Gyűjtögető maffia” címmel november elején könyv jelenik meg Németországban az állatvédelmi szervezetek tevékenységéről. Ez az első jelentős kiadvány, amely megpróbálja leleplezni a magukat állatvédőknek tituláló szervezetek sokak szerint kifogásolható, törvénytelen működését – jegyzik meg szakértők.
Bár a német fogyasztók komolyan szem előtt tartják az állatvédelmi szempontokat, egyre növekszik azok száma, akik megkérdőjelezik az állítólagos állatvédők tevékenységét - közölte honlapján a Baromfi Termék Tanács (BTT). Számos szakértő szerint ugyanis több ilyen szervezet szakmai hozzáértés nélkül, törvénytelenül működik, a felhasznált pénzeket pedig jogtalan gyűjti és költi el. Egyes információk szerint ugyanakkor a könyv szerzőjét már most rendőrségi védelem alá kellett helyezni a nagyszámú fenyegetés miatt. Az egyik állatvédő szervezet pedig az újságírót „feketelistára” helyezte.
Ahhoz hogy legalább egy 10 éves gyerek szintjén tisztában legyenek az állatokkal. Bizony. Amúgy nem illik egy postot úgy idézni hogy a lényege lemarad - de végül is, te a csúsztatásoknak és a lényegtelen részletek kiemelésének és szétszedésének vagy a nagymestere.
Zsenikém, azért mert gerinces vagy, nem mindent érzel ugyanúgy. Pl. egy harkály tevékenységétől te kurva hamar fejfájást kapnál, nem is szólva arról hogy neked milyen stressz lenne lenyelni magadhoz képest egy akkora falatot mint a vízisiklónak.
Persze meg lehet (ne) mérni hogy a tömés okoz-e a libának fájdalmat: Pl. úgy ahogy az ember agyterületeinek aktivitását vizsgálják különféle tevékenység közben, így ma már többé kevésbé pontosan lehet tudni mikor milyen terület aktív, így ezt lehet hogy meg lehetne csinálni állatokon is. Már persze ha megy a dolog ilyen pici felbontásban is - a libának kicsivel kisebb az agya mint az embernek.
Értem. Ezek szerint te liba vagy akit rendszeresen tömnek - ellenkező esetben nem tudhatod hogy élvezik-e a tömést. Már persze ha az előző postod logikáját visszük tovább...
Nincs határokkal lezárható bioszféra. Ez igaz, de ha be lenne erdősítve európa, teli szarvasokkal, őzekkel, ragadozókkal, stb. akkor ugyaúgy tudna önjáróan működni ahogy többé-kevésbé egy nemzeti park is tud. És el is tudna tartani X embert, csak ez a X jóval kevesebb mint ma.
Gondolom, az időtényező nem zavar. Nem az időtényező a lényeg, hanem az hogy az a kijelentés hogy az állatoknak minden képességük megvan a túlélésre ha nincs az ember sántít egy kissé - ha ez így lenne akkor nem pusztult volna ki egy faj sem az ember megjelenése előtt.
Én sem. Csak felháborít az a típusú érvelés, mely szerint a liba élvezi a tömést. Azt hittem, ez csak a ballibsik jó részének színvonala, és nem általános. De nem.
Szelektíven olvasol, és agresszív vagy. Biztos sokra viszed... valakik szerint...
Minden stimmel. Ép európai bioszférán azt az állapotot értem ami a Homo Sapiens megjelenése előtt lehetett itt. Azaz Pl. erdő az alföldön, erdő a tengerpartokon ahol később a hajóépítők kipusztították a fákat, erdő a városok, falvak, autópályák helyén. Ez így nyilván jóval több embert el tudna tartani vadászó-halászó üzemmódban mint a jelenlegi viszonyok - de az is biztos hogy fenntartható módon ez európai szinten úgy 10 millió ember lenne maximum.
Amúgy az állatok pontosan megfelelő "tudással" illetve inkább képességekkel rendelkeznek ahhoz, hogy ha nincs az életterüket pusztító emberi tevékenység, a fajok fennmaradása biztosított legyen. A földtörténet során a jelenleg élő fajok számánál egy nagyságrenddel több pusztult ki. Nem rosszabb képességekkel és IQ-val mint a mai állatok.
Másrészt ezek a libák az ember művei: szabad természetben nem sokáig húznák ki élve.
Akkor lenne az, ha kiváltható lenne más természetes módszerrel, amiben nem vesznek részt állatok.
Csak libamájat viszonylag nehéz algából előállítani...
A liba nem fog elfogyni attól, hogy tömjük, ha takarmány van, a végtelenségig folytatható. De ha tömjük, akkor a mája finomabb lesz és azt mi szeretjük.
Ha nem szeretnénk, akkor nem is lenne hízott liba és akkor dejó lenne neki...
Mindazonáltal a mostani akcióval Franciaországban csak a hasonlóan előállított libamáj ára fog feljebb menni kicsivel, mert a magyar ugye kiesik, akkor ráerősíthetnek az osztrákok és németek és minden visszaáll az eredeti állapotra, csak abban már nem lesznek magyar termelők.
És az lesz a kánaán, nyilván...
Most nézd meg, a Bűvös Szakácson van hosszú értekezés a világ legjobb sonkájáról.
Vettem belőle, tényleg kurva jó!
A cég az utolsó 6-8 hónapban csak makkoltatja a disznót, ennek érdekében évente 120 ezer!! tölgyet ültet, de azok csak 50 év múlva teremnek olyan makkot, amit a fene ínyenc disznó meg is eszik.
Most akkor ezekkel a disznókkal ki van tolva, mert nyilván levágják őket, de ha ez nem lenne, soha meg sem születhettek volna. É nem lenne boldog az élete. Hogy majd megöljük, azt nem tudja felfogni, hiába is mondanánk, mert nincs éntudata és a múltat is erős hiátusokkal éli meg, szinte sehogy se...
Anyám tősgyökeres falusi lány létére irtózott a kakasoktól és a WC-.re, ami a baromfiudvaron belül volt, mindig seprűvel kellett bekísérni.
Voltam vagy 8 éves, amikor nekem jött egy nagy kakas, botot rosszul fogtam, reflexből rúgtam bele. Elrpült vagy 4 métert és hogy lásuk, mennyire hülye egy állat, még le se esett, már elfejetette, hogy mi ármány esett vele, ahgy leesett, azonnal csipegtni kezdett a földröl.
Kagyló, csiga megint más téma, arról most nem tudok reagálni, nyom az álom...
Jócca...)
Aztán van itt a fazékba dobott élő rák, hogy visít.
Nos, azért visít, vagy visító hangot ad ki, mert a páncélja al szorult levegő ilyen hangot adva távozik a forró vízben.
Ráknak, kagylónak, satöbbi nincs gerince és nem érez semmiféle fájdalmat, mert nincs arra érzékszerve.
Pedig ezzel is milyen jól relehet riogatni, hogy mennyire szenvednek, mert megfőnek élve.
Nem fönek meg élve, mert nem is élnek állatvédelmi kontextusban...
Nagyállatok feldolgotásánál lenne dolguk, csak arra nem volt megrendelésük...
Momentén mi vagyunk abban a speciális helyzetben, hgy döntetünk egy állat megszületése mellett, és arra vagyunk kötelezve, hogy élhető körülményeket teremtsük nekik.
Ha nem teremtettük meg, akkor megbuktunk.
De ha megteremtettük és amit csináltunk, azt megesszük, akkor szerintem nem rosszul oldottunk meg egy feladatot,,,
Nyilván nem tűnt fel, de akkor segítek: az evés és a kényszeretetés közti különbségre próbáltam rámutatni, egyesek számára hiába.
"még vadon éltek ezek a szárnyasok ebben tartalékoltak kaját, amit gyorsan összekapkodtak a veszélyes nyílt terepen".
Vajon a többi madárnaknak miért van begye? (S még zúzájuk is van például, hallottál már róla?) A gyors összekapdosás a körülményektől függ, lehet ráérős is, mint ahogy a kérődzők sem a kapkodásról híresek. Felesleges keverni a dolgokat, ráadásul meglehetősen ostobán.
"Zöldre festett üzleti lobbyérdeket képvisel" - ez nem is volt kétséges.
Gondolkozz, mi nem stimmel ezzel! Ha rájöttél, továbbléphetsz.
(Amúgy az állatok pontosan megfelelő "tudással" illetve inkább képességekkel rendelkeznek ahhoz, hogy ha nincs az életterüket pusztító emberi tevékenység, a fajok fennmaradása biztosított legyen. - Az előzőhöz.)
Hagyd, ő valami belvárosi vagy budai házban él, nem sokat tudhat arról, hogy mi van odakint. Szerintem libát csak a tecsós fagyasztóban látott eleddig.
Még annyit, hogy ugyan gépész vagyok, de szigorlati tantárgy volt nálunk a mezőgazdasági ismeretek, viszont Mikszáth nem volt tananyag sem növénytermesztésből, sem állattenyésztésből. Valamirt benéztél nagyon. Láttál már élő tehenet, libát, effélét? Mennyit dolgoztál eddig mezőgazdaságban? Tudod, az általában "vidéken" van, ami egy olyan hely, ami nem Budapest.
"...Próbáld ki: mikor jóllaktál, tömess magadba valakivel, aki nem törődik a tiltakozásoddal jó adag kaját, és igyekezz minél gyorsabban nyelni, mielőtt durván lenyomja a torkodon, aztán újra meg újra, amíg csak b írjátok..."
DRága kicsi szivem! A libának nem a gyomrába tömik a kukoricát hanem a begyébe, ami jóval a gyomra előtt van, meg is puhul benne a mag és kicsit előemésztődik is, de ilyen az embernek nincs. Ráadásul ezt a begyet azért Találat ki Darwin főműve, hogy amikor még vadon éltek ezek a szárnyasok ebben tartalékoltak kaját, amit gyorsan összekapkodtak a veszélyes nyílt terepen. Olyasféle szerepe van mint a kérődzők bendőjének, teletömik gyorsan, aztán nyugodt helyre vonulva emésztenek.
Zöldre festett üzleti lobbyérdeket képvisel az a szépszemű kígyóbűvüléshez bizonyosan értő, szóvő lányka.
Persze, jobban meggondolva mi sem vagyunk döntési helyzetben. Nem dönthetünk úgy hogy holnap elmegyünk bennszülöttnek az erdőbe és abból élünk amit vadászunk - igen hamar leültetnének orvvadászatért. Plusz, ha mindenki ezt csinálná, rövid úton éhenhalna az emberiség, mivel vadászattal-halászattal a mai népesség századrészét sem lehetne eltartani - egy teljesen ép európai bioszféra mellett sem.
Valójában mind rácsok közt élünk. A ketrec a társadalom, ahol egy bizonyos elvont tevékenységet kell végezned ahhoz hogy megszerezd a táplálékot, a lakóhelyet. Be kell tartanod bizonyos szabályokat, és bár a ketrec láthatatlan, a rácsok ott vannak. Pont ahogy a mezőgazdaságban tartott állatok esetén - kényelemért, biztonságért feladjuk a szabadságunkat. Csak mi ebben dönthetünk, míg egy állat nincs igazán döntési helyzetben - a legtöbb fajnak eleve nincs is meg az effajta döntésekhez szükséges intelligenciája. Egy libának elég nehéz lenne az olyan fogalmat elmagyarázni mint a szabadság. Egy orángutánnak talán már el lehetne.