A Tolna megyei Váralja önkormányzata arra készül, hogy állami támogatással felszámolja a falu szélén lévő romatelepet és az ott élőket normális házakba költöztesse a faluban. A lakók népszavazással akadályoznák ezt meg, írja a Tolnai Népújság.
2008-06-06 10:29 Rövidesen megkezdik a váraljai cigánytelep felszámolását
Egy hónap múlva elkezdik a váraljai cigánytelep felszámolását - írja a Tolnai Népújság. A Tolna megyei település egyik negyedében 100 cigány él. Átlagosan hatan laknak 15 négyzetméteren, nincs fürdőszobájuk.
A Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól 54,3 millió forintot nyert a település a negyed felszámolására. A támogatás révén ingatlanhoz juthatnak a családok, húszan szakképesítést szerezhetnek, emellett óvodáztatási program indul és szűrővizsgálatokat is szerveznek a romáknak. A településen azonban ennek sokan nem örülnek. Van, aki szerint nem igazságos, hogy a romák munka nélkül kapnak házat, más pedig egy életen át dolgozik érte. Ismét mások szerint félő, hogy nem fizetik majd a rezsit, és a portájukat sem tartják majd rendben, ezért tíz évig nem kellene rájuk íratni a házat - olvasható a lapban.
Érdekes helyzeteket teremtenek ezzel az ingyenes családi ház osztogatással. Családi ház,a tulajdonos a feleségével egész életét végigdolgozta,spórolta,amíg felépítette a családi házát.Gyerekeit kiiskoláztatta. Lehet,még mindig ketyeg az OTP kölcsöne. Fizeti a részleteket,villanyt,vizet,gázt,állatokat tart,kertet művel.
Aztán a szomszéd családi házat felújítják az adóiból,abba beköltöztetnek olyan családot,akik az életükben 1 percet nem dolgoztak,nem is fognak,nem értenek semmihez,nem fizetnek a vízért,villanyért,mert kapnak a ház mellé lakhatási támogatást,és a segélyből telik zöldségre,baromfihúsra is. A gyerekeiket néha bezavarják az iskolába,ahol ingyen kapják a tankönyvet,ingyenes az étkeztetés,de 15 évesen még csak a 7. osztályba járnak,ahol meg veréssel pénzt zsarolnak ki az osztálytársaiktól,zavarják a tanórákat.
És jönnek a falvédők,azt mondják a felháborodott munkás családra,irigyek,rasszisták.
A betelepítés ellenzőinek egyik legfontosabb érve, hogy a takaros falu botrányosan rendezetlen lenne a telepi családok beköltözése után. A szomszédok ingatlanjai elértéktelenednének, csúnya lenne az összkép. A cigányok eltüzelnék az ajtókat, eladnák a tetőt, lebontanák a kerítést, és a végén a disznóólban laknának, mert a házat teljesen amortizálnák.
A másik sokat emlegetett kifogás irigység fakadhat:. „Ha nekem spórolnom kellett a házra, hitelt felvennem, eladósodnom, akkor miért kapjon ingyen az, aki nem dolgozik? Jutalomból?”
A faluban élő cigányok között, ha lehet még erősebb a felháborodás emiatt, mint a magyarok között: „Évekig jártam utána, hogy kapjak egy kis hitelt, erre meg a pérósiak megkapják az egészet ingyen? Hát mivel különbek ők nálam? Nekem talán nem elég fekete a bőröm, nem vagyok elég cigány nekik, hogy én is kapjak csak úgy házat?”
Ismét népszavazást kezdeményeztek arról, hogy beköltözhessenek-e a Péróban élők a faluba.
Kapcsolódó cikkek
2008. május. 16., 12:39
A népszavazást egy magánszemély, Ranga János kezdeményezte, miután előző beadványát a jegyző dr. Klausz Judit elutasította. Az indoklás szerint ugyanis, az nem felelt meg a törvényi előírásoknak. A népszavazáshoz 150 aláírást kell összegyűjtenie a kezdeményezőnek. A szavazás arról dönthet, hogy a falu nyomortelepén, vagyis a Péróban élők, beköltözhessenek-e a faluba.
Március 19. a cigányság világnapja, pénteken pedig a rasszizmus elleni világnap lesz. Erről persze a váraljai Péróban élő emberek többsége nem tud. Már csak azért sem, mert náluk nincs internet, újságot is kevesen olvasnak az ott lakók közül. Sőt, ha tudnának, az sem igazán érdekelné őket. Egy dolog iránt viszont nagyon érdeklődtek: mi lesz a cigánytelepeket felszámolására készülő pályázattal, amire a múlt évben jelentkezett az önkormányzat. A legutóbbi döntés szerint ugyanis hiába jutott túl több fordulón, a végsőn fennakadt Váralja a Péró felszámolása.
A nyomortelepen élő több gyermekes családok előtt felvillant a remény, hogy gyermekeik fürdőszobás, angol vécés, komfortos közegben nevelkedhetnek fel. A remény akkor szertefoszlani látszott. A szociális minisztérium forráshiányra hivatkozott, majd később úgy döntött, hogy a Magyarországi Cigányokért Közalapítvánnyal meghirdeti meghívásos pályázatát, melyre Zsámbok és Váralja pályázhat. Ez történt 2008. február 14-én.
Filczinger Ágnes polgármester érdeklődésünkre elmondta, hétfőn kapott egy levelet az alapítványtól, amelyben az állt, újra át kell dolgozni a beadott pályázatot március 28-ig. – Ezt addig a lakossággal újra egyeztetni kell, a testületnek pedig el kell fogadnia. Viszont arról, hogy mi hiányzik, semmit nem írtak – mondta a polgármester. Duka Magdolna, a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány munkatársa lapunknak azt mondta, nem tud felvilágosítást adni a pályázat hiányosságairól, mivel ezek belső információk.
A Bonyhád melletti településen múlt hét péntekén jártunk. Reggel nyolc óra körül már nagy volt a mozgolódás a Péróba vezető Árpád utcával szembeni élelmiszer bolt előtt. – Tegnap volt nyugdíj - magyarázta a korai sorbanállást a boltvezető. Egy roma asszony krumplit, kenyeret és még egy régi csíkos szatyorra való élelmiszert vett. Közben észrevette, hogy az üzlet előtt egy "pérósi" asszony sörözik. - Ezt csinálják ezek ilyenkor - mutatott fejével az asszonyra. A szintén roma asszony meg is magyarázta rosszalló megjegyzését. – Aki nem érdemli meg, azon nem segítenék. Persze, ilyenkor az ember eszébe jutnak a gyerekeik, akik nem ártottak senkinek – mondta az asszony. Ekkor érkezett Búzás Terike, a helyi cigány önkormányzat elnökhelyettese is.
Mint elmondta, több falubeli is tiltakozott az ellen, hogy a Péró lakói a faluba költözzenek. – Mert nem úgy élnek, mint mi, a falusi cigányok, hogy alkalmazkodunk a szomszédokhoz, rendet tartunk a ház körül – mondta Terike. A boltba egy magyar férfi is betért vásárolni. Mint mondta, a pérósiakra nem tud rosszat mondani, mert nem kötekednek, nem bántanak senkit, csak olyan "trehányok, trógerok". Kifejezését egy példával magyarázta: az egyik családnak sikerült venni egy házat a faluban. Rövid idő alatt leamortizálták a parasztházat, és a hozzá tartozó gazdasági épületeket. Vannak, akik, mikor meghallották, hogy házakat keresnek nekik, duplaárat kértek az épületért. De olyan is volt, aki kikötötte, nekik nem adja el az ingatlant, mert nem akarja végignézni, ahogy lelakják. Voltak, akik beköltöztek a faluba régebben, de azok keményen dolgoztak a bányában. Ezek a cigányok nem veszélyesek, a légynek sem ártanak.
A lakás az önkormányzati tulajdon volt, feltehetőleg nem voltak hivatalosan bejelentve az albérlők, az SZDSZ meg épp az önkormányzat vezetésével volt elfoglalva.
Már nem lakik, mert pár lakónak némi ökormányzati segédlettel sikerült máshová költöztetni őket. Mint utóbb kiderült, leginkább az zavarta őket, hogy el akarták adni a lakásukat, és így több pénzt reméltek érte.
"Még mit nem! Hogy én cigányok között éljek, akik oda fognak sz*rni a keritésem alá?-Mondja goromba kifejezésekkel tarkítva az egyik cigányasszony." Ki ismerhetné jobban a cigányokat, mint egy cigány?!
Tényleg nehéz ügy ez. Anno a nyolcvanas évek elején kezdték bontani Pécsett a Balokány környékén a szinte csak cigányok lakta épületeket.
Az ottani penészes, vizes, sokszor komfort nélküli lakásokból kiköltöztettték őket. Mivel általában 3-6 gyerek volt egy családban, jogosultak lettek Kertvárosban a vadonatúj összkomfortos 2.5-3 szobás panelokra. Én akkor ott tanítottam, ezek a gyerekek hozzánk kerültek. Akkoriban még kötelező volt a családlátogatás.
Mivel nekem még nem volt gyerekem, esélyem sem volt lakásra, így néha szinte sírva fakadtam a látványtól, ami az ilyen lakásokban fogadott.
Fél év után nem tudtad eldönteni, hogy eredetileg milyen színű volt a ragadósan koszos szőnyegpadló. A gáztűzhelyet kibontották, eladták, rezsón főtt, ha főtt valami egyáltalán egy hokedlin. Volt, ahol egy kályhacső volt kidugva a 6. emeleti ablakon, mert felszedték a szőnyegpadlót még új korában, eladták, és valamelyik barom úgy döntött, hogy csikóűtűzhelyen fog főzni. Volt aki rendszeresen leáztatta az alatta lakót, mert újságpapírt használtak a wc-ben, és az eldugult.
Láttam olyant is, hogy kibontották az ajtókat tokostól, és eladták.
Sokan viszont azt csinálták, hogy a még lakható lakást elcserélték egy sokkal kisebbre, meg pénzre, aztán mentek a tanácsba, hogy jájáj 12-en egy szoba konyhába, kéne egy nagyobb lakás.
Amikor pedig megemlítettük, hogy a putriból először talán a félkomfort, majd ha nem szedi szét, akkor a komfort, és ha nem tüzelik el az ablakkeretet, akkor jöhet az összkomfort, akkor kaptunk hideget-meleget. Hogy mi meg akarjuk gátolni az emberi környezetbe kerülést, stb, stb.
A cigány nagyon fázik télen a házába mert a falakon a réseken jött be a hideg. Aszongya a cigány:- na hadd el hideg mert a nyáron lesz sok jó sár és betapasztom vele a réseket a falakon s nem fogok fázni a jövő télen. Eljött a nyár de a cigány csak nem fog neki tapasztani. Mondják a szomszédok, hogy há né Gazsi itt a nyár, van sok sár is, miért nem javitgatod ki a házat? A cigány: - méghogy betapasszam a réseket mikor ilyen nagy meleg van?
Miskolc belvárosában állítólag disznót is vágtak az erkélyen a cigányok, és az alattuk lakó halálra rémült a lefelé csordogáló vértől. :D Igaz ez még az átkosban történt.
Hihetetlen nagy volt a felháborodásuk például, amikor Miskolc belvárosából ki akarták őket telepíteni. Egy egymás melletti vidékies beépítésű házakból álló, szerény, de takaros a városszéli újonnan épült településre.
"Még mit nem! Hogy én cigányok között éljek, akik oda fognak sz*rni a keritésem alá?" -Mondja goromba kifejezésekkel tarkítva az egyik cigányasszony.
"Küdheted a százezret, majd továbbítom annak a szomszédomnak, aki vagy 8-10 évre beköltöztetett egy családot a házunkba." Egyrészt még nincs ilyen alapítvány, ha nem tévedek, másrészt meg aminek nincs médiavisszhangja, az az általam felvázolt alapítvány szempontjából - kizárólag csak ebből a szempontból - amúgy is érdektelen esemény lenne. Harmadrészt erősen kétlem, hogy a közeletekbe beköltöztetett família az eddig gödrökben, ősközösségihez hasonlító viszonyok között élők közül került volna ki, akiknek a tevékenysége folytán egy-két év múlva úgy nézne ki a ház, mint amelyet lebombáztak. :-) Normális cigánycsalád nem ér! Olyant befogadni az utcátokba semmivel sem jelent többet, mint bármely más nemzetiséghez tartozó családot befogadni. Az alapítvány szempontjából megint csak érdektelen esemény. Az én utcámban is lakik egy ilyen család, akikről csak a bőrszínük miatt tudom, hogy cigányok. Az általunk tárgyalt téma szempontjából - mely nem bőrszínre van kihegyezve - irreleváns.
