Aljas árulók török kézre akarják átjátszani Szigetvár várát, meggyalázva ezzel a 150 éves honvédő háború hőseinek és milliónyi áldozatának emlékét. Ez tűrhetetlen! Ne hagyjuk!
Azt majd én eldöntöm, hogy minek kell örülni, és minek nem.
A törökökkel amúgy nincs semmi baj. Szeretjük egymást, messziről...
Egyébként, honnan veszed, hogy a Magyarországi Iszlám Kulturális Egyesület török? Ha török lenne, akkor Magyarországi Török Kulturális Egyesületnek hívnák.
Nem inkább örülni kéne annak, hogy egyrészt közös történelmünk egy része immár historikus, kibeszélhető (nem úgy, mint mondjuk Görgey)? Nem inkább örülni kéne annak, hogy - ha már nekünk nincs rá fedezet, mások inesztálnak kulturális örökségünk felújításába-fenntartásába?
Nagyon fontos lenne tisztázni, hogy kik állnak a Magyarországi Iszlám Kulturális Egyesület mögött.
Ez egyértelműen a Nemzetbiztonsági Hivatal kötelessége, és könnyen lehet, hogy ők már tudják is, de ennek ellenére, én egyáltalán nem vagyok nyugodt ezzel kapcsolatban.
Elképzelhetőnek tartom, hogy egy fundamentalista iszlám fedőszervezetről van szó, amelyik így próbál meg bázist kiépíteni a Magyar Köztársaság területén. Nyilvánvaló, hogy ez nem csak ránk, de szövetségeseinkre is súlyos veszélyt jelentene.
A másik lehetőség, hogy az igencsak kiterjedt török titkosszolgálat áll mögöttük. Bár, ez esetben kisebb lenne a nemzetbiztonsági kockázat, de még így is elfogadhatatlanul nagy.
A magára hagyott város
Van egy város ebben az országban amit méltatlanul agyonhallgatnak. Egy város, amely talán a sorsszerűség végtelen körforgásában megragadt önnön mocsarában. Az idők folyamán olyan örvénybe keveredett melyből a mai napig nem találja a kiutat, miközben létét is annak a mocsárnak köszönheti ami örök fogságba zárja. Paradox módon egykor ez adta erősségét is és ez az ami hanyatlását okozta. Az erősség 1556-ban kiállta a próbát. Hadi tett tekintetében felért az Egri sikerrel. Majd az erősség a sors furcsa közjátéka során meggyengült. Zrínyi Kinevezett várkapitányként megépíttette az újvárost, feltöltve a mocsár egy részét s bizony ezzel a tettével -bár akkor ezt még nem tudhatta-, jelentősen rontotta a sikeres védekezés esélyét. 1566-ban a török hadvezetés felismerte ezt és az újváros gyors elfoglalásával tulajdonképpen megpecsételte a várvédők sorsát. A sikerhez azonban még az is kellett, hogy a császári sereg magára hagyta a Szigetvári várat s ahogy a víz a mocsár lecsapolásával lassan elcsordogált, úgy fogyott el a várvédők maradék reménysége is. Furcsa párhuzam.: Ha a mostani konkrét esetet figyeljük, milyen jó, hogy Győrről, Pestről és kitudja honnan nem figyelik az eseményeket és mivel népszerű beleszólni hát hazafiasan bekiabálnak. Kérdezem: amikor a segítség kellett volna hol voltak? Nem volt sehol az állam 40 évig. Nem volt sehol senki aki végig vitt volna valamit, akár egy fillért is hasznosan adott volna ahhoz, hogy a most annyira hivatkozott dicső múlt jegyében áldozzon hőseink emlékére. Szigetvár mint oly sokszor a történelem során egyedül maradt. Akárcsak az 1800-as évek közepén amikor még Kaposvárral emlegették egy lapon, s esélye lett volna a somogyi megyeszékhelyi címre, ám a kaposvári lobbi erősebbnek bizonyult és szép lassan elszívta a forrásokat Szigetvár elől. Vagy megemlíthetem Trianont amikor bizony senki nem emelt szót az érdekében s csak a véletlenen múlt, hogy nem csatolták el az országtól. Innentől fogva megfelelő infrastruktúra hiányában az ország perifériáján már esélye sem nagyon volt arra, hogy önerőből jobbítson dolgain. Ígéretek persze mindig voltak de közben a város lakossága berendezkedett arra a megszokásra, hogy hasonlóan Zrínyi vitézeihez, önerőből kell megküzdenie a mindennapi gondokkal. A Mocsár eltűnt az évszázadok során s eltűnt vele a város erőssége is, míg nem az 1960-as években újra szerephez jutott a víz. A ma már gyógyvízként emlegetett nagyon jó minőségű termálvíz, ami nem hogy gyógyulást nem hozott de még mélyebb iszapba taszította a várost. A vár meg a gyógyvíz együtt lehetne az az erős kéz ami kiemelhetné a várost saját sorsának mocsarából. Bizony erre mások, máshol is rájöttek és újra működésbe lépett a gépezet. Újra kívülről döntötték el Szigetvár sorsát. 40 év veszett el úgy, hogy megyék között dobálták dicső múltunk színhelyét, nem engedték közelebb a húsos fazékhoz, nehogy Harkány vagy akár a Tenkes kapitány hírnevén érlelődött Siklós és Pécs kiejtsen egy marék falatot a kezéből. Amikor meg 40 év után mégiscsak történt valami és a szeretett átkozott víz gyógyvíz lett, akkor az volt a szó szerinti kérdés nyíltan Szigetvár vezetői felé a megyei közgyűlés képviselőjétől, hogy minek akar gyógyfürdőt Szigetvár, van nekünk egy Harkányunk, meg Sikondánk... -Szigetvár megcsinálta. Nyögjük is rendesen, de most már van gyógyfürdőnk. Nem a hatalmas állami forrásokból, hanem a szinte teljesen önerőből vállalt kötelezettségekből.
Ma is egyedül van a város. Magára hagyva az ország szélén, a legelmaradottabb, leghátrányosabb kistérségek között. Ha nincs ez a jelentősen elferdített sztori, a fórumozók jelentős része úgy fekszik le ma éjszaka aludni, hogy eszébe sem jut, hogy van az országban egy olyan hely, hogy Szigetvár.
Az idők során a történelem pora rárakódott a vesztes csatában megdicsőült múltra, de az emberi bűnök sokasága békességért kiállt. A kiömlött vért felitták a kiszáradt mocsárban sokasodó rögök. Magányos város ez. Elhagyott és reményvesztett. Méltán nyerhetne elégtételt az által, hogy az egykori hódító meghajol-e rögök felett. Mert ez a hely büszkén magyar. S még az általuk hozott egy milliárd forint sem biztos, hogy kellő elégtétel arra, amit nem csak Szigetvár, de az egész ország elszenvedett az évszázadok során.
Közben a föld alattunk vibrál és reménytelenül, fáradhatatlanul mondani akar valamit. Valamit, ami talán lehetne egy jobb élet reménye. Mert a Vízben ott van Szigetvár ereje is. Ez a tény valamit a történelmi múlttal szembeni békesség keresésének és a megbékélésnek a képessége, a bűnök feletti kézfogásban megvalósulva felemelhetné és igazi legendává tehetné ezt a helyet az egész világ számára. Mert valóban: ilyen még nem volt a történelemben...
Nem része. Kulturális és oktatási centrum nem lesz a várban. Az, hogy bemehetnek az nem jelenti azt, hogy létre hoznak egy ilyen jellegű létesítményt. A kettő nem ugyanaz. mellesleg nem hinném, hogy minden török imádkozni akarna mert ott sem vallásos mindenki.
A fenemód kényes ízléseteket cseppet sem zavarja, hogy pl. Habsburg Ottót 2002. március 15.-én választották Gyula díszpolgárává ??
Ottóka, aki persze kokádra nélkül jelent meg az avatáson, ünnepi beszédében arra hivatkozott, hogy március 15.-e közös történelmünk része, és ő mindig magyarnak (!!) érezte magát.
Végül is Habsburgéknak volt mit ünnepelni Gyulán: 1849 augusztus 23.-án a gyulai vár tövében 1300 magyar honvédtiszt tette le a fegyvert az osztrák csapatok előtt.
Gondolom, hogy az aradi vértanúk - különösen az a 9, akit a Gyuláról hurcoltak el az október 6-i kivégzéshez - forogtak a sírjukban ...
Szóval akkor része a projectnek a várban létesülő "kulturális és oktatási centrum", vagy nem?
Az előbb azt mondtad, hogy nem. Most meg olyasmit, hogy igen, de nem fognak, csak "ártatlan" dolgokat oktatni.
Szerintem világos cezúra kellene.
Törökország egyébként veszélyes hely belpolitikailag. Nem szabad arra bazírozni, hogy mindig az lesz, ami ma - bár az se olyan rózsás. A főügyészség éppen vádat emelt a kormányzó párt betiltása érdekében. A kurdokat meg lelkesen öldöklik évtizedek óta.
A várban első lépésben felépítik a Szulejmán Dzsámi csonka minarettjét, majd befejezik azt a szállodát, amit magyar állami forrásokból csak elkezdeni sikerült.
Elképzelhető, hogy létesül egy iroda, ami segíti az idelátogató török turisták eligazodását, de ez se feltétlenül szükséges, hiszen a városban tiszteletbeli Török Konzulátus működik. Oktatásként amiről szó lehet Szigetváron az legfeljebb annyi, hogy elmagyarázzák az idelátogató török turistáknak a vár ostromának egyébként feltehetőleg oscar díj esélyes történetét (Tuti verné a "tróját" ha filmre vinné Andy Vajna), meg bemehetnek imádkozni a Szulejmán Dzsámiba és meglátogathatják a Török-Magyar barátságparkot, megnézhetik a főtéri Szent Rókus templom (volt Ali Pasa Dzsámija) mennyezetén található Zrínyi kirohanását ábrázoló Dorffmeister freskót. Leülhetnek Kávézni teázni egy török teázóban és belecsobbanhatnak a Szigetvár gyógyfürdő egyik medencéjébe.
Gondolkodjatok már el azon, hogy vajon Szigetváron szerintetek az iszlámot akarják oktatni saját nemzetüknek, vagy a történelmet?
Szigetvár város Önkormányzatának 2008. március 27-i Képviselőtestületi ülése, ahol a török befektetők napirenden kívül először számoltak be televíziós nyilvánosság előtt üzleti ajánlatuk részleteiről.
remélem elég kimerítő és autentikus forrás, de ha ez még nem elég, hidd el tudok további részletekkel is szolgálni a kérdésben.
Eddigi tervei szerint az iszlám kulturális egyesület a Nyugat-Európa más városaiban már működőkhöz hasonló módon török oktatási és kulturális központot alakítana ki.
Hát nem látjátok, hogy pont itt van a csúsztatása a médiának?
Nem iszlám kulturális központ lesz itt, hanem egy török-magyar közös vállalkozás fogja üzemeltetni a továbbra is magyar állami tulajdonban lévő várat. Onnan jött a félreértés az iszlám kulturális központra, hogy az újságírók elértették a polgármester nyilatkozatát:
A németországi Eppingenben, Szigetvár testvérvárosában működik egy iszlám kulturális központ erre utalt szerencsétlenül Paizs József (valami hasonló-mondta) és ez az amit felkapott a média utána.
Szigetváron egy turisztikai beruházás valósul meg.
Azt teszel a véleményemmel amit akarsz, viszont ha nem vagy szigetvári és nem tudod mi a dörgés az elmúlt közel kétszáz évben Szigetvár és a nagy magyar valóság között akkor bölcsebb leszel, ha hallgatsz. Kevés olyan város van amit annyira agyonhallgattak ebben az országban mint Szigetvárt.
Most meg hirtelen jön egy ilyen elnagyolt és jelentős mértékben ferdített információkon alapuló hír és rögtön felébred mindenkiben a hazafi? Hurrá! tapsoljak? Hol voltatok eddig Hazafiak? Ugyanúgy néztétek a dolgokat messziről mint egykor a Győrnél táborozó császári sereg. Mi meg megvívtuk itt újra és újra, nap mint nap a magunk harcát.
Mi ez megint? Talán féltékenység? Mert hogy nem igazi hazaszeretet az biztos! Távolról bekiabált állszent vergődés csak. Légyzümmögés...
A horvátoknak nem sikerült megvédeni a Zrínyiek senkovec-i síremlékét. A Szent Anna kolostor hajóját ugyan újjá építették és a mellette található családi kripta fölé is emeltek egy jurta szerű épitményt, viszont a sírok eltűntek. Egytől-egyig. Oda volt eltemetve Subic Zrínyi Miklós (A Szigetvári hős) feje -szarkofágjának fedele összetörve található a csáktornyai Muraköz múzeumban-, Eltűntek a Bécsi kamarilla által felbérelt vadkan által vadászbalesetben elhalálozott dédunoka Költő és Hadvezér Zrínyi Mikós földi maradványai is és a mintegy 130 éves családi temetkezési időszak során odatemetett hozzátartozók maradványai sincsenek meg.
Ezt a csoda számba menő, földrengéssel magyarázott tettet sem a törökök vitték véghez elhiheted!
Amúgy semmi baj a törökökkel, csak túl sok velük szemben az előítélet.
Amikor a cikket olvastam, nekem is az volt az első gondolatom, hogy ezt azért mégse! Török kézre adni a várat, amiért magyar hősök hullatták a vérüket, azért mégsem kellene.
Aztán belegondoltam, hogy milyen szépen meg tudnák csinálni, fellendülne a város, stb.
De aztán arra jutottam, hogy ezt a várat mégis az államnak kellene rendberaknia, már csak a hagyomány miatt is. Nem hiszem, hogy nem lehetne összekaparni valami pénzt rá. Én örülnék, ha így lenne.
Ezt már Gróf Zrínyi Miklós Horvát Bán is tudta amikor 1664-es téli hadjáratakor Szigetvár mellett elhaladva, a Szulejmán Szultán Turbéki kegyhelyét lerombolni szándékozó német tisztekhez szólva ezt mondta:
"Mi az élőkkel harcolunk, nem a holtakkal..."
Szigetvár számomra minden. Egy olyan különleges hely ahol a múlt ott dobog mindenben. Ezt csak az tudja, aki ott született és első lélegzet helyett annak a földnek a szeretetét szívta magába. Azonban ez a hely pont a mérhetetlenül sok átélt fájdalom és szenvedés hatására a békességért kiált. Azért a békességért amit leginkább abban a kézfogásban találhat meg, amit jelképesen a Török-Magyar Barátság park jelent. Szigetvár attól olyan különleges, hogy a világon egyedülálló módon már nem csak a hősiesség hanem a megbékélés szimbólumává is vált.
