Ezért népszavaztattak a fiúk? A szocik 10-15 ezres tandíja magas volt :DD
Milliókat buknak Hoffmannék új rendszere miatt az egyetemisták
Egy kisebb budapesti lakás árát bukhatják el azok a hallgatók, akik idén szeptemberben önköltséges formában kezdik el az egyetemet vagy főiskolát. A jelenlegi szabályok szerint ők - amellett, hogy több százezres tandíjat kell fizetniük - nem kaphatnak tanulmányi ösztöndíjat és szociális támogatást, sőt van, ahol a kollégiumért is kétszer annyit kell fizetniük, mint az állami ösztöndíjasoknak.
4 694 500 forint - becsléseink szerint körülbelül ennyi pénzt buknak öt év alatt azok a jogászhallgatók, akik idén lecsúsznak az állami ösztöndíjas helyekről. Ez az összeg tartalmazza a tandíjat, valamint azokat a kieső juttatásokat, amelyekre jelenleg csak az állami ösztöndíjas, leánykori nevén államilag támogatott egyetemisták és főiskolások jogosultak: a tanulmányi ösztöndíjat és a szociális támogatásokat.
Tizenkilencezerrel - a 2011-es 53 ezerről 34 ezerre - csökkentette az állami ösztöndíjas elsőévesek számát a kormány idén januárban. Az optimista várakozások szerint körülbelül ennyivel, vagyis 18-19 ezerrel nő majd szeptembertől az önköltséges képzéseken tanulók száma, az eddig nyilvánosságra hozott jelentkezési adatok azonban nem sok okot adnak a bizakodásra. Az viszont már most biztos, hogy az önköltséges hallgatók létszámában a jogi és a gazdaságtudományi szakokon következik majd be a legnagyobb ugrás - ez a két képzési terület összesen 100, illetve 250 ösztöndíjas helyet kapott, részösztöndíjast pedig egyet sem.
Kiváló teljesítménnyel sem
Bár a térítési és juttatási szabályokról szóló új rendeletet még nem hozta nyilvánosságra az oktatási államtitkárság, a fizetős szakra járó egyetemisták valószínűleg továbbra sem kaphatnak majd tanulmányi ösztöndíjat - ezt a juttatást a jelenlegi szabályok szerint ugyanis az államilag támogatott, nappali képzésben részt vevő hallgatók maximum fele között osztják szét. Az összeget szemeszterenként határozzák meg az előző félévi teljesítmény alapján.
Az ösztöndíj összege a hallgatói normatíva legalább öt százaléka, vagyis 5950 forint, de a legjobban teljesítő hallgatók ennek az összegnek akár a nyolcszorosát is zsebre tehetik.
Egy kis matek
Mekkora összegtől esik el az, akinek nem jut ösztöndíjas hely?
Példánk főszereplője egy vidéki hallgató, akinek két testvére van, tehát nagycsaládosnak számít. AZ ELTE-re iratkozik be osztatlan jogász képzésre, önköltségesként.
Tanulmányi ösztöndíj átlagos összege 4.5-ös átlag és 30 kredit esetén (forrás: felvi.hu, 2009-es adatgyűjtés alapján): 21 500 Ft / hó Nagycsaládosoknak járó egyszeri szociális alaptámogatás: 59 500 Ft Nagycsaládosoknak járó rendszeres szociális támogatás: 23 800 Ft / hó
Teljes kiesés a diploma megszerzéséig: 2 324 500 Ft Önköltség a diploma megszerzéséig: 2 370 000 Ft
Összesen: 4 694 500 Ft
Támogatás nélkül
Az önköltséges hallgatók a jelenlegi szabályok alapján a szociálisösztöndíj-rendszerből is kimaradnak - a szociális alaptámogatás, a rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj ugyanis csak az államilag támogatott, nappali képzésre járó hallgatóknak jár.
A rendszeres szociális támogatásra félévenként kell pályázni, alap-, mester-, osztatlan és doktori képzésen tanulók is megkaphatják, az önköltséges szakokon tanulók viszont nem. A fogyatékossággal élő, rokkant, nagycsaládos, árva, halmozottan hátrányos helyzetű vagy gyermeket nevelő diákok a hallgatói normatíva húsz, hátrányos helyzetű, félárva és gyámság alól kikerülő diákok pedig a hallgatói normatíva tíz százalékára jogosultak ez havonta 23 800, illetve 11 900 forintot jelent.
Szociális alaptámogatásra szintén a fenti kategóriák valamelyikébe tartozó hallgatók pályázhatnak, doktoranduszok azonban nem. Ez egyszeri juttatás, amelyet az első félévben lehet igényelni, összege alap- és osztatlan képzésben, valamint felsőfokú szakképzésben a hallgatói normatíva ötven százaléka, vagyis 59 500 forint, mesterképzésben pedig hetvenöt százaléka, azaz 89 250 forint. Rendkívüli szociális ösztöndíjra akkor lehet pályázni, ha a hallgató vagy a család szociális helyzetében jelentős változás történik, az egyszeri juttatás összegét az egyetem vagy a főiskola határozza meg.
A kollégiumoknál vegyes a kép. A BME kollégiumaiban az állami ösztöndíjasok 8500 és 11 500, a tandíjasoknak viszont 19 650 és 23 150 forint közötti összeget fizetnek. Az ELTE kollégiumaiban ezzel ellentétben mindenki - finanszírozási formától függetlenül - 9000 forintot fizet.
Saját ösztöndíjrendszerrel indulnak neki az új tanévnek
A teljesítményalapú tanulmányi és a szociális ösztöndíjak összegét eddig a hallgatói normatíva alapján határozták meg, amelynek, úgy tűnik, befellegzett: Sályi Lőrinc, az oktatási államtitkár kabinetfőnöke két hete arról beszélt, szeptembertől feladatfinanszírozást vezetnek be a jelenlegi normatív alapú támogatás helyett. A kormány ugyanakkor március elején egy összesen 15,5 milliárdos ösztöndíjrendszer kiépítésére tett ígéretet. Konkrétumokat még nem lehet tudni, és a részösztöndíjas hallgatók jövőjét illetően is teljes a homály.
A bizonytalanság ellenére több egyetem és főiskola ösztöndíjprogramot hirdetett meg. A Szegedi Tudományegyetemen részletekben is lehet majd fizetni a tandíjat, és több vállalati ösztöndíj bevezetését is tervezik. A legjobb tanulmányi eredményű hallgatóknak az önköltség egészét vagy részét visszatéríti az Edutus Főiskola és a Budapesti Gazdasági Főiskola is, utóbbi a gazdasági és társadalomtudományi szakokon. Az Óbudai Egyetem és a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara szociális alapon is támogatja a részösztöndíjas és önköltséges hallgatókat, a Szolnoki Főiskola pedig az önkormányzattal együttműködve a helyi diákoknak biztosít pénzbeli támogatást.
A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karán minden elsőéves, turizmus-vendéglátás szakos hallgató 50 000 forint támogatást kap: a második félévtől tanulmányi eredmény alapján osztják el a keretet. A kar az első félévben ingyenes kollégiumi helyet is biztosít annak az ötven diáknak, aki az önköltséges szakokra jelentkezők közül a legmagasabb pontszámot éri el. Ez körülbelül 90 000 forint megtakarítást jelent.
A Budapesti Corvinus Egyetem kétpilléres ösztöndíjrendszert vezet be. Az elsőéves, önköltséges diákok teljesítmény és szociális helyzet alapján kaphatnak támogatást és kérhetnek részletfizetést, vállalati és alapítványi ösztöndíjakra pedig mindenki pályázhat. A győri Széchenyi István Egyetem hat, belsőégésű motorok szakirányos, mesterképzésben résztvevő hallgatója a diploma megszerzéséig havi 92 ezer forintos ösztöndíjat kap az Auditól.
Mi marad?
A köztársasági ösztöndíjra a jelenlegi szabályok szerint mindenki pályázhat, tehát az önköltséges hallgatók is - de csak akkor, ha nappali tagozaton alap-, mester- vagy osztatlan képzésben vesz részt, bejelentkezett legalább két félévre, és megszerzett legalább ötvenöt kreditet. Az ösztöndíjat tanulmányi, tudományos, közéleti és sporteredmények alapján ítélik oda, tíz hónapig jár, a 2011/2012-es tanév őszi félévében összege 34 000 forint volt.
A szociális alapú Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjra is pályázhatnak önköltséges hallgatók - ennek összege 1000 és 12 ezer forint között mozog. Ugyanígy szabad a pálya az Erasmus-programban is - igaz, a külföldi félév alatt az itthoni tandíjat is fizetni kell.
a sok kettősbeszéd után eljön az igazság pillanata, és el tudom képzelni, IMF megállapodás addig nem lesz, míg ő továbbra is forog a miniszterelnöki székben
Országos tüntetést szerveznek az egyetemisták a "bújtatott tandíj" miatt
2011. október 06.,
Országos tiltakozó demonstrációt hirdet a fővárosba október végére a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK); a hallgatói szervezet elfogadhatatlannak tartja a készülő felsőoktatási törvényben tervezett "bújtatott tandíjat és a diákok röghöz kötését"
Október 26-ra és október 27-re több helyszínre is adtak be területfoglalási engedélyt - mondta Nagy Dávid, a szervezet elnöke. Az időpont és a helyszín attól függ, hová és mikorra kapnak engedélyt. Hozzátette, hogy elkezdődtek a demonstrációk vidéken is, Pécsett és Sopronban már voltak akciók, Debrecenben a jövő héten lesz megmozdulás. A tiltakozóakciók előtt hallgatói fórumokat tartanak, ahol a diákok feltehetik kérdéseiket, és a felvetéseket eljuttatják az önkormányzati és az országgyűlési képviselőkhöz.
Nagy Dávid azt mondta, nem tartják elfogadhatónak a készülő felsőoktatási törvényben szereplő bújtatott tandíjat és a hallgatók röghöz kötését. Hozzátette: hivatalos kommunikáció az oktatási államtitkárral egyáltalán nincs. A felsőoktatásért hirdetett akciójuk politikamentes - tette hozzá.
A hallgatói szervezet az előző hétvégén Pécsen tartotta küldöttgyűlését. Ezen a HÖOK állásfoglalást fogadott el, amelyben azt írják: a koncepció teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a hallgatók szociális helyzetét, és a felsőoktatás állami finanszírozásának csökkentését egyértelműen az átlagos magyar családoknak kell megfizetniük vagy most, vagy úgy, hogy eladósodnak. A hallgatói ösztöndíjak - amelyeknek magukban kell foglalniuk a szociális és tanulmányi ösztöndíjakat - normatív alapon történő kiosztása az államilag támogatott hallgatók után a szociálisan hátrányos, így a megélhetésért küzdő hallgatók számának drámai emelkedését okozhatja a felsőoktatásban - írták.
A szervezet elnöke korábban azt mondta, hogy az új felsőoktatási törvény koncepciójában az önköltséges képzés és a hallgatói szerződés szerepeltetése nem alternatíva, és ez bújtatott tandíjnak tekinthető. A koncepcióban az szerepel, hogy az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgató a képzés megkezdése előtt szerződésben vállalná, hogy az állami támogatás fejében a végzése után meghatározott időtartamon belül, meghatározott ideig Magyarországon dolgozik. Példaként 10 év alatt 7 évet, 20 év alatt 15 évet említenek, és ennek nem teljesülése esetén az állami ösztöndíj formájában felvett és a képzés ellenértékeként a felsőoktatási intézménynek a képzésért befizetett összeget köteles visszatéríteni a diák.
Orbán Viktor a kilencvenes évek elején még a tandíj bevezetése mellett érvelt, a Bokros-csomag után viszont - látva a hallgatói elégedetlenséget - hirtelen tandíjellenes lett.
Bar Bokrost atkoztak meg pareve is emirt kimondta a keseru ighazsagot, most meg az IMF es az akademia elnokenek kijelentese utan ujra 180 fokot fordul?
Istenem! OV erre azt válaszolta, amikor ezt feszegették, akkor úgy gondoltuk, kell tandíj az oktatásban, és privatizáció az egészségügyben. Erre én meg azt mondanám, a tv-vitában GyF úgy gondolta, nem kell majd dobozdíj, amivel OV megvádolta. És igaza is van, vizitdíjnak hívják. Csak azt nem értem, hol kerül 300 ezerbe a mandulaműtét? És ha 2010-ig nem lesz 1000 Ft a vizitdíj, akkor OV nem hazudozik?
Ja, csak 1994-ben egy kicsit más volt a helyzet, mint ma.
Pont most voltam Bécsben, beszélgettem hazafele jövet 2 sráccal, kicsit olcsóbb Bécsbe járni egyetemre, mint Magyarországon. Érdemes ezen elgondolkodni...
Ajándék Gusztostól - megkapták a magukét a fideszesek 2008. február 25. 15:58
Saját tandíj programjukat kapták kézhez a Fidesz és a KDNP képviselői a Parlamentben
A Fidesz 1994-es, tandíj mellett érvelő tájékoztatófüzetét osztotta szét Gusztos Péter, az SZDSZ frakcióvezetője a Fidesz és a KDNP képviselői között a parlamentben. A füzetet a Fidesz -Pokorni Zoltán által vezetett- Oktatáspolitikai Kabinetje adta ki még 1994-ben és arról írnak benne, hogy szükség van a tandíj bevezetésére a hazai felsőoktatásban.
"Mit gondol a Fidesz a tandíjról? -A Fidesz szerint a tandíj bevezetése elkerülhetetlen" -idézett Gusztos Péter a legnagyobb ellenzéki párt 1994-es programjából. A legnagyobb ellenzéki párt akkoriban egyebek mellett a felsőoktatásban részt nem vevő fiatalokkal szembeni méltányossággal indokolta a tandíj bevezetésének szükségességét. Az ellenzéki párt tandíj melletti érvei között szerepelt az is, hogy ha a diákok is fizetnek a képzésekért könnyebben, lehet visszaszorítani a "nem érdekel, de papírt ad" képzési irányokat is, illetve, hogy a tandíjból befolyó pénzt fejlesztésekre fordíthatják az intézmények.
A Fidesz -KDNP által kezdeményezett március 9-i népszavazás egyik célja, hogy eltörölje a szeptembertől érvényes felsőoktatási tandíjat.
Ebben igazad van. Azonban, a "nem ezért adózom" érv sajnos nekem nem elég meggyőző, mint mondtam, a helyzet kicsit bonyolultabb.
Nézzük meg a közkedvelt egyetemet, hogy az ott végzettek a képzést követően milyen állásokban tudnak elhelyezkedni, és ezáltal mennyi adót fognak befizetni.
Ha meglenne ez az utánkövetés, onnantól lehetne folytatni a vitát.
Merthogy igaz, hogy ez a társadalom számára 5-6-7 év befizetés (ami a BSC/MSC rendszerben lecsökken 3.5-re), viszont ha a hallgató mint diplomás egy rakat pénzt visszafizet az államnak (járulékok formájában), akkor ez mégsem ingyencirkusz volt, nemdebár?
Az elég baj. Az unokaöcsém orvosi mellett tanít, korrepetál ( mert orvosi mellett nem lehet dolgozni, lásd mai cikk, Index,,blabla), és ezzel fedezi a saját megélhetési költségeit.A félévi átlaga 4.0 volt.. Nekem 2 munkahelyem volt levelező mellett ( igen, levelezőn is lehet diplomát szerezni, ha valakinek a nappalira nincs lehetősége, és nem volt egyszerű..) Minden költségemet én fedeztem, mert 2 pedagógus szülőm nem dúskált a javakban). Szóval bulizás meg lógás helyett lehet jól tanulni, és tandíjmentességet szerezni, vagy szvsz. lehet dolgozni..csak sokaknak ehhez nem fűlik a foga. Tudok olyan szakról az egyik közkedvelt egyetemünkön, ahol 2.6 az évfolyamátlag..és átlagosan 5-7 év alatt végeznek a diákok.Na ezek helyett fizessen a hóhér...nem ezért adózom.
Nono..az, hogy hányan vannak bejelentve minimálbéren, az nem tükrözi azt, hogy hányan keresnek minimálbért, gondolom ezzel tisztában vagy. Jónéhány diplomás vidéki ismerősömből pedig egyik sem minimálbérért dolgozik...Ne essünk túlzásokba. És ne általánosítsunk. A helyzet szar, de azért nem ennyire...
Magas adók - tandíj. Ezen a magas adókon csiszoljál már még egy kicsit. Hogy az adóterhelés magas, az igen. De egy bruttó 150 000 forintos átlagbérből hogy a viharba' tudnál te "magas adót" elvonni? És ugye milyen furi, hogy amennyiben megnézel egy hisztogramot, még csak nem is ennél az összegnél csúcsosodik ki, hanem a minimálbér környékén. Egy német átlagbér mennyi? Olyan 800 000 körüli rémlik. Abból, ha elvonnak mondjuk 20%- ot, az önmagában több, mint a hazai bruttó. Márpedig a felsőoktatás működtetése olyan sokkal nálunk sem olcsóbb, mint Németországban.
Sok itt a kérdéssel kapcsolatos félreértés. Elvileg két modell lehet működőképes.
A, Magas adók - tandíjmentesség - ez a mai helyzet B, Alacsony adók - tandíj . ez lenne az ideális szvsz.
Én ebből több oknál fogva is a B megoldás mellett állok ki, azaz, hogy az oktatás költségét ne kenjük szét a társadalomban, az fizessen, aki majd profitálni fog belőle. Egy ilyen rendszer a tehetségteleneket is nagyobb mértékben tartaná távol.
A mostani felállás viszont a következő lenne:
Magas adók - tandíj.
Na ez az, amiből köszönöm nem kérek. Mert agyonadóztatott (itt persze nem az adócsaló vállalkozókra, az EVA-zó tanulmányíró csókosokra gondolok) pénzből nehéz a tandíjat előteremteni. A tandíj bevezetése a mostani rendszerben nem egyéb, mint ADÓEMELÉS.
Ugyanez a logika persze igaz az összes hasonló kérdésére, eü, vizitdíj etc.
A tandíj kérdéskörét tehát az adóelvonásoktól független módon nem lehet kezelni. Aki OV-re hivatkozik, az hivatkozzon OV adópolitikájaára (pl. családi adózás) is.
Én elég sok olyan embert ismerek, akiknek nincs diplomája, de a minibálbér többszörösét keresi. Vidéken. Na persze diploma helyett van nekik piacképes szakképzettségük.
"Hanem arról, hogy bizony mi, akik egy ipar által igényelt szakon végzünk, és elmegyünk a nagy cégekhez dolgozni, kib@szottul visszaadjuk a társadalomnak a képzésünkre költött pénzt. És nem 30 év alatt, hanem 3-4 év alatt."
Az azt követő 20-30 évben pedig azoknak a képzési költségét fizetjük vissza az államnak, akik valamilyen "büfé-ruhatár" szakon szakon szereztek valamilyen használhatatlan diplomát. Na meg azoknak a képzési költségét, akik semmilyen diplomát nem szereztek, de több éven keresztül jártak az egyetemre annak ellenére, hogy már legkésőbb az első félév után nyilvánvaló volt számukra, hogy a ott támasztott követelmények meghaladják a képességeiket.
Én egyébként azokon a szakokon amelyekre nagy a piaci igény, de ennek ellenére kevés a (megfelelő tudású) jelentkező, állami forrásból pótolva mérsékelném a FER összegét, és jelentősen megnövelném a tanulmányi eredmény alapján mentességet élvezők arányát. (15% helyett legalább 40-50%)
És 1 év alatt 2 millió lett azok száma, akik minimálbért keresnek. Vidéken akár diplomásként, akár nem, csak minimálbérért tudsz elhelyezkedni. A gazdaság padlón van, az embereknek egyáltalán nincs pénzük semmire.
Továbbra sem értitek a dolgot. Nem arról van szó, hogy ki tudjuk-e fizetni a tandíjat, utólagos képzési hozzájárulást, miazanyámat. Hanem arról, hogy bizony mi, akik egy ipar által igényelt szakon végzünk, és elmegyünk a nagy cégekhez dolgozni, kib@szottul visszaadjuk a társadalomnak a képzésünkre költött pénzt. És nem 30 év alatt, hanem 3-4 év alatt.
Meg elmondanék néhány apróságot, mielőtt valaki azt hiszi, hogy ez a BRUTTÓ 250 ezer (nettó 140) annyira rengeteg sok pénz. Egy normális albérlet pesten rezsivel együtt 70 ezerbe kerül. Egy bérlet 10 ezer. Kaja mondjuk 30-40. Akkor ott tartunk, hogy ruházkodásra, szórakozásra, MEGTAKARITÁSRA marad 30 ezer forint. Ehhez ha bevezették volna a FER-t, akkor jönne 10-20 ezer forintos havi törlesztőrészlet. Meg ugye ott a diákhitel, kicsit sem pofátlan kamataival.
Akkor marad 10 ezer forint megtakaritásra... Honnan is lesz a JÓL FIZETETT? mérnökembernek saját lakása, kocsija, stb.?????
Miért is ne menjen el az ember inkább akkor külföldre, vagy a feketegazdaságba?
Tessék már egy kicsit összefüggésébe figyelni a dolgokat.
Körülbelül 2003 óta, amikorra ugye beértek az orbáni éra tömegtermelésének az első kifutói kb. a kétszeresére emelkedett a diplomás munkanélküliek száma úgy, hogy közben az átlagos munkanélküliségi ráta stagnált.
Az a baj, hogy a "BME-t végzett, 250-350 köröl kereső" mérnökök és hasonlók aránya alacsony. Mellesleg pont ez a csoport az, aki elhelyezkedés után simán tudná fizetni egy a FER-nél akár jóval nagyobb tandíj törlesztőrészleteit is. Pont az lenne az ilyen intézkedések egyik célja, hogy a jelentkezők komolyabban vegyék a pályaválasztást, és olyan dolgot tanuljanak, amivel el is lehet helyezkedni.
"hogy ez a felsőoktatás jelentős forrása lehet, egyben meghatározó struktúraalakító és hatékonyságbefolyásoló tényező is lesz"
Ez rizsa. Amikor az MSZP szakpolitikusa kimondta pont tegnap egy TV vitában, hogy igazából az egyetemek költségvetésében a tandíj nem jelentős összeg, szinte elhanyagolható, akkor miről is beszélünk?
Hogyan lesz ez struktúraalapító, és hatékonyság befolyásoló tényező??
