A gabonákat támadó fuzárium súlyos betegségeket okozhat: befolyásolja a nemzőképességet, nőgyógyászati elváltozások hátterében állhat, illetve rákos megbetegedéseket válthat ki. A szennyeződések akár az immunrendszer legyengülését is okozhatják. A fuzáriumgomba különféle méreganyagokat termel, ezek bekerülhetnek a fertőzött termésből készült élelmiszerekbe: kenyérbe, lisztbe, de nem ritkán a müzlibe is.
A probléma jelen van
Ez történt a Délmagyarország beszámolója szerint egy Csongrád megyei család ötéves kislányánál is, ahol a gyerek mellében csomókat találtak, és az óvodás korú gyerek menstruálni is kezdett.
Tilos minden kifejezetten csecsemők és gyermekek táplálására szánt összetett, állati és növényi eredetű termékeket egyaránt tartalmazó élelmiszer importja Kínából.
hirdetés Ezt tartalmazza az országos főállatorvos határozata, amelyet Süth Miklós az agrártárca sajtóosztályán keresztül csütörtökön juttatott el az MTI-hez. Az országos főállatorvos intézkedése az Európai Bizottság vonatkozó direktívája alapján született, amely a különleges követelmények meghatározását tartalmazza a Kínából származó, vagy onnan szállított, tejet, vagy tejtermékeket tartalmazó termékek importját illetően. A szóban forgó uniós határozat ez év szeptember 26-án lépett hatályba.
A főállatorvosi határozat alapján azon Kínából szállított, vagy onnan származó élelmiszerek, illetve takarmányok, melyek 15 százalékban, vagy annál nagyobb arányban tartalmaznak tejtermékeket, vagy tejtermék tartalmuk mértéke nem állapítható meg, az Európai Unióba Magyarországon történő beléptetése, illetve szabad forgalomba bocsátása kizárólag a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) engedélyével történhet.
Bognár Lajos, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) területért felelős elnökhelyettese szerdán este az MTI-vel közölte: az élelmiszerlánc-biztonságért felelős hatóság ellenőrei eddigi vizsgálataik során nem találtak Magyarországon olyan árut, amely az emberi egészségre veszélyes mértékben tartalmazott volna melamin-szennyezést.
Az elnökhelyettes annyit közölt, hogy a Rong-Rong Kft.-nél találtak úgynevezett "fehér nyúl" elnevezésű édességet, amelyben a melamin kimutatható volt ugyan, ám határérték alatti mennyiségben. Ezen kívül Magyarországon más, szennyezett kínai tejport tartalmazó árut az ellenőrök eddigi vizsgálataik során nem találtak.
Süth Miklós határozata arra is kitér, hogy minden élelmiszerrel és takarmánnyal foglalkozó vállalkozó köteles a birtokában, illetve felügyelete alatt álló, összetett élelmiszerek, illetve takarmányok melamin-tartalmát megvizsgáltatni, amennyiben azokat Kínából szállították, vagy onnan származnak, és 15 százalékban, vagy annál nagyobb arányban tartalmaznak tejtermékeket, vagy tejtermék tartalmuk mértéke nem állapítható meg.
A határozat szerint a kilogrammonként 2,5 milligramm értéket meghaladó mennyiségű melamint tartalmazó élelmiszert, illetve takarmányt meg kell semmisíteni.
Minden vállalkozó haladéktalanul köteles értesíteni az illetékes MgSzH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságát az általa megvizsgált, a megjelölt értéket meghaladó mennyiségű melamint tartalmazó termékekről. A határozat végrehajtásából eredő költségeket az érintett élelmiszerrel vagy takarmánnyal foglalkozó vállalkozó viseli. A határozat rendelkezéseinek azonnali végrehajtását rendelte el az országos főállatorvos.
Amennyiben a vállalkozók a most előírt kötelezettségeiknek nem, vagy nem megfelelően tesznek eleget, úgy az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező MgSzH bírságot szab ki, vagy egyéb intézkedést foganatosít - tájékoztat a közlemény a lehetséges szankciókról.
A közlemény kitér arra, hogy a határozattal szemben közigazgatási eljárásban további jogorvoslatnak helye nincs. Az ügyfél ugyanakkor jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közléssel jogerőssé váló határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül a Fővárosi Bíróságtól.
A keresetlevelet az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél kell benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevélnek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
OFF Azt bizonyára tudod, hogy Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudósunk ismerte föl, hogy a szegedi fűszerpaprika sokkal többet tartalmaz a C-vitaminból mint a citrusféle gyümölcsök... ON
Szvsz a mindenféle törvényeket, rendeleteket amik megszabják az egyes élelmiszerekben található mérgező anyagok határértékeit, nem tudósok, hanem politikusok meg jogászok hozzák.
Illik, nem illik, az más tál tészta. Ha ennyi idő alatt nem tudtak egy egyszerű paprikát kivizsgálni, akkor menjenek kapálni. Mit kell ezen annyit kekeckedni. Csak azért nyitottam éppen ezt a topikot, hogy a magunk, magam módján rávilágitsunk arra, hogy egy ilyen abszolut, szinte0 (nulla) problémát sem tudnak orvosolni.
Szvsz a mindenféle törvényeket, rendeleteket amik megszabják az egyes élelmiszerekben található mérgező anyagok határértékeit, nem tudósok, hanem politikusok meg jogászok hozzák. Ez a paprika aflatoxin meg jól fel lett fújva. Miután kb ugyanakkora határértéket szabtak meg az 1-2 grammnyi mennyiségben fogyasztott paprikára, mint az 50-100 szoros mennyiségekben fogyasztott mogyoróra meg gabonafélékre, nyilván senki se tudta volna megmérgezni magát paprikával. Ha 10 deka pirospaprikát megeszik valaki naponta, akkor esetleg hónapok alatt, bár 1-2 nap alatt inkább a gyomra megy tönkre az erőspaprikától.
A 25%-os hibahatár, meg nyilván a mérési módszerből adódik, ennél nagyságrendekkel nagyobb hibát lehet pl elkövetni, a sok tonna paprikából való mintavétel során. És azért ezek a határértékek néha hasraütéses módszerrel születnek, a tudósok pl megállapítják, hogy 5000-15000 mikrogramm okoz károsodás, és akkor a határértékmegállapítók meg veszik pl az 5000 mikrogramm ezredrészét megengedett mennyiségnek.
Itt alul pert1 fórumtárs 29 számú hozzászólásában közölt cikk egy részlete olvasható.
Ebből azért több fontos dolog derül ki:
1. ÁNTSZ laborról van szó, minden tiszteletem az ott dolgozóké, de ott NEM TUDÓSOK DOLGOZNAK!!!
2. Manufakturális viszonyokról, helyenként harmincéves berendezésekről írnak... Lehet hogy ezekkel kellett a paprikamintákat vizsgálniuk...
3. Egyetemeken, kutatóintézetekben, esetleg a csúcstechnológia kidolgozásában jeleskedő magáncégeknél (pl. gyógyszergyárak) dolgoznak kutatók, közülük a különösen sikereseket szokás a tudós névvel illetni...
4. A fentiek alapján a topikcím erősen félrevezető, jó lenne valami más címet találni...
======================================= "...A kecskeméti labor dolgozói a magánosítás után bizakodnak, úgy vélik, szakmai tudásuk megfelelő, az új tulajdonostól a manufakturális viszonyok megszüntetését, a helyenként harmincéves berendezések lecserélését, a kézi munka kiváltását, a vizsgálatot kérőkkel az online kapcsolat megteremtését remélik - mondta a HVG-nek a labort vezető Szabóné Szarka Katalin főorvos. Deák Gábor maga is azzal számol, legalább 200 millió forintnyi bankhitelből kell a laborokat versenyképessé tenni. Arra viszont a vétel során ő sem gondolt, hogy a vásárlás óta eltelt egy hónapban megváltoznak - nem éppen az Euro-Labornak kedvező módon - az egészségbiztosítási pénztár finanszírozási feltételei..." =======================================
Határérték(!!) 5 mikr/kg. De remélem te nem haragszol ha ezt nem éri el... Megállapitva LABORBA (itt vannak a TUDÓSOK) a CÉG MEGBIZÁSÁBÓL(!!) 3,6-tól akár 6-ig!!
Az nekem nem teljesen világos, hogy ha pl a mogyoró meg mandula esetében 2-4 mikrogramm az aflatoxin megengedhető mennyisége kilogrammonként, akkor a pirospaprikában levő 5 mikrogramm/kg miért veszélyes? Mogyoróból bárki megeszik együltőü helyében 10 dekát is, pirospaprikából meg hónapok alatt fogyaszt ugyanennyit. Lehet hogy csak lusták voltak az illetékesek reális határértékeket megállapítani mindenféle élelmiszerre, és egy kalap alá vették őket?
A másik vádpont szerint a vádlottak megtévesztették a fogyasztókat akkor, amikor a fűszerpaprika-őrlemény csomagolásán a "Szegedi Paprika" feliratot tüntették föl, amikor termékük 2003-ban 12,6, 2004-ben 57,1 százalékban tartalmazott külföldről behozott alapanyagot.
