Hát alapból furcsa, hogy van egy harmadik személy is a játékban. Nem elég, hogy a szolgáltató nem az én érdekeimet nézi :), hanem még egy harmadik fél is a saját pecsenyéjét sütögeti.
Igazad van, általában valóban nincs állandó kapcsolat a beteg és a szolgáltató között, de az élet más területein is jelen van ez a tipusú piac. Például amikor egyetemet választunk, házat építünk, autót veszünk (ha szegények vagyunk és ritkábban akkor különösképpen) stb. Ezeknél sincs sok tapasztalatunk mégis döntést hozunk. Autós magazinok pl pont arra építenek részben hogy az emberek mások tapasztalatára kényszerülnek hagyatkozni. Ha már nagy nehezen összegyűlik a pénz akkor igyekszek optimálisabb döntést hozni. Az egészségügyben is szerez az ember tapasztalatot közvetve is, például rokon egészségügyi problémáit a családi helyzet miatt alkalma van végigkövetni stb.
A közvetítőnek persze sok, közvetlen tapasztalata van, de ő nem a beteg szemszögéből nézi az egészet, hanem a sajátjából. Azaz lehet hogy levon egy csomó tapasztalatot, de az nem feltétlenül ugyanaz mint a betegé. Adott esetben ezek alapján olyan döntést hoz a szolgáltatókkal kapcsolatban, ami az ő érdekét szolgálja, de a betegét nem.
pl. azért, mert még sehol sem sikerült, ahogy a számtalan külföldi példa mutatja. És merthogy utána lényegesen többe kerül, mivel egy halom plusz szereplőt kell eltartani, stb.
Jaja, a kereskedelem is hogy lezullott, miota piaci alapokon mukodik "egy halom plusz szereplovel", uresek a polcok, konganak a plaza-parkolok. Bezzeg regen, a Hangya es a Vasedeny, beh szep is volt!
Nem, a profitkivét az máshol van. Az igazgatási költségeken keresztül profitto kivenni az egyik legdrágább mulatság a járulékok és a vissza nem igényelhető áfa miatt.
Előfordul persze, hogy kevesebb a pénz a vállalkozásoknál, és csökkennek a fizetések, de 1. most nem kevesebb a pénz, mert a TB-kasszában ott van a "nyereség", 2. a dolgozók nem szökdécselnek örömükben, hogy jaj de jó, nőtt a munkáltatóm hatékonysága az én zsebem terhére.
Viszont borzasztó egyszerűen korrigálható. A szolgáltatók számláiból, kevesebbet fognak visszatéríteni a biztosítók. Lesz némi izgalom, sztrájk, autóborogatás, de az alapprobléma a négy alapművelet keretében rendszhető.
:-)
Egyébként a problémát ott is az intézeti ellátás, tehát a kórházi ellátás okozza, mert ott nincs előrefizetés, hanem csak napidíj vagy co-payment. Az alap és szakellátás valamint a gyógyszerellátás egyensúlyban van, mert ezek jóval olcsóbbak mint a kórházi ellátás.
Nézzünk. 2005-ben a biztosítók 83 milliárd Ft-ot költöttek az egyébként 700 milliárdos bevételű biztosítási állomány adminisztrálására. Aki azt hiszi, hogy egy 1500 milliárdos állomány adminisztrálását 2009-ben ki lehet hozni 50 milliárdból, az hivatalosan is hülye. Vagy mert nem tud számolni, vagy mert ugyanazt akarja kapni, mint amit most az OEP nyújt. Azért meg minek.
A verseny csak akkor működne jól az állampolgárok javára, ha az egészségügyi szolgáltatók versengenének a betegekért. A biztosítóknak nem ugyanaz az érdekük, mint az egészségügyi szolgáltatóknak,
Tulajdonképpen a fejéről a talpára kéne állítani az egészet. Nem az állam finanszírozza az eü-ellátást, hanem a jogosult állampolgárnak jár ez eü-ellátás. NNamármost ha meg lehetne oldani valahogy, hogy az állampolgár fizessen a szolgáltatónak, majd ő személyében a neki járó díjmérséklésért a biztosítójához forduljon, akkor meg is van a verseny. A fogyasztó választ a szolgáltatók közt, a szolgáltatók a fogyasztóért versengenek, a biztosítók pedig.......?
:-)
Egyszóval ezért működik jól a francia eü-rendszer. A beteg előre fizet és visszakapja amennyi jár neki. ő személyében.
Ám legyen, csinálják. Nekem valójában mindegy. De aki azt állítja, hogy itten majd svájci színvonalú egészségügy lesz mindenkinek a balkáni bérek járulékaiból, az lehazudja a napot az égről. Márpedig a kormányzati kommunikáció ezt teszi. Ugyanis nem azt hangsúlyozzák, hogy a magánbiztosításokkal átláthatóbb, kiszámíthatóbb, baksismentes egészségügyet lehetne csinálni, hanem hogy majd milyen kurva jó lesz itt mindenkinek, mer' a biztosítók majd agyonversenyzik magukat értünk, kisnyugdíjasokért meg minimálbérből élőkért. Nevetséges. Jó szolgáltatást csak megfelelő mennyiségű pénzből lehet csinálni, jótékonykodni pedig a biztosítók NEM FOGNAK. Punctum.
"Nagyon fontos tudni, hogy a fejkvótaként érkező pénz nem válik a pénztárak tulajdonává. A törvény nagyon világosan fogalmaz: a pénztárak a rendelkezésükre álló források maximum 3,5 százalékát fordíthatják működési kiadásokra, és három év múlva legfeljebb 2 százalékot vehetnek ki évente nyereségként. Azaz a bevételeket szinte kizárólag a betegek ellátására fordítják!
Szinte kizárólag? Nézzünk csak a számok mögé?
1500 milliárdnak a 3,5%-a = 52,5mrd
1500 milliárdnak a 2%-a = 30mrd
Fentiek összesen = 82,5 mrd/év
2007-ben a tervek szerint a háziorvosi ellátásra az E-alapból összesen 61 milliárdot fordítanak.
Mikola kórháztörvényét azért dobták el a szocik, 2002 július elsejével, mert az volt a (kényszer)képzetük, hogy a szoci klientúra kimarad a kórházi kht-k beszállítói közül, mert azt gondolták, hogy a FIDESZ klientúra helyzeti előnyben van. Mikola törvénye se volt tökéletes, de nem tudtak ennél jobbat a szocik azóta se.
Továbbá a Mikola tv mellé be volt állítva a költségvetésbe, évi 150 milliárdos, összesen 600 milliárd, részben eü-konszolidációs költség fedezete.
Csak megemlítem, hogy a szocik kórháztörvényét az AB, eljárásjogo okokból ugyan de megsemmisítette, és ők azóta se csináltak újat. Ehelyett rávetették magukat a finanszírozás privatizációjára, most meg be vannak szarva a társadalmi ellenállás láttán.
"A verseny csak akkor működne jól az állampolgárok javára, ha az egészségügyi szolgáltatók versengenének a betegekért."
Ebben nem vagyok biztos. A verseny pozitív hatása akkor tud érvényesülni, ha a vevő tapasztalatait a következő vásárlásnál fel tudja használni és visszacsatolást tud adni az eladónak. Hiába döntöd el, hogy ide se jövök többet, ha arra az árura/szolgáltatásra soha a büdös életben nem lesz szükséged, a döntésed hatástalan marad az eladóra.
Az eü. szolgáltatások egy része ilyen. Ezeknél az eladói verseny nem tud kialakulni. (Vannak olyan területek, ahol viszont működik, például fogorvosok, szülészek, plasztikai sebészek - nem véletlenül pont azok a szakmák, amik nagyon gyorsan privatizálódtak.)
Ha viszont egy közvetítő gyűjti a tapasztalatokat, értékeli a szolgáltatót és visszacsatolást ad (megújítja a szerződést vagy felmondja), akkor ezeken a területeken is kikényszeríthető a verseny.
Ez az elmélet. A gyakorlatban persze - ahogy mindig elmondom - nem lesz semmi.
Alapvetően teljesen igazad van, de egy lényeges dolog kimaradt. Nem a biztosítók nyújtják az egészségügyi szolgáltatást, ezért nem érvényesül a verseny pozitív hatása a több biztosítós rendszernél. A verseny csak akkor működne jól az állampolgárok javára, ha az egészségügyi szolgáltatók versengenének a betegekért. A biztosítóknak nem ugyanaz az érdekük, mint az egészségügyi szolgáltatóknak, ezért drágább a több biztosítós rendszer és ezért nem nyújt magasabb minőséget (össznépességileg).
"Az tegye fel a kezét, aki nem a bevételért verseng, hanem mert direkt szereti ha ingyen ugráltatják"
Ez így csalóka, mert valóban a pénzért dolgozik az ember, de az is igaz, hogy az a legjobb általában a szakmájában, akinek nem a pénz számít, hanem maga az adott munka, azaz élvezi amit csinál.
Talán mivel senki nem ellenőrizte vastagabban fogott a ceruza. Krumplileves készült és húslevest számláztak. Most a biztosító majd ügyel a pénzére és csak azért fizet amit csináltak.
"...Bizony nem. De fizet a nép évente ezer milliárd ft kenyérjárulékot?..."
A kenyér nem szolgáltatás. De minden szolgáltatásnál fizecc kötelező járulékot, ha soha nem hsznnálod a telefont, ki se nyitod a vizcsapot, vagy nem kapcsolod fel a villanyt akkor is van alapdíj.
"Egyetlen módon: ócsítja a levest! Magyarán kispórol belőle ezt-azt, hogy kevesebből kijöjjön a cucc és még neki is maradjon pár forint haszna"
Jól látod. Például kispórolhatja belőle a pazarlást, a korrupciót és a feketejövedelmeket. Már feltéve, hogy elfogadjuk, hogy vannak ilyenek a magyar egészségügyben. Mert ha nincsenek, akkor igazából reformra sincs szükség, hanem azt kell csinálni, amit Égerék mondanak: ugyanazt, mint eddig, csak több pénzből.
Pl. már ma is magánfinanszírozású cégek üzemeltetik pl. a PET-CTközpontokat. Kiválóan.
Tudod, amikor a finanszírozási összeg effektíve attól függ, hogy ki mennyire keni meg az illetékes OEP-tisztviselőt, akkor hogy is van ez?
Te nem hallgattad néhány évvel ezelőtt a rádiót - évente 2-3 alkalommal sikított valamelyik szakterület, hogy ő veszteséges. Ennek örömére Kökény miniszter elvett egy kicsit a többiektől, és adott egy kicsit az illető területnek. Jó példa erre a traumatológia: bizonyos években megérte csinálni, bizonyos években nem.
Megmondom. Pl. már ma is magánfinanszírozású cégek üzemeltetik pl. a PET-CTközpontokat. Kiválóan. És hosszú távon megéri nekik. De ilyenből az évek során nem 3 kell, hanem vagy húsz.
Egy üzleti biztosító vagy önmaga beruházhat és kialakíthat egyet (és ezzel sok évre előre lefoglal egy szegmenst) vagy megpályázza az EU-fejlesztési pénzből. Ő ugyanis hozzá tudja tenni a szükséges önrészt, amit az egy darab állami eü-kassza nem tudott volna.
Mon cherie, ha a biztosító önti a pénzt a rendszerbe, de nem tud többet kivenni, az mér' lesz neki üzlet? Persze beruházhat, mint az állat, de hát előtte tudni kéne nekije a megtérülést is, mert különben nem bolt az egész. Persze, lesznek kiegészítő biztosítások, én is tudom, csakhogy azt relatíve kevesen veszik majd igénybe, míg az alapellátást mindenkinek finanszírozniuk kell majd, a minimálbéreseknek is meg a nyugdíjasoknak is. Ugyanannyiból. Mert ugyebár a bevételekből kell finanszíroznunk az üzletünket, nem a saját zsebünkből.
By the way, ha megmagyarázod nekem, hogy főz valaki jelentős haszonnal levest 200Ft-ból, ha az önköltségi ár is kb ugyanannyi, anélkül hogy rontaná a minőséget, akkor itt és most felterjesztelek a közgé Nobel-díjra. :)
