Jól érzékelhetően megnőtt a hítfogyasztók igénye az alternatív, PC-mentes, igazságközpontú, a mainstream által elhallgatott híreket, illetve máglyára való véleményeket közlő médiumok iránt. Hogy is van ez?
A legfejlettebb országokban is van nyomtatott sajtókiadvány, igaz már az interneten is olvasható ugyanaz a lap- habár nem teljes terjedelemben.
Magyarország (bármelyik ország) természetesen csak akkor jut majd arra a szinvonalra, hogy az internetes újság döntő lesz, amikor már majdnem mindenkinek lesz számítógépe.
A mai nyomort tekintetbe véve, nem nagyon számíthatunk még egy pár évig a számítógépek tömeges elterjedésére.
A helyzet az, hogy a "szabad sajtót" mint olyat, jelen pillanatban az internet testesíti meg a maga félig-meddig cenzúrázott módján, te válogatod meg az ezernyi nézőpont közül azt, amelyik szimpatikus. A teljes "igazságot" úgyse tudod kideríteni soha semmiről, de legalább nem csak a mainstream álláspont megy mindenhol. Ha belegondolsz, ritka nagy ajándék ez az emberiségnek. A hagyományos média már elavult.
A dolog nem újkeletű. Íme egy példa a közelmúltból, hogy hogyan műxik:
" Egy különös déja-vu-élmény
Az ember, akinek tetemét a gleccser az Ötztal-i Alpokban alig egy évtizeddel Jézus születésének kétezredik évfordulója előtt felszínre dobta, több mint háromezer évvel Krisztus előtt élt. Felfedezése a modern orvostudomány világos fényében történt. Nem abban a sötét középkorban, amikor egy véletlenül kiásott archäopteryx-szárnyat bukott angyal fekete szányának hittek, és ájtatos félelmükben a történelem elötti repülő őshüllő csontjait, mint vélhető luciferi kelléket, ünnepélyesen elégették. "Ötzi" tetemét, ruháját és csomagjának minden milligrammját mint a legszentségesebb dolgot kezelték. És mindenki várta napról-napra, hogy milyen újdonsággal rukkolnak elő aznap a tudósok. "Ötzi" testét a TV-képrnyőkön mutogatták. Az érdeklődő nyilvánosság "élő"-ben követhette amint a jég fogságából kimentett, a szürke őskorból származó emberi maradványt meghatározott rituáléknak és eljárásoknak vetették alá. Rituálék és eljárások, azok számára akik csak egy kicsit is kiismerik magukat az egyház történetében, egy különös déja-vu-élményt jelent. Hipotéziseket állítanak fel, tényeket járnak körül, teóriákat alkotnak és ismét elvetnek. Kutatók egymást kontárkodással és az igazság nem szakszerű kezelésével vádolják. Egymással rivalizáló és részben ellentmondó írásokat hoznak nyilvánosságra, amelyben mindannyian állítják, hogy egyedül ők képviselik az igazságot az adott régészeti kérdésben. Megfontolt emberek és a tárgyilagosságra kötelezett tudósok hajszolják magukat a rajongásba. Szkeptikusok az egész dolgot irányított félrevezetésként, csalásként és hamisításként próbálják beállítani. Szélhámos hipotézist állítanak fel. Világhírű hegymászót vádolnak azzal, hogy ő rendezte meg az egész jelenetet, valahonnan szerzett egy múmiát, titokban a hegyekbe rejtette, és a jég birodalmába dugta el. Monda-kutatók a történeti "Ötzi" sorsából a szájhagyomány útján terjedő Alpok népének mondáját vélik megvalósulni és megkisérlik fordítva; az érintett mese-szövetből többet vélnek megtudni a mumifikált gleccser-holttest életkörülményeiről, mint amennyit a régészeti lelet valójában mutat. Emberek személyes kacsolatba kerülnek valakivel, aki évezredekkel ezelőtt élt. Gyerekek a környékről, ahol a a Hauslabjoch-i embert megtalálták, "Ötzi"-jüket a szívükbe zárják, és őt ősüknek tekintik. Végül nagy vita alakul ki arról, hogy melyik oldalhoz tartozik a jeges alvilágból előkerült "Ötzi". Az egyik és a másik oldal (Ausztria és az Olaszországhoz tartozó Dél-Tirol) is magáénak szeretné tudni. A kérdés eldöntésére a magas hegyekben húzódó határ pontos újramérését is elvégzik. Aztán egy látnoki képességgel megáldott festő lépett fel a televízióban, és a kamera előtt élettel teli képet festett a Hauslabjoch-i halottról, miközben a megrökönyödött vitapartnereknek a következőket nyilatkoztatta ki: az ős-tiroli ötezer évvel ezelőtt nem baleset áldozata, sokkal inkább az ércből való baltájáé, amiben senki se lásson fegyvert, hanem egy kultikus eszközt, csakis és egyedül vallási okokból a hegyre ment, és a halála alapjában véve nem más, mint önkéntes áldozati halál."
(S az álmosaknak, piszkosaknak, Korcsoknak és cifrálkodóknak, Félig-élőknek, habzó-szájuaknak, Magyarkodóknak, köd-evőknek, Svábokból jött magyaroknak Én nem vagyok magyar?)
