Elevenen elégettek egy gyújtogatónak hitt mozambiki férfit szombaton a dél-afrikai Pretoria egyik feketék lakta elővárosában.
A 30 éves áldozatot megkövezték, mielőtt felgyújtották volna. Azt hitték, hogy előző este felégetett egy viskót, ezért vette üldözőbe egy körülbelül 300 fős tömeg - mondta Thomas Mufamadi rendőr százados.
Hatvankét halottja és 670 sebesültje volt eddig a Dél-Afrikai Köztársaságon végigsöprő idegengyűlöletnek és erőszakhullámnak - közölték szombaton a dél-afrikai hatóságok.
A hatósági beszámolók szerint a feldühödött tömeg szomáliaiakra és zimbabweiekre támadt, megrohamozta és kifosztotta otthonaikat, üzleteiket.
Dél-Afrika több millió afrikai bevándorlót fogadott be, akik a virágzó gazdaságban rájuk váró munkalehetőség és a világ egyik legliberálisabb bevándorlási és menekültpolitikája reményében utaztak éveken át az országba.
Bevetették a hadsereget szerdán Dél-Afrikában, hogy megfékezzék a külföldiek elleni támadásokat. Az országszerte terjedő erőszak miatt már 42 ember vesztette életét és 16 ezer embernek kellett elmenekülnie.
A "bűnös fehér ember" nem mítosz, hanem valóság. Az, hogy a néger is legalább annyira bűnös, ezen a tényen nem változtat, tény marad, bármennyire nem tetszik egyeseknek. A mobilba pofázó, csokit zabáló balfékek szirénázása ellenben szánalmas, akár a "mindenről a fehér ember tehet", akár a "mindenről a büdös nigger tehet" történetét szirénázzák.
Szaporodástani szempontból az ember nem más, mint majom. Attól, hogy esze van, és az eszével alkalmazkodik a problémákhoz, a genetikai módosulások esélye kábé ugyanakkora, mint bármelyik másik főemlősnél.
Dehogy szórok hamut a fejemre. Általában bölcsen kussolok az egészről, hiszen - lám, én bevállalom - nekem is fontosabb, hogy 500 ezer helyett 10 ezerbe kerül a mobilom, mint hogy egy csomó rabszolgát halálra korbácsolnak ezért. De van két nagy különbség: 1. én bevállalom, hogy így gondolkozom, 2. nem a négert hibáztatom ezért.
Ezzel most nem akarok vitába szállni, mert ezren rámugranak, de az a 10.000 év nem olyan kevés idő. Az ember összehasonlítva más fajokkal villámgyorsan alkalmazkodik mindenhez és ugyanilyen gyorsan változik is. Mennyi idő kellett pl ahhoz, hogy egy hal kimásszon a partra és mennyi ahhoz, hogy egy fán lakó szőrös valami leszálljon a holdon?
Ez nagyon meghatónak tűnik, de az a helyzet, hogy adott erőforrásokért küzd a bolygón több különböző csapat. Van aki sikeresebben vette az akadályokat, van aki nem. Ennyiről szól az egész, lehet moralizálni, de azt nem az interneten kéne talán, ami a nyugati civilizáció egyik legnagyobb szimbóluma. Vagy te minden reggel hamut szórsz a fejedre ha felébredsz? Már nem mintha számítana, hogy erkölcsileg hogyan állsz hozzájuk, legalábbis őket nem hiszem, hogy meghatja, ezért igen álszentnek tartok minden nyugatit, aki az afrikaiak szomorú sorsán kesereg. Nem mellesleg ők is tehetnének valamit magukért ahelyett, hogy egymás asszonyait belezik ki hétvégenként.
Először is: elbasztam, mert ELŐSZÖR a görög, AZTÁN a római.
Másodszor: szerintem alig 10000 év, azaz 400 (mai) emberöltő alatt a "felnyúlok a fára" kontra "munka kell" mentalitás eltérései kevesek ahhoz, hogy genetikai módosulásokat teremtsenek.
"Há' mi a túróért ne maradtak volna le, mikor a jó ötletek nem mentek el hozzájuk, csak a rabszolgavadászok, a szesz, meg a drogok?"
Jó ötletei elvileg mindenkinek lehetnek.
"Legfeljebb attól lehet függő, hogy bizonyos helyeken (pl. Afrikában) elég felnyúlni a fára, és ott a zaba, máshol (pl. Európában) meg magától max. ócska bogyók nőnek, így az ember a megmaradáshoz rákényszerül a munkára - ami, hiába közhelyes, valóban nemesít. "
Ez egy jó érv, nekem is eszembe jutott. Ilyen környezetben szelektált populáció azonban már nyilván hordoz magában bizonyos tulajdonáságokat.
"A fehéremberek sok minden más mellett ott baszták el"
Vagyis nem biztos, hogy - terveik szerint - elbaszták. Hisz terveik szerint el kellett venni a természeti erőforrásokat, úgy, hogy a nigger ne ugasson közbe. Ez is egy hozzáállás - hiszen ki akar a tantálérc (koltán) miatt félmilliót fizetni egy mobiltelefonért, vagy 5000 froncsit egy tábla csokiért -, de akkor ha megcsinálták, akkor vigyék is el a balhét, vállalják fel, ne mismásoljanak, se holmi élelmiszer-szállítmányokkal, se a "mindenről a nigger tehet" hozzáállással. Abban, ami Afrikában ma megy, a fehérember keze is vastagon benne van, és ebből minden európai, akinek mobilja van, autója van, csokit zabál, satöbbi, leveszi a maga profitját. Tehát a korrekt hozzáállás jegyében vagy anyázza a niggert, de akkor nuku mobil, nuku csoki, nuku autó, vagy használja ezeket, de akkor gondolkozzon összetettebben.
Én még emlékszem "bantu néger"-re, "szudáni néger"-re a földrajzórákról, és nyilván sok mindenre nem. Az egyik néger magas és karcsú, a másik alacsony és zömök, meg ilyenek. A fehéremberek sok minden más mellett ott baszták el, hogy "nigger-nigger, tökmindegy" módon álltak a négerekhez, és a mai afrikai országok határait is így vágták fel. Nem véletlen, hogy Botswana például, hiába csóró, meg hiába mindenki écces, afrikai szemmel mégis nyugis és békés - hiszen egyetlen törzs, a tswana alkotja a lakosságát. Ha a többi afrikai országot is úgy alkották volna meg, hogy figyelembe veszik a törzsek eloszlását, akkor sokkal kevesebb balhé lenne ma. Ez is a fehérember hibája, ami nem kenhető másra.
Há' mi a túróért ne maradtak volna le, mikor a jó ötletek nem mentek el hozzájuk, csak a rabszolgavadászok, a szesz, meg a drogok? Nekünk meg itt volt karnyújtásnyi közelségben először a római, aztán a görög civilizáció. A mohamedánoknak (akik civilizációt tekintve ma is fényévekkel állnak az afrikai négerek felett) ott volt az arab civilizáció. Melyből (hasonlóan - arab közvetítéssel - az indiai, Marco Polóék és a többi kereskedő révén pedig a kínai civilizációból) nagyon sok mindent vettünk át és őriztünk meg. De szegény niggernek ugyan mi jutott? A történelmi fejlődés a genetikától független. Legfeljebb attól lehet függő, hogy bizonyos helyeken (pl. Afrikában) elég felnyúlni a fára, és ott a zaba, máshol (pl. Európában) meg magától max. ócska bogyók nőnek, így az ember a megmaradáshoz rákényszerül a munkára - ami, hiába közhelyes, valóban nemesít. De ez megint nem genetika, legalábbis nem tudok róla, hogy a lustaság és a boldog tudatlanság _öröklődne_.
A rendszertani neveket a tizennyolcadik században adták javarészt, tudtommal elég sűrűn ismételgetik a tudományos ismeretterjesztő irodalomban is, hogy nem minden faj, aminek neve van.
Nem vagyok biológus, de szerintem van elvi különbség a mesterséges megtermékenyítés és a génsebészetben bennerejlő fantasztikus lehetőségek között. De lehet, hogy tévedek.
A feketék azok kb. a mai Nyugat-Afrikából származnak, talán Nigéria és Kamerun vidékéről, és ugyan a hosszú egyhelyben lakás miatt tényleg változatosabbak a fehéreknél, de nem ez a legfőbb oka a nagy afrikai genetikai diverzitásnak. Viszont Afrikában él még kétféle (egymással nem rokon) pigmeus (érdekesség, hogy valami India melletti szigeteken is élnek hasonlók az esőerdőben, akik szintén nem rokonok, úgy tűnik, hogy az esőerdei élethez alkalmazkodott emberek mind ilyen pigmeus-szerűek lesznek), és élnek a koiszanok. Ez a három csoport az elmúlt hatezer évben a bantu vándorlás által kiirtott vagy kiszorított afrikai őslakosság (valszeg előtte is voltak egyébként vándorlások, csak arról semmi adat) maradványa, azaz a mai négereken kívül még legalább három rassz népesítette be Afrikát. Ja, és akkor még nem is beszéltem az etióp-szomáli típusról, akik a fehérekkel keverék populáció, miután azok visszatértek a kontinensre valamikor később.
A feketék egyébként könnyen lehet, hogy további rasszokra bonthatók, de ez nem érv amellett, hogy más rasszok nem léteznek, vagy hogy rasszok egyáltalán nem léteznek.
"Az emberiseg termeszetesen azonos fajt alkot, csupan az a kerdes, hogy ez egy konvencio, vagy pedig valami melyebb osszefuggest takar."
Kedves Bögöy,
a fenti mondatod az alaposabb vizsgálódás próbáját nem állja ki. Megfordítod ugyanis a viszonyt a megnevezés és a jelentése, az osztály és az osztályba sorolás között. Ha egyszer nem tudod, hogy a faj megnevezés puszta konvenció-e vagy van mögötte valami, és ha igen, akkor az micsoda, akkor ugye nem tehetsz állítást arról, hogy az emberiség "természetesen" azonos fajt alkot-e vagy sem. (Ez a módszertani félreértés egyébként, ahogy így felületesen végigolvastam őket, egyéb itteni hozzászólásaidon is végigvonul, ha kívánod, alaposabb olvasás után beszámolok erről is.)
Én úgy tudtam, és még most is hajlamos vagyok azt hinni, hogy a "faj" kifejezésnek vagy egy szigorúan vett tudományos jelentése, amely valamilyen genetikai markereken alapul, illetve e markereknek a faj szaporodóképességében megmutatkozó működésén.
De tegyük fel, és mivel tisztában vagyok bámulatos és alapos műveltségeddel, hajlandó vagyok feltenni, hogy ez nem azoknak a ritka eseteknek az egyike, amikor tárgyi tévedésben lennél elmarasztalható.
Akkor ugye a "faj" kifejezésnek nincsen konzekvens és általánosan elfogadott taxonómikus/taxatív definíciója, ennélfogva a köznyelvi kifejezésekhez hasonló szabadsággal használhatjuk ezt is.
Én erre az esetre javasoltam azt, hogy a 'faj' kifejezés attribúciójának próbájaként alkalmazzuk a szociokulturális tulajdonságok elsajátításának képességét, mivel ez az a pont, amely politikailag-antropológiailag releváns. Ha van definíció, lássuk. Ha nincs, miért ne rögzíthetném a szó jelentését akár így is, függetlenül attól, hogy vannak-e a naptejjel kapcsolatos egyéb különbségek? Hiszen ha nincs definíció, mint te állítod, akkor honnan tudod, hogy a naptejügyeknek mégiscsak bele kell foglaltatniuk a 'faj' releváns meghatározásába?
Igen, én is úgy tudom, hogy a kutya meg a farkas, és nyilván a coyote is, egy faj.
A rendszertani név statikus címke, a fajok között meg előfordulhat kontinuum, ezért néha az, hogy mi faj, alfaj, fajta, bizonyára önkényes. De pont az ember esetében ez nem játszik.
Igen, szürkefarkas és a prérifarkas bizonyára egy faj.
De mégis külön rendszertani nevük van. Azaz a taxonómusok kicsit liberálisabban osztogatják az állatoknak a neveket, mint az embereknek. Q.E.D.
a csivava petesejt és a bernáthegyi ondósejt nyilván életképes embriót produkál
Ha az ondósejt és a petesejt mesmegje a kérdés, akkor persze a kismillió tücsökfaj is sokkal kevesebb. De aszittem, a fajfogalom alapja a kölcsönös szaporodóképesség a természetben, nem az emberi beavatkozás segítségével szaporodóképesség. Nyilván, ha mások az udvarlási szokásai, attól még valahogy mesterségesen összehozhatjuk őket. Ha túl nagy a farka, vagy szűk a vaginája, akkor emberi beavatkozással ezen is tudunk segíteni. Ha a keletkező zigóta nem akar megtapadni, azon is lehet. Ha a fejlődő embriónak egyéb problémái vannak, akkor is nyilván van megoldás. Én még azt sem tartom kizártnak, hogy kellő technikai színvonalon akár a légy és az elefánt is keresztezhető, hisz gépek és különféle mesterséges módszerek segítségével bármi szörnyszülött valahogy létrehozható és életben tartható, ha elég fejlettek azok a gépek és módszerek.
A kutyafajtákról meg tkp el lehet feledkezni, hiszen tudatos emberi beavatkozás termékei.
Persze, de van olyan elefánt is, ami egy szigeten talán egyméteres marmagassággal rendelkezik. A pete- és ondósejtjeivel végzett kísérletekről nem hallottam persze, de én erősen bizakodnék...
A szaporodóképesség nem azt jelenti, hogy ki kivel kufircol szívesen és kényelmesen.
Nem is arról beszéltem, hanem hogy ki kivel kufircol egyáltalán. Ha nincs kufirc, akkor természetes körülmények között nincs gyerek, ugyebár.
Ezt most tök őszintén kérdezem. A szerény tanulmányaimból rémlik, miszerint nagyrasszokról, alrasszokról meg ilyesmikről lett volna szó. Ha tehát a régi elméletek ki lettek hajítva valami okból akkor nem kéne szólni a suliknak? Mert tuti, hogy ha felcsapnék ma egy biosz könyvet abban is ez állna...
Az amerikai coyote es a hazikutya flortje gyakoribb mint a coyote a farkassal ,bar egyes felmeresek szerint az amerikai coyote allomany kb 80 szazaleka coyote-farkas hibrid.
vagyis ezek meg bar mas a rendszertani nevek,valojaban egy faj,a DNS inkabb azt mutatja ezeknel hogy inkabb egy faj a 3 a coyete ,farkas es a hazikutyafelek,mint elulonult fajok. Ahogy az embernel is a DENS azt mutatja,hogy valojaban rasszok sincsenek, mert az afrikai populacio sokkal valtozatosabb genetikailag mint a tobbi hiaba ranezesre nagyobb a kulonbseg egy norveg favago es egy japan gesa kozott kozelebb allnak egymashoz mint egy keletafrikai vagy nyugatafrikai fekete es ez igaz az amerikai behurcolt fekete lakossagon belul is. amugy szemmel is lathato,nagyon sok fele tipus van a feketeken belul.
Igen, szürkefarkas és a prérifarkas bizonyára egy faj. A kutyafajtákról meg tkp el lehet feledkezni, hiszen tudatos emberi beavatkozás termékei. Ennek ellenére a csivava petesejt és a bernáthegyi ondósejt nyilván életképes embriót produkál. A szaporodóképesség nem azt jelenti, hogy ki kivel kufircol szívesen és kényelmesen.
Ennek rengeteg oka lehet, szóval egyáltalán nem bizonyos, hogy a dolog úgy van, ahogy gondolod. Jared Diamond felveti, hogy mivel a legfőbb szelekciós tényező a nagy mezőgazdasági társadalmakban (pl. Európában) kb. a járványoknak való ellenálló képesség volt (a legtöbb embert betegség ölte meg), míg az elszigetelt, primitív népeknél a vezető halálok a gyilkosság volt (ha valaki nem volt elég okos, ügyes, és erős, akkor megölték), ezért esetleg az átlag pápua intelligensebb, mint az átlag fehér. Én ezt egyáltalán nem tartom kizártnak, főleg tekintetbe véve, hogy itt a fórumon túlnyomórészt fehérek írogatnak.
