„Visszarománosítás" veszi kezdetét Székelyföldön [ 2009. szeptember 10., 15:39 ]
„Az elmagyarosított székelyföldi románok visszarománosítását" szorgalmazza a Kovászna-Hargita Európai Tanulmányi Központ.
A magyarellenesnek tartott központ a döntő többségében magyarok által lakott régiók feldarabolását, az etnikai arányok megváltoztatása érdekében a székelyföldi megyék környező román megyékbe történő beolvasztását javasolja – írta csütörtöki számában a Krónika című kolozsvári napilap.
A Ioan Lacatusu vezette sepsiszentgyörgyi intézmény tanulmányt állított össze az autonómia ellensúlyozására, hogy ne érhesse hátrányos megkülönböztetés a székelyföldi románokat. A központot az etnikumközi kapcsolatok monitorozása és a Székelyföldön élő románok identitásának megőrzése érdekében alapították.
Lacatusu elfogadhatatlannak nevezte a tanulmány keddi bemutatóján a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) régiófejlesztési stratégiájában szereplő, Hargita, Kovászna és Maros megye egyesítését célzó javaslatot. Szerinte ezeket a megyéket épp hogy fel kell számolni és beolvasztani a környező megyékbe – például Szebenbe és Brassóba -, bevallottan azzal a céllal, hogy a magyar lakosság számaránya ne haladja meg az ötven százalékot az újonnan kialakítandó régióban.
Ioan Lacatusu többek között demográfiai adatokkal érvelt a területi autonómia létrehozása ellen. Emlékeztet, hogy a 2002-es népszámlálás adatai szerint Hargita, Kovászna és Maros megyében a lakosság közel negyven százaléka nem magyar – több mint 400 ezren román, mintegy ötvenezren pedig roma nemzetiségűnek vallották magukat -, így a régió etnikai szempontból egyáltalán nem tekinthető kompaktnak. Szerinte Székelyföld magyar lakosságának jelentős része valójában elmagyarosított román, ezért szükséges a „visszarománosításuk".
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a Krónikának elmondta, hogy szerinte „már az is aberráció, hogy ilyen elképzelés napvilágot láthat. Ez is azt bizonyítja, hogy sürgősen létre kell hozni az önálló székelyföldi intézményrendszert, és autonómiát kell teremteni a régióban, mivel a jelek szerint bizonyos körök ma sem mondtak le a tömbmagyar vidékek elrománosításáról." Szerint a román hatóságok kötelesek elhatárolódni a tanulmányi központ javaslataitól, az erdélyi magyar politikai alakulatoknak pedig Brüsszelben is be kell mutatniuk azt, bizonyítandó mennyire aktuális a székelyföldi önrendelkezés kérdése.
A polgármester azt állítja, hogy a Moldvából Sepsiszentgyörgyre „ejtőernyőzött" Ioan Lacatusu a Ceausescu-rezsim idején éppen a Székelyföld elrománosítását kapta feladatként.
Megalakult az SZDSZ kül- és nemzetpolitikai kabinetje - jelentette be a kabinetet vezető Szent-Iványi Istvánnal közös sajtótájékoztatóján Retkes Attila pártelnök. A mai ülésen foglalkoztak a februárban elkészített, de még nem jóváhagyott Liberális magyarságpolitika tíz pontja című dokumentummal is. Ebben megállapítják, hogy Magyarországnak befogadó politikára van szüksége. Az irat kiemeli a kisebbségvédelem és az autonómia fontosságát és állást foglal a kettős állampolgárság kérdésében is - közölte Szent-Iványi István.
Európai fórumokhoz fordul az SZDSZ a szlovák nyelvtörvény miatt
2009-07-03 19:58:08 A szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban levélben fordult több európai fórumhoz Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője és Eörsi Mátyás, az Európa Tanács liberális frakcióvezetője.
A főpolgármestert Nagyváradra invitáló főszerkesztő még rosszabbul járt, őt le is köpték a Hatvannégy Vármegye és az Erdélyi Magyar Ifjak kopasz képviselői.
hirdetés Demszky Gábor jelenléte ellen tüntetett pénteken Nagyváradon az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom helyi szervezetének mintegy húsz fős csoportja - jelentette a Mediafax hírügynökség.
Budapest főpolgármestere a Várad című folyóirat meghívására érkezett a partiumi városba, ahol bemutatta a Keleti Éden című könyvét. A hírügynökség szerint Demszky a rendezvénynek helyet adó művelődési házból lépett ki éppen, amikor a kopaszra nyírt, fekete ruhába öltözött és árpádsávos zászlót hordozó tüntetők meglepték.
A Mediafax szerint az elégedetlenkedők kifütyülték a szabaddemokrata politikust, "Szemét áruló!" kiáltásokkal illették őt, a folyóirat főszerkesztőjét, Szűcs Lászlót pedig lökdösni kezdték és leköpték.
A rendőrök azonban szabad utat biztosítottak Demszky számára, így nem történt incidens. Két tüntetőt elvittek a helyszínről.
Ha ez így megy tovább, mennek a lecsóba, biztos, hogy megszűnik az SZDSZ mint párt - mondta az InfoRádiónak Babarczy Eszter. Az eszmetörténész elképzelhetőnek tartja, hogy 2010-ben nem jutnak be a szabad demokraták a parlamentbe, ha nem lesz fordulat a párt vezetésében. Kiemelte: a ferencvárosi időközi választás első fordulójának eredménye - amelyen alig több mint 5 százalékot szerzett John Emese, aki később visszalépett - egy figyelmeztető jel a sok közül.
Babarczy Eszter szólt arról is, hogy a HVG-ben megjelent, Az SZDSZ kollektív öngyilkossága című cikkét is figyelmeztető jelnek, ébresztőnek szánta, hiszen liberálisként írt egy olyan pártról, amelyik nem képviseli azt a fajta liberalizmust, amelyre szüksége volna.
A szekció célja, hogy az SZDSZ külpolitikájában markáns, hangsúlyos szerepet kapjon a határon túli magyarsággal való foglalkozás - fogalmazott a liberális politikus.
Halálosan megfenyegették Csáky Pált és Duray Miklóst Két éles töltényt tartalmazó küldemény érkezett a Magyar Koalíció Pártjának pozsonyi székházába. A kísérőlevél szerzője felszólítja azzal fenyegette meg Csáky Pált, az MKP elnökét és Duray Miklós stratégiai alelnököt, hogy ha november végéig nem távoznak a politikából, akkor agyonlövik őket.
Lapunk érdeklődésére Dunajszky Éva, a szlovákiai magyar párt szóvivője értesüléseinket megerősítette. Elmondta azt is, hogy már a nyáron is érkezett hasonló tartalmú levél, amelyben egy töltény volt, s akkor a pártelnököt szólították fel távozásra.
Mindkét küldeményt átadták a rendőrségnek.
Megkeresésünkre Martin Korch, a szlovák országos rendőrfőkapitányság szóvivője közölte, hogy az ügyben nyomoznak, a párt székházát pedig fokozott mértékben szemmel tartják.
Pont azért kell a szekció mert külön dedikált erőforrások szükségesek a határon túli magyarok minél hatásosabb taposásához, nehogy véletlenül az határon inneniek életének tönkretétele közben elkerülhesse valami a magyarság nagy barátainak figyelmét. Mottó: mindig a magyar a hibás, ha mégsem, majd mi teszünk róla.
És mire is izgulsz? Van aki így véli, joga, nem? Az szdsz-t neked kéne szeretned? Vagy a Jobbikot nekem? Vagy a Jobbik határon túli szekcióját? Mesélte egy kolozsvári ismerősöm, hogy a Hatvannégy Vármegyéseket úgy baszták ki a kolozsvári Bulgakovból, mint macskát szarni, hogy kint a havon keverjék inkább a szart. No és mintha a szlovákiai magyarság se nagyon kérne a nájlonnyilasaink segítségéből...
Megalakult a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) határon túli magyarság szekciója, a grémium elnökéül Kovács Kálmánt választoták - jelentette be Szent-Iványi István, az SZDSZ külügyi kabinetjének vezetője hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
A szekció célja, hogy az SZDSZ külpolitikájában markáns, hangsúlyos szerepet kapjon a határon túli magyarsággal való foglalkozás - fogalmazott a liberális politikus.
A történteket látva, igaz-e látszik, hogy a szadesz mennyire kiáll a magyarság mellett? Függetlenül attól, hogy az illető magyar éppen a határ melyik oldalán lakik.
Hogy a 3,14csába van az, hogy mindig a magyarok a hibások?
"Rettenetes volt látni a rengeteg provokatív, ostoba, a történelem szemétdombjára való szurkolói plakátot, amelyek hol gyalázták a szlovákságot, hol kétségbe vonták állami létüket. Szégyelljük magunkat azért, hogy a magyar szurkolók megsértették a vendéglátókat."
Az Erdélyi Napló olvasóinak nem kell bemutatni a Szabad Demokraták Szövetségét. A párt nyílt nemzetellenessége nem mai keletű s ezzel nem egyszer átlépte már az elmúlt másfél évtizedben lapunk munkatársainak ingerküszöbét. Ők azok, akik nyíltan felvállalják a történelmi Magyarország sírásójának, Károlyi Mihálynak eszmei politikai-örökségét, akik képesek voltak a náci szellemiségű Benes-dekrétumok ügyében a szlovák oldalra állni a magyar diplomáciával szemben, ellene szavazni a státustörvénynek, kampányolni a magyar állampolgárság kiterjesztése ellen (miközben határon túli magyarok számára alanyi jogon biztosítandó magyar állampolgárság 1989-es programjuknak szerves részét képezte!), az általuk dominált sajtó élen jár a nemzeti szimbólumok gyalázásában, a magyar történelem félreértelmezésében, Illyés Gyula-i kifejezéssel: „hőstelenítésében”, de nem kis szerepük volt a magyar véderő leépítésében, a magyar nemzeti vagyon szétprédálásában, a népességcsökkenés problémájának bagatellizálásában és kikarikírozásában, a magyar oktatás és egészségügy szétverésében, egyszóval a magyar közösség anyagi és spirituális újratermelési rendszereinek megbénításában.
Bauer Tamás a Szabad Demokraták legideologikusabb és egyben legnemzetellenesebb figuráinak egyike volt, amíg tavaly ősszel ki nem lépett a pártból, de ma is a párt szellemi holdudvarának egyik meghatározó egyénisége. A státustörvény idején ő jegyezte a legkeményebb cikkeket, melyek elvi alapon vonták kétségbe a törvény filozófiáját, azt kifogásolva, hogy a határokon átívelő magyar nemzetegyesítés gondolata mentén létrehozott jogszabály csíra-állampolgárságot hoz létre, a Magyar Állandó Értekezlet meg egyfajta csíraállamot s így az egész tulajdonképpen a FIDESZ neo-irredentizmusát igazolja.
Bauer Tamás olyan, mint Móricka, akinek a fehér zsebkendőről és a sárga villamosról egyaránt a női nemi szerv jut eszébe. A nemrégiben a Népszabadság hasábjain jelentetett meg egy eszmefuttatást a grúz válságról, melyben a következőket írja: „Oroszország az elmúlt években orosz útlevéllel látta el, vagyis állampolgárai közé fogadta a Grúziához tartozó Dél-Oszétia lakosait, ha azok erre igényt tartottak – bizonyára az oszét és orosz nemzetiségűeket. Ugyanazt tette, amit a magyar nacionalisták követelnek a magyar államtól: adjon magyarországi állampolgárságot a szomszéd országokban élő magyaroknak, ha kérik. Első lépésként a Fidesz-kormány magyar igazolvánnyal látta el őket, demonstrálandó, hogy őket valójában Magyarországhoz, s nem a lakóhelyükül szolgáló államhoz fűzi lelki kötelék. Ami most a Kaukázus déli lejtőin történt, bennünket igazol, akik – szemben a Magyarok Világszövetségével, a Fidesszel és az MDF-fel – elutasítottuk a kettős állampolgárság ötletét, sőt már a státustörvényt is. Más államban élőknek etnikai alapon tömegesen útlevelet, állampolgárságot felkínálni az adott állam szuverenitásának megkérdőjelezése.” A határon túli magyarok és a magyar állam közötti „közjogi kötelékeket el kell felejteni. Nincs és nemkívánatos semmiféle „határokon átívelő nemzetegyesítés”.
A szöveget jó érzékkel átvette az Adevărul is. Érdemes elolvasni Bauer eszmefuttatását még egyszer, román szemmel. A fentebb citált szöveg érveket, ideológiát, eszmei muníciót ad a magyarellenes román diplomáciának. Ez még akkor is nemzetárulás, ha a levezetés igaz s a párhuzam nem sántít. Viszont nagyon is sántít. A kettős állampolgárság s bármiféle erőszakos atrocitás között nincs logikai összefüggés, s a precedensek sem Bauer Tamást erősítik. Az adott állam állampolgárságának kiterjesztése a más államokban élő nemzettársakra egy megoldási modell, melyet térségünkben több állam is magáévá tett Horvátországtól Romániáig, anélkül, hogy ilyen vádakkal illették volna akár belföldről, akár külföldről. E modell nemhogy nem feszültségkeltőnek, hanem éppenséggel stabilizálónak bizonyult. Másrészt pedig a kaukázusi konfliktusban meghatározó mozzanat az orosz katonai potenciál. Románia, melynek hadserege sokkal felszereltebb és nagyobb számú, mint a magyar, ráadásul az ország is sokkal védhetőbb, aligha kell tartson a magyar katonai agressziótól.
S most a lényegről: Magyarország úgy tudott a rendszerváltás éllovasából sereghajtóvá lenni mára, hogy a politikum, a média, a gazdaság dimenzióiban a Bauer-gondolkodásúak igen komoly részarányt képviselnek. Azok, akiknek vonatkozásában Orbán Viktor a még SZDSZ-dominancia alatt működő Magyar Hírlap hasábjain 1996 tavaszán leszögezte, hogy tudatosan törekednek a magyarság szellemi és lelki erejének csökkentésére. Akik az autonómiát azzal próbálták szellemileg aláaknázni, hogy kétségbe vonták a kollektív jogok létezését, s eljutottak addig az abszurditásig, hogy mind a nemzet, mind a nemzeti érdek értelmezhetetlen kategória. Akik fittyet hányva mind az évezredes történelmi tapasztalatra, mely arra tanít, hogy a hála, a bizalom, az empátia, az önzetlenség nem politikai kategória, mind pedig a Kisantant államainak háromnegyed évszázados következetesen magyarellenes politizálására, azt találták ki 1993-ban, hogy Magyarországnak a „bizalom-megelőlegezés politikáját” kell folytatnia szomszédaival szemben, s ennek jegyében kötötték meg a magyar érdekek feladása mellett az alapszerződéseket. Akiknek az idegen szép s a deviancia a normalitás. Akik nem akarják, hogy „érdemes legyen magyarnak lenni a Kárpát-Medencében” (copyright by Eörsi Mátyás).
Lassan, nagyon lassan elértünk oda, hogy bár média- és gazdasági erejük gigantikus, a politikában pártjuk a sorozatos árulások, következetlenségek, pálfordulások miatt a bejutási küszöb táján tanyázik évek óta. Reményteli fordulat lenne, ha végre alatta maradna…
