a következő választás után. Alkotmánymódosítás, kétharmados törvénykezés, nürnbergi törvényszékhez hasonló felelősségrevonás lesz az országot a tönk szélére sodrók szigorú megbüntetése, hosszú szabadságvesztések és vagyonelkobzások kiosztása nekik.
==================== Őrizetbe vették Tátrai Miklóst 2010. augusztus 31. 10:41
MNO - KA Szerda reggel a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) őrizetbe vette Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) egykori igazgatóját – értesült a Magyar Nemzet Online. A vádhatóság a sukorói üggyel kapcsolatban folytatja jelenleg is a volt vezér kihallgatását.
Őrizetbe vette az ügyészség Tátrai Miklóst a KNYF a sukorói földcserével kapcsoaltban. Fazekas Géza, az ügyészség szóvivője megkeresésünkre a hírt semmilyen formában nem kívánta kommentálni.
Emlékezetes, hogy lapunk 2008 novemberben tárta nyilvánosság elé, hogy az MNV feltételezhetően jogszabályellenesen cserélte el a Velencei tó partján fekvő 70 hektáros állami tulajdonban lévő földterületet, egy izraeli-magyar állampolgárságú személy két Pest megyei ingatlanával.
Az ügyben azóta Budai Gyula feljelentése nyomán a Főügyészég is nyomoz. A vádhatóság megállapítása szerint az államot közel másfél milliárdos kár érte az ügylet miatt. Az elmúlt időszakban nemcsak Tátrait, hanem az MNV Zrt. volt ügyvédjét, Bajnai Gordont és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököket is tanúként hallgatták ki. ====================
Már próbáltalak keresni, úgy látszik régen néztél be a fórumra, azért reménykedem. Én annak a Miske Lajosnak vagyok a fia akit említettél, és nagyon szeretnék a nagymamáddal beszélni 06-30 8156088 Üdv.
A nevem eredete tényleg japán. B) - Amúgy, hogy ne legyek off. FIdeszre szavaztam de engem hidegen hagy a számonkérés. Most ha tényleg lesz is valami akkor lesz 10 éves per aztán elfelejtik az egészet mert túl sokat tököltek. Éljen a jogállam.
==================================== Tizenöt év után börtönbe csukják Horn államtitkárát
Minisztériumi vezetők „szatyorban hordták ki a pénzt a minisztériumból” 2010. május 5. 15:50
MNO - PK Másfél évtized után lezárult az Ok-Tat-ügy: a Horn-kormány oktatásügyi minisztériumában lezajlott több száz milliós csalássorozat ügyében szerdán a Fővárosi Ítélőtábla négy embert egy-két év közötti letöltendő, négyet pedig felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtott jogerősen.
A több vádpontból álló tényállás szerint az oktatási tárca magas rangú tisztviselői, köztük egy helyettes államtitkár, pályázatok során összejátszottak egy céggel, hogy eltulajdonítsák a közpénzt.
Az egyik vádpont szerint az Országos Közoktatási Intézet 1995. december 21-én a tárca megbízásából pályázatot hirdetett számítástechnikai, informatikai és művészeti szakoktatók továbbképzésének lebonyolítására. A pályázat beadási határideje az év december 31. volt. A győztes Ok-Tat Kft.-t már 1996. január 3-án értesítették az eredményről.
A vádirat szerint a pályázat benyújtásakor a kft.-t még nem alapították meg, sem társasági szerződéssel, sem cégbejegyzési kérelemmel nem rendelkezett. A másodrendű vádlott cégvezető a titkárnőjét, az elsőrendű vádlottat kérte fel arra, hogy a társaság alapításával kapcsolatos teendőket elvégezze, s a céget a pályázattal kapcsolatos tárgyalások és pénzfelvételek során hamis néven képviselje.
Az Országos Közoktatási Intézet a január 25-én megkötött szerződés alapján pályázati költségként összesen 298 millió forintot utalt át a kft.-nek. Ugyanakkor az elvégzett munka csak néhány millió forint értékű volt, így ebben az egyetlen vádpontban több mint 290 millió forint közpénz tűnt el. Az elsőfokú ítélet e vádpont kapcsán kitért arra, hogy két minisztériumi dolgozó a cégvezető édesapjának házába ment, ahol több tízmillió forintnyi pénzen osztozkodtak vádlott-társaikkal.
Az elsőfokú ítélet tartalmazta azt is: a Művelődési és Közoktatási Minisztérium (MKM) működése az 1995–1996-os években nem volt rendezett. Az MKM irattározási rendszere, a külső cégektől átvett anyagok nyilvántartása és tárolása áttekinthetetlen volt. A helyettesítési jogkörök nem voltak megfelelően szabályozva, a minisztérium saját belső vizsgálatának megállapítása szerint a vizsgált időszakban mintegy kétszáz irat eltűnt, az egyes munkakörökben a személyi váltások átadás-átvétel nélkül történtek. Ezek a körülmények jelentősen megkönnyítették a visszaéléseket, utólag tisztázhatatlanná, bizonyíthatatlanná tették az egyes események pontos feltárását.
Az ügyben az oktatási tárca akkori közigazgatási államtitkára, Honti Mária tett feljelentést 1996-ban. Az ítélőtábla szóbeli indokolásában elhangzott, hogy az 1995–1996-ban történt cselekmények miatt, több mint fél évtizedes nyomozás után, 2001-ben történt vádemelés, majd nyolc évig tartó elsőfokú bírósági eljárás kezdődött el, amelyet egyszer bíróváltás szakított meg. Az elsőfokú ítéletet 2009 márciusában hirdette ki a Fővárosi Bíróság. Eszerint a tucatnyi vádlott közül ketten kaptak letöltendő szabadságvesztést: 1 év 8 hónap börtönt a másodrendű vádlott, az örmény származású cégvezető, akit Tbilisziben fogtak el a hatóságok 1998 augusztusában. Egy másik, szintén a céghez köthető vádlottat 1 év börtönre ítéltek első fokon, a többiek felfüggesztett szabadságvesztést kaptak, vagy még azt sem.
Fellebbezések folytán került másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára az Ok-Tat-ügy, amelyben a harmadik tárgyalási napon, szerdán hirdették ki a jogerős határozatot. A Fővárosi Ítélőtábla – súlyosbítva az elsőfokú büntetéseket – két felfüggesztett szabadságvesztést letöltendőre változtatott. Feltehetőleg ennek a két volt minisztériumi dolgozónak kell majd fogházba vonulnia, mert a két, első fokon tavaly már letöltendőre ítélt ember, aki a cégnél dolgozott, már évekkel ezelőtt előzetes letartóztatásban kitöltötte büntetését.
A súlyosbítás kapcsán a szóbeli indoklásban elhangzott: a tábla osztotta a cégvezető korábbi vádlotti felszólalását, amely szerint igazságtalan, hogy neki börtönbe kell vonulnia, míg az ugyanazon cselekményben részt vevő minisztériumi vezetők, „akik szatyorban hordták ki a pénzt a minisztériumból”, szabadlábon maradhatnak. A tábla szerint is korrigálni kellett az elsőfokú ítélet büntetéskiszabásának ezen aránytalanságait, ezért súlyosbították másodfokon a minisztériumi dolgozók 1 év 4 hónapos, illetve 1 év 2 hónapos szabadságvesztését felfüggesztettről végrehajtandóra.
A tanácselnök megjegyezte, hogy hasonló, több száz milliós vagyon elleni bűncselekmények ügyében a törvény szerint kiszabható 2-től 8 évig terjedő büntetési keretek között öt év körüli szabadságvesztés számít tipikusnak az ítélkezési gyakorlatban. Jelen ügyben az elkövetett bűncselekmények tárgyi súlyához képest enyhe, 1-2 év közötti szabadságvesztések indoka csakis a jelentős időmúlás. Az indoklás szerint a vádlottak máig tartoznak a minisztériumnak, de ez az igény csak polgári peres úton érvényesíthető. A tanácselnök megjegyezte azt is: nem látja szakmai indokát annak, hogy egy ilyen ügyben hat évig tart a nyomozás, és nyolc évig az elsőfokú bírósági eljárás.
=========================== Dávid Ibolya fél Budapestet feloszlatta
* spirk, 2010. február 12., péntek 13:53
Újabb öt budapesti kerületi MDF szervezetet oszlatott fel a párt elnöke, miután csütörtökön a párt fővárosi választmánya fellázadt az SZDSZ-es szövetség ellen, és leváltotta a fővárosi pártvezetőt. "A nyitás politikájának" meghirdetése óta Dávid Ibolyáék eddig összesen tizenegy kerületet függesztettek fel, a kisgazdásodás útjára lépett Magyar Demokrata Fórumban a választások előtti hetekben felgyorsult a párt belső felszalámizása.
Dávid Ibolya pénteken bejelentette, hogy felfüggesztette az MDF öt kerületi szervezetének működését, elfogadhatatlannak nevezte, hogy állítása szerint alapszabály-ellenesen összehívták a párt budapesti választmányi ülését. A III., a IV., a IX., a X. és a XXI. kerületi szervezetekre vonatkozó felfüggesztési döntést azután hozta meg a párt elnöke, hogy csütörtökön a budapesti választmány rendkívüli ülésén leváltották a fővárosi MDF éléről Lévai Zoltánt, és Szegner László III. kerületi alpolgármester személyében új elnököt választottak.
A csütörtöki ülésen részt vett a 26 tagú testület 14 tagja, ami pontosan megegyezik a választmány három héttel ezelőtti részvételi arányával, amikor a testület a pártvezetés elvárásainak eleget téve Lévai irányításával megszavazta az SZDSZ-szel való együttműködést. A döntés azonban akkor is nehezen ment át, három órát kellett várni, hogy meglegyen a választmány határozatképessége. hirdetés
A rendkívüli ülésen úgy döntöttek, hogy feloszlatják a korábbi oszlatásokban köreműködő etikai bizottságot. Emellett elhatározták, hogy a jövő keddi ülésen újraírják a párt fővárosi területi listáját is, és a tervek szerint a bejutási esélyek szempontjábol fontos első három helyre mindenképpen új jelölteket neveznek meg. Forrásaink szerint az új összetételű elnökség ezekre a helyekre semmiképpen sem tesz majd SZDSZ-es politikust, és ezzel gyakorlatilag felrúgja az országos elnökség eddigi terveit, amelyekben legalább két helyet a liberálisoknak szántak volna.
A pártelnökség a választási előkészületek során több ellenvéleményt hangoztató helyi szervezettel is leszámol [1]t az elmúlt hetekben. Egyszer öt, majd újabb egy szervezetzet függesztett fel, így pillanatnyilag összesen tizenegy kerülettagsága került szembe a jelenlegi vezetéssel.
Úgy tudjuk, hogy a most bejelentett intézkedés azonban már az országos elnökségen belül sem kapott egységes támogatást. Forrásaink szerint ketten a megegyezés pártján álltak, attól tartva, hogy a rendszerssé váló oszlatások végleg működésképtelenné teszik a pártot.
A jelenleg feloszlatott szervezetek nagyrésze már eddig is emberhiánnyal küzdött. A csütörtökön budapesti elnöknek választott óbudai alpolgármester például egymaga töltötte be a pártszervezetnél a kopogtatógyűjtő aktivista szerepét. Bővebben A jelölt emberei sorozatunkban>>> [2]
Az oszlatások, kizárások és felfüggesztések akkor váltak rendszeresen használt fegyverré az országos elnökség, és különösen Dávid Ibolya kezében, amikor az országos választmánnyal megszavaztatták, hogy ezt a választmányi feladatkört átruházzák az elnökségre.
Információink szerint a csütörtökön megválasztott új budapesti vezetés Dávid Ibolyáék keménykedése ellenére sem hátrál meg. Az SZDSZ-ellenes budapestiek szerint a rendkívüli választmányi ülésen megszavazott személycserék az alapszabály minden pontjának megfeleltek, ezért azt az országos elnökség sem tudja megváltoztatni.
====================================== Mesterházy Attila félti családját a jobboldali orvosoktól 2010. február 3. 20:42
MNO - BL Felháborodtak az orvosok a szocialista miniszterelnök-jelölt kijelentésén. Mesterházy Attila vasárnap nyugdíjasok előtt tartott beszédében azt mondta: nem akar olyan országban élni, ahol attól kell tartania, hogy édesapja baloldali kötődése miatt nem kapja meg a megfelelő ellátást.
Jobboldali orvosoktól és tanároktól félti a családját a szocialista kormányfőjelölt. Mesterházy Attila vasárnap a párt által szervezett Nyugdíjas szolidaritás című rendezvényen azt mesélte: orvos édesapját kollégái figyelmeztették, hátránya származhat abból, ha jobboldali beállítottságú orvosok látják el. A kormányfőjelölt iskolába készülő gyermekét is a diszkriminációtól félti. „Nem akarok olyan országban élni, ahol az alapján kell iskolát választanom a gyerekemnek, hogy ott milyen a hovatartozása, a pártállása az iskolaigazgatónak” – jelentette ki Mesterházy. „Nem olyan helyre akarom vinni az apámat orvoshoz, ahol attól kell félnem, hogy ha egy jobboldali orvoshoz kerül, akkor nem kapja meg ugyanazt az ellátást” – közölte.
A miniszterelnök-jelölt kijelentése az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkárát is meglepte. Medgyaszai Melinda, úgy fogalmazott: annak, hogy valaki közéleti szereplésben milyen oldalt választ, vagy az, hogy vasárnap vagy szombaton vagy pénteken ki milyen templomba jár, semmi köze nincs ahhoz, amikor egy beteg hozzá fordul, hogy őt ellássa.
A Magyar Orvosi Kamara elnökét felháborították Mesterházy mondatai. Éger István politikailag elfogulatlannak tartja a magyar orvostársadalmat. Azt mondta: nincs jobboldali és baloldali sérvműtét és tüdőgyulladás. Nem is lehet tudni egyetlen kollégáról sem, hogy egyébként milyen politikai meggyőződése van. „Úgy hiszem, hogy ez teljes mértékben lényegtelen abból a szempontból, hogy a hozzá kerülő beteget hogyan gyógyítja. Jelzem, arról sem kell tudnia, hogy a hozzá kerülő betegnek milyen politikai meggyőződése van” – fejtette ki Éger.
A Magyarországi Református Egyház által fenntartott Bethesda Gyermekkórház igazgatója szerint nem a betegeket, hanem az egyházi működtetésű intézményeket éri megkülönböztetés. Velkey György elmondta: „Nagyon szomorúnak találjuk, hogy az egyházakhoz köthető kórházakat súlyosan diszkriminálták és diszkriminálják, jóval kevesebb pénzt juttatva nekik”. A gyermekkórház igazgatója úgy számol: a támogatások csökkentése miatt a következő két hónapban 98 ezer forinttal kevesebb pénzt visznek haza az egyházi fenntartású kórházak munkatársai, mint az állami intézményekben dolgozók. (hírTV) ======================================
"A kormányváltás után a jogállamiság keretei között a lehető legkörültekintőbb, és legteljesebb körű elszámoltatásra és politikai felelősségre vonásra kerül majd sor."
"a Fidesz elnöke biztosította a köztársasági elnököt, hogy a kormányváltás után a jogállamiság keretei között a lehető legkörültekintőbb, és legteljesebb körű elszámoltatásra és politikai felelősségre vonásra kerül majd sor"
Az Országgyűlés 184 igen és 108 nem, valamint 54 érvénytelen szavazat mellett nem választotta meg a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökévé Baka Andrást, a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság volt bíráját. A köztársasági elnök szerint megkérdőjeleződött a Parlament szavahihetősége.
A Parlament szavahihetősége kérdőjeleződött meg – közölte Sólyom László az eredmény kihirdetését követően. A köztársasági elnök csalódottságának adott hangot, amiért – jóllehet előzetesen mindkét nagy párt frakciója támogatásáról biztosította a jelöltet – a jelöltre 108-an szavaztak nemmel, ami szerinte egyértelmű jel, hogy valaki nem mondott igazat.
Sólyom meglepőnek és váratlannak nevezte az eredményt, aminek a háttere a titkos szavazás miatt soha nem is fog kiderülni. "Majd meggondolom" – válaszolta arra a kérdésre, hogy jelöli-e még Baka Andrást a posztra.
A Fidesz-KDNP frakciószövetség képviselői az eredmény kihirdetését követően kivonultak az ülésteremből. Navracsics Tibor frakcióvezető szerint nem vesznek részt a hátralévő hétfő határozathozatalokban. Erre az MSZP rendkívüli házbizottsági ülés összehívását kezdeményezte.
Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője azt mondta: szégyen, amit a Fidesz-frakció tesz, "ekkora hazugságot régen nem látott a Ház". Mesterházy arra utalt, hogy az MSZP által kezdeményezett nyílt szavazást a Fidesz utasította el.
Az MSZP-frakció arra biztatja a köztársasági elnököt, hogy jelöltje újra Baka Andrást, és a parlament nyílt szavazáson megszavazza főbírónak.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke úgy értékelte a helyzetet, hogy a pártok Sólyom Lászlónak üzentek: új jelöltet kell választania.
A főbírói poszt tavaly júniusban, Lomnici Zoltán megbízatása lejártával üresedett meg, miután a köztársasági elnök egyértelművé tette, hogy nem jelöli újra. A független bírói ág azóta működik tényleges vezető nélkül.
Bár ez a normális ügyvitelt, az ítélkezés folyamatát nem zavarja, hosszabb távon mindenképpen csak egy, az összes vezetői jogosultsággal rendelkező főbíró személye garantálhatja a bíróságokon folyó munka zavartalanságát. Ennek része az LB jogegységi döntéseivel kapcsolatos szakmai munka vezetése és a bíróságok működéséhez és fejlesztéséhez szükséges költségvetési források kijárása is. =======================
Ezt miért kéne bármilyen listára felírni? Annakidején a miép is ellenzéki pártnak számított, pedig mindig a kormánypárttal szavazott együtt. Nagyon is rendben van ez így, nem érzelmek meg sejtelmek alapján döntenek, hanem a szikár tények alapján. Kormányzó erő-e a párt vagy sem. Ha nem az, akkor ellenzékinek kell számolni.
