"Gyurcsány magának kedvezne, a Fidesz a végsőkig torzítana - megint bukhat a kisebb parlament
Nagy Szilvia hirszerzo 2009-02-02
2, Kétfordulós vegyes
Bár a Fidesz is kisebb parlamentet szeretne, javaslata merőben eltér a szocialistákétól. A Fidesz ugyanis fenntartaná a jelenlegi vegyes, egyéni válaszkörzeten és listán alapuló választási rendszert, de megfelezné a mandátumok számát, és így 193 fős parlament jönne létre - közölte a párt frakcióvezetője. Navracsics Tibor emlékeztetett: a párt 2006-ban benyújtott alkotmánymódosítása - amelynek napirendre vételét 67-szer szavazta le a parlamentben a kormánytöbbség - 200 főben maximalizálná a létszámot, így ez még adna játékteret a csökkentésből adódó esetleges aránytalanságok korrigálására - tette hozzá.
Az ötszázalékos parlamenti küszöböt a Fidesz is fenntartaná, azonban a kétfordulós rendszert tartanák jónak. Ha tárgyalások kezdődnek a választási rendszerről, akkor mindenről lehet egyeztetni, de a vegyes rendszert mindenképpen fenn kell tartani, mert a mostani szabályozás a pártlisták és az egyéni választókörzetek révén ötvözi az arányosságot és a személyes kapcsolatot a politikus és a választópolgár között - jelentette ki Navracsics Tibor.
Szerinte a tisztán listás rendszerrel alapvetően változna meg a magyar politika jellege, a politikusnak ugyanis nem a választóknak, hanem a pártközpontoknak kellene megfelelnie, szemben a jelenlegi gyakorlattal, amely kényszeríti a politikust a személyes kapcsolattartásra. Ráadásul a közjogi törvénycsomag államháztartásra és költségvetésre gyakorolt megtakarítási hatása "majdhogynem a nullával egyenlő", vagy legalábbis nagyságrendekkel marad el attól, mint ami szükséges lehet a kiadáscsökkentésben - mondta a Fidesz frakcióvezetője.
Nem a méret a lényeg?
Információink szerint a Fideszben azt is kizártnak tartják, hogy 2010-re bármiféle megegyezést el lehet érni. "Egy évvel a választások előtt nem lehet felrúgni a rendszert, nem hivatalosan már mindkét nagy párt megkezdte a felkészülést, nem lehet egyik napról a másikra mindent megváltoztatni. 2014-től talán, mert ma még nem lehet tudni, öt év múlva ki hogy áll majd a közvélemény-kutatásokban. Esetleg, hangsúlyozom, esetleg így lehet esély a megállapodásra" - mondta lapunknak egy meghatározó fideszes politikus.
A Kormányszóvivői Iroda közlésével szemben korábban több szakértő és politikus is úgy foglalt állást, hogy a kisebb parlament nem feltétlenül olcsóbb. Egyrészt a kevesebb képviselőnek bizonyosan nagyobb apparátusra, több szakértőre lenne szüksége, mint most.
Ráadásul az új választási szisztéma informatikai hátterének kidolgozása is milliárdos nagyságrendű lenne. A 2004-es európai parlamenti választáskor a szükséges alkalmazásfejlesztésekkel, üzemeltetéssel együtt a költségek elérték az egymilliárd forintot. Szintén az egyszeri kiadások közé tartozna a szokásosnál nyilván nagyobb számban távozó képviselők végkielégítése. Erre 2006-ban 1 milliárd forintot különítettek el, ennek tehát nyugodtan vehetjük a kétszeresét.
A Fidesz javaslata totális csőd?
A Political Capital egy korábbi elemzése szerint a Fidesznek a jelenlegi számokat megfelező szisztémája a közismerten összetett magyar választási rendszer torzító hatásait oly mértékben erősítené fel, hogy értelmetlenné tenné a kompenzációs és a területi listák kombinációját, és aggályos volna az egyéni választókerületek területének megduplázása is.
Ha ugyanis 176-ról 88-ra csökkenne az egyéni körzetek száma, akkor a jelenlegi körülbelül 57 ezer helyett átlagosan közel 114 ezer embert kellene reprezentálnia egy képviselőnek. Márpedig minél nagyobb lakosságot ölel fel egy választókerület, annál kisebb mértékben jeleníthetők meg a helyi érdekek a parlamentben, és annál kevésbé éreztethető a választókkal, hogy valódi képviseletük van az országos politikában. A rendszer mechanizmusa azonban nem ennek okán, hanem a területi listákról nyerhető mandátumok feleződése következtében mondana csődöt - olvasható a PC elemzésében.
A területi listák már ma is működőképességük határán mozognak: 3 megyében 4, 11 további megyében pedig 5-6 területi mandátum osztható csak ki, márpedig ilyen kevés mandátumot bajosan lehet a választói akaratot arányosan leképezve elosztani. Ebben a 14 megyében a 10 százalék alatt teljesítő pártok nemigen juthatnak területi mandátumhoz, és jóval "drágább" (több töredékszavazatból összegyűlő) kompenzációs helyekkel kénytelenek vigasztalódni.
Ha megfeleznék az elnyerhető mandátumok számát, a területi listák rendszere képtelen volna betölteni arányos elosztási funkcióját: 15 megyében mindössze 2-3 mandátumért folyna a harc, ami azt eredményezné, hogy 20-30 százalékos teljesítmény is kevés lehetne egy területi képviselői helyhez. Ez teljes mértékben értelmetlenné tenné a területi listák fenntartását, több mandátumos választókerületekké, "ál-listákká" silányulnának a megyei listák; az arányosság elvét ezen az ágon is felváltaná a többségi logika - áll a Political Capital elemzésében.
A Fidesz a kétharmadra hajt?
Szocialista körök szerint - a Nézőpont Intézet állításával ellentétben - a kétlistás szavazás nem az országos központ, hanem a megyék hatáskörét növeli, hiszen a 176 hely kiosztása a megyék feladata lenne, míg a pártvezetés csak a 23 kompenzációs helyről dönthetne, miközben a korábbi két választáson 60-nál képviselő jutott be országos listáról. Ezért a párt elfogadná a módosítást.
Az MSZP egyik vezető politikusa szerint a Fidesznek azért nem áll érdekében változtatni a rendszeren, mert a mostani választójog torzítása alapján jó esélye van a kétharmados többség megszerzésére 2010-ben, és akkor a teljes közjogi berendezkedést átalakíthatja. "Ha meg is egyezünk velünk 2014-ről, akkor is szétszedhetik az egészet, vagyis ha most nincs megállapodás, utána megint évekig nem lesz" - fogalmazott forrásunk.
A kormány hamarosan törvényjavaslat formájában a parlamentnek nyújtja be az elképzelést. Nem látják értelmét annak, hogy a korábbi évek kudarcai után megint többpárti egyeztetéseken próbáljanak eredményre jutni a Fidesszel. Ha elbukik a javaslat, akkor azt nagy nyilvánosság előtt teszi."
Ha a Fidesz s gesztust akarna gyakorolni, akkor azt mondaná: OK, de(!) akkor lemondtok, és előrehozott választás. A programban kéne még megegyezni, amit senki nem fog ekézni, különösen az önkori rendszer reformját, a minimálbér adóját, a 13. havi nyugdíjat és közalkalmazotti fizut.
Egyfajta Antall - Tölgyessy paktumra lenne szükség, de ez a két majom messze nem annyira az ország érdekét nézi, mint anno amazok tették.
A tisztán egyéni választói rendszer jelen pillanatban azt jelentené, hogy 174 fideszes és 2 MSZP-s képviselő alkotná a Parlamentet. Gondolom, a Fidesz szorgalmazza is kellőképpen az egyéni választókörzetek rendszerét.
A listásoknak is az ország lakóinak érdekeit kell nézni elsősorban ezek szerint.
Na és mit tekintünk olyan kérdésnek, ami az adott választókerületet érinti? Az egyéni képviselő mellett is ott a pártlogó (általában). A képviselőnek önmagától kell tudni minden kérdésre a megfelelő választ? (ez lehetetlen, mindent tudó emberek nincsenek)
Aki listán indul az pártra szavazókat képviseli elsősorban, és teljesen logikus, hogy a párt frakció fegyelem vonatkozik rá.
Aki egyéni képviselőként jut be, az elvileg a körzete szavazóit képviseli, és ezért perverz dolog pénzbüntetéssel sújtani minden lelkiismeret szerinti szavazást.
Egyéni választókörzetböl bejutott képviselöt is köti a frakció fegyelem. Ezért úgy szavaz mintha listáról jutott volna be. Öntsünk tiszta vizet a pohárba, igy és ezért semmi értelme az egyéni képviselöségnek!
Én azt a verziót támogatom, hogy egyéni választókörzetek, és az ott mandátumra nem váltott szavazatokból legyen listás szavazat. (Igy nincs elveszett szavazat)
"Ebből továbbra se lehet levezetni azt, hogy én ezt akarom. Te csak olyan dolgokra reagálsz, amik kifejezett kivánságaid? "
Támogatólag csakis. Azért képes vagyok arra a nagyon minimális mentális kihívást igénylő feladat megoldására, hogy megpróbálom megérteni a hozzászólást, amire lelkesen támogatva válaszolok.
Ép ezért tehetik meg hogy leszarják a választói akaratot.
Amcsiknál is győztes mindent visz elv működik, de olyan hogy 100% lenne a kongresszusban és a szenátusban valamelyik párt még nem történt. Ráadásúl az elnöki és parlamenti választások nincsenek egy időben. Sétáló Bokor Gyuri igen csak küzdött a végén az ellenzéki kongresszussal és szenátussal.
"Mégis, ebben hol van az, hogy én ilyen rendszert akarok???? Ez globálisan vonatkozik az egyénikre. Most is. "
Nézd meg mire válaszoltál...
Ódri Vissza a topikba 2009-02-02 14:00:32 (#68)
Az egyéni képviselő elméletben azokat is képviseli, akik nem szavaztak rá. Azokat is, akik szartak elmenni, azokat is, akik másra szavaztak. Ez jelenleg is így van. A jobbak figyelmbe is veszik a körzetük igényeit.
A hozzászólás:
Póli Vissza a topikba 2009-02-02 13:11:54 (#57)
"Csak egyéni képviselők kellenek!"
Szerintem a demokrácia végét jelentené, ha csak egyéni képviselők lennének. Ki képviselni ugyanis azokat (akik akár egy választási körzet szavazóinak 1 híján fele is lehet !), akik a megválasztott képviselő egyetlen programpontjával, egyetlen szándékával, gondolatával se értenek egyet ????
Előzmény:
párttalan Vissza a topikba 2009-02-02 12:18:16 (#54) Az a demokrácia vége, ha ezek a listás választást bevezetik. Szerintem el is kellene törölni. Csak egyéni képviselők kellenek! Így majd lesznek, akik már be is születnek a parlamentbe, ha a lista elejére teszik őket, és ki sem lehet majd utálni onnan. Visszajön a Népfront????? Igenis mérettessenek meg azok, aki minket akarnak képviselni!
"Ha tisztán egyéni lenne, akkor logikusan a pártokat alapvetően köllene kizárni a választási rendszerből."
Csak onnan ? Tudsz te a pártoknak más funkciójáról is ?! :)
Amúgy a katonai diktatúrák így kezdték mindenütt, hogy előbb betiltották a pártokat. Aztán jött pár ember, aki rájött az alapigazságra, hogy a sok részérdek képviseletéből csak a káosz szökken szárba, és véget vetettek az egész választási - szerintük - marháskodásnak.
Aztán betiltották a civil szervezeteket, hisz mind egy-egy párt potenciális csírái.
Majd a szakszervezeteket is, dettó ezért.
Majd elkezdték a népet a maguk képére formálni, hisz ők oly okosak, a nép pedig oly oktondi.
Majd a nép besokallt és elkergette őket,
és ismét kiírták az általános, titkos és egyenlő választójog alapján álló választásokat, és engedélyezték a pártok, szakszervetek, civil szerveződések működését... :)
Szerintem ettől majd akkor kell parázni, amikor valóban terítékre kerül. Egyébként ha jól emlékszem a mi javaslatunk az, hogy a mandátumra nem váltott egyéni szavazatokból legyen lista. (tehát nem veszik el az sem, akinek egyéniben elbukott a támogatottja) Tehát az általad felvázolt esetben, ha egyvalaki viszi az összes egyénit, akkor ő nulla listás helyet kap.
Az egyéni képviselő elméletben azokat is képviseli, akik nem szavaztak rá. Azokat is, akik szartak elmenni, azokat is, akik másra szavaztak. Ez jelenleg is így van. A jobbak figyelmbe is veszik a körzetük igényeit.
