Teljesen nyilvánvaló volt, hogy a Fidesz és az MSZP leosztotta egymás között a pályázati támogatásokat a parlamentben az erről döntő bizottságban - mondja a lapunknak adott interjúban Béki Gabriella. Az SZDSZ-es képviselő egy - a Zuschlag-ügy kapcsán most elhíresült - 2001-es felszólalásában felhívta már erre a figyelmet, most a részletekről kérdeztük.
Számomra igen fontosak a különbségek: a Fidesz ismert vezetői, megyei/városi kulcsfigurái között egy sincs, akitől "vennék használt autót". Undorodnék tőlük akkor is, ha semmi közük sem volna a politikához.
Nem fideszes. 2006-ban függetlenben indult. A szocik támogatják ma is. A te barátaid. V.A. nem pm., nem ogy.képviselő-mi a gondod véle? Nem is vágta el a nyakát senkinek, nem lőtt le senkit, nem kefélte a lányait, mint némely mdfesek.:)
Nem hiszem, hogy bármelyik is jogosan vág bármit a másik fejéhez. Annyi a különbség köztük, hogy máshova ültek be. A kormányzás meg mindnek a vágya, mert ott lophatnak a legtöbbet.
Szerintem nagyon sokáig gondolkodhatnál, mire tisztességes embereket találnál akármelyiknél is a vezérkarban. Ha voltak is ilyenek, vagy félre vannak állítva, vagy rég kiléptek már.
Az SZDSZ parlamenti frakciója már a bizottság felállításának javaslatát is vitatta, akkor azonban elfogadtuk a Fidesz érvelését, miszerint Bajnai Gordon nem miniszter, így interpellálhatósága hiányában más eszközt kell találni a parlamenti ellenőrzése. Bajnai Gordon miniszteri kinevezésével azonban ez az ok megszűnt.
Tapasztalva, hogy a bizottság működése szöges ellentétben áll azzal a közélet megtisztítását célzó, szigorú összeférhetetlenségi szabályok megalkotására törekvő politikával, mely mellett épp a közelmúltban minden parlamenti párt hitet tett, az SZDSZ a bizottság működésének azonnali felülvizsgálatát javasolja.
Mi, liberálisok biztosak vagyunk abban, hogy minden párt képes a soraiból olyan bizottsági tagokat jelölni, akik semmilyen céges, önkormányzati-szerződéses vagy egyéb anyagi érdekeltséggel nem rendelkeznek az uniós támogatások elosztása kapcsán. Ezért arra kérjük a parlamenti frakciókat, haladéktalanul cseréljék le a bizottsági lobbistáikat elfogulatlan, anyagilag nem befolyásolt képviselőkre. Ha erre bármi okból nem hajlandóak, az SZDSZ kezdeményezni fogja a bizottság megszüntetését.
Barátság, házasság - közéletünkben széltében-hosszában elterjedt, teljesen hülye "párhuzamok". Egyik sem hasonlítható a koalícióhoz.
Különböző mértékben lopnak a pártok, mert különbözőek a lehetőségeik. És különböző emberek alkotják a vezető testületeiket is. Például a Fideszben valszeg egyetlen tisztességes ember sem játszhat komoly, vezető szerepet. Az SZDSZ-ben meg az MSZP-ben ez nincs (még) így.
Bizony lop mind. Ezért hát Gabriella bölcsebb lett volna, ha csendben marad. Vagy talán ezzel a műfelháborodással próbál az Szdsz jógyereknek látszani, és ezért rugdossa a partnerét?
A szoci-szadesz partnerség láttán mindig az jut eszembe, hogy ilyen barátok mellett kinek kellenek ellenségek. :)
Egy újságíró felvetette: elképzelhető-e, hogy az osztrák Liberales Instituton keresztül érkezhetett Strabag-pénz az SZDSZ-hez, mivel az alapítvány vezetőségi tagja Alexander Zach, a Liberális Fórum elnöke. Kuncze erre elmondta: "fogalmam sincs, mert ezeket a belső ügyeket nem ismerem"
Több, pártok érdekeltségébe tartozó társadalmi szervezet jutott ingatlanrészekhez a korábbi állami tulajdonban lévő vagyonból - derül ki abból a listából, amely a döntések után az Index birtokába jutott. Az Országgyűlési Társadalmi Szervezetek Bizottságának zárt ülésén született döntését rögzítő dokumentumok szerint a Torgyánné Cseh Mária vezette Független Női Szövetség 34 ingatlanrészhez jutott országszerte, komplett épületet kapott egy fideszes parlamenti képviselő magánalapítványa, illetve több olyan "polgári-kulturális" szervezet is irodához, raktárhoz, műhelyhez jutott, amelyeket közvetlenül a pályázat beadási határidejének lejárta előtt jegyeztek be. A nyertesek vizsgálata után a kormánypártok győzelmi hegemóniájáról beszélhetünk, ám a készülő budapesti és balatoni ingatlanosztás után kiegyenlítődhetnek az erőviszonyok. Az Index folytatásban közöl cikkeket a társadalmi szervezetek ingatlanrészekhez juttatásáról.
Közvetlenül a döntés után az Index birtokába jutott az a dokumentumcsomag, amely a vidéki, eddig állami tulajdonban lévő ingatlanrészek társadalmi szervezetek közötti szétosztásának részleteit tartalmazza. Az iratokból kitűnik, hogy több, különböző pártokhoz közeli társadalmi szervezet kapott tulajdonjogot bizonyos ingatlanrészekre. (Azért ingatlanrészeket és nem ingatlanokat írunk, mivel többnyire irodákról, raktárakról, műhelyekről és tantermekről van szó. A cikkben szereplő adatok az ingatlanrészekre vonatkoznak. Külön számoltunk minden helyiséget, mert a pályázati kiírásban így szerepeltek.)
A listán - az előbb felsoroltak mellett - találunk szabadidőközpontot, 2500 négyzetméteres belterületet, sörözőt és vendéglőt, komplett, összkomfortos lakásokat is. Ezek értékéről nincs pontos adat, mivel a társadalmi szervezetek és az állam közötti tulajdonba adási szerződés megkötésére jogosult Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) csak könyvértéken számol, ami nem ad pontos közelítést az ingatlanrészek forgalmi értékéről. Természetesen az sem állt módunkban, hogy a kapott ingatlanrészek állagát megismerjük, tehát ezek valódi állapotáról nem tudunk nyilatkozni.
Információnk szerint a pártok politikai alkut kötöttek: így a most kiosztott, elsősorban kormánypártok közelébe vándorolt ingatlanrészekért cserébe az ellenzéket a budapesti és balatoni ingatlanrészekkel kompenzálják, illetve "boldogan élhetnek a rendszerváltás előtt megszerzett, vagy éppen 'uralkodásuk' alatt megszerzett ingatlanjaikban" - fogalmazott az egyik érdekelt pártközeli informátorunk. Többen úgy vélik: "az osztoszkodás az utolsó lehetőség a pártoknak a választások előtt, hogy valamit juttassanak a közelükben ácsingózó csoportoknak".
A Független Női Szövetség a "politikai lista" élén
Mivel senki sem tud a kapott ingatlanrészek forgalmi értékéről beszámolni, az sem világos, hogy a Torgyánné Cseh Mária által vezetett Független Női Szövetségnek (FNSZ) juttatott 23 irodának, 2 teremnek, 6 garázs-tároló-raktárnak mennyi a forgalmi értéke. Az FNSZ összesen 34 ingatlanrészhez jutott, amelyek Kecskeméten, Pécsen, Kunszentmiklóson, Veszprémben, Székesfehérváron és ezenkívül még 19 településen találhatóak.
Az ingatlanrészek állapotát az FNSZ néhol "siralmasnak" titulálta. Ez a hozzáállás megfelel annak a gyakorlatnak, miszerint a sikeres szervezetek többször panaszkodtak az ingatlanrészek állapotára és a vonzatos költségekre. A női szövetség az előbb felsorolt helyiségek mellett egyébként három "üzletet" is kapott, amelyből kettő Szentgotthárdon, egy pedig Zalaegerszegen található.
Az FNSZ egyértelműen vezeti a "politikai" listát. A miértekről Korényi Attiláné, az FNSZ országos alelnöke, az FKGP budapesti elnöke nyilatkozik cikksorozatunk következő, csütörtökön megjelenő (Cinkelt civilek - Pártok közelébe vándorol az állami vagyon II.) részében.
Sakkcentrum és világi magyarok; képviselői magánalapítvány
Molnár Oszkár, a Fidesz országgyűlési képviselője nem szabadkozott: magánalapítványa, a Patrióta Edelényi Régiófejlesztő Alapítvány egy komplett házzal lesz gazdagabb, ha a szerződés megkötése előtt megoldják a KVI-vel támadt nézeteltérést.
Kőszegi Zoltánnak, a Dabas Fejlődésért Integrálódók Egyesület színeiben megválasztott dabasi polgármesternek még ennyi problémája sincs: az elnöklete alatt működő egyesület a városban egyedüliként számolhatja az új ingatlanrészeket.
Nem úgy, mint a Radnai József Alapítvány a Sakkozás Jövőjéért szervezet. A Rapcsák András (MKDSZ) Fidesz frakciójában ülő országgyűlési képviselő, Hódmezővásárhely polgármestere kuratóriumi elnöksége alatt működő alapítvány ingatlanrészeinek "sakkcentrummá" alakítását ugyanis hét civil szervezet nézheti a szomszédból.
A Magyarok Világszövetségének tagszervezetei is több új helyiségbe rendezkedhetnek be, mert a Kiskunsági Ifjúsági és Kulturális Egyesület, valamint a Magyar Fiatalok Társasági Klubja Kulturális Egyesület is előkelő helyezést ért el az eredményességi ranglistán. Utóbbi képviselőjének apja MDF-es országgyűlési képviselő, akinek egyik fideszes munkatársát pedig az egyik győztes kecskeméti alapítvány kuratóriumának élén találjuk. Azonban találtunk olyan alapítványt is, amelynek telefonszámát - a képviselő telefonszámával együtt - titkosították. Így a Human Bridge Service Alapítványt csupán egy debreceni cím jelzi. Információink szerint az alapítvány pártolója az ingatlanjuttatási albizottság elnöke, Halász János volt, aki éppen a debreceni körzet egyik országgyűlési képviselője.
Magasra érő kapcsolatok
- Csakis a politikai kapcsolatoknak. Mi másnak? - kérdezett vissza az egyik dél-alföldi egyesület vezetője, amikor az Index arról érdeklődött: minek köszönheti az egyéves egyesület, hogy három helyiséggel lett gazdagabb. Az elnök egyértelműen kijelentette: "nincs semleges civil szervezet"; "szépen meg kell írni a pályázatot, és utána majd lesz segítség" - vezette végig a gondolatot a neve elhallgatását kérő elnök.
A mondat talán a Viharsarokra érvényes leginkább. Békéscsabán és környékén egy éven belül négy "polgári-kulturális" egyesület alakult, közvetlenül a pályázat beadási határidejének lejárta előtt. Az egyesületek vezetői egy kivétellel helyi Fidesz-funkcionáriusok, az egy kivétel pedig tavaly még a Fidelitas sajtóirodáján dolgozott. A darabonként "tízegynehány" fős csoportok hirtelen szaporodását a Fidelitas regionális csoportjának elnöke azzal magyarázta, hogy "a lakóközösség így osztódott meg."
Akárcsak Jászberényben, ahol a helyi "polgári kör" képviselője az interjú elején elzárkózott a politikai kérdésektől, de negyedóra múlva bevallotta, hogy Fidelitas-tagok alapították a gyorsan gazdaggá vált egyesületet. Már-már túlnyerte magát a Kalyi Jag Művészeti Együttes is. Információink szerint élni lehet a gyanúperrel: a roma egyesületek kellőszámú reprezentációja miatt szavaztak a képviselők mindig erre, és csak erre az egyesületre. (A leosztás részleteiről a csütörtökön megjelenő, Cinkelt civilek - Pártok közelébe vándorol az állami vagyon II. cikkben számolunk be.) A törvény
A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről a rendszerváltás után több törvény rendelkezett. Az elsőt még az Antall-kormány idejében hozták, de ebben még a pártingatlanokról is rendelkezett az országgyűlés (1990. évi LXX. törvény). Kifejezetten a társadalmi szervezetek és alapítványok által használt ingatlanok jogi helyzetét az 1997. évi CXLII. törvény, és annak 1999-es módosítása rendezi (1999. évi. CVII. törvény.) A '97-es törvénytervezetet Fedor Vilmos MSZP-s és Hankó Faragó Miklós SZDSZ-es országgyűlési képviselő terjesztette be '97 májusában. A parlament az Országgyűlés sajtóosztályának tájékoztatása szerint 11 módosító indítvánnyal november 25-én fogadta el az utóbbi a törvényt, hogy '98 január 1-jén hatályba is lépjen.
Szakaszok
Az első, '90-es törvény megvonta a kezelői jogokat azoktól a társadalmi szervezetektől, amelyek 1990 előtt rendelkeztek ezekkel a "kiváltságokkal". A kezelői jogokat a Kincstári Vagyoni Igazgatóság elődjének a ZÁVKI-nak (a Pénzügyminisztérium Zárolt Állami Vagyont Kezelő és Hasznosító Intézményének) adta, de ezzel párhuzamosan a szervezetek ugyanezen ingatlanokra '90 szeptember 18-tól ingyenes használati jogokat kaptak.
Ezután hét évig semmi, majd végül megszületett a fent említett második törvény. Ez már a tulajdonjogot adta oda azoknak a szervezeteknek, amelyek az előbbiekben leírt módon ingyenes használati jogokat kaptak. Persze csak abban az esetben, ha nem volt köztartozásuk, és ténylegesen használták az igényelt ingatlant. Azokra az ingatlanrészekre, amelyeket nem használtak vagy éppen bérbe adtak a tulajdonba adási rendelkezés nem vonatkozott: ezek maradtak állami tulajdonban, és megkapták a "visszamaradt ingatlanok" címkét. A cikk ezen kategóriáról szól: ezeket hogyan és milyen körülmények között osztotta el az arra hivatott bizottság.
Csak tiszta kezekkel
A törvények rendelkezései alapján ezekre a "visszamaradt ingatlanokra" azonban már szinte bármely társadalmi szervezet és alapítvány pályázhatott, függetlenül attól, hogy volt-e valamikor kapcsolata a pályázott ingatlanrésszel. Azért voltak kikötések. A pályázatra csak azok a társadalmi szervezetek, alapítványok jelentkezhettek, amelyeket törvényes úton bejegyeztek, törvényesen működtek, nem volt köztartozásuk, valamint vállalták, hogy egy esetleges "győzelem" esetén 15 évig nem idegenítik el a kapott ingatlanrészt. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság, amely a vagyonkezelői jogot gyakorolta az állami vagyon "pályázatra ítélt" részei felett 2000. június 16-án és június 19-én kihirdette a pályázatot két országos napilapban: a Magyar Nemzetben és a Népszavában.
Feláll az albizottság
A pályázat beadási határideje 2000 augusztus 19-én járt le (a dátumot érdemes megjegyezi: ezen időpont előtt megugrott a bejegyeztetések száma), és a KVI adatai szerint 4500 pályázattal 1500 társadalmi szervezet jelentkezett 1700 meghirdetett ingatlanelemre. Az Országgyűlés az pályázatok elbírálását (tulajdonképpen az ingatlanok elosztását) az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Bizottsága hatáskörébe utalta. A bizottság a parlament plenáris ülésének közvetlen jóváhagyása nélkül dönthetett.
- A KVI-nek nem volt feladata javaslatot tenni. Feldolgozta a pályázatokat és az adatokat a bizottság rendelkezésére bocsátotta. Ezek a kimutatások tartalmazták az ingatlanrészek részletes leírásait (tulajdonosi hányad, műszaki állapot, komfortfokozat, illetve a településen belüli elhelyezkedés), valamint a társadalmi szervezetek és alapítványok felsorolását is - magyarázta a részleteket Rull Nándor, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság Átmeneti Vagyonkezelői Osztályának vezetője.
A Bognár László MIÉP-es elnök vezérletével dolgozó parlamenti állandó bizottság annak rendje és módja szerint felállította az egy párt egy szavazat alapján működő ingatlanjuttatási albizottságát. Az albizottság 1999. december nyolcadikán állt fel: Halász János elnök (Fidesz), Zuschlag János (MSZP), Béki Gabriella (SZDSZ), Szászfalvi László (MDF), valamint első körben István József (FKGP) országgyűlési képviselő szereplésével. István József halála után a kisgazdák képviselője, Dögei Imre lett (2000. február 2.). (Dögeinek - képviselői életrajza szerint - 5-8 osztályos végzettsége van, és eleddig egyetlen indítványát a "Mit jelent az alföldi parasztembereknek a balatoni kikötők eladása?" címmel jegyzik.) A bizottság-albizottság közti munkamegosztás miatt az adatok és információk Halászékhoz futottak be, a bizottság az ő előterjesztéseikről szavazott. A KVI-nek a döntések után három hónap állt rendelkezésre a szerződések megkötésére.
Sok az eszkimó, kevés a fóka
Bizonyos ingatlanok - főként a fővárosban - iránt óriási volt a kereslet. Például Budapesten az Andrássy út. 124-ben visszamaradt ingatlanrészekre 370 pályázat érkezett, de 200-nál többen pályáztak a Rózsadomb tövében található Bimbó utca 7. szám alatt meghirdetett ingatlanrészekre is. Hasonló érdeklődés kísérte a Pesti Barnabás és a Szoboszlay utcában meghirdetett ingatlanrészek sorsát is.
Vidéken a szegedi Kossuth Lajos sgt. 29. (Szeged egyik legfrekventáltabb útvonala) vitte a prímet. Ezzel ellenétben persze voltak olyan városok, községek is, amelyekben a meghirdetett ingatlanrészekre kevesen jelentkeztek, így vélhetően a bizottságnak nem okozott gondot a nyertesek kiválasztása.
Csak a vidéki ingatlanokat osztották el
A Társadalmi Szervezetek Bizottsága [1] zárt ajtók mögött döntött 2000. december 13-án és 2001. február 7-én az albizottság javaslatairól. Az Index már decemberben érdeklődött az eredmények után, de sem a KVI, sem a bizottság nem járult hozzá az információk átadásához. (Úgy tudjuk, hogy a bizottság eredeti tervei szerint idén márciusban, a társadalmi szervezeteknek juttatott pénzek szétosztásáig már végezni akart a leosztással, de a menetrendet a pályázatok nagy száma miatt nem tudták tartani.)
A bizottság eddig a vidéki ingatlanrészek tulajdonjogát osztotta el. A budapesti ingatlanrészek, illetve a balatoni - többnyire - üdülők és üdülőtelkek szétosztása információink szerint június elején várható. A késés nem véletlen: ezek értéke többszöröse a vidékieknél, bár a KVI ezek kapcsán sem tudott pontos árakat megjelölni. Az eddigi két döntés értelmében a KVI-nek mintegy 500 tulajdonba adási szerződést kell kötnie 300 társadalmi szervezettel. A szerződéskötések javarésze már meg is történt.
Hova húznak?
"Itt mindenki tisztában van azzal, hogy melyik civil szervezet hova húz" - mondta egybehangzóan több egyesületi vezető. Korényi Attiláné a Független Női Szövetség országos alelnöke a "leosztással" kapcsolatban az Indexnek még azt is hozzátette: "a rendszerváltás előtti civil szervezetek vagy politikai szervezetek átmentették a vagyonukat, így az ő eredményességük most már nem lehet látványos". Sértettsége érthető: vélhetően az általa alelnökölt szövetség ingatlanhoz jutása fogja a legnagyobb port kavarni. Az Index azonban nyomára akadt olyan történeteknek is, amelyek hasonlóan érdekes mozzanatok civil és politikai közéletünknek.
Információink szerint június 5-én az albizottság azokat az ingatlanrészeket osztja el, amelyek tulajdonjogáról eddig nem tudtak megegyezni. A budapesti és balatoni ingatlanrészek szétosztásának konkrét időpontjáról egyelőre senki sem tudott felelősséggel nyilatkozni.
(A következő, csütörtökön megjelenő cikkben részletesen és teljes körűen ismertetjük a birtokunkban lévő dokumentumokat, illetve azokat a pontokat, ahol politikai összefüggéseket találtunk. - Index)
Furcsa összefüggések és a politikai lobbi erőteljes működése érhető tetten néhány társadalmi szervezet ingatlanrész-hozzájutásánál - derül ki abból a dokumentumcsomagból, amely a Társadalmi Szervezetek Bizottságának eddigi döntéseit tartalmazza. Az Index rögzített szempontok szerint górcső alá vett néhány, a pályázaton nyertes szervezetet. Kiderült: több ízben a kormánykoalíció, illetve hagyományosan a jobboldalhoz köthető csoportok kezébe jutott az ingatlanrészek egy csoportja. Kiemelkedik a Független Női Szövetség, több, gyanúsan gyorsan alakult polgári kör, egy fideszes országgyűlési képviselő magánalapítványa, valamint azok a szervezetek, amelyek áttételesen az MDF, a keresztény demokraták, valamint a Magyarok Világszövetségének érdekkörébe tartoznak.
Magyarországon hivatalosan 38130, a magyar Legfelsőbb Bíróság (LB), az alapítványok és társadalmi Szervezetek országos nyilvántartásában szereplő társadalmi szervezet működik. (A megyei bíróságok minden esetben elküldik az "újak" névsorát az LB-re). Tehát a cikkünk első részében (Osztogatás vagy fosztogatás [1]) körüljárt KVI-pályázatban meghirdetett ingatlanrészekre az országban található összes szervezet négy százaléka jelentkezett. Az Index a vidéki győztesek névsorát tartalmazó listát [2] ismerve azt szerette volna kideríteni, hogy a nyertes pályázóknak van-e politikai kötődése, illetve ha van, akkor ez hol érhető tetten. Információink szerint a parlamenti pártok ugyanis politikai alkut kötöttek: lévén ez az utolsó alkalom, hogy "a választások előtt juttassanak valamit a pártok közelébe ácsingózó csoportoknak".
Az albizottság véleménye
Halász János, az ingatlanjuttatási albizottság elnöke szerint a döntésben "nem voltak felülreprezentálva" a kormánykoalíció szellemiségéhez kötödő csoportok. "Ezek a szervezetek ugyanolyan mértékben részesültek, mint ahogy ez az irányzat a civil közéletünkben jelen van" - fogalmazott Halász. Az elnök hozzátette, hogy "az albizottság szakmai döntést hozott", és minden esetben megpróbált a pártérdekektől elhatárolódni: "személy szerint nem is vizsgáltam egyetlen szervezet esetében sem a pártokhoz való kötődést" - mondta az albizottság elnöke. Halász emlékeztetett arra, hogy a '97-es törvényben előírt módon, a pályázat nélkül odaadott ingatlanok értéke ("amelyek jórészt a rendszerváltás előtti szervezetek utódcsoportjaihoz vándoroltak") lényegesen meghaladták a most szétosztott ingatlanelemek értékét.
Zuschlag János, az albizottság MSZP-s képviselője az Indexnek kijelentette: "Ez az a helyzet, amelyben sohasem lehet jó döntést hozni. A Magyar Szocialista Párt szavazataival mindig a legjobb döntést próbálta támogatni, de azt tudomásul kell venni, hogy a bizottságban kormánytöbbség uralkodik". - Tehát a kormánypártok bármikor leszavazhatták az ellenzéket - vonta le a következtetést Zuschlag.
Munkamódszer
Főként azokat a társadalmi szervezeteket vizsgáltuk, amelyek egyrészt több városban kaptak ingatlanrészeket, másodrészt egy városban háromnál több ingatlanrészhez jutottak, harmadrészt pedig a "nyeremény" meglepően nagy volt. Nem vettük górcső alá azokat a társadalmi szervezeteket, alapítványokat, amelyek ugyan megfelelnek a három kitételnek, de nevükben jelzett funkciójuk tiszteletet parancsol. Így kimaradtak a nagycsaládosok egyesületei, a siketek és nagyothallók egyesületei, valamint a fogyatékosok szervezetei is. (Kétségtelen, hogy ők vannak többen.) Ebbe a körbe tartoznak a felsoroltakon kívül az adott város életéhez szorosan kötődő szervezetek, önképző körök, sportegyesületek is, amelyekről azt feltételeztük, hogy tevékenységük ellátásához szükségeltettek az ingatlanrészek. Hozzá kell tennünk, hogy nem ismerjük a pályázók teljes körét, így arról sem tudunk felelősséggel nyilatkozni, hogy kik közül választott a bizottság.
Hiányos adatok
Az LB adatlapjai csak a legszükségesebb információkat tartalmazzák. Több esetben hiányzott a képviselő neve, címe, a telefonszámról pedig egyik - általunk keresett - szervezet sem adott tájékoztatást a bíróságnak; a bejegyzések utáni változásokat pedig szinte egyáltalán nem közölték a társadalmi szervezetek. Továbbá egyik szervezet sem töltötte ki a pártorientációról érdeklődő rovatot , valamint a "vagyon felhasználásának módja" kérdés mellett is legtöbbször a "nincs adat" mondatba ütköztünk. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a cikkben megállapított összefüggések nem mutatnak szükségszerűen a korrupció, és a "piszkos politika" felé - csupán a felszínen láthatatlan rajzolatokat írtuk le.
Az élboly
"A szervezet elismeréseként" értékeli a Magyar Máltai Szeretszolgálat, hogy az Index számításai szerint magasan ők kapták a legtöbb meghirdetett ingatlanrészt. Tihanyi Gábor központi irodavezető elmondása szerint könyvértéken 80 millió forintnyi vagyonhoz jutottak, azt viszont nem tudja, hogy ezzel hol helyezkednek el a rangsorban. A listán szereplő 13 iroda, 30 raktár-tároló, 7 garázs, 3 műhely, 8 tanterem, 5 lakás, 2 üzlet-étterem, komfortos és komfort nélküli lakások, belterületek, épületrészek sorsa eddig még nem tisztázott. Tihanyi ezt azzal magyarázta, hogy "most folyik a programkialakítás", amely eldönti az ingatlanelemek sorsát. Az irodavezető kizárta annak a lehetőségét, hogy "politikai lobbimunkával" érték el sikerüket. A másik ismert karitatív szervezet szintén előkelő helyet szerzett az ingatlan-hozzájutási listán: a Magyar Vöröskereszt összesen 13 iroda, 12 garázs-tároló-raktár és két egyéb funkciójú ingatlanelemmel rendelkezik ezentúl.
"Relatív" a Független Női Szövetség sikere
A Független Női Szövetségnek, Korényi Attiláné országos alelnök, a Független Kisgazdapárt budapesti elnökének tájékoztatása szerint 15 ezer tagja van. Főként karitatív programokat szerveznek a rászorulók részére. Korényi jelezte, hogy minden megyében van elnökségük, és jól működnek az alapszervezetek is. A szövetség elnöke Torgyánné Cseh Mária, az FKGP országgyűlési képviselője.
- Miért baj az, hogy együtt emlegetnek bennünket a kisgazdapárttal? Mi segíteni szeretnénk a rászorulókon: ezért dolgozunk - válaszol az elnök a politikai szervezetnek tituláló aposztrofálásunkra. Korényi szerint abszolút "relatív", hogy sok ingatlanrészt kapott a szövetség.
- Sok? Mi a sok? Egyáltalán nem érzem, hogy kedvezményezettek lennénk. Ehhez az FKGP-nek semmi köze. Az lenne az ideális, ha minden alapszervezetünknek lenne egy saját irodája, ahol dolgozni tudnának a tagjaink. A szövetség 23 iroda, 2 terem, 6 garázs-tároló-raktár és 3 üzlet tulajdonosa lett. Az ingatlanrészek az ország legkülönbözőbb városaiban találhatóak Kecskemétől - Veszprémig. (Kecskemét, Kunszentmiklós, Kiskőrös, Bácsalmás, Pécs, Mohács, Siklós, Békéscsaba, Battonya, Csongrád, Székesfehérvár, Kapuvár, Berettyóújfalu, Jászberény, Érd, Barcs, Kapoly, Nyírbátor, Nyíregyháza, Vásárosnamény, Fehérgyarmat, Szentgotthárd, Zalaegerszeg, Veszprém)
Az FNSZ 24 városban kapott irodát. Ezek közül néhány párosul raktárral vagy éppen tárolóként megjelölt helyiséggel is. Szentgotthárdon pedig két üzletet is kapott a szövetség 18-18 négyzetméteren, valamint Zalaegerszegen is hozzájutottak egy hasonló funkciójú, 42 négyzetméteres helyiséghez. Korényi hozzátette: az ingatlanrészek zöme felújításra szorul, amelyet egyértelműen a Független Női Szövetségnek kell elvégeznie. Az alelnök szerint a rendszerváltás előtti társadalmi szervezetek vagyonával nem foglalkozik senki, így azok békében pihenhetnek az utódpártok közelében. Információink szerint a szövetségnek - az előbb felsorolt ingatlanrészek mellett - még több ingatlanelem járt volna, de István József halála után csökkent a kisgazda befolyás az ingatlanjuttatási albizottságban.
A magánalapítvány
- Ne értsen félre, de egyáltalán nem érdekel, hogy megkapom vagy nem kapom meg az ingatlant - fogalmazott Molnár Oszkár fideszes országgyűlési képviselő. A Molnár és felesége által létrehozott Patrióta Edelényi Régiófejlesztési Alapítványt az LB iratai szerint magánalapítványként jegyezték be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon. A "közhasznú" jogállású alapítványt, egy hétre a pályázat kiírása után iktatták be (2000. június 27-én).
Az irodából, tárolókból, garázsból álló komplett épület minden helyiségét megnyerte az alapítvány. Amire pályáztak, azt megkapták. A képviselő elmondása szerint azonban a bizottság döntése, és a KVI-vel megkötendő tényleges szerződéskötés közben "az ingatlant átírták egy harmadik személyre". A képviselő ezért még eddig nem írta alá a szerződést. Molnár Oszkár hangsúlyozta: "nem éltem vissza a képviselői poszttal - a térségért szeretnék tenni valamit, önerőmből, hogy minél több befektetőt csábítsunk Edelénybe". Ezért alaptalannak nevezett minden politikai befolyással kapcsolatos elképzelést.
Egy újabb képviselő
A Keresztény Társadalmi és Kulturális Közéletért Alapítvány Kecskeméten egy tárgyalóhoz, egy raktárhoz és négy irodához jutott. A LB adatlapja szerint az alapítvány képviselője Dr. Szentkirályi László. A papíron nincs feltüntetve, viszont más iratokból kiderült: a kuratóriumi elnök azonban Ivanics István [3], aki 1992-től tölti be tisztségét. Ivanics '94-től KDNP, 1997-től azonban már - országgyűlési képviselőként mindkét esetben - a Fidesz képviselőcsoportjában politizál.
Az alapítvány egyébként ugyanazon címre van bejegyezve, mint a helyi keresztény demokraták székhelye, de ez nem jelent semmit, mert "a kezdeti alapítás óta rendesen szétszóródtunk" - fogalmaz Szentkirályi. A képviselő nem tudta megmondani, hogy mire használják majd az irodákat, "hiszen "javarészt Ivanics intézi az ügyeket".
Rapcsák és a sakkcentrum
A birtokunkban lévő lista szerint Hódmezővásárhelyen hét szervezet kapott ingatlanrészt. Többek között a mindenhol eséllyel pályázó, és többnyire nyertes Máltai Szeretetszolgálat, a Kalyi Jag Roma Művészeti Egyesület, valamint Rapcsák András polgármester koalíciójának legnagyobb ellenfele a Polgári Szövetség az Egyesült Vásárhelyért szervezet is hozzájutott két irodához, valamint egy üzlethez.
Azonban a Rapcsák kuratóriumi elnöksége alatt működő Radnai József Alapítvány a Sakkozás Jövőjéért szervezet sem maradt ingatlanrész nélkül: egy irodát, egy nagytermet és egy raktárt kapott a kínálatból. Lázár János, Rapcsák politikai főtanácsadójának véleménye szerint a legkevésbé sem félnek attól, hogy ez valakinek szemet szúr, még annak ellenére sem, hogy '99 október elsejéig a polgármester tagja volt a Társadalmi Szervezetek Bizottságának.
- Városi szinten biztos, hogy nem okoznak botrányt az új ingatlanok, hiszen Vásárhelynek komoly NB II-es sakkcsapata van (Rapcsák az ötödik táblán játszik), amely rengeteg embernek szívügye - fogalmazott Lázár. A főtanácsadó elmondása szerint a kapott ingatlanrészekből "sakkcentrumot" fognak kialakítani, és - mivel ez abszolút társadalmi tevékenység - a politikai háttérjátszmákat ki lehet zárni.
Titkos telefonszámok
Az élbolyba tartozik a Human Bridge Service Alapítvány is, amely 11 irodát nyert, és Mátraszentimrén nekik ítéltek egy 2528 négyzetméteres belterületet, valamint Budakeszin egy sörözőt is. Az LB iratai szerint az alapítványt 1996-ban alapították, és a képviselőt Miklósvölgyi Péternek hívják. Az alapítvány, illetve a képviselő telefonszáma titkosított. Bonyolítja a helyzetet, hogy mind az alapítványnak, mind Miklósvölgyinek debreceni címe van, az alapítványt azonban a Pest Megyei Bíróságon jegyezték be. Információink szerint az alapítvány pártolója Halász János, az ingatlanjuttatási albizottság elnöke, aki Debrecen körzetének egyik országgyűlési képviselője is egyben (Hajdú-Bihar megyei 2. választókerület). Halász erre reagálva kijelentette: "Ez annyiban igaz, hogy én minden debreceni egyesületet pártolok - hiszen őket is képviselem -, de kizárólag a törvényes határokon belül".
Romareprezentáció
Az egyesületek, alapítványok közül szinte egyedüli romaszervezetként a Kalyi Jag Roma Művészeti Egyesület kapott ingatlant (a másik a Magyar Független Cigányfórum, amely Salgótarjánban nyert egy irodát és egy raktárat). Összesen 12 irodát, 7 termet, 2 műhelyt és 14 garázs-tároló-raktárat jegyez az egyesület az ország tizenhárom városában. Az egyesület elnökét Varga Gusztávot nem tudtuk elérni.
Az egyesületet 1991-ben jegyezték be - a Soros Alapítványtól 1999-ben 2 millió forintot kaptak a roma fiatalok oktatásának támogatásáért. Az Index úgy tudja: az albizottság a romaszervezetek kellő számú reprezentációja miatt hagyta "túlnyeri az egyesületet". Ebben Béki Gabriella, az ingatlanjuttatási albizottság szabad demokrata képviselője segítkezett leginkább - kapott tájékoztatást az Index.
Szövetségek, mozgalmak
Országosan négy szervezet: a Rákóczi Szövetség, Magyar Cserkészszövetség, az Asszonyok a Nemzeti Egységéért Mozgalom és a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége is több irodát kapott.
A Rákóczi Szövetség 9 irodával, 3 teremmel és 5 tárolóval lett gazdagabb. Az egyesületet '89-ben alapították, elnöke Halzl József gépészmérnök. A Magyar Cserkészszövetség azonban sokkal kevesebb ingatlanrészt kapott, mint amire számított. A szövetség elnöke, Gyulay Endre a napokban adta be lemondását. A szeged-csanád megyéspüspök tájékoztatása szerint a szövetségnek tizenháromezer tagja van, "ezek közül néhány a parlamentben", de a püspök "nem tud arról, hogy lobbiztak volna a szövetség érdekeiért".
Az eredményen kétségtelenül meglátszik, hiszen a cserkészeknél még az Asszonyok a Nemzeti Egységért Mozgalom is többet nyert egy irodával. Az alapítóelnök, Szarka Istvánné egyébként a Kereszténydemokrata Néppárt jelöltjeként indult az 1998-as általános országgyűlési választásokon. A Pest megye 9- es számú választókerületéből azonban nem jutott be a parlamentbe. Hét irodát nyert viszont a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége. Az elnök az a Fónay Jenő, aki 1998-as országgyűlési választáson az MDF színeiben egyéni jelöltként indult, illetve az országos lista 23. helyén is szerepelt.
Világi ifjak
A Magyar Diákok Kultúrájáért Egyesület és a Magyar Fiatalok Társasági Klubja Kulturális Egyesület (MFTKKE) szintén tarolt az egyesületek között az ország több városában. Az előbbi jóval fiatalabb, eredményességében mégis ráver a '96-ban alapított MFTKKE-re. Hét településen ugyanis öt irodát, tizenhárom raktárat, valamint egy kétszobás, komfort nélküli lakást nyertek. És a kínálat talán legszebb darabját egy Szombathelyen lévő 272 négyzetméteres éttermet. Az adatok imponálóak, bár az intézmény működéséről, állagáról nem tudtunk információt szerezni. Az egyesült székhelye egyébként Debrecenben van bejegyezve (ott egyébként semmit sem nyert az egyesület); képviselő azonban nincs feltüntetve.
Annál inkább a Magyar Fiatalok Társasági Klubja Kulturális Egyesületnél, ahol az a Kelemen Kartal áll a megjelölt helyen, aki '96-'98-ig az Ifjúsági Demokrata Fórum (a Magyar Demokrata Fórum ifjúsági szervezete) ügyvezető elnöke volt, '99-től pedig a Magyar Ifjak Világfórumának Anyaországi régiójának elnöke. Az egyesület - érthető okokból - tagja a Magyarok Világszövetségének; annak ifjúsági tagozata. A MFTKKE "csupán" hat irodát, egy termet, valamint klubot és eddig ismeretlen kategóriaként egy "bajai söntést" is kapott. Kelemen Kartal egyébként Dr. Kelemen András MDF-es országgyűlési képviselő fia.
Rovásírás
Kunszentmiklóson a FNSZ egyszem irodája mellett a Kiskunsági Ifjúsági és Kulturális Egyesület (KIKE) nyert irodákat, számszerint hatot, amelyben egy létszámfelmérő rendezvényen a főtitkár, Malinák Árpád szerint 20 tagot tudnának felsorakoztatni. A főtitkár - aki egyébként független önkormányzati képviselő Kunszentmiklóson - elmondása szerint az egyesület tagjai nem politizálnak egyesületként, bár tagjai a Magyarok Világszövetségének, valamint a Magyar Demokrata Fórum ifjúsági szervezetével, az Ifjúsági Demokrata Fórummal is szorosabb barátságot ápolnak - talált utalást erre az Index az egyesület honlapján. Az LB iratai szerint az egyesület képviselője egyébként az a Bődi Szabolcs, akit '98-ban a város MDF-es alpolgármesterévé választottak. Az egyesületnek egyébként saját újságja van Rovásírás néven, és ebből - mindenki láthatja - feketén-fehéren kiderül a politizálás ténye.
A Viharsarok
Békéscsabán és Békésen négy olyan szervezet diadalmaskodott a pályázaton, amelyeket 1999 után jegyeztek be. Ezek közül a Kőrösvidéki Polgári Kör viszi a prímet, amely az anyavárosban nyert irodán kívül Gyulán és Mezőkovácsházán is jutott ingatlanrészhez. Ezenkívül Békéscsabán még egy raktárat és egy műhelyt is begyűjtött az egyesület. "De én ezt nem hiszem" - mondta Fehér Ibolya, az egyesület elnöke, aki a félmondattal arra célzott, hogy hivatalosan még nem értesítették.
Fehér Ibolya annyit hozzátett, hogy "az irodák inkább viszik majd a pénzt, és a hozzájutásukban felesleges politikát keresni". Ennek ellenére Fehér Ibolya tavaly még a Fidelitas regionális csoportjának sajtófőnöke volt (Nem lehetett tag, mert már elmúlt 35 éves). Ez akkor válik fontos mozzanattá, ha tudjuk, hogy a Fidelitas regionális csoportjának elnöke, a Tessedik Sámuel Ifjúsági Egyesület elnöke, Erdős Norbert. Erdős egyben tagja a Fidesz Békés megyei választmányának is. A Tessedik Sámuel Egyesület, amely tavaly januárban alakult, szintén kapott egy irodát, egy raktárt és egy termet.
Leképezik a lakóközösséget
- Mivel hivatalos értesítést még nem kaptam, nem vagyok hajlandó a pályázattal kapcsolatos kérdésekre válaszolni - nyitotta a beszélgetést Erdős. A Tessedik egyesület elnöke egyébként kifejtette, hogy a "tízegynéhány" taggal működő szervezet "lehet, hogy visszaadja a kapott ingatlanrészeket", mert "még nem vagyunk elég nagyok." A Fidesz Békés megyei választmányának tagja nem tartja furcsának, hogy Békéscsabán az utóbbi két évben négy egyesület is alakult kulturális "működési főcsoporttal". Véleménye szerint az egyesületek "ezzel a lakóközösséget képezik le, ebben pedig nincs semmi elítélendő".
A Polgárok Békéscsabáért Egyesület (PBE) szintén Fidesz-közeli egyesületnek vélhető ugyanúgy, mint a Tessedik Sámuel Ifjúsági Egyesület. A PBE elnöke Kiss Tibor, aki szintén a helybeli Fidesz alapszervezet tagja. Az egyesület nem egész egy éve alatt elérte, hogy mostantól 6 ingatlanelemmel legyenek gazdagabbak, köztük egy oktatóteremmel és egy gépkocsijavító-műhellyel is. A közeli Eleken majdnem egyidőben jegyezték be az Elán Kulturális Egyesületet. A pályázaton két irodát és egy "kamrát" kaptak, "működési főcsoportuk": kulturális.
Az MPEE
A Fidesz színeiben jutott be listán Békés önkormányzati testületébe, és lett ott többek között a pénzügyi ellenőrzési bizottságának tagja Csíbor Géza, aki a Veritas Kulturális Egyesület elnöke. Ezt az egyesületet az okiratok szerint 2000 szeptemberében jegyezték be, amely majd egy hónappal később történt, mint ahogy a pályázat beadási határideje lejárt. Ennek ellenére két irodával, egy műhellyel és egy nagyteremmel lettek gazdagabbak a Veritasban. Csíbor elmondása szerint a Békés Megyei Bíróság átalakítása miatt csúszott a bejegyzés, és "ezt jeleztük a KVI felé is". Az egyesületnek 12 tagja van, és Csíbor az Index fideszes kapcsolatait firtató kérdésére azt válaszolta: "egy dolog párttagnak lenni, és egy dolog a közért dolgozni".
Az egyesület rövid időn belül a Magyar Együttműködésért Egyesület [4] (MPEE) tagja lett, ugyanúgy, mint a fentebb már említett Kőrösvidéki Polgári Kör. Az MPEE 1996-ban alakult Mádl Ferenc, akkor még "csak" akadémikus, elnökletével. A "polgári Magyarországért" született szervezet elnökségében jelenleg helyet kap többek között Elek István, miniszterelnöki főtanácsadó, Debreczeni József publicista, Kövér László, Martonyi János, Nemeskürty István is. A szervezet szervezi a miniszterelnök hagyományos vigadóbéli beszámolóját. Lentebb az MPEE néhány tagszervezetéről írunk.
Fiatalok és szellemi műhelyek
A pályázaton nyert 128 négyzetméteres nagyteremben, a játékszobában és az irodában más egyesületek programjainak is szívesen helyt adna a Fiatalok Jászberényért Egyesület. A 46 tagot számláló csoport fél évvel a ingatlanokat megcélzó pályázat beadási határideje előtt jegyezték be a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróságon. Szabó Balázs, nemrégiben leköszönt elnök elmondása szerint "új lehetőségeket akarnak teremteni a jászberényi fiataloknak a szórakozás és a művelődés terén". Szabó elmondta, hogy az elmúlt év "az adminisztrációs teendők éve volt".
A leköszönt elnök háromszor tér ki a kérdés elől: Fidelitas-tagok alapították-e az egyesületet? A végén elismeri, hogy "voltak Fidelitas-tagok az egyesület alapítói között", köztük maga Szabó is, a bíróságon még most is bejegyzett képviselő. Szabó Balázs a beszélgetés elején "abszolút politikamentesnek" írja le a szervezetet, és az alapítás körülményeit tisztázó interjúrészlet után is elutasítja a politikai színezet lehetőségét.
Az MPEE tagja a Polgári Egyesület Vásárosnaményért szervezet is. Elnöke Czomba Sándor fideszes vásárosnaményi városatya, aki a polgármester-választást később megnyerő Jüttner Csaba mögött a harmadik helyen végzett az első székért kiírt viadalon. Az egyesületet '99 utolsó hónapjába jegyezték be, és szintén a kultúra területén ügyködik. Czomba egyébként a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés oktatási, közművelődési és kisebbségi bizottságának külső tagja. Az MPEE tagjai közé tartozik a Jobb Makóért Egyesület, valamint a Hajdúnánási Szellemi Műhely is. Az előbbi a Makón meghirdetett két helyiség közül kettőt nyert: egy irodát és egy üzletet. Az utóbbi Hajdúnánáson volt egyetlen befutó: két tanterem, egy raktár és egy másfél szobás összkomfortos lakás szerepel a nyert ingatlanrészek között.
Dabasi integrálódók, kipcsakok
Dabason kizárólag a Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete nyert ingatlanrészeket. Az egyesületet 1994-ben jegyezték be a Pest Megyei Bíróságon, és az iratok szerint az alapítvány képviselője Kőszegi Zoltán. Kőszegi jelen pillanatban Dabas város polgármestere. A város első embere a Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesületének színeiben győzedelmeskedett. Kőszegi az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy a 300 tagot számláló egyesület egy "többször kirabolt" ingatlanhoz jutott. Szerinte nincs benne semmi különös, hogy a választásokon győztes polgármester mögötti szervezet nyert egyedül.
- Szerintem teljesen normális dolog, hogy egy nagy múlttal rendelkező egyesület kihasználja a lehetőségeket. Rengeteg feladatot felvállalunk, és most éltünk a lehetősséggel. Akkor, amikor az egész közélet pártosodik, különösen fontos szerepet játszanak a civil szervezetek - összegezte véleményét a polgármester.
A Kunszövetség "célja, hogy a magyarországi és a határokon túl élő kun, besenyő és tatár (gyűjtőnéven kipcsak) leszármazottakat összegyűjtse" - olvasható a szövetség internetes oldalon megjelenő jellemzésében. A tiszteletbeli elnök Csukás István, az ügyvivői teendőket pedig dr. Fazekas Sándor, Karcag fideszes polgármestere végzi. A szövetség Karcagon három, összesen 25 négyzetméteres irodahelyiséget kapott.
Jó-e a politikus barát?
Osztroha Bertalan, 1994-ben még a Független Kisgazdapárt megyei elnöke volt. Négy évre rá talán az elsők között veszett össze Torgyán Józseffel, és megalapította a Független Borsodi Kisgazda Egyesületet. Annak idején Osztroha arról vált híressé, hogy tagtoborzás címén 26 romát léptetett be a szervezetbe, hogy megnövekedve és erősnek látszva bejussanak a megyei közgyűlésbe. Ez persze nem sikerült, most viszont mint a Vidék- és Területfejlesztést Elősegítő Alapítvány elnöke módfelett közönyösen biztosította az Indexet arról, hogy a politikának semmi köze nincs ahhoz, hogy Putnokon négy irodát nyert az alapítvány.
- Sőt, a Torgyánnal való szakítás csak hátrányosan érintett - foglalta össze, a nem csak az erre az ügyre érvényes tapasztalatait a sokat megélt gazdálkodóvá visszaavanzsált politikus.
* * *
Vidéki társadalmi szervezetek között szétosztott állami vagyon: A teljes dokumentum megyékre bontva [5]
