Hova tüntették a segélyeket az amerikai bankok? 2009. február 11. 20:39
MNO Hova tüntették a segélyeket a szövetségi mentőprogrammal ősz óta kisegített amerikai bankok? – ezt a kérdést szegezték nyolc nagybank vezetőjének egy washingtoni kongresszusi meghallgatáson szerdán a képviselők.
Szeretném tudni, mire ment el a pénz – kérdezte Paul Kanjorski demokrata honatya. Gresham Barrett dél-karolinai képviselő közölte, választói nem vették észre, hogy a pénz működne és az életük javult volna. Barney Frank, a képviselőház pénzügyi bizottságának demokrata párti elnöke leszögezte: az amerikai nép dühös és csalódott. Azt javasolta a bankok vezérigazgatóinak, hogy működjenek együtt a törvényhozással, éspedig „nem vonakodva, csak a minimumot teljesítve”.
A képviselők arról faggatták egyebek között a Goldman Sachs, a JPMorgan Chase, a Citigroup, továbbá a Bank of America és a Wells Fargo vezetőit, hogy mire fordították az állami bankmentés keretében számukra eddig kiutalt 176 milliárd dollárt, mert a pénzek felhasználásának nem volt érzékelhető hatása a vérszegény gazdaság állapotára. A bankok első emberei arról igyekeztek biztosítani a képviselőket, hogy felelősségteljesen jártak el, az adófizetők pénzét a hitelezés támogatására használták fel, nem pedig a vezetők, a lobbisták és a részvényesek kifizetésére. Állításuk szerint a bankmentő program kezdete óta növelték a hitelezést és több reformlépésről határoztak. Ken Lewis, a Bank of America vezérigazgatója közölte, hogy ő és a felső vezetők egyáltalán nem kaptak jutalmat 2008-ban, a középszintű vezetők bónuszait pedig átlagosan 80 százalékkal lefaragták.
Vikram Pandit, a Citigroup vezetője közölte: az amerikaiak joggal várják el tőlük, hogy felelősséggel, gyorsan és átláthatóan használják fel a bankmentés keretében nekik juttatott szövetségi pénzeket.
Barack Obama elnök egy hete bejelentette, hogy évi 500 ezer dollárban maximálja azon vállalatok vezetőinek a fizetését, amelyek a gazdasági válságban állami segélyt kapnak. Az elnök korábban azt közölte: tisztességtelennek és felháborítónak tartja, hogy a pénzügyi válság által fenyegetett Wall Street-i bankok, amelyek szövetségi segélyekben részesültek, tavaly összesen 18,4 milliárd dollárt fizettek ki különféle év végi jutalmak formájában alkalmazottaiknak.
A gond az, hogy a bankokat semmi sem kötelezi arra, hogy elszámoljanak az állami pénzzel. A kormány mellett működő számvevőszék jelentése szerint hiába tett erőfeszítéseket a pénzügyminisztérium és kongresszus, hogy a TARP-ról szóló törvény garanciákat tartalmazzon a kiutalt összegek megfelelő felhasználására vonatkozóan, a jogszabály nem követeli meg a pénzintézetektől a részletes elszámolást.
A törvényhozás persze végezhet ellenőrzéseket, de csak a bankokat megalázó módon. Meghallgatásra berendelheti az érintett intézmények vezetőit, akár már azt követően, hogy januárban újraindul a munka a képviselőházban és a szenátusban.
Több szakértő most fel van háborodva, mivel támogatta ugyan a TARP-ot, de csak azzal a feltétellel, hogy a közpénzt teljesen átlátható módon használják fel. Most jönnek rá, hogy a TARP, illetve az egyes országok ahhoz hasonló pénzügyi csomagjai és a világ jegybankjainak nagyvonalú bankmentő lépései nem gyógyították be a pénzügyi rendszer sebeit. Ehelyett jó esetben csak annyit érnek el, hogy kipótolják azt a pénzt, amire a világkereskedelem mozgásban tartásához szükség van.
Obama maximálja a vállalatok vezetőinek fizetését 2009. február 4. 21:37
MNO Évi 500 ezer dollárban maximálja azon vállalatok vezetőinek a fizetését Barack Obama amerikai elnök, amelyek a gazdasági válságban állami segélyt kapnak. Obama szerdán tett erről bejelentést.
Az elnök múlt csütörtökön közölte: tisztességtelennek és felháborítónak tartja, hogy a pénzügyi válság által fenyegetett Wall Street-i bankok, amelyek szövetségi segélyekben részesültek, tavaly összesen 18,4 milliárd dollárt fizettek ki különféle év végi jutalmak formájában alkalmazottaiknak. „Mindannyiunknak felelősséget kell vállalnunk, a nagy pénzintézetek vezetőinek is, akik kalappal a kezükben kértek segítséget az amerikai néptől, amikor bajban voltak” – mondta szerdán, amikor bejelentette a vállalatok irányításába történő durva szövetségi beavatkozást.
Timothy Geithner pénzügyminiszterrel az oldalán kifejtette, nem nézik le a gazdagságot és nem is sajnálják azoktól, akik sikeresek. Ugyanakkor világossá tette: a pénzügyi rendszer felépüléséhez a bizalmat kell helyreállítani, ehhez pedig egyértelművé kell tenni, hogy az adófizetők pénzéből nem kapnak kiugró jutalmakat a Wall Street vezetői. Szerinte az ilyen juttatások a legmagasabb fokú felelőtlenséget jelentik. Mint hozzátette, ezek a jutalmak nemcsak rosszízűek a válság közepette, hanem rossz stratégiát is képviselnek, s ezt ő elnökként nem tűri el. A Fehér Ház később kibocsátott közleménye szerint az új szabályozás értelmében a banki vezetők fizetése nemcsak a részvényesek és a pénzintézetek érdekével lesz összhangban, hanem az adófizetőkével is, akik segítséget nyújtanak ezen vállalatoknak.
Megfigyelők szerint nem véletlen, hogy Obama egy nappal azután jelentette be a banki vezetők fizetésének maximálását, hogy adófizetési gondok miatt visszavonta jelölését egy miniszteri, valamint egy vezető felügyelői poszt várományosa. Obama döntése nem váltott ki egyöntetű lelkesedést, a Wall Street-i kritikusok szerint a fizetések felső határának kijelölése ahhoz vezethet, hogy a tehetséges vezetők elhagyják a pénzintézeteket. Érthető a törekvés, de a döntés veszélyes, ilyen szabályt nem lehet mindenkire azonos módon alkalmazni - figyelmeztetett Mark Poerio, a Paul Hastings jogi iroda munkatársa, aki szerint azok a vezetők, akik eddig 1 millió dollár felett kerestek, mostantól olyan állás után néznek, amelyre a korlátozás nem vonatkozik.
Jamie Dimon, a JPMorgan Chase vezérigazgatója szerint nem tisztességes, hogy a politikusok egy kalap alá veszik a Wall Street vezetőit, és úgy bírálják a magas fizetéseket, hogy nem tesznek különbséget a vezetők között a teljesítmény alapján. Dimon tavaly több mint 1 millió dollárt keresett, de – több banki vezetőhöz hasonlóan – nem fogadott el év végi jutalmat. Mint fogalmazott, „nem minden bank felelős (a válságért)”. Az amerikai kormány alapvetően két eszközzel próbálja kivezetni az országot az 1930-as évek óta legsúlyosabb gazdasági válságból: egyfelől a banki mentőakcióval, másfelől egy élénkítő csomaggal. Utóbbi jelenleg a szenátus előtt van. Obama szerdán figyelmeztetett: a recesszió katasztrófába fog fordulni, ha az ösztönző javaslatot nem hagyja jóvá gyorsan a kongresszus. A felsőházban tárgyalt ösztönző csomag mérete már meghaladja a 900 milliárd dollárt.
Jött pár ember valami bukarest, nem, budapestről és a hosszú megigérte, hogy ha neki adom, egy év múlva 50%-os kamatra visszaadja, csak legyek türelemmel. Olyan átéléssel mondta, hogy elhittem.
Aztán később olvastam a német sajtóban, hogy ezek magyar csalók, akik közül a hosszú állandóan hazudozik és ő a miniszterelnök.
Szóval az a pénz elveszett, mert a hosszú és a másik, aki valami SDS pártvezető és aki lenácizta a beosztottamat, mert nem engedte, hogy ellopja az ezüst evőeszkészletet így utólag tényleg nem volt valami bizalomgerjesztő.
Bár ők azt mondták, hogy valami Orbán nevezetű 2010-ben megadja:)
Ilyenkor gondolkozom el azon, hogy volt egy válság 1929-33 között. És 33-ban egy bajszos festő úgy gondolta, hogy itt az ideje megleckéztetni azokat, akik eltüntették a pénzt. Vajon miért támogatta őt többmillió ember? Na miért is?
Persze a dolgok később nem úgy alakultak, ahogyan jó lett volna. De ha nem követte el volna azt a sok disznóságot Kohn bácsi, akkor nincs a válság, vagy jóval enyhébb, nem jut hatalomra festő, aki Kohn bácsit már nem tudta elkapni, mert addigra már rég Amerikában volt. Így csak a népét írtotta.
Viszont az üldözöttek igazán elgondolkodhatnának azon, hogy nemcsak Adolfot, hanem Kohn bácsit is utálniuk kellene. Ahogyan ma Husszeint és Bin Ladent sem szeretik az emberek, de ettől még Bokor Gyurit is ki nem állhatják.
Obama győzelmével borulni látszik az eddig fényesen működő amerikai (műbalhékra épített) háborús stratégia. A tervek szerint Irán, Venezuela és Észak Korea lehettek volna a következő háborús célpontok. Nincs műbalhé, nincs pénz. Kohn bácsiék megpróbálnak valamit tenni ...
A Bush-kormányzat regnálásának hátra lévő heteiben nem fogja arra kérni a kongresszust, hogy engedélyezze a 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomag (TARP) megmaradt felének felhasználását. A helyzet az, hogy ha kérné, valószínűleg akkor sem kapná meg a felhatalmazást, mivel az első 350 milliárd elköltésével nem tudna elfogadhatóan elszámolni. h i r d e t é s
A múlt héten az Associated Press (AP) felmérést készített a bankok körében arról, mire fordították a kormánytól kapott közpénzt. Az eredmény lesújtónak bizonyult: gyakorlatilag átláthatatlan a segélyek felhasználása. Az AP 21 olyan banknál érdeklődött, amely legalább 1 milliárd dollárt kapott a TARP-ból, ám ezek közül egytől sem kapott érdemi választ arra, mire költötte a pénzt. Néhány pénzintézet PR-osai elsütötték a szokásos közhelyeket, miszerint "megerősítettük a bank pénzügyi egyensúlyát és több hitelt folyósítottunk", mások egyáltalán nem válaszoltak a hírügynökség megkeresésére.
A gond az, hogy a bankokat semmi sem kötelezi arra, hogy elszámoljanak az állami pénzzel. A kormány mellett működő számvevőszék jelentése szerint hiába tett erőfeszítéseket a pénzügyminisztérium és kongresszus, hogy a TARP-ról szóló törvény garanciákat tartalmazzon a kiutalt összegek megfelelő felhasználására vonatkozóan, a jogszabály nem követeli meg a pénzintézetektől a részletes elszámolást.
A törvényhozás persze végezhet ellenőrzéseket, de csak a bankokat megalázó módon. Meghallgatásra berendelheti az érintett intézmények vezetőit, akár már azt követően, hogy januárban újraindul a munka a képviselőházban és a szenátusban.
Több szakértő most fel van háborodva, mivel támogatta ugyan a TARP-ot, de csak azzal a feltétellel, hogy a közpénzt teljesen átlátható módon használják fel. Most jönnek rá, hogy a TARP, illetve az egyes országok ahhoz hasonló pénzügyi csomagjai és a világ jegybankjainak nagyvonalú bankmentő lépései nem gyógyították be a pénzügyi rendszer sebeit. Ehelyett jó esetben csak annyit érnek el, hogy kipótolják azt a pénzt, amire a világkereskedelem mozgásban tartásához szükség van.
A múlt héten az Associated Press (AP) felmérést készített a bankok körében arról, mire fordították a kormánytól kapott közpénzt. Az eredmény lesújtónak bizonyult: gyakorlatilag átláthatatlan a segélyek felhasználása. Az AP 21 olyan banknál érdeklődött, amely legalább 1 milliárd dollárt kapott a TARP-ból, ám ezek közül egytől sem kapott érdemi választ arra, mire költötte a pénzt. Néhány pénzintézet PR-osai elsütötték a szokásos közhelyeket, miszerint "megerősítettük a bank pénzügyi egyensúlyát és több hitelt folyósítottunk", mások egyáltalán nem válaszoltak a hírügynökség megkeresésére.
