati Iroda által az eseményre érkezőkről készített fotókon jobbára a kormány holdudvarába tartozó személyek tűnnek fel.
A kevés nyilvánosságot kapott rendezvényre vasárnap kora délután a fotók tanúsága szerint megérkezett többek között Farkasházi Tivadar közgazdász és humorista Gyárfás Tamásnak, a közszolgálati televízióban reggel adásba kerülő műsor producerének a társaságában. A sajtót képviselte még az eseményen Németh Péter, a Népszava főszerkesztője, de ott volt Vincze Mátyás, a Magyar Távirati Iroda Zrt. 2002. decemberében kinevezett elnöke is.
Kíváncsi volt Gyurcsány beszédére Tamás Gáspár Miklós filozófus is, aki Iványi Gábor lelkész, volt SZDSZ-es képviselő társaságában érkezett. A jogvédők közül Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke is feltűnik a képeken, de ott volt Mécs Imre egykori ’56-os halálraítélt is, aki jelenleg az MSZP padsoraiban fejti ki tevékenységét.
A művészvilágot a fotók tanúsága szerint a miniszterelnöki házaspárral igen jó kapcsolatot ápoló Horgas Eszter fuvolista és Petrovics Emil, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző is képviselte. A pénz világából Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója tűnik fel, aki korábban Medgyessy Péter baráti köréhez tartozott.
Mivel meglepően kevesen számoltak be erről a fontos eseményről, és a távirati iroda is csak a Miniszterelnök.hu weboldalon közzétett Gyurcsány-beszédet ismertette, az MNO a Kormányszóvivői Irodánál próbált tájékozódni. Szerettük volna megtudni, hogy ki volt a találkozó szervezője és mennyibe került az összejövetel. Továbbá azt is megkérdeztük, hogy hányan voltak jelen, és milyen alapon válogatták ki azokat, akik meghívást kaptak erre az értelmiségi találkozóra. Kérdéseinkre várjuk az iroda válaszát.
Végjáték?! - Legodaadóbb híve hülyézte le Gyurcsányt
Békesi Lászlónak eddig kétszer adatott meg, hogy a gyakorlati politikában is valóra válthassa elképzeléseit. Az első alkalmat - persze, nem csak ennek köszönhetően - a rendszer összeomlása, a másodikat - ugyancsak nem kizárólag ennek következtében - a Bokros-csomag követte - írja a Jobbklikken Navracsics Tibor. A bejegyzést szó szerint közöljük. Noha a gyakorlatban ebből kifolyólag nem tűnt túlságosan sikeresnek, a kudarc nem árnyékolja be mások által gondosan suvickolt szakmai renoméját.
Nyilvánvalóan nem kis áron, ám ő ezt készséggel megfizette. Ő volt 2004-2006 között annak az értelmiségi magatartásnak a képviselője és piedesztálra emelője, amely szerint a közgazdásztársadalomnak - noha tudták, hogy a Gyurcsány-kormány rossz politikát folytat és hazudik - inkább együtt kell hazudnia a kormánnyal, mintsem elismerni az ellenzék igazát. Ő volt az, aki doktrínává emelte és fennhangon hirdette a "legrosszabb Gyurcsány is jobb, mint a legjobb Orbán" baloldali pártértelmiségi krédót.
Hűséges ember volt tehát, aki a dicséretért jól szolgált. Idáig. Ám most mintha valami megtört volna benne. Vagy csak nem bírja tovább. Esetleg csak egy pillanatnyi megingás, amit majd sietős korrekció követ. Akárhogy is történt, tény, hogy egy konferencián a legújabb Gyurcsány-csomag értékelése során a következő mondatok hagyták el ajkát : "Épeszű ember ilyet nem mond. Ha valaki azt akarja, hogy hangosan röhögjön a világ, akkor kell ilyeneket mondani."
Vagyis - akárhogy is nézzük - sommásan lehülyézte a miniszterelnököt az eddigi egyik legodaadóbb híve. Itt tartunk. Végjáték? Ki tudja...
Iván László, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint több ponton veszélyeztetik a nyugdíjasokat a kormány tervezett intézkedései. A 13. havi nyugdíj beépítése a nyugdíjalapba majd a plusz járandóság elvétele, valamint a svájci indexállás megváltoztatása mind negatívan befolyásolják a nyugdíjasok létbiztonságát, és megosztják az idős-társadalmat. A Fidesz képviselője szerint a tervezett lépések előkészítetlenek, kommunikálásuk pedig csak PR-fogás.
Török Zsolt az MSZP országgyűlési képviselője szerint ma a nyugdíjasok vannak a legnagyobb biztonságban, mert biztosak lehetnek benne, hogy minden hónapban megkapják a juttatásukat. De hogy ez a jövőben is garantálható legyen, hozzá kell nyúlni a nyugdíjrendszerhez, a nyugdíjasok pedig megértik a lépések fontosságát mondta a képviselő.
Azonnali megállapodásra tett javaslatot Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Országos Érdekegyeztető Tanács pénteki ülésén a válság kezelésének négy alapelvéről.
"Szögezzük le, hogy nem teszünk olyan lépéseket, amelyek súlyosbíthatják a válságot, olyanokat, amelyek rövid távon szűkítik a foglalkoztatást, és nem kezelünk válságot hitelből" - mondta. Negyedik pontként említette az adócsökkentési lépésekkel megegyező kiadáscsökkentési intézkedéseket.
A kormányfő már pénteken szeretne megállapodni a válság kezelését és a növekedés ösztönzését szolgáló rövid és középtávú javaslatokról.
A világgazdasági válságban meg kell őrizni az ország működőképességét és javítani kell a versenyképességet, mindkét célhoz munkahelyeket kell megtartani, illetve létrehozni - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy segélyből és szociális juttatásból nem lehet egy országot talpon tartani. MTI
A magyar kormányra nyomás nehezedik, hogy egyfelől hozzon ellenintézkedéseket a recesszióval szemben, másfelől csökkentse az államadósságot – ezt állapította meg Vitatott válságellenes csomag Magyarországon című, pénteki cikkében a svájci Neue Zürcher Zeitung világlap.
A tekintélyes újság megítélése szerint a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által előterjesztett program azonnali intézkedéseket és hosszú távon ható eszközöket egyaránt előirányoz. Vázolva a csomag fő elemeit a lap azt írta, hogy a kormány tervezete a parlamentben elkeseredett bírálatba ütközött, jóllehet a szakértők kedvezően értékelték az abban foglalt javaslatokat, amelyek szerintük alkalmasak arra, hogy ismét mozgásba hozzák a gazdasági növekedést.
Az ellenzék azonban a kormány szemére veti, hogy túl későn cselekedett, az intézkedések pedig nem nyúlnak elég mélyre. A Neue Zürcher Zeitung megjegyezte, hogy az ellenzéki Fidesz hangja az utóbbi időben fölerősödött. A jobboldali, konzervatív párt élesen bírálja a kormányfő intézkedési terveit, és előre hozott választást követel. A Fidesz komor figyelmeztetése szerint Magyarországot „kiszolgáltatták” a Nemzetközi Valutaalapnak – írta az újság.
Az Inforádió honlapján elérhető hangfelvétel szerint az egykori szocialista politikus a csütörtöki tanácskozáson azt mondta: nevetséges arról beszélni, hogy 2014-től értékalapú ingatlanadót vezetnek be vagy, hogy 2016-tól évente négy hónappal emelik a nyugdíjkorhatárt.
"Épeszű ember ilyet nem mond. Ha valaki azt akarja, hogy hangosan röhögjön a világ, akkor kell ilyeneket mondani" - fogalmazott. Most 2009 van, a csőd itt van a nyakunkon, az állami kiadásokat kellene csökkenteni - tette hozzá Békesi.
A Horn-kormány pénzügyminisztere hangsúlyozta, hogy a gazdaság csak akkor tud kilábalni a bajból, ha export és beruházás vezérelt, egyensúlyőrző, megtakarításokat ösztönző politikát folytat.
Út a munkához: még el sem indult, máris problémás a program
2009. február 19. 17:17
Áprilistól dolgozni fognak a segélyezettek, bérükre azonban nincs fedezetük a Dombóvár környéki önkormányzatoknak Oldal nyomtatása Szövegméret növelése Szövegméret csökkentése
Több Dombóvár környéki önkormányzat nem tudja megelőlegezni az Út a munkához programban foglalkoztattak bérét, amelynek nagy részét az állam utólag téríti vissza. közmunka
A dombóvári többcélú társulás munkaszervezet-vezetője szerint a rendszeres szociális segélyben részesülőknek csak mintegy 10 százaléka kapja továbbra is a segélyt, a segélyezettek 90 százalékát pedig közcélú munkán kell foglalkoztatni legalább 4,5 hónapig.
A bérköltség 95 százalékát lehet költségvetési támogatásként igényelni. A társulás legutóbbi ülésén több önkormányzat jelezte, hogy nem tudja a foglalkoztatás költségeit előre finanszírozni. közmunka
Trick Jánosné, Kocsola polgármestere arról számolt be, hogy a településen a 120 segélyezett közül 90-95 embernek kell munkát adni április 1-jétől, az ő bérük mintegy 6 millió forintot tesz ki. Az önkormányzat számláján viszont sokszor alig több mint ezer forint van - jellemezte a helyzetet a polgármester.
Az 1300 fős község vezetője további problémaként említette, hogy a programban résztvevőknek speciális orvosi vizsgálaton kell részt venniük, amit csak Szekszárdon vagy Kaposváron végeznek el. Igaz, hogy az útiköltséget a munkaügyi központ megtéríti, de a segélyezettek közül sokaknak arra sincs pénze, hogy Dombóvárra utazzanak - tette hozzá Trick Jánosné.
Megduplázta a kormány a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) által technikai eszközök beszerzésére fordítható összeget. A költségvetés szerint az NBH eredetileg 997 millió forintot fordíthatott volna dologi kiadásokra.
A kormány azonban a napokban 1 milliárd forintot csoportosított át a Szilvásy György által irányított polgári titkosszolgálatnak a költségvetés általános tartalékából. Így az NBH félmilliárd forinttal többet fordíthat technikai fejlesztésre, mint tavaly, amikor 1,5 milliárdot költhettek erre.
Harminchárom milliárd forinttal csökken az idén az agrárium működésének támogatása - jelentette be Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
Hozzátette, hogy a minisztérium költségvetési fejezetéből további négymilliárd forint került zárolásra.
Aláhúzta ugyanakkor azt, hogy egyetlen mezőgazdasági termelő sem kap kevesebb támogatást az idén, mint tavaly.
Gráf József közölte azt is: az idén nem vezetik be az úgynevezett farmtámogatási, azaz SPS-rendszert, mert az Alkotmánybíróság február végéig várhatóan nem hozza meg döntését az SPS törvénnyel kapcsolatban. Így csak a mostani támogatási rendszer biztosíthatja, hogy a magyar gazdálkodók hozzájussanak az unióból érkező mintegy 800 millió eurós támogatáshoz. MTI
Bárkitől elvehetik a családi pótlékot! é.a., itthon@hetivalasz.hu Heti Válasz Online - 2009.02.19. Gyurcsány Ferenc hétfői parlamenti beszédéből fontos részletek maradtak ki. A Heti Válasz Online birtokába került újabb kormányzati előterjesztés 12 szociális intézkedést és 4, a nyugdíjasokra vonatkozó pontot tárgyal részletesen. A kormány célpontjában ismét a gyermekesek támogatásai állnak, ugyanakkor a csomag nem érinti a tisztes szegényeket. A legnagyobb vesztesek - akárcsak az adóátrendezésnél - a középosztálybeli családok, és a rendezett helyzetű aktív nyugdíjasok. Csak szeptembertől adózik a családi pótlék, az adókedvezmények visszavétele, az úgynevezett cafeteriák (például az étkezi jegy vagy az üdülési csekk) megsarcolása 2010-től várható. A szociális csomag leginkább a fiatal családosokat sújtja, mivel adókötelessé válnak a lakásteremtési és otthonteremtési támogatások is. A kormány azt szeretné elérni, hogy ezeken megosztozzanak a szülők; két év haladékot kapnának, és utána nem egy összegben, hanem öt évre elosztva kellene adózniuk.
Az adóztatási technika ugyanaz lesz, mint a családi pótléknál illetve a nyugdíjaknál, úgynevezett adóterhet nem viselő járandósággá minősítik ezeket a juttatásokat. Ám ez csak azokra vonatkozik, akiknek teljes jövedelme (a szocpollal együtt) a 19 százalékos, alacsonyabb sávban adózik, mert ők továbbra is adómentesen vehetik fel a járandóságokat. Amennyiben a támogatás „átlöki" őket a magasabb, 38 százalékos sávba, akkor a többlet után 19 százalékos adót kell fizetniük.
Mindez még jobban megbéníthatja a lakásépítéseket és az új lakások piacát, hiszen egy kétgyermekes családnak nyújtandó 2,3 millió forintos vagy egy háromgyermekesnek járó 3,8 millió forintos támogatás utáni adóteher jó néhány szülőnek elveszi a kedvét a vásárlástól. Továbbra sem derül ki ugyanakkor, hogy a gyed részbeli visszavétele a két évnél rövidebb biztosítási jogviszonnyal rendelkezőknél mikortól várható. A gyermekesek mellett újabb kellemetlenség éri a nyugdíjasokat, a jövőben a 62 év felettiek számára is csak akkor állapítják meg a nyugdíjat, ha felfüggesztik munkaviszonyukat: ezen túl nyugdíj mellett a korhatár betöltése után sem dolgozhatnak.
Visszaveszik a gáz- és távhőtámogatás egy részét is, mivel ott is a rászorultsági elv fokozott érvényesülését ígérik, ám ezek részleteiről nem szól a kormányzati előterjesztés. A Heti Válasz Online az alábbiakban szó szerint közli a kormányzati dokumentumnak a szociális- és nyugdíjrendszerre vonatkozó pontjait. A korábban közzétett 11 pontos adócsomaghoz hasonlóan a királyi többes alatt most is a Magyar Köztársaság kormányát kell érteni.
CÉLZOTT ÉS MUNKÁRA ÖSZTÖNZŐ SZOCIÁLIS HÁLÓ
1. Folytatjuk és kiteljesítjük az Út a munkához programot
2. A rokkantsági ellátásban részesülők jelentős körének jogosultságát felülvizsgáljuk a 2008 elején hatályba lépő (sic!) rehabilitációs reform keretében.
3. A gyed igénybevételéhez szükséges biztosítotti jogviszony hossza 12 hónapra növekszik, a két évnél rövidebb, de 12 hónapot meghaladó biztosítási idővel rendelkező szülőknél a gyed folyósításának időszaka megegyezik a biztosítási jogviszony időtartamával, ezt követően az általános szabályok szerint a gyest lehet igénybe venni.
4. A 14 és 18 év közötti gyermekek után járó családi pótlék képzési támogatássá alakul, azaz a kifizető megvonja, ha a szülők nem gondoskodnak arról, hogy gyermekük eleget tegyen tankötelezettségének.
5. Ha a gyámhatóság úgy ítéli meg, hogy a gyermek érdekei sérülnek a családi pótlék felhasználása során, akkor a családi pótlékot átmeneti időre részlegesen természetbeni juttatássá lehet alakítani.
6. Megalakul a Nemzeti Ápolási Szolgálat, amely azoknak az ápolási díjban részesülőknek nyújt támogatást, akik többletjuttatásért hajlandóak további ápolást vállalni (a kiegészítő forrásokat Európai Uniós program biztosítja).
7. Áttekintjük és egyszerűsítjük a gyermekmegőrzés intézményeit. A bölcsődén kívül egy annál egyszerűbb feltételeknek megfelelő intézményi kategória, a „családi gyermekfelügyelet" jön létre.
8. Egyes univerzális ellátások adó alá vonása:
a. A 2009. szeptemberben esedékes emelés után adóterhet nem viselő járandóságként - a szülők között kötelezően megosztva - adókötelessé válik a családi pótlék.
b. Különböző lakhatás-szerzéshez nyújtott lakásépítési és otthonteremtési támogatások adóterhet nem viselő járandóságként adókötelessé válnak. A szülők közti megosztáshoz két további kedvezmény járul: (1) az igénybevevő két év türelmi időt kaphat, (2) azután öt év alatt egyenlő részletekben lehet bevonni az adott támogatást az adó hatálya alá.
9. Az egységes szociális számla 2011-től az ellátások teljes körét - függetlenül annak folyósítójától - tartalmazni fogja, az első ütem 2009-ben (állam által folyósított támogatások feltöltése), a második ütem 2010 elején (opcionális feltöltés az önkormányzatoknak) valósul meg.
10. A gáz- és távhő ártámogatásban a világpiaci árak csökkenése lehetővé teszi a rászorultsági elv még határozottabb érvényesítését.
11. A lakásépítési és otthonteremtési támogatás esetén kötelező - részben bankszámlára helyezett - önrész előírása az igénybevétel feltételeként.
12. A passzív táppénz összegének maximálása.
STABIL ÉS KISZÁMÍTHATÓ NYUGDÍJRENDSZER
1. 2016-tól 2024-re évente 4 hónappal a mai 62 évről 65 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár.
2. A korhatár betöltését követően is a nyugdíjazás előfeltétele lesz az adott biztosítási jogviszony megszüntetése. Azaz csak akkor állapítják meg valakinek a nyugdíját, ha a megállapítás pillanatában nem áll munkaviszonyban.
3. 2010. január 1-től a 13. havi nyugdíj a 2009. évi szinten beépül a nyugellátásokba, és az ezután nyugdíjba vonulók már nem kapnak 13. havi nyugdíjat.
4. 2010-től változnak a svájci indexálás szabályai. A nyugdíjak évi rendes emelését továbbra is a fogyasztói árak és a nettó keresetek változása alapján határozzák meg, de hogy ezek közül melyik milyen arányban befolyásolja az emelést, az a gazdasági növekedés ütemétől függ. A svájci indexálás új, javasolt szabálya gazdasági visszaesés idején a korábbinál nagyobb garanciát ad a nyugdíjasoknak, ugyanakkor a reálkeresetek emelkedéséből nem automatikusan, hanem a gazdasági növekedés ütemének függvényében biztosít többletet. 2% alatti GDP bővülés esetén inflációkövető az indexálás, 2 és 3% között 20%-ban a bérek változása, 80%-ban az infláció, 3 és 4% közötti GDP növekedés esetén 40%-ban a bérek változása, 60%-ban az infláció, 4% feletti GDP bővülés esetén - a mai rendszerhez hasonlóan - 50%-ban a bérek változása, 50%-ban az infláció határozza meg a nyugdíjemelés mértékét - tartalmazza a kormányzati dokumentum.
Pozitív változást csak a szavazók kevesebb mint 19 százaléka remél Nem segítenek az ország gazdasági talpraállításában a Gyurcsány Ferenc által hétfőn bejelentett intézkedések - ez derül ki a Népszava Online szavazásából. A voksolók mintegy 81 százaléka véli úgy, hogy nem áll talpra a magyar gazdaság az "új Gyurcsány-csomagtól". Pozitív változást csak a szavazók kevesebb mint 19 százaléka remél.
Nincs politikai támogatottsága Gyurcsány Ferenc csomagjának. A miniszterelnök a megszorításokról meg sem kérdezte az MSZP frakcióját - nyilatkozta az Echo Tv-nek Karsai József. A szocialista politikus kijelentette: a Rákosi-rendszer idején nem volt olyan nehéz helyzetben az ország, mint jelenleg. A Fidesz szóvivője a reménytelenség csomagjának nevezte a kormányfő hétfőn bejelentett intézkedéseit.
Gyurcsány Ferenc hétfőn a parlament ülése után a nagy nyilvánosság előtt sem ígért mást csak vért, verejtéket és könnyeket. A miniszterelnök újabb megszorító csomagját párttársai körében sem fogadta osztatlan siker.
Karsai József, országgyűlési képviselő, MSZP: "Az, hogy 2050-ben mi lesz meg 2014-ben azt hagy ne mondjam most meg, hogy még ezt a maradék embert is elriasszuk, aki még velünk van."
Karsai József szerint éhséglázadás fenyeget Magyarországon. Az MSZP parlamenti képviselője azt mondta, a Rákosi-rendszer utolsó évében nem volt olyan mélyen az ország mint most. Karsai kijelentette: semmilyen megszorítást nem fog megszavazni.
Karsai József: "Hogyha ekkora horderejű csomagot leteszek, akkor mögé kell tenni egy olyan tanulmánytervet meg hatástanulmányt, ami leigazolja, hogy ennek az elvétele ezt hozza, ennek a hozzáadása etz hozza és ennek a hozadéka ez."
Az MDF elnöke elmondta, nem ismerik a tervezett intézkedések pontos részleteit, ezért még nem tudják kijelenteni, hogy támogatják-e majd a miniszterelnök hétfőn bejelentett javaslatait. Dávid Ibolya az MDF elnöke szerint kevés, amit a miniszterelnök javasolt, hosszú távú reformok kellenek, nem olyanok, amelyek csak egy két évre nyújtanak megoldást.
A pártelnök elmondta, Gyurcsány Ferenc csomagja egy irány jelenthet, de a miniszterelnök fáziskésésben van, a javaslatok egy részét – például az élőmunka terheinek csökkentését – a Magyar Demokrata Fórum már korábban is javasolta, de egyik indítványára sem kapott választ. A pártelnök hiányolta az intézkedések mögötti pontos számításokat, az állítólag létező háttértanulmányokból ők még semmit sem láttak – mondta.
Gyurcsány Ferenc parlamenti beszédéből kimaradtak a pontos dátumok és több fontos részlet is. A Heti Válasz birtokába került kormányzati előterjesztésből pontosan megtudható, mit és mikortól akarnak bevezetni. Az egyik homályban hagyott pont a jövedéki adó emelése volt, a dokumentumból kitűnik, a legnagyobb sarcot a benzinre vetik ki, júliustól 6-7 százalékkal növelik az üzemanyagok adótartalmát. Újabb érvágás a középosztálynak, hogy megszűnik az életbiztosítás, az önkéntes egészség-, nyugdíj- és önsegélyező pénztári tagság utáni, valamit a támogatott lakáshitelek utáni személyi jövedelemadó kedvezmény, vagyis a kormány nem pusztán az áfa-emelésével szedi vissza a személyi jövedelemadó sávhatárának emelése miatt emelkedő nettó béreket, hanem az adókedvezmények eltörlésével is. Egyetlen ilyet tartanának meg: a nagycsaládosokét.
Ez rá is fér a több-gyermekesekre, mivel a családi pótlék megadóztatása miatt az egész átalakításnak még így is ők a legfőbb vesztesei. Íme tehát az Országos Érdekegyeztető Tanács elé vitt dokumentum. Szó szerint. A királyi többesen a kormányt kell érteni.
1. Két lépésben 300 milliárd forinttal, 5 százalékponttal - 32-ről 27%-ra - csökkentjük a munkáltatók járulékterhét (az egészségbiztosítási járulékot 3, a munkaadói járulékot 2 százalékponttal mérsékeljük). 2009. júliusától a járulékcsökkentést a minimálbér kétszereséig lehet igénybe venni, 2010. januárjától pedig már a bér teljes összege után. A tételes egészségügyi hozzájárulás összege változatlanul havi 1950 Ft marad.
2. Két lépésben több mint 200 milliárd forinttal csökkentjük a munkavállalók normatív személyi jövedelemadó terheit. A személyi jövedelemadó kulcsait már júliustól a jelenlegi 18-36%-ról 19-38%-ra változtatjuk, miközben a sávhatár a jelenlegi 1,7 millióról 2009. júliusában 2,2 millióra, 2010. januárjában pedig 3 millió forintra emelkedik. Az alsó kulcs emelkedését a legalacsonyabb kereseteknél az adójóváírás növelése kompenzálja. 2009. júliusában megszűntetjük a különadót.
3. 2010. januárjától megszűntetjük a vállalkozások különadóját is, ami közel 210 milliárd forintos tehercsökkenést jelent a vállalkozásoknak.
Adócsökkentések forrását megteremtő lépések:
4. 2010-től háromszorosára emelkedik a rehabilitációs hozzájárulás összege. Ezt csak azok a 20 főnél több embert alkalmazó munkáltatók fizetik, akik nem foglalkoztatnak legalább 5%-ban csökkent munkaképességű dolgozót.
5. 2010-től 19%-ra emelkedik a társasági adó kulcsa, és a beruházási kedvezmények kivételével (fejlesztési tartalék, kkv-k beruházási kedvezménye, gyorsított értékcsökkenés) lényegében minden társasági adóalap kedvezmény megszűnik.
6. 2010-től megszűnik a munkáltatók által adott természetbeni juttatások adómentessége és szűkül az egyéb adómentes jövedelmek köre is.
7. A 3 és több gyermekesek családi kedvezménye kivételével megszűnik minden személyi jövedelemadó kedvezmény.
8. 2009. júliusától 3 százalékponttal emelkedik az áfa normál kulcsa.
9. 2009. júliusától emelkedik a dohánytermékek (5-6%), az üzemanyagok (6-7%) és az alkohol (3%) jövedéki adója,
10. 2011-2013 között sor kerül az általános ingatlanadó bevezetésére. Az általános értékalapú ingatlanadó fokozatosan váltaná fel az önkormányzatok által ma is kivethető ingatlanhoz kötődő különféle adókat.
Az IMF épp most nyilatkozott az M1-en, hogy eddig minden rendben van, a jelen körülmények között a kormány a legjobb utat válsztotta. Viszont kétségtelen, hogy a fazon nem lengetett közben nyilaszászlót, tehát hitelessége sokak előtt megkérdőjelezhető......
Piszkosul hiányoltam a reformokból a kisebb parlamentet, az önkormányzati struktúra átalakítását, a képviselők számlaadási kötelezettségét, stb... Bár azt már évek óta nem értem, ha egy parlamenti képviselő 4 évre van megválasztva, miért is kap végkielégítést???
Úgy kielégíteném őket!! De úgy! Némelyik még ázsiai utazást is nyerhetne!! Friss levegő, természet! Jó, na kicsit hideg van Szibériában!
