Tisztelt Fórumozók!
Mivel ez egy társadalmunkat érintő súlyos probléma, ezért nyitottam itt a a PoliDili-ben. Kérek mindenkit, hogy tartózkodjon a pártokhoz köthető „anyázástól”, mert szerintem a jelenség nem politikai oldal függő.
Az OM tervei szerint nem szükséges a jelenlegi már-már taníthatatlanul kevés természet-tudományos óraszám sem! Erről olvashatunk az alábbi honlapon (természetesen csak a sorok között elbujtatva):
http://www.okm.gov.hu/main.phpfolderID=1281&articleID=230163&ctag=articlelist&iid=1
Az indoklás sem marad el:
"KERETTANTERV A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA Célok és feladatok:
A gimnáziumban az általános műveltséget kiterjesztő és elmélyítő, a magasabb műveltség megszerzését megalapozó nevelő-oktató tevékenység folyik. Alapfeladata az érettségi vizsgára és munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés, és emellett elősegíti a felkészülést az élethosszig tartó tanulásra is."
Ennek egyik záloga legalábbis a döntnökök szerint a fizika és kémia óraszámok csökkentése.
Az természettudományos órák száma konvergál a nullához! Ez az OM döntnökeinek a modern konvergencia programja...
Hova vezet ez? A tudatlan, az körülötte lévő jelenségeket megmagyarázni képtelen, reklám vezérelt amerikai típusú konzum idiótához! A tudás alapú társadalom építéséhez ezek szerint nem szükséges a biztos alapokon nyugvó természet-tudományos világkép.
Härtlein Károly
És hogy megtarthassuk XXX versenyképességét, mindenek felett egy dologban legyünk eltökéltek: továbbra is elsőnek kell lennünk a világban az emberi kreativitás és tehetség terén. Legnagyobb előnyünk mindig is képzett, keményen dolgozó és ambíciózus polgárainkban rejlett, és ezt az előnyt meg is fogjuk tartani. Ma este meghirdetem az XXX Versenyképességi Kezdeményezést, melynek célja az innováció támogatása a gazdaság minden területén, valamint az, hogy gyermekeinknek biztos alapokat adjunk a matematika és a természettudományok terén.
Először is javaslom, hogy a következő tíz évben duplázzuk meg az élettelen természettudományok terén folyó, legfontosabb alapkutatási programok támogatását. Ezzel XXX legkreatívabb elméinek nyújtunk támogatást ahhoz, hogy olyan ígéretes területeken kutassanak, mint a nanotechnológia, a szuperszámítógépek, vagy az alternatív energiaforrások. Másodszor javaslom, hogy állandósítsuk a kutatás-fejlesztés jelenlegi adókedvezményeit, hogy ezzel a magánszektort merész technológiai befektetésekre bátorítsuk. Az állami és magánszektorban folyó kutatások bővítése javítja életminőségünket, és biztosítja, hogy az elkövetkezendő évtizedekben XXX világelső legyen a lehetőségek és innováció terén.
Harmadszor, bátorítanunk kell a gyermekeket arra, hogy több matematikát és természettudományt tanuljanak. Egyúttal tanterveink legyenek kellően szigorúak ahhoz, hogy más nemzetekkel felvehessük a versenyt. Ehhez jó alapot biztosít a „Nincs lemaradó gyermek” törvényünk, amely az alsóbb osztályokban országszerte emeli a színvonalat és javítja a vizsgaeredményeket. Mai javaslatom az, hogy képezzünk ki 70 000 középiskolai tanárt az emelt szintű matematikai és természettudományi órák tartására, továbbá vigyünk 30 000 matematikus és természettudományos kutatót az osztálytermekbe. Nyújtsunk időben segítséget azoknak, akiknek nehézségeik vannak a matematikával, hogy javítsuk esélyeiket jó, magas fizetésű munkahelyek megszerzésére. Ha biztosítjuk, hogy az xxxi gyermekek sikeresek legyenek az életben, ők biztosítják majd azt, hogy XXX sikeres legyen a világban.
Nemzetünk felkészítése a nemzetközi versenyre olyan cél, amelyet mindnyájan magunkénak tekinthetünk. Nyomatékkal kérem önöket, hogy támogassák az XXX Versenyképességi Kezdeményezést, hogy együtt megmutathassuk a világnak, mire képesek az xxxi emberek.
Ez egy politikus beszéde amelyben lecseréltem XXX és xxx -re az ország gyors felismerést segítő szót. MI miért nem erre megyünk?
Az, hogy egy diák milyen tárgyat kedvel nyilván függ a tanár előadásmódjától, suggesztivitásástól és gondolom a diák saját érdeklődési körétől. A legnehezebb egyfajta koncentrációt átadni a tantárgyak közt, mert egy földrajz órán például mikor a mélységi magmás kőzet és ércképződésről van szó, egy szösszenet erejéig a kristálykémiai rendszerekről is szoktam volt említést tenni, sőt beviszek egy-egy szép piritet vagy hegyikristályt. De gazdaság földrajznál is lehet mondjuk a törihez kapcsolódni. Persze a kémia fizika szakosok panaszkodnak, hogy egy egy kísérlet előkészítése igen időigényes ráadásul a tanarak mosogathatnak is. szoktam volt viccesen mondani rossz szakaot választottál. Na akkor egy matekos mennyivel könnyebben van: visz egy feladatgyűjteményt a tananyag a fejben és kész.
" Vekerdy Tamás azt mondja, a hagyományosan demokratikus országokban a természettudományos tárgyakat kisebb óraszámban oktatják. A diktatórikus rendszerek sajátsága, hogy a tanagyagban felduzzasztják ezeket a humán tárgyak rovására. "
Az igazi probléma az, hogy az ilyen vekkerdyk véleményét egyesek komolyan veszik ebben az országban ...
"Kutatások bizonyítják, hogy Magyarországon a magas óraszám ellenére katasztrofális a fiatalok természettudományos tudása. Pedig a gyerekekben nagyfokú kíváncsiság él a világ, az őket körülvevő környezet iránt, azonban az iskola ezt nem elégíti ki, épp ellenkezőleg: kiöli az érdeklődést."
Azt nem tudom egyértelműen megmondani, hogy mennyire katasztrofális a természettudományos tudás, de az idézet további mondatai valamilyen formában helytállóak, bár lehetséges, hogy nem osztogatnak, hanem fosztogatnak... igaz lehet rajta vitatkozni.
A gyerekekben/emberekben nagyfokú kíváncsiság él, csak nem feltétlen mindegy, hogy mire kíváncsiak! A környezetükben található eszközök, a mindennap tapasztalt jelenségekre kíváncsiak, vagy arra, hogy milyen nadrágban jár egy általuk kedvelt sztár. Valaha érdekelte a diákot, hogyan működik a számítógép, a mobiltelefon, ma nem igazán. Középiskolába - ahogy egy korábbi hozzászólásban egy kolléga is említette - úgy érkezik a diák, hogy mettől meddig kell megtanulni? Sokakat nem a tudásvágy hajt, hanem az a tudat, hogy 12 oldal befektetett munkáért kapok ellenértékként egy jegyet. Ahogy hallom, ez még a jobbik eset.
Hogy a tanár egyéni igénytelensége, az eszközök hiánya, vagy a tantervbe kódolt okokra vezethető vissza a kísérletek elmaradása, de az biztos, hogy az átlagos diák kevés kísérletet lát. Ha kevés az ilyen módon irányított tapasztalatszerzés, akkor valahol természetes, hogy kevésbé érdeklődik. Hogy az iskola kiölné az érdeklődést? Ez túlzás. Viszont azt elhiszem, hogy sok diák az érettségiig tartó 12 évben szép fokozatosan elveszti az érdeklődését.
Ilyen oldalról kellene vizsgálni az egyes tantárgyakat folyamatában és egymással párhuzamosan is 1-12. évfolyamon.
Vekerdy szerint kiölik az érdeklődést a gyerekekből Népszabadság • Ónody-Molnár Dóra • 2007. november 28.
Magyarországon - a nyugat-európai és észak-amerikai országokkal ellentétben - a gyerekek nem science-t (természettudományokat) tanulnak, hanem elkülönítetten fizikát, kémiát, biológiát. Vekerdy Tamás pszichológus szerint szükségtelen a gyerekeknek ekkora tananyagmennyiséget beszippantaniuk. Amerikában például a 10-18 éves korú gyerekek választhatnak: integráltan tanulnak a természettudományokról vagy specializálódnak. Jellemző, hogy 92 százalékuk a science-t választja, és csak nyolc százalékuk szakosodik. Vekerdy hangsúlyozza, hogy a választás szabadságát a hazai oktatásban is biztosítani kellene: akit komolyabban érdekel, elmélyülhet fizika-, kémia- vagy biológiafakultáción.
Kutatások bizonyítják, hogy Magyarországon a magas óraszám ellenére katasztrofális a fiatalok természettudományos tudása. Pedig a gyerekekben nagyfokú kíváncsiság él a világ, az őket körülvevő környezet iránt, azonban az iskola ezt nem elégíti ki, épp ellenkezőleg: kiöli az érdeklődést.
Vekerdy Tamás azt mondja, a hagyományosan demokratikus országokban a természettudományos tárgyakat kisebb óraszámban oktatják. A diktatórikus rendszerek sajátsága, hogy a tanagyagban felduzzasztják ezeket a humán tárgyak rovására. Ezt a magyar oktatási rendszer a szocializmusból örökölte, ezért Vekerdy a kilencvenes évek elejétől tartó folyamatos óraszámcsökkentést érthetőnek tartja. - De ez önmagában semmit sem ér, ha nem követi szemléletváltás, ehhez pedig először a tanárképzést kellene átalakítani, ami egzisztenciális és presztízsérdekeket sért - teszi hozzá. A szakember hangsúlyozza, minduntalan ugyanabba a kérdésbe botlunk: a gyereket szabjuk az iskolához, vagy az iskolát a gyerekhez?
Magam sem szeretem, de valljuk be nem mindenki készül egyetemre van aki csak az érettségire "gyúr". A másik pedig : igen rászabadították a "selejtet" is az egyetemekre és főiskolákra. Azért nem kéne minden megyeszékhelyre egyetem vagy főiskola n számú kihelyezett tagozattal IC tanárokkal.
Közben elolvastam a petíciókat. A biológia, de még a kémia is jól érvel, benne van, amit a nagy nyilvánnoságnak szóló üzenetben nem láttam kidomborodni. A fizika lehetett volna jobb is.
"Egy alkalommal kísérletet készítettem elő a managereknek első évfolyamon, és az egyik érdeklődő hallgató jött, hogy megnézze mit csinálok. Éppen egy optikai bemutatóra állítottam be a HeNe lézert. Ahogy jött, lehajolt, hogy kitérjen a lézer sugara elől. Kérdeztem, hogy miért tett így? Válasz nem akarta, hogy kiégjen a ruhája.... Gondolkodjunk csak élvonalbeli frissen érettségizett egyetemi hallgató, akkor mi lehet "lejjebb"?"
Még tanítanak fizikát az új óraszámok szerint is, tehát lehet lejjebb. Szerintem alapvetően az "átlag" fizika- és kémiatanítás az oka a jelen helyzetnek. Annakidején szinte kizárólag papírkémiát tanultunk és a fizika tankönyvek is eléggé riasztóak voltak az átlag számára. Nem érezte a diák, hogy ihasználható tudáshoz jutott ezekből a tárgyakból, hiszen a praktikum elsikkadt. Hogy annakidején a tanterv, a tanár vagy más volt a hibás, nem tudom.
Kicsit más: úgy tapasztalom eljutottunk oda, hogy a középiskolába kerülő diákok többsége már nem is érdeklődik a miértekről, nem kíváncsi egy természeti jelenség okaira, vagy a különböző történelmi összefüggésekre. Szerencsés esetben tudni akar, de a tudni akarás gyakran a korábban említett hanyadik oldaltól-hanyadik oldalig formában testesül meg számára. :(
:) Először ezzel a 90-es évek közepén találkoztam. Nem túl finoman ecseteltem, hogy a tudás nem oldaltól oldalig tart. Ha ezt a megjegyzést elfogadjuk, onnantól magunk kezdjük el ásni sírt. Persze a legtöbb tárgynál a gyakorlatban mégis így működik. Nem lehet szavanként meghatározni, hogy kell vagy nem kell tudni, így mégis megkapja a diák azt, amire vágyik. :)
"Ennek egyik záloga legalábbis a döntnökök szerint a fizika és kémia óraszámok csökkentése. Az természettudományos órák száma konvergál a nullához! Ez az OM döntnökeinek a modern konvergencia programja... Hova vezet ez?"
Szerintem e topic olvasói önmagukban a óraszám alapján ítélnek.
Kicsit fordítsunk rajta. Ha a kerettantervi követelmények teljesíthetők a kerettantervi óraszámokkal, akkor ne az óraszámcsökkenést állítsuk a középpontba, hanem azt, hogy a kerettanterv elégtelen tudást határoz meg, ehhez pedig nagyobb óraszám kell.
Ha nincs összhangban, akkor pedig azt kellene kiemelni, hogy ilyen módon ellentmondást tartalmaz, így ezért kell változtatni.
Én 1989-óta dolgozom a Műegyetemen. Addig egy középiskolában tanítottam. Rendszeresn eljárok az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tanári ankétjaira (altalános és középiskolai). Jól Látom, hogy nem most kezdődött a természettudományos órák számának csökkentése, és próbálom követni a közoktatásbeli változásokat. Már csak azért is mert a felsőoktatás erre épít.
Pár éve amikor az egyik középiskolai ankéton a minisztériumból érkezett ember bejelentette, hogy taccsra került (TACS - tananyag csökkentés) a nyugvó folyadékok mechanikája (ezentúl nem törzsanyag), akkor azt hittem viccel. Hogy a fizikához nem értők is képben legyenek az Archimedes törvény nem tananyag azóta! Akkor nyáron került egy gyermek úszógumi a kezembe, megdöbbenve olvastam a rajta álló többnyelvű szöveget. Az úszógumi milyen körülmények között használható, kb abban a stílusban ahogy a mikrohullámú sütőkben a macskaszárítást tiltó sorok vannak megírva. Tényleg lassan szükség lesz erre...
Még egy élmény. 120 ponttal bekerülni a Műegyetemre lehetetlen a manager szakokra, inkább a 130-hoz közeli pontszám szükséges. Egy alkalommal kísérletet készítettem elő a managereknek első évfolyamon, és az egyik érdeklődő hallgató jött, hogy megnézze mit csinálok. Éppen egy optikai bemutatóra állítottam be a HeNe lézert. Ahogy jött, lehajolt, hogy kitérjen a lézer sugara elől. Kérdeztem, hogy miért tett így? Válasz nem akarta, hogy kiégjen a ruhája.... Gondolkodjunk csak élvonalbeli frissen érettségizett egyetemi hallgató, akkor mi lehet "lejjebb"?
Nézzen bárki utána, a ma általános iskolába beíratkozó gyermek érettségiig fele annyi órán sem fog tanulni természet tudományokat mint pl. én, aki 77-ben érettségiztem! Azóta pedig számtalan eszköz került be az életünkbe, amelyek működésének megértése elképzelhetetlen ezen tudományok nélkül.
Ha körül nézünk, akkor láthatjuk, hogy így is számtalan áltudomány burjánzik, aminek az egyik oka az alapos, természet tudományos ismeretek hiánya.
"Valójában már elsőtől kezdve emelt szinten tanítunk, mert a tankönyvek nem emelik ki a csak közép vagy emelt szintű tananyagot."
Egyedi probléma. Elviekben azt mondják, hogy ez a középszintű érettségire készít fel. Az emeltre ott a plusz óra. Ilyen alapon mondhatják, hogy szegény gyerek, _mindenből_ az emelt szint igényével készítik fel, ezzel megnyomorítják.
"Én még nem talákoztam csak középszintű földrajzkönyvvel, de biológiával sem. És más tárggyal sem. "
A fenti választékot nem ismerem, pl. történelemből - azt mondják - van, ami középszintű felkészítéshez ideális. Mellesleg nem a tankönyvet kell tanítani, hanem a tankönyv segítségével. :) A lexikont se magoljuk be, mégis használjuk. De ez már itt off.
Nos, az emelt szintre készítésre nem ezek az órák alkalmasak hivatalosan, arra van külön plusz két-két óra a 11. és 12. évfolyamon.
Valójában már elsőtől kezdve emelt szinten tanítunk, mert a tankönyvek nem emelik ki a csak közép vagy emelt szintű tananyagot. Én még nem talákoztam csak középszintű földrajzkönyvvel, de biológiával sem. És más tárggyal sem. Van egy sillabuszom amiből tudom mi a közép és mi az emelt. Így állítom össze a tételeket. De mondjuk a vulkanizmusnál a hot spot ami emelt szinten kötelező tanítás folyamán nem hagyom ki. Honnan tudná valaki elsőben, hogy mondjuk nem födrajzból tanul e tovább három év múlva.
valóban legyünk korrektek. Mivel Magyarországon az etikát és a filozófiát a törisek tanítják lega lább 90%-ban ezek a tantárgyak ki nem mondottan is töri órák számát gyarapítják. Megkövetem azokat, akiknél ez nem így van, de nyakam rá hogy nincs 10%. Na így aztán lehet emelt szintre készíteni.
"vicces :-) nagyon vicces :-) 2-2 bilológia, fizika, kémia óra, miközben két történelem óra... és NULLA művészeti óra... (matekot nem számoltam, de a heti 4 óra ott korrekt is)"
Az eddigiek (Az oktatási miniszter 10/2003. (IV.28.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról) itt vannak: http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=390&articleID=947&ctag=articlelist&iid=1 (az óraszámok a "Bevezető" alatt olvashatók)
A 2007-es változat: http://www.okm.gov.hu/doc/upload/200711/kerettanterv_iii_gimnazium_071107.pdf http://www.okm.gov.hu/doc/upload/200711/kerettanterv_ii_alapfoku_5_8_evfolyam_071107.pdf
Most is, a 2003-asban is ajánlott óraszám van. A mostani ajánlat a kémia, fizika, biológia tárgyak esetében megegyezik a 2003-as 1. ajánlott változatával (akkor 3, most egy változat van). Nem az óraszám a kötelező, hanem a tartalom. Óraszámot valamelyest lehet tologatni.
Én is keveslem az óraszámot, de csodálkozom, hogy egyeseknek 2003-tól csak most tűnik fel.
Amikor én voltam kint hajdanán 91 körül (mint diák) én is hasonló tapasztaltam mind Dániába, mind Svédországban, sokkal jobbak voltunk a reáltantárgyakba, de nem régen érkeztek a laborunkba szakdolgozók (biológus) és adtam nekik néhány egyszerű feladatot. Higitsad ki a 100-ad részére az oldatot. Órákat ültek a papír fölött és képtelenek voltak kiszámitani (mind a hárman). Hiába tanultuk már az általános iskola 3.-ik osztályába egyetem 4.-ik évében képtelenek voltak alkalmazni (pedig nem hülyék, szakmilag rendbe vannak) a képleteket. Ha x-el és y-al adtam volna fel a példát és nem SSC20* oldattal akkor valószinüleg meg tudták volna csinálni. Ezt méri a PISA és ez amikor szarba van a legtöbb gyerek, minimális absztrakciós képpesség sincsen bennük (nem tanították, hanem sulykolták a példákat), nem megértetni a problémát, hanme bemagoltatni a képletet. Gimis fizikatanárnőm elve volt, hogy tudd a mértékegységeket és abból már nagy valószínűségggel a képletet is képes vagy felirni.
köszi az észrevételt. Csak tudod azt tartom furcsának, hogy holmi PISA szerint mennyire szar úgymond a mi oktatásunk és nem egy középsulis cserediák kéttanyelvűs tanítványom és nem is mindig versenyistállós helyből leiskolázza a külfödi diákokat. Amerikai matekos kolléga loyan feldatot nem tudott megoldani, amit egy jó negyedikes helyből megold. Nem vicc. Ja persze ő ugymond geometria szakos volt az algebrához kevés lövése volt. Értem én tök hülyéket képezni nehogy gondolkodjanak, atöbbit majd a pénz megoldja. Megvetem Hiller Istvánt mégha abba a gimibe járt ahová én is.
Az SZTE Orvosi karán van 0.-ik évfolyam, ahol alapvető matekot, fizikát, kémiát, biológiát oktatnak idegen nyelvű hallgatóknak. Én tanítottam nem egy olyan izraeli és palesztin diákot, aki az orvosi egyetem első évében hallott elöszőr DNS-ről, Mendeli öröklődésről stb... Most már bevezették a -1.-ik évfolyamot, ahol a külföldi (pénzes, szlengbe devizáns) ügyfeleket tanítják angolra!, mert még azt a nyelvet se beszélik, amin tanulni fognak. Mondjuk ezeket az órákat fizetik meg legjobban, mert anyagköltség nincs, csak termeköltség és több jut a tanárok díjazására.
