26 ezer év múlva, azaz i.sz. 28000 környékén majdnem 9 nap lesz a Gergely naptár hibája. Vagy pedig korrigálják, de annak már nem Gergely naptár lesz a neve.
Az általad is említett csillagászati év a "tropikus" év, ami tavaszponttól-tavaszpontig tart, és 365.24218967 SI napig tart. Ezzel szemben a sziderikus évben (ami alatt az "állócsillagokhoz" képest megkerüljük a Napot) 365.256363051 SI nap van. Vagyis ~13000 év ( 180/(tropikusév-sziderikusév) ) múlva a mai téli égbolt csillagképei a nyári égboltéi lesznek és fordítva.
Egyébként ez a föld tengelyének precessziós mozgásából következik, aminek időtartama ~26000 év.
Szerintem számold ki mégegyszer. Amelyik naptárban rövidebbek a napok, az halad gyorsabban, amelyikben hoszabbak, az lassabban. És mivel a csillagászati a "gyorsabb", ezért a hagyományos naptárban előre kellett haladni, hogy behozzuk a hátrányt. Ennyi. Dolgozd fel, aztán süllyedhet a topik. :)
Biztosan én értem félre a dolgot, ezért jó néven venném ha valki elmagyarázni, miért vett el 10 napot Gergely pápa az 1582-es évból ahelyett hogy hozzáadott volna. Az én értelmezésem szerint a naptárkiigazításra azért volt szükség, mert a Julián -féle naptár és a csillagászati naptár eltérő értéket rendelt 1 évhez. A csillagászati naptár szerint 1 év 365,242198 nap a Juliánusz naptár szerint pedig 265,25 nap. A két mérték közötti eltérés évente +0,007802 nap. Vagyis az én értelmezésem szerint a csillagászati naptárhoz képest az irott naptár minden ezer évben közel 8 nappal többet mutat. Vegyük azt a 10 napot, amit Gergely kiigazított (függetlenül attól, hogy 12-t kellett volna) 1582 október 4.-n. Tehát október 4.-n csillagászati értelemben még csak szeptember 24.-e volt, tehát nem október 15.-e péntek következett volna, hanem szeptember 24.-e péntek.
