A lex Mol több pontjával kapcsolatban hivatalosan is kifogást fogalmazott meg Brüsszel, a jogszabály sérti a tőke szabad áramlásának alapelvét. A belső piaci biztos magyar kormánynak címzett levele az első jogi lépés. Két hónap van a válaszra, ha az nem kielégítő, az Európai Bizottság úgynevezett indokolt véleményt ad ki, és ha továbbra is fennmarad a jogsértés, bíróság elé kerül az ügy.
hol itt a gyurcsányizmus ?A gyurcsányizmus kiépült. A magyar állam (kormány és ellenzék, poszt- és neokomancsok kéz a kézben)
Vajon érdekében áll-e a magyar államnak, hogy ilyen olcsó eszközökkel nyúljon bele egy jól működő tőkepiacba? Nem hinném. Megéri a menedzsmentnek, hogy különösebb anyagi áldozatok nélkül tudja biztosítani a pozícióit, cserébe – mondjuk – a vállalat társadalmi felelősségvállalási programját úgy alakítja, hogy jusson azoknak az alapítványoknak, értelmiségieknek, programoknak, akik a parlamenti pártok számára igen kedvesek, de közpénz nem jut nekik elég? Valószínű, igen. Jó ez a mindenkori hatalomnak? Naná.
Legyen szó véletlenül pártdelegáltak által elnökölt sportszövetségekről, "közeli" értelmiségiek által gründolt civil szervezetekről, amik már a cuslágolós állami pályázatokhoz is cikisek, mégsem akarjuk, hogy éhen haljon az alapító, aki véletlenül a kollega semmire se jó aktivizmusban jeleskedő egyszem gyereke, a nagy cégek nagy adományai kiváló eszközök arra, hogy kiegészítsék az amúgy sem csekély állami forrásokat.
A kérdés az, hogy az összes parlamenti és parlament-közeli banda által remeknek tartott, balkáni tempójú alku nem okoz-e túl nagy kárt. Nemcsak azzal, hogy – legalábbis a befektetők és az elemzők egy része szerint – hazavágja a tőzsdét. Hanem azzal is, hogy hazavágja a befektetői bizalmat és a jogbiztonságot – elvégre ki venne meg bármit is, ki fektetne bármibe is, ha a magyar állam (kormány és ellenzék, poszt- és neokomancsok kéz a kézben) egy testre szabott törvénnyel a cég megvásárlása vagy bármilyen más kártérítés nélkül átveheti a hatalmat?
Vajon érdekében áll-e a magyar államnak, hogy ilyen olcsó eszközökkel nyúljon bele egy jól működő tőkepiacba? Nem hinném. Megéri a menedzsmentnek, hogy különösebb anyagi áldozatok nélkül tudja biztosítani a pozícióit, cserébe – mondjuk – a vállalat társadalmi felelősségvállalási programját úgy alakítja, hogy jusson azoknak az alapítványoknak, értelmiségieknek, programoknak, akik a parlamenti pártok számára igen kedvesek, de közpénz nem jut nekik elég? Valószínű, igen. Jó ez a mindenkori hatalomnak? Naná.
Legyen szó véletlenül pártdelegáltak által elnökölt sportszövetségekről, "közeli" értelmiségiek által gründolt civil szervezetekről, amik már a cuslágolós állami pályázatokhoz is cikisek, mégsem akarjuk, hogy éhen haljon az alapító, aki véletlenül a kollega semmire se jó aktivizmusban jeleskedő egyszem gyereke, a nagy cégek nagy adományai kiváló eszközök arra, hogy kiegészítsék az amúgy sem csekély állami forrásokat.
A kérdés az, hogy az összes parlamenti és parlament-közeli banda által remeknek tartott, balkáni tempójú alku nem okoz-e túl nagy kárt. Nemcsak azzal, hogy – legalábbis a befektetők és az elemzők egy része szerint – hazavágja a tőzsdét. Hanem azzal is, hogy hazavágja a befektetői bizalmat és a jogbiztonságot – elvégre ki venne meg bármit is, ki fektetne bármibe is, ha a magyar állam (kormány és ellenzék, poszt- és neokomancsok kéz a kézben) egy testre szabott törvénnyel a cég megvásárlása vagy bármilyen más kártérítés nélkül átveheti a hatalmat?
"A Hankook a 131 milliárd forintos befektetéshez 15,8 milliárd forint állami támogatást kap, ám ha ehhez hozzávesszük a képzési hozzájárulást és munkahely-teremtési juttatást, akkor az összeg mintegy 20 milliárd forintra rúg. Az állam a társaságiadó-kedvezmény mellett minden olyan kedvezményt és segítséget - jelentse az az engedélyek megszerzését, az adótörvények és más jogszabályok módosítását - szavatol a cégnek, amely a projekt kivitelezését elősegíti. Ha ez mégsem sikerülne, a Hankook kompenzációra jogosult, miként az a nagyvonalú rendelkezés is része a szerződésnek, mely szerint ha az állami juttatás valamely eleméről kiderülne, hogy ellentétben áll a törvényekkel, akkor a tárca más formában talál módot a támogatásra.
A minisztérium leszögezte, hogy száz kilométeren belül nem kínál senkinek gumigyártásra alkalmas területet, Dunaújváros önkormányzata pedig egyebek mellett vállalta, hogy buszmegállót létesít a gyár közelében. A százoldalas megállapodás további pontjai szerint a tárcának kötelessége megvédeni a multicéget minden olyan vitában vagy vizsgálatban, amely a vállalat adózását, környezet- és fogyasztóvédelmi tevékenységét, illetve foglalkoztatási gyakorlatát illeti."
Amikor Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, azt is vállalta, hogy aláveti magát bizonyos uniós szabályoknak, többek között elfogadva, hogy ezáltal nem lesz teljes a jogalkotási szabadsága.
Hazánk a gyakorlatban ezzel elismerte az uniós jog elsődlegességét. A konkrét lex Mol esetében a legkényesebb szempont az lehet, hogy a törvénymódosítás vajon nem gátolja-e a tőke szabad áramlását az unión belül, ami nem mellesleg az egyik alappillére az EU-nak.
Wolfgang Ruttenstorfer, az OMV elnök-vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy a társaságnál türelmesek, akár 2-3 évet is tudnak várni, hogy fölvásárolhassák a Molt.
Ez nagyon jó! Szóval a nemzeti vállalatok védelme a gonosz multiktól maga a gyurcsányizmus? Ennyire nemzeti elkötelezettségűnek tartják a jobbantak Gyurcsányt? Végre valami, ami tetszik nekik a mostani kormányban...
Nem a lex MOL a gyurcsányizmus, hanem a lex MOL a gyucsányizmus következménye.
Annak a felelőtlen, rövidtávú, a jövőt felélő gazdaság és társadalompolitikának, amit ez a koalíció a hatalom megtartása érdekében, valójában a saját klientúra csillapíthatatlan éhségének kielégítésére folytat.
A lex MOL csak látszattevékenység, mert ha ez a kurzus valóban az ország stratégiai érdekei szerint cselekedne, akkor nem adja el a MOL-papírjait.
Az egészségüggyel pont így fogunk járni. Mire kiderül hogy elkúrták, de nagyon, addigra nem marad mozgásterünk.
A zeu tehet egy szívességet, márha megengedem. Gyurcsótányék meg azért, mert előbb kellett volna észbe kapni. Tartották volna full állami kézben a Molt, és akkor nem kéne lex Mol sem.
Ez már a nincs rajta sapka kategória. A hülye kormánytöbbség elfogad egy olyan törvényt, amitől nemzeti radikálisaink láncorgazmusba kéne essenek, mert kéremszépen itten védve van a szent magyar érdek, e helyett meg fikázzák Gyurcsányt. Hát, én ezeknek még a zongorába se vizelnék bele soha. Úgysem értenék.
