""Két másik civil kimenekült a kapitányság belső udvarából, de az épülettől néhány méterre őket is leterítették. Egyikük meghalt, társa súlyosan megsebesült."
És őket miért?"
" (...) A többségétől markásnsan eltérő különvéleményt egyedül a máig háborús megosztottságban élő Ciprus bírája, Lukisz Lukaidisz fogalmazott meg. Szerinte a jóformán vaktában leadott géppisztolylövések, amelyek Kadzádon kívül mindenképpen fegyvertelen civilekre irányultak, nem jelenthetnek mást, mint emberiség elleni bűncselekményt. A történelmi tények szerint pedig az ilyen fegyverhasználat a polgári lakosság ellen elterjedt, szisztematikus támadás volt a magyar diktatórikus hatalom részéről. Ami pedig Kaszást illeti, úgy véli, pisztolyt rántani, amikor több géppisztoly csöve is rászegeződik, nyilvánvaló öngyilkosság. (...)
A mostani Korbely-ítéletben utalást tett arra is a bíróság, hogy a magyar hatóságoknak valószínűleg külön kellett volna vizsgálni a másik két, kétségtelenül fegyvertelen felkelő lelövését is."
Summa summárum, nem lényegtelen, hogy a korabeli jogra vagy a mégoly rosszízűen is hangzó, elmaradt történelmi igazságtételre alapozza -e egy bíróság az ítéletét. A vörös csillagot engedélyező, ultrapolgári Strassburgban ilyen kérdés éppen fel sem vetül...
De azert egyetlen francia partizant sem iteltek el 45 utan akik lelottek vichy-ista csendort es nem egyet lottek le.
De vichi-ista csendort eliteltek ugyanezert.Ez mar nem a jog hanem a politika terulete.
az meg megint mas kerdes,hogy az emberek mikent itelik meg mert egy ilyen cselekedetet nem jogi megfontolasbol szoktak, hanem erzelmi es politikai alapon, pl senki nem a csocseleket blamalta,hogy Latour sziveben tor ,Lambert nyakan kotel.
Mert ugye itt Petofi ket kozonseges gyilkossagrol irt szinte dicsoito verset.
"Ettől függetlenül az elméleti alapvetés az érdekes. Karhatalomnak vele szemben fegyveresen fellépőt (fellépni véltet) lelőni ezek szerint lehet"
Sajnos ,ha a szaraz jogot nezzuk akkor ez igy van. Ezert varhato volt ez az itelet.
Mas lett volna a szitu ,ha a rendorsegen lefogottakat a falhoz allitjak es kivegzik, akkor megallt volna a vad,marmint,hogy emberiaseg elleni buntett.
Valojaban a m-ovari sortuznel sem itelt volna maskepp a birosag mert barmekkora tragedia is volt egy katonai objektumot az ott levo parancsnoknak akar fegyveres tuzharccal is meg kell vedenie ha oda valaki be akar menni jogoasulatlanul, ahogy a laktanya orsege is lelohette a keritesen atmaszo figurat,ha az nem allt meg a felszolitasra es ez bizony rendszerfuggetlen.
Strasbourg-nál messzebb ez sem jutott... Ettől függetlenül az elméleti alapvetés az érdekes. Karhatalomnak vele szemben fegyveresen fellépőt (fellépni véltet) lelőni ezek szerint lehet. Nyilván politikai beállítottságtól függetlenül, mert az már elvetendő diszkrimináció lenne.
"Két másik civil kimenekült a kapitányság belső udvarából, de az épülettől néhány méterre őket is leterítették. Egyikük meghalt, társa súlyosan megsebesült."
A Legfelsőbb Bíróság ötéves szabadságvesztésre ítélte a 72 éves Korbély Jánost. A bíróság megállapította: Korbely 1956. október 26-án századosi rendfokozatban mintegy 15 géppisztollyal, golyószóróval, kézigránátokkal felfegyverkezett tiszt élén a tatai járási rendőrkapitányság épületéhez ment – értesült az MTI. A felkelők ugyanis korábban elfoglalták az épületeket, és a rendőröktől elvették fegyvereiket. Amikor a kapitányság belső udvarán egy civil a nála lévő pisztolyért nyúlt, hogy átadja, Korbely tüzet vezényelt, s maga is elkezdett lőni. Két személy meghalt, ketten megsebesültek, két másik civil kimenekült a kapitányság belső udvarából, de az épülettől néhány méterre őket is leterítették; egyikük meghalt, társa súlyosan megsebesült.
Korbely János az eljárás során korábban azt hangsúlyozta, hogy a különítmény tagjai napok óta tartós stresszben voltak, az országban kihirdették a statáriumot. Az egységnek október 26-ára már négy halottja volt. „A történtek, őszintén mondom, megráztak, alaptermészetemnél fogva elítélek minden erőszakot“ – fogalmazott egy korábbi tárgyaláson Korbely János. A bíróság csütörtökön kihirdetett jogesős ítéletében Korbely János tettét több emberen szándékos emberöléssel megvalósított emberiség elleni bűntettnek minősítette, és az első fokon ez év januárjában a Fővárosi Bíróság katonai tanácsa által kiszabott hároméves szabadságvesztést öt évre súlyosította.
A tatai sortűzper többször megjárta az bíróságot. A 90-es évek derekán pótnyomozásra adták vissza az ügyet, 1998-ban több emberen elkövetett emberölésnek minősítették a történteket és elévülés miatt jogerősen megszüntették a büntetőeljárást. 1999-ben a bíróság egy másik tanácsa felülvizsgálati döntésben mondta ki, hogy az '56-os sortüzek ügyében, mivel emberiség elleni bűntettek, nincs helye elévülésnek. Tavalyelőtt pedig új eljárás, immár a harmadik elsőfokú büntetőper lefolytatására utasított a Legfelsőbb Bíróság, mert a másodfokon elé került tényt megalapozatlansága miatt felülbírálatra alkalmatlannak tartotta.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága pénteken a Magyarországon elítélt Korbely Jánosnak adott igazat az 1956-os tatai sortűzper ügyében.
A bíróság szerint nem valósult meg az az emberiesség elleni bűntett, amely miatt 2001-ben elmarasztaló ítélet született, tehát a kiszabott ítélet ellentmond az Emberi Jogok Európai Egyezségokmánya egyik cikkének, amely szerint bűncselekmény hiányában büntetést sem szabad kiszabni.
A strasbourgi taláros testület 11 szavazattal, 6 ellenében azt állapította meg, hogy az elítélt terhére rótt cselekmény - fegyveres felkelő megölése - nem merítette ki az emberiesség elleni bűntett kritériumait.
A Legfelsőbb Bíróság 2001. november 8-ikán a három halálos áldozatot követelő 1956-os tatai sortűz büntetőperében ötéves szabadságvesztésre ítélte az akkor 72 esztendős Korbely János nyugalmazott alezredest.
A megállapított tényállás szerint Korbely János 1956. október 26-án századosi rendfokozatban mintegy 15, géppisztollyal, golyószóróval, kézigránátokkal felfegyverkezett tiszt élén a tatai járási rendőrkapitányság épületéhez ment. Amikor a kapitányság belső udvarán egy civil, Kaszás Tamás a nála lévő pisztolyért nyúlt, hogy átadja, Korbely tüzet vezényelt, s maga is elkezdett lőni. Ennek következtében két személy meghalt, ketten megsebesültek. Két másik civil kimenekült a kapitányság belső udvarából, de az épülettől néhány méterre őket is leterítették. Egyikük meghalt, társa súlyosan megsebesült.
Korbely János tettét a Legfelsőbb Bíróság több emberen szándékos emberöléssel megvalósított, emberiesség elleni bűntettnek minősítette, és ennek alapján szabta ki az ítéletet. Korbelyt 2005. május 31-én feltételesen szabadlábra helyezték.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága elé került ügyben a strasbourgi bírák azt vizsgálták, valóban kimerítette-e a cselekmény az emberiesség elleni bűntett fogalmát, és nem inkább immár elévült "sima" emberölésről van-e szó.
A strasbourgi bíróság nem találta bizonyíthatónak, hogy Kaszás azért nyúlt pisztolyához, mert át akarta azt adni. Éppen ellenkezőleg: a fegyvert rejtve tartotta, majd amikor kiderült, hogy fegyver van nála, akkor nem jelezte egyértelműen megadási szándékát, hanem heves vitába bocsátkozott a vádlottal, és "ismeretlen szándékkal fegyvere után nyúlt" - olvasható a strasbourgi ítélet indoklásában.
Mindezek alapján a strasbourgi bírói testület nem találta megalapozottnak, hogy Korbelyt emberiesség elleni bűntett miatt ítélték el.
