Feleségem ultimátumot adott nekem, hogyha most már nem építek azonnal-de-rögtön egy terepasztalt mert nagyon óhajtana villanyvasutazni (amiért mellesleg egy jó ideje nyúz már) akkor rettenetes dolgok fognak történni, amiket én nem óhajtottam megtudni, hogy micsodák, inkább építettem egyet.:-) Szeretném ha ez egy olyan topik lenne, ahol képes beszámolókkal, építési leírásokkal, ötletekkel, trükkökkel ismertetnénk meg egymást és jómagam szívesen olvasnék, néznék meg hasonló építési leírásokat mint amibe én fogtam.
Csakhogy az OSB több(!) rétegből áll, és a rétegek száliránya egymásra merőleges, így áll össze, és ennek célja éppen a vetemedés elkerülése/csökkentése. Az, hogy egy réteg nagyrészt(!) egyirányú szálakból áll, azt biztosítja, hogy a gyártás során a minőség viszonylag állandó legyen, ne forduljon elő az a szerencsétlen eset, hogy 2 egymásra rakott réteg is egyező szálirányú.
Ezzel együtt én is a rétegeltet tartom jobbnak, csak valaki felhozta az OSB-t mint ellenpéldát, én meg írtam, hogy az nagyon nem ellenpélda :)
De szerintem kezdünk messzire kerülni a terepasztalépítéstől.
az OSB-ben "O" az orientált- irányítottat jelenti, ezért jellemzően csak 1 irányba teherviselő (fanyesedék, ami ragasztóban úszik.). nagyon érzékeny az élein a nedvességre.
a rétegelt-ragasztott sokkal erősebb és terhelési irány-mentes építőlemez (igazi falemezekből, nyomás alatt összeragasztva)
Egy korábban elkezdett, majd később megrekedt stádiumban lévő asztalom esetén(1.7x2.8) is szomorúan konstatáltam, hogy átlóban nem lett elég merev. ha ilyen nagyot építenék legközelebb, biztosan tennék átlóban is.
Az osb-nek e szempontból pont ugyanaz a lényege mint a rétegeltnek: összevissza szálirányú. Mitől lenne ez az ellenkezője?? De te csak használj fenyőt, az neked jobb lesz.
Üdv. Tudom hogy már késő, mert a faanyag le van szabva, de okulásul a következő asztal építéséhez.:) Az ilyen kisméretű asztaloknál érdemes a merevítést andrásolni, akkor bár melyik sarkát emeled meg az asztal együtt mozog,/nem nyaklik./ De ha már így kereszt merevítést használsz, érdemes lenne összecsapolni. Nem nagy munka és sokkal stabilabb lenne a merevítés.
A képeken összevan csapolva. A beeresztés amit a kollegák írtak az OK.
A megfelelő merevítés elengedhetetlen, ez biztos. Nekem ami bevált a faszerkezet kezelésére az a lenolajkence és a háztartási lakkbenzin hígító 1:1 arányú keveréke. (A szagát ki lehet bírni, de érdemes jól szellőző helyiségben használni.) Szobahőmésékleten is gyorsan megszárad és a fafelület nem lesz ragadós. Aztán igény szerint akár át is lehet festeni.
Jó ez. Egy valami a vázzal kapcsolatban: minden fát kezelni kell, hogy a külső, változó páratartalomnak jobban ellenálljon!!! valamilyen lenolajjal, vagy xilamon favédő akármivel be kell festeni.
Szia, ez valameddig jó, szerencsés esetben akár sok évig, de a fenyő a páratartalom és hőmérséklet változása miatt csavarodni/deformálódni fog, ami magával viheti a vékonyka 6 mm-es rétegelt lemezt és vele együtt a vágányzatot.
Szerintem: A merevítést érdemes 12 mm-es nyír rétegeltből csinálni (12 mm x 150-200 mm), ugyanígy a felső lapot is, bár nem telibe fedni, csak ott ahol van pálya. A merevítést fél méterenként keresztbe/hosszába egész anyagokból, nem toldozva. Alapozni vékony lazúrral.
Ami nem tétegelt az görbül, nem jó, csak szerencse kérdése, hogy megússza-e a pálya. A rétegelt nem görbül mert a szálirányok eltérőek, kioltják egymást (még konkrét nedvesség hatására sem).
(mindez nem a nagy igazságok könyvéből való, csak “szerintem” kategória :) )
Olyan akril festéket válassz ami azért beszívódik mint pl egy vastag lazúr mert arra könnyebb lesz dolgozni utána. Bár a parafa réteg már magában is víz taszító valamennyire. Akril zománc festéket például kerülném mert arra nem jó ragasztani festeni utána.
Illetve jók a dekor boltban kapható föld színű akrilok is.
Ezen én is sokat dilemmáztam, mivel a kellően merev, de mégis könnyű megoldást kerestem.
Amit végül mi csináltunk az a 2 cm x 6 cm-es borovifenyő léc létraváz, 3 helyen megmerevítve és arra 6 mm-es nyír rétegelt lemez.
Az egész asztal 100 cm x 165 cm lett.
Kézben fogva, nem atom merev, a helyére rakva tökéletes. A végleges helyén, egy hosszú és egy rövid oldalán végig a falon lévő lécre van támasztva, középen egy láb és a nem feltámasztott sarokban egy szekrényre rakva kellően stabil. Nem csinálnám most sem máshogyan.
Csatoltam képeket, hogy könnyebb legyen elképzelni.
Szia! Szerintem a mai vízbázisú festékek megállják a helyüket mindenhol. Ha én most ott tartanék, ahol Ti, szerintem így csinálnám. De vannak itt nagyon tapasztalt építők, ők tudják a tutit!
Régen jelentkeztünk, ídőközben eljutottunk a terepasztallal az alábbi állapotba. (A fiammal építjük ;-) )
6x2 cm-es borovi létraváz alapra, 6 mm-es nyír rétegelt lemezből elkészült a terepasztal alapja.
Erre ragasztottunk 4 mm parafát zajcsillapításnak és biztonsági rétegnek, ha később lebontanánk egy-egy tereprészletet. (Csak kivágjuk a parafát és egy üressel helyettesítenénk).
A sínt rögzítés nélkül felraktuk próbaüzemre, hogy az esetleges sín és váltóhibákat még most kiszűrjük. Mivel hibamentesnek ítéltük, így folyatatódhat az építés.
Azt tervezzük, hogy a parafát víz alapú akrilfestékel alapoznánk a későbbi terepépítéshez és erre rögzítenénk a szakaszolt sín (analóg szakaszolt sínünk lesz).
Meg tudnátok erősíteni, hogy ez a víz alapú akril festék alapozás jó ötlet / irány?
A terepépítést így tervezzük: Az festékkel alapozott rétegre menne a higított faragasztó, arra homok, majd erre ismét egy ragasztóréteg után a fű.
Domborzat esetében: XPS lapból kifaragjuk az alapot, majd glettel kiképezzük a felületet. Ezt akril festékkel alapozzuk erre jön a faragasztó homok és/vagy fű.
Jól gondoljuk? Minden tanácsot, javaslatot szívesen fogadunk.
Ahogy most utánaolvastam, amikor a 80-as években több játékgyártással foglalkozó keletnémet vállalatot egyesítettek, akkor Kombinat Spielwaren Sonneberg lett a cég elnevezése és PIKO volt a gyűjtőnév.
Na ezt neveztem eddig számomra ismeretlen részletnek, mert a katalógusomon Modellbahn van, míg a mosógépemen Spielwaren. :-)
"a VEB PIKO (amúgy Spielwaren volt ám!) vállalatot,"
Vasútmodell: végignézve régi katalógusaimat, nekem nem rémlik, hogy endékás korban Spelwaren lett volna. A katalógusokon is Modellbahn van.
Ettől függetlenül lehetnek számomra ismeretlen részletek.
Az tény, hogy annak idején vasútmodellen kívül egyéb játékot is gyártottak, például a társasjátékokra és autókra Piko Speilwaren volt írva hasonló kinézettel, mint a Piko Modellbahn.
Egy picit aprólékos lesz flexiből, de több váltó miatt olcsóbb lesz flexiből megoldani egy kartonlapból kivágott sablon mellett nagyon szépen kihajtható lett. Köszönöm a segítő válaszokat!
Igen valóban nem 12 fok de az a 0.75 simán elvész a terepasztalon főleg amikor szigetelő sinpapuccsal van összerakva, ami miatt amúgy is torzul a geometria. Nekem nem okozott komolyabb törést az ívben.
Streamline-ban nincs kimondottan ellen darab csak flexi, de a settrack ugyanúgy összekapcsolható a code 100-al amiből az st-238 vagy 227 megfelelő ellendarabnak.
Van gyáruk Kínában. Akkkor alapították, amikor már nem kellett a Kínai Népköztársaságnak többségi tulajdonosnak lennie. Így aztán a minőségi gondok is nagyjából elkerülik az ott készülő PIKO termékeket.
DE!
A privatizáció keretében úgy kapták meg a VEB PIKO (amúgy Spielwaren volt ám!) vállalatot, hogy gyártásnak is kell maradnia Sonneberg-ben.
