A lényegében korrupciós egypártrendszerként működő áldemokrácia az ország teljes kifosztása után másodszor is becsődölt.Most már nincs is más út,mint az újabb rendszerváltoztatás.Ennek elemeit kellene összegyűjteni.
De ha nem ismered őket, akkor miért szavazol rájuk? Ha a társadalom nem ismeri őket, akkor úgy kell neki, ha őket juttatja hatalomra. Ez ilyen egyszerű.
Nem az...és nem ismerjük őket...vagy talán téged kérdeztek a listás nevekről?
A politikai elit szociálbolsevik, liberálbolsevik és konzervatívbolsevik szárnyakra tagolódik módszereit tekintve, "szerencsénkre" ez mostmár önkormányzati szinten is így megy, zártajtós döntések születnek, társadalmi párbeszéd nullázva, statisztikai adatok eltitkolva, belső és külső ellenzék eltiprása, kompromisszumkészség hiánya, csak a "megmondó" stílus és a kérés nélküli "megváltani" akarás...pártdelegált komisszárok döntenek gazdasági, igazgatási, etc. szakembert igénylő ügyekben...40 év államszocializmus után 20 év államkapitalizmus megy szembe az emberek valós érdekeivel és törekvéseivel, a kádárizmus nosztalgiája nem a társadalomban, hanem a politikai elitben és módszereiben él!
A rendszerváltás óta szabad választások vannak. Ismerjük őket és mi is választjuk őket. Ez meg a mi felelősségünk. Mi se rázzuk le, ahogy ők sem rázhatják le a felelősséget magukról. Ha a politikai elitünkre nézed, a társadalmat látod. Tükörkép.
Áruld már el, Kádárnak milyen eszméi voltak a szovjetek feltétel nélküli kiszolgálásán kívül?
Azért ez így túlzás. Kádár elkötelezett híve volt a szocialzmusnak, ez tény. Ebben nem ismert viccet. Sőt bizonyos fokú merevséget tanúsított egyes alapvető kérdésekben, úgy mint munkás hatalom, stb.
De emelett meglehetősen egyéni vonalat képviselt a szovjet vonallal szemben. Jó pár kérdésben kilógott a sorból.
Tegyük hozzá, soha sem volt igazán népszerű a szovjet vezetés előtt. 56-ban is csak jobbhíján fogadták el. Nem tartották elég vonalasnak. Igazából Münichet szerették volna, na de a békesség kedvéért kompromisszumot kötöttek. Abban bíztak, hogy neki sikerül alkut kötni bizonyos csoportokkal. Ez nem jött össze, ezért kissé háttérbe is szorult a keményvonalasokkal és a szovjet inspektorokkal szemben. 1962-ben sikerült kissé háttérbe szorítani a keményvonalasokat. Ha nem is teljes lelkesedéssel, de a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején megletősen "kemény" reformokat támogatot. Legalábbis a szocialista tábor vezetőinek szemével nézve.
Természetesen voltak szimpatikus és kevésbé szimpatikus vonásai és cselekedetei. Mindenesetre hasonló szintű kollégáihoz képest kifejezetten kellemes figura volt.
Persze mai szemmel nézve már sokkal kevésbé szimpatikus. De az is igaz, hogy minden történelmi szereplőt, legalábbis részben, saját korának és környezetének normái szerint kell mérni. S arról sem szabad megfeledkezni, hogy behatárolt volt a mozgástere. (Lásd 1968 Csehszlovákia. Ők megpróbálták átlépni a tűréshatárt, nem jött be. Igaz utánna a SZU-ban (nem teljesen önként) vendégeskedő CsSz pártvezetés megkötötte a maga kompromisszumát, s ezzel elejét vette az 56-oshoz hasomnló széleskörű megtorlásnak)
Az egyes döntések a döntéshozó felelőssége, de hogy kiket választunk döntéshozónak... :-)
Bajaink összességében nem egy-egy döntés... döntéshozó, hanem az általános politikai kultúrából eredeztethetők.
Minden nép olyan politikusi gárdával bír, amilyet megérdemel.
Tök mindegy mennyi idő alatt. Adózott jövedelemböl, adóval terhelt építőanyagbol, villanyárammal, vízzel építettem az othonomat ,vállalkozásomat. Miért fizetnék a más elbaxot dolga miatt akár egy fillért is. Ha én elcseszek valamit nekem kell benyelnem, akkor akik "elkúrták" fizessék meg!!!! Szerintem van miböl!!! MEG AKIK RÁJUK SZAVAZTAK!!!!!!!
Nocsak! Sztálin elvtárs személyesen? Mert ugye ő is ilyen vadbaromságokat mondott. Tetszik nekem, hogy van egy pár tuirulmagyar, aki minden bánatát a zsidókra keni, holott csak arról van szó, hogy pipogya, semmire se jó magatehetetlen fráter.
