A rendőrség követeli a bírói vádak tisztázását Egy rendőrt elítélt, egy másikat felmentett egy bíró a 2006 szeptemberi zavargások alatt a kőbányai rendőrkapitányságon történt bántalmazások miatt. A bíró kimondta, hogy a rendőrök egy része biztosan hamisan tanúskodott. Egy másik bíró is ebben a szellemben nyilatkozott a rendőr tanúkról. A rendőrség visszautasítja a vádakat. http://index.hu/politika/belfold/rendhaz0115/
"bónusz: annó dacumál a véleménynyilvánítási szabadság korlátainak kitágtásáról szóló határozatot éppen a "hatósági személy megsértése" paragrafus eltörlésekor fogalmazta meg az AB. vagyis a rendőrt mint közhtalmat gyakorló személyt szabad sértegetni és az köteles a jogi elégtétel lehetősége nélkül tűrni."
Nos, ezt elhibáztad, de nagyon. Először is az "hivatalos személy megsértése" volt. Másodszor olyannyira nem igaz, hogy a rendőrt lehet sértegetni, hogy még a Be.-t is módosították és rágalmazás és becsületsértési ügyekben a hivatalos személy (tehát a rendőr is) nem saját maga a magánvádló, hanem a vádat az ügyész képviseli !
Becsületsértés
180. § (1) Aki a 179. § esetén kívül mással szemben
a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben,
b) nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.....
A magánvádló
52. § .... (4) A becsületsértés és a rágalmazás közvádra üldözendő, ha hivatalos személy sérelmére hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, vagy hatóság sérelmére hivatali működésével összefüggésben követik el.
Még szép hogy nem köpték be a saját kollégáikat!!!!
HA a gyanusított a kihalgatás alatt megsérül, azt mingyán öten tanusítják, hogy :
saját magát verte agyon gumibottal, miután hátrabilincselt kézzel két gyors jobbegyenest mért az őt kihallgató rendőr felé, -aminek ugye nincs nyoma, mert a rendőr -egy kicsit kövér ugyan, de - rendkívül fürge, és képzett az önvédelemben..... (Bp 2001)
Sőt, a fránya gyanusított két ujjal törte el a saját kezét, csak hogy a rendőröket hírbe hozza. (Szolnok 1996)
Ezt tetézi, hogy a menekülö gyanusított azt követően szurta sziven magát, hogy a rendőr közelről belelőtt, következésképp a lövés nem hullagyalázás volt....(Tatbánya 1994)
A fentiek megtörtént esetek alapján alkotott bírói itéletek...
Most képzeld el, ha minden olyan személy, akit begyűjtöttek a rendőrök és előzetes letartóztatásba kerültek, majd szabadon engedték őket, hamis vád miatt eljárást indíttatna az ellenük tanúskodó rendőrök ellen.
Hm. Miért nem a bírónak kellene bizonyítania, hogy a rendőrök hamisan tanúskodtak? Ha egy újság azt írja valakiről, hogy lopott, akkor annak a valakinek kell bizonyítania, hogy nem lopott? És hogyan? Na mindegy. Ott ahol első fokon rendszeresen gyökeresen más ítélet születik mint másodfokon, és semmilyen következménye nincs, már semmin sem csodálkozom.
Mellesleg ez a tökéletes nyerő stratégiai játék. :) Minden rendőr győztesen kerülne ki, vagyis ő nem, de a bíró is győzne, mert valaki mégis. ;)
Na ja, ezt akartam én is írni a "rá(juk) leszen kenve a dolog" kitétellel. Gondold csak meg! Ebben az esetben a bíró mindegyiküknek mondhatja, hogy "hát ha ön nem, akkor ön nem, ettől még igazam van".
Viszont ezt nem mondhatja mindegyiknek, egyszerre. :)
Mert ha belegondolok, és feltételezem, hogy minden per egyes (egy rendőr vs bíró) per lesz, akkor minden esetben kijelentheti a fenti mondatot, és mégsem kell visszavonnia semmmit. Hm, érdekes.
Ha jól értem, akkor ebben az esetben a tanúként meghallgatott rendőrök összességére vonatkozóan került megállapításra, hogy közülük valaki hamisan tanúzott (minimum egy), vagy valakik hamisan tanúztak (legalább kettő).
Ebben az esetben az összes szóba jöhető tanúnak kell keresetet benyújtani a bíróval szemben (egyszerre), hogy ő (immár nevesítve) nem tanúzott hamisan. Ebben az esetben a bíró kijelentése most már konkrét személyekkel kapcsolatos, tehát egyes személyenként kellene megvédenie álláspontját, és abban az esetben lehetne sikeres az álláspontjának a bizonyítása, ha az összes tanúként meghallgatott rendőr közül legalább egyről (ha egyesszámot használt), illetve legalább kettőről (ha többes számot használt) megállapításra kerül, hogy tényleg hamisan tanúzott.
Azonban, ha legalább egy (vagy két) tanúskodó (tehát érintett) rendőr nem áll be a sorba, akkor le sem kell folytatni az ügyet, mert az ő esetükre vonatkozóan nem áll fenn a bizonyítási kényszer, vagyis rá(juk) leszen kenve a dolog. :)
Érdekes módon keveredik bele az ügybe az ügyészség is. Varga Gergely is össze-vissza pofázik, ahelyett, hogy kezdeményezte volna a valódi elkövetők felelősségrevonását, már amennyiben tényleg tudja ki volt az.
Mondjuk nekem azért vannak kételyeim az áldozat igazmondásával kapcsolatban is, mert ha valóban tizen verték, akkor azt gondolná az ember, hogy komolyabb sérüléseket kellett volna elszenvednie.
Igazad van, keresetet benyújtani bármilyen hülyeség miatt lehet, legfeljebb elbukja az ember. Olyan ez, mint a falnak menés. Van fal? Van. Akkor neki lehet menni.
Én is beperelhetnélek, mert lecigányoztál. Van arra paragrafus, hogy nem cigányozhatsz le? Van,
Utána meg te is perelhetnél azért, hogy alaptalanul meggyanúsítottalak, hogy lecigányoztál.
nahát, az van odaírva, hogy "ellenkereset"? ugye te vagy lámpási, aki a polgári perben is beszopta, hogy "gyurcsány" a "vádlottak padján"?... tényleg nem akarsz fellépni ezzel a produkcióval?
a konkrét esetben a perindításnak is van kockázata: mivel egy konkrét (sokat próbált :-) bíró tette a luminózus kiejelentést, fura lenne ismeretlenesként feljelentést tenni, ha pedig megnevezik, akkor ugye csípőből ellenkereset hamis vád miatt, és úgy már nem akkora buli.
és persze az egészet belengi a rendőrök közmondásos korruptsága.
szóval lehet perelni -- de hogy megéri-e...?
bónusz: annó dacumál a véleménynyilvánítási szabadság korlátainak kitágtásáról szóló határozatot éppen a "hatósági személy megsértése" paragrafus eltörlésekor fogalmazta meg az AB. vagyis a rendőrt mint közhtalmat gyakorló személyt szabad sértegetni és az köteles a jogi elégtétel lehetősége nélkül tűrni.
"Már miért ne tudna? Azok a tanúk akik érintettek az ügyben."
Tulajdonképpen csak annyit kell bemutatniuk a személyiségi jogi perben, hogy ebben az univerzumban egymásnak ellentmondó állítások kijelentői között nincs hazug. Nem lesz nehéz, csak az akváriumra kell koncentrálni.
Na mondj egy esetet, amikor lecsukták az egész tömeget, - mondjuk egy miépes csoportot - azért, mert közzülük valakik, akik nem beazonosíthatóak, mondjuk cigányoztak.
De ettől még nyilatkozhatta azt akár egy bíró is, hogy bizonyítást nyert, hogy valakik a Miépes tüntetők közzül cigányoztak. Szerintem volt is erre példa.
Szerintem meg te gondolod rosszul. Mivel a bíró senkit nem nevezett meg, ezért senki nem tud szemilyiségi jogi pert indítani.
Max. a rendőrség tudna jó hírnevének megsértésére hivatkozni. De ennek nincs sok értelme.
Akkor ugyanis pillanatok alatt bizonyítást nyerne,
- hogy az áldozatokat mégiscsak náluk ütlegelték,
- hogy az ütlegelők mégiscsak rendőrök voltak,
- hogy a rendőrök tanúvallomásai ellentétben állnak egymással és egyes tényekkel.
Ezzel nem lehet a jó hírnevet helyreállítani.
Kvázi ugyan az nyerne bizonyitást, amit a bíró állít, hogy a tanúvallomások egy része hamis. A hamis tanúzás ugyanis tény, csak az nem egyértelmű, hogy személy szerint ki követte el.
