Miközben az államfőtől kezdve a kormányon át a történelmi egyházakig mindenki azonnal felsorakozik és elhatárolódik attól, hogy egy rabbira állítólag rákiabáltak a nyílt utcán, addig a sorozatos magyarellenes provokációk elkövetőinek felkutatásában és megbüntetésében nem annyira aktívak a hivatalos szervek.
A Jobbik felháborodással és megrendüléssel értesült a hírről, hogy a hétvégén újabb magyarellenes bűncselekményt követtek el Pomázon – írta közleményében Lenhardt Balázs, a Jobbik országgyűlési képviselője. A politikus kiemelte: a Pilis kapujában fekvő település idén felállított rovásírásos helységnévtábláit festékkel lefújták, bemocskolták a közöttünk élő, talán magyar állampolgársággal igen, de magyar tudattal és szívvel nem rendelkező bűnözők. „A HÉV-állomás mellett felavatott trianoni emlékkereszthez felállított Árpád-házi lobogónkat feltételezhetően ugyanazon tettesek megpróbálták felgyújtani, szerencsére kevés sikerrel” – közölte a nemzeti radikális képviselő.
Lenhardt Balázs emlékeztetett: nem ez az első bűncselekmény a városban, amelyet a magyar- és kereszténygyűlölet vezérelt: 2009 decemberében láncfűrésszel szabdalták össze azt az adventi keresztet, amely a fogyasztói társadalom őrült habzsolása közben az ünnep eredeti szakralitására figyelmeztetett.
A politikus hangsúlyozta: miközben az államfőtől kezdve a kormányon át a történelmi egyházakig mindenki azonnal felsorakozik és elhatárolódik attól a hihetetlen „bűnténytől”, hogy egy rabbira állítólag rákiabáltak a nyílt utcán, addig a sorozatos magyarellenes provokációk elkövetőinek felkutatásában és megbüntetésében nem annyira aktívak a hivatalos szervek. Közben pedig Dániel Péter kérkedik az általa elkövetett rongálásokkal, amiket a magyar történelem és kultúra valóban kiemelkedő személyiségeinek emlékművei ellen követett el, mégsem vették őrizetbe, sőt házát közpénzen védi a magyar rendőrség. Az akciókra válaszul holokauszt-emlékműveket összefirkálókat ellenben azonnal őrizetbe vették.
A Jobbik tiltakozik a magyar állam intézkedéseiben rendszeresen megjelenő kettős mérce ellen, egyben követeli a pomázi elkövetők személyének kinyomozását és példás felelősségre vonását.
"A rendőrség arról számolt be, hogy a támadók végig szidalmazták a fiatalembert, amiért magyar"
Nyilvánosságra hozták a térfigyelő kamera felvételeit arról, ahogy egy VIII. kerületi cigány csoport bántalmazott és megkergetett egy főiskolai hallgatót. A felvételeken látszik, hogy a társaság a főiskoláig üldözi a fiatalt, egyiküknél egy több mint 20 centiméteres kés volt. A rendőrség szerint azért kötöttek bele a diákba, mert magyar. Nyilvánosságra hozta a rendőrség a térfigyelő kamera felvételeit arról, ahogy egy ötfős csoport még szeptemberben megtámadott egy főiskolai diákot a VIII. kerületi Tavaszmező utcában. A helyi lakók megverték, majd üldözni kezdték a menekülő fiatalt, aki a közeli főiskola kollégiumába rohant be. A felvételeken az RTL Híradója szerint jól látszik, hogy egyikük egy több mint húsz centiméteres kést tart a kezében. Miután a főiskolás bemenekült az épületbe, a csoport tovább kiabált a bejárat előtt. A rendőrök pár perc alatt a helyszínre értek. A falhoz állították a társaságot, öt embert azonnal őrizetbe vettek. (Sajnos a többit elengedték, pedig minimum bűnsegédek voltak - a szerk.) A rendőrség arról számolt be, hogy a támadók végig szidalmazták a fiatalembert, amiért magyar. Ezért közösség tagja elleni erőszak, vagyis rasszista bűncselekmény miatt indult ellenük eljárás, jelenleg előzetesben vannak. A diák 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A támadókra eddig is sok panasz érkezett, amiért törmelékkel dobálták, köpködték a főiskolára igyekvőket és a többi járókelőt is. A helyi roma kisebbségi önkormányzat képviselői felkeresték korábban a családot, de rájuk sem hallgattak. A család minden tagja büntetett előéletű. (FH)
Romák vertek meg egy főiskolás fiatalembert Budapesten, a józsefvárosi Tavaszmező utcában.
A fiatal férfit durva beszólásokkal illették, majd amikor el akart menekülni, ütni kezdték. "Hogy mersz bejönni a mi utcánkba?", "Megdöglesz", ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket kiabáltak a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola hallgatója után még szeptember 30-án.
A rendőrség a térfigyelő kamerák segítségével a büntetett előéletű öt támadót elfogta. A négy férfit és egy nőt közösség tagja elleni erőszakkal, vagyis rasszista bűncselekménnyel gyanúsítják.
Répás József kiskunlacházi polgármester felolvasta Bajnai Gordonnak címzett nyílt levelét, melyben a kormányfőt nyílt magyarellenességgel vádolja. Mint mondta, „a mostani kormány intézményesítette a magyarellenességet”.
"A legnagyobb szégyen azonbannem a csíki cigányügyekbe belebukott intézményeké, hanem az ott lakóké, és mindazoké, akik hallgatnak. Előbbiek csak mulasztottak. Utóbbiak cinkosai a bűntettnek, aktív vagy passzív elkövetők. Állatok."
ühüm, valszeg a pirézek hozták a zsidótörvényeket....égetettek el és löttek a Dunába pár 100 ezer zsidót és pár tizezer romát.....cúnya pirézek.....akik mostan a cigány holocaust emlékének éccakáján jártak kivégezni......
Persze a románok meg illusztrálnák a tudósításukat, hogy Magyarországon már akkora az irredentizmus, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalat járművein is Erdély Magyarországhoz csatolását propagálják! Kell ez nekünk? :-)
>>ogadd el, hogy a manapság általánosan ismert társasági tánc, a csárdás bizony úgy jött létre, hogy az úri közönség valami magyarost akart magának, és kitalálták ezt a táncot.
Ez igaz, volt ilyen késztetés. Annak a kitalált táncnak volt neve, mégpedig az, hogy : körmagyar. Ennek nyugodtan utánanézhetsz, megtalálod az utalásokat.
Az alsóbb néprétegek táncolták továbbra is a saját összekapaszkodós táncaikat, amiből szervesen fejlődött a mai csárdás, aminek már a neve is az alsóbb társadalmi osztályra és helyszínekre utalt, ugyanis kocsmai tánc volt épp úgy, mint a keringő, amiből id. Johann Strauss által fejlesztett zenére a társastánc kis- és középpolgári körökben népszerűvé vált a biedermeier korában.
Az a baj, hogy kevered a dolgokat, hiába magyaráztam. Ahogy Dankó Pista nótái nem keverhetők a népdallal, úgy a néptánc sem azonos a műtánccal.
A néptánc csárdásai csak névátvételek, valódi lánykori nevük pl. lassú, gyors, mártogató, libbentő, sebes, forgatós, stb., és ahogy a Néprajzi Lexikonból olvastad, a csárdás nevű műtánc elterjedése után a név fokozatosan teret nyert a páros néptáncok elnevezésében is. Erről szól a második mondat a lexikonban:
"A romantika korára oly jellemző elnevezése csak fokozatosan terjedt el a népi szóhasználatban"
De az nem jellemző, hogy a műtánc stílusjegyei különösebben hatottak volna magára a néptáncra, a két réteg világosan különbözik. Fogadd el, hogy a manapság általánosan ismert társasági tánc, a csárdás bizony úgy jött létre, hogy az úri közönség valami magyarost akart magának, és kitalálták ezt a táncot. (Ahogy Erkel is feltámasztani szándékozott a palotást. Egy olyan kor volt, amelyben... De ezt tudjuk, ne menjünk bele nagy szavakba.)
Természetesen vannak zenei előzmények, pl. a verbunkos, és vannak halvány emlékek benne a néptáncból is, meg egyéb korabeli társastáncokból. És a nagy túróst vannak ennek a műtáncnak helyi változatai vagy kapcsolata a helyi néptánccal. Az egész a divat szabályai szerint terjedt, viszonylag egységes, unalmas és merev.
A ma közismerten csárdásnak hívott tánc az nem a körmagyar nevű(az úri osztály által kialakított népies műtánc) reformkori tánc, nem is abból fejlődött, hanem a néptáncból. Leszivárogni azért nem tudott, mert a körmagyar egy több témára épülő változó ritmusú részekből álló koreográfia volt(ne menjünk bele), a nagyúri közönség báli műfaja. A csárdásként ismert néptáncot a széles közönség néhány jellemző motívummal táncolta, főleg akkor, amikor különböző vidékek más-más stílusú táncosai találkozásával egyszerűsíteni kellett. A saját összekapaszkodós táncukat egyszerűesítették.
>>A csárdás, mint zenei műfaj, ennek a műtáncnak a tartozéka, és ebben lehetett Rózsavölgyinek úttörő szerepe.
Nem, a csárdás zenéje már létezett akkor a csárdákban, amikor a vármegyei közönség még verbunkosra sírvavigadt. Rózsavölgyi szerepe, hogy ennek az úri közönségnek közvetítette nóták és saját szerzeményein keresztül a csárdást, kezdetben csárdásverbunkosként, majd került fehércseléd és összekapaszkodós táncként.
Annak sem, csak a zenéjének, de kétségtelen, hogy Rózsavölgyi Márk zenéje nélkül Szöllősy koreográfiája nem aratja a korabeli átütő sikert.
A zsidóságát nem túlzottan tartó (felesége Szlovák Henriette katolikus), vagyonnal nem rendelkezvén magát hegedüléssel fenntartó Rózsavölgyi igen belevetette magát a magyar népzenébe és szerzeményei kezdetben verbunkosok, majd a paraszti mulatságok különféle ritmusú összekapaszkodós csárdás féle táncai mintájára a vármegyei úri közönségnek szánva csárdásverbunkosok. Elsősorban vármegyei kaszinókban zenél és a férfi közönsége általában szólót táncol.
Libera és Pixy abban a hamis hitben van, hogy Rózsavölgyi szerzeményei valamiféle zsidó zenei hatásokat vittek volna a korabeli kultúrába , amiről aztán végképp szó sincsen, hiszen a verbunkos, majd a csárdás úri közönség által táncolható változata felé fordulás éppen, hogy az idegen hatással szemben a magyaros tánchatások térhódítását jelentette. Jellemző volt, a kijelentés a korábban egyeduralkodó keringőről:"nehogy már Strauss parancsoljon a lábainknak"
Három különböző dologról van szó. A közismerten csárdásnak hívott társastánc a XIX. század közepén az úri osztály által kialakított népies műtánc, nem népművészet, inkább tudatosan tervezett szórakozási forma. Beleiillik a köznemesi réteg visszamagyarosodási folyamatába. Később a műfaj leszivárgott a köznép mulatságába is, de nincs önálló élete, továbbfejlődése, mint más néptáncformáknak. A csárdás, mint zenei műfaj, ennek a műtáncnak a tartozéka, és ebben lehetett Rózsavölgyinek úttörő szerepe. Viszont egyes erdélyi táncrendeknek része a csárdás nevű formáció, ez valóban népművészet, bár közvetlen kapcsolata nem mutatható ki a műtánccal. Nagyon valószínű, hogy csak a név átvétele történt meg egy olyan korban, amikor a magyar népzene és néptánc szakszerű kutatása még nem létezett.
Elég végogolvasni ezt a topikot, és egyértelművé válik, hogy csak úgy tombol Magyarországon a magyargyűlölet.
A magyargyűlölők pedig magyarkodnak.
Idegen ember azt hihetné erről a fórumról, hogy csak azóta létezenek magyarok, amióta a magyargyűlölők megszállták az országot. Őelőttük valami prititív, rasszista horda nevezte magát magyarnak.
Na, de ők megmutatták, hogyan is kell magyarnak lenni.
Noná, hogy van!!!!!:((((( Ezért tartunk itt:(((((( De a magyar minden lehetetlen helyzetből ki tudott mászni és felülemelkedni galád árulóin:))))))) Mária mindig megsegítette az országát:)))))) Ezért nép még a magyar, immár 1100 éve:))))))) Most is győzni fogunk:)))))) Éljen Szent Karácsony, a szeretet ünnepe:))))))))
