Öcsisajt! A mondatvégi kérdőjelet láttad?<<<(így néz ki)
Szóval csak kérdeztem, hogy megírta -e. Nyilván nagy igény lenne rá. Magyar Nemzet előfizetők lehet, hogy ingyen kapnák + egy KÁRPÁTIA CD -t is. Tudod...árukapcsolás.
Szerintem rosszul tudod ezeket a számokat. Egyelőre az egyik bent van, a másik nincs. Várjunk egy évet és majd meglátjuk, kinek mennyi a valós támogatottsága.
Politikailag inkább Mussolini fasizmusával szimpatizált mint Hitler nemzeti szocializmusával, bár fiatalkorában finnugorista nyelvész szeretett volna lenni. :-)
A globalizáció azért hasznos, mert az technológiai fejlődés, az emberiség jólétét, a környezet megóvását csak az ember magatartásán kívül csak a technológiai fejlődés képes előidézni. A globalizmus viszont olyan törekvés, amely inkább szennyezi a környezetet, csak legyen meg a profitja és a világpolitikia hatalma, tehát lenne kapacitása átállítani a közlekedést hidrogén és elektromos áram alapúvá, de a profitja miatt inkább hagyja hogy kőolaj alapú legyen.
De a program demagóg jellege is pont ebben rejlik: nyersen és tömören kimond egy igazságot, vagy igazságnak vélt tényállítást – de a megvalósítás részleteivel bizony adós marad.
Csak zárójelben: Az igazság vagy a vélt igazság kimondásának semmi köze a demagógiához.
Volt egy erős MIÉP (relatíve). Aztán jött a Jobbik, meg a MNF. Megoszlott a jobboldal, most meg már nem lehet egyesíteni, nagyon sokan átpártoltak a Fideszhez.
Épp az az érdekes, hogy egy 1% alatti parlamenti párt vígan folytathatja hazaáruló, hazát áruló tevékenységét, míg egy sejthetően parlamenti küszöb fölött álló pártnak semmibe sincs beleszólása. Csodálatos ez a demokrácia.
A Jobbik által reklamált alkotmányossági törés oka éppen az, hogy Horthyéknak nem sikerült véghezvinni a kiugrást.
Pedig sem ő, sem Lakatos Géza nem volt Antonescu- vagy Mussolini-szerű diktátor, nem kerültek vádlottak padjára háborús bűnösként, tehát akár kormányváltás nélkül is mehetett volna a dolog (bár a szovjetek miatt hosszú távon úgysem maradhatott volna sem Horthy, sem a királyság, de legalább meglett volna a teljes folytonosság a későbbi államformákkal és kormányzatokkal, mint Románia és Olaszország esetében, ahol maga a király penderítette ki a fasiszta diktátort, lehetővé téve az átállást).
