Bennem is felmerült a napelemes légkondi ötlete, és látom, hogy itt drágának tartják a kiépítését, de egy olyan változat nem lenne rossz, ami mondjuk egy hordozható doboz, és egy helyiséget le tudna hűteni, aminek kiakasztom az ablakába.
Nem bizonytalanítottál el, mert momentán egy panelház 5. emeletén lakunk, így aztán még nem vagyok igazán elszánt :-)))
De a megjegyzéseid nem hülyeségek... Mindjárt gondoltam, hogy van az ötletben pár bug :-)
Egyébként a vízkeringetésnél azért lehet jobb a direkt befúvás, mert ott a hőátadási tényező is játszik, magyarul, egy radiátorral nehezebb lehűteni egy szobát, mint ha egyenesen a hideg levegőt fújjuk be (szerintem).
A páratartalommal meg az van, hogy amint felmelegszik, csökken a relatív páratartalma.
A többi pontodat majd még átolvasom, csak most rohanok.
az elv tök jó, csak ritka nagy meglepetés érne, ha nálunk ez így működne... ti. hogy ha én szerelnék a caládi házam tetejére napelemeket, meglepődnék, ha bárki megmozdulna azért, hogy onnan az energiát bevezesse a nagy közösbe, meg még mérje is... márpedig ezt kalákában nem hiszem, hogy meg lehetne oldani
A "közös" az a szolgáltató, akitől egyébként az áramot kapod. Úgy tudom - javítsatok ki ha rosszul - hogy ha te rendelkezel alternatív áramforrással és éppen nincs szükséged a termelt áramra, akkor azt betáplálod a rendszerbe, amit mér az óra. Pontosan nem tudom mi ennek a technikai menete, de létezik. Ez főleg napkollektorokra igaz, előfordulhat pl. nem vagy otthon, hogy termeli az áramot a kollektorod de nem tudod akkor felhasználni és vagy/tárolni ezért jó ez a rendszer. Ez más országokban is így működik.
Ez azért is fontos, mert tegyük fel, hogy nem termelsz annyi áramot, amennyi kell a légkondícionáló berendezéshez, de amikor nem használod, (nem vagy otthon) akkor a kollektorod ugyanúgy termeli az áramot és ez a megtermelt energia amit "benyomsz" a közösbe megteremti az alapot a fennmaradó feléhez, a végén ugyanúgy nullszaldós vagy. Hosszú távon szerintem megtérül a napkollektor ára én is gondolkodom ezen (csak egyelőre nekem is sok, biztos lesz az még olcsóbb is!!!)
Ami a fancoilt illeti, a neten is beleolvastam, azt írják, hogy ez inkább új építésű házaknál alkalmazható módszer, mert különben bontást igényel.
Kétségkívűl általában igaz. Nagyban függ, az épület jellegétől. Ha csak a padlástér alatt lévő lakrészt akarod hűteni, simán felrakhatsz egy fancoilt a padlásra.
Gondoskodni kell, a készülék levegő ellátásáról, amihez lehet friss levegőt is adni, de nem érdemes túl sokat, mert nyáron az túl meleg. Érdemes egy közös helységből (folyosó, lépcsőház, stb.) szívni a levegőt. a szobákba, pedig a mennyezetbe vágott résen befujni a kezelt levegőt. Érdemes a hőveszteség miatt, ezeket is szigetelt hőszigetelt légtechnikai csövekkel szállítani. A hűtéshez szükséges vizet pedig csak egy szigetelt csővel kell felvinni a készüléknek egy másik csővel, pedig evezetni.
De a legfontosabb: HŐSZIGETELÉS, HŐSZIGETELÉS, HŐSZIGETELÉS!!!!
ez az én rögeszmémhez vezet :) amikor ilyen megoldásokról hallok amire jó már a ház megépítésekor gondolni, az jut az eszembe, hogy egyszerűen emberi tartózkodásra alkalmas házakat kellene építeni... nálam nincs semmilyen berendezés, és a tetőtérben is élhető a ház (parapet 120 cm) - a légkondi néhány lombhullató fa a téglaház körül, meg redőnyök...
Ez valóban jó megoldás, de a hőszigetelés nélkűl, mit sem ér.
Egy jól méretezett split készülék, meg nyitott ablaknál is kellemes hőérzetet tud adni, ha hideg levegő útjában vagy. Egyhavi villanyszámla, sosem lesz annyi, mint a hőszigetelés költsége. A legtöbb ember, pedig csak ezt látja... :-(
A Nap energiájának hasznosítása a mai technikai tudás mellett nem elegendő kifizetődő módon nagy energia igényü fogyasztók kiszolgálására.
De!
Jó hőszigeteléssel, akár feleslegessé is válhat a légkondi, amennyiben azt csak a levegő hűtésére használnád. Amennyiben mégis tovább akarod hűteni a lakteredet, a nyári hőségben az un. fancoil berendezéseket ajánlom, kútvízzel táplálva.
Ha jó a hőszigetelése a házadnak és az ablakok is sötétítve vannak (kívűlről!!! pl redőny) 12-17°C -os kút vizzel, egy 24-26°C -os szobát, 21-22°C -ra is lehet hűteni, néhány 100W-os szivattyú segítségével. Persze ehhez folyamatosan kell járatni. Az elhasznált vízzel, akár a kertet is locsólhatod. Ennek a szivattyunak az energia ellátása, már inkább megoldható napenergiával. Az elterjedt compresszoros hűtést KW-okban lehet mérni. Megfelelő szigetelés esetén, 50-70W/m3 a szükséges teljesítmény egy laktér hűtésére. A különbség az ablakok méretétől és tájolásától függ. Lehet számolni, hogy mekkora teljesítményt szertnél kiszolgálni a napelemekkel.
Arra azért felhívnám a figyelmet, hogy az emberi szervezet, 6-10°C -os hőkülönbségnél többett nem szeret elviselni. Vagyis ha kint 35°C van, Te csinálsz otthon 20°C -ot, az nagyon kellemes. De mikor haza jön a gyerek az iskolából, add rá azt a kabátot, amit akkor adnál rá, mikor a 20°C-os szobábol megy ki a 5°C-os utcára. Különben a legnagyobb kánikulábn fog megfázni.
Ebben van pálya. Összenyomod a meleg levegőt, és lesz forró levegőd. Leviszed a föld alá, ott szépen lehűl arra a 12-13 fokra, amit "pince hőmérsékletnek" nevezünk. Ezt felhozod, hagyod újra kitágulni, amitől még jobban lehűl. Ez a hőszivattyús hűtés-fűtés elve. (Télen fordítva csinálják.) Hátránya, hogy a hűtő-fűtő csővezeték komoly földmunkát igényel, mert mélyre kell ásni a csőkígyót, és elég hosszú cső is kell, hogy egy egész házat elláthass. Ezzel együtt megéri, csinálják is.
Egy légkondi teljesítménye 2-3-4 kW, egy napelemé 5-70 W. Direkt rákerestem, hogy mennyibe fáj egy napelemes rendszer. Egy nagynak tekinthető, 4*70 W-os csomag (akkuval, inveterrel, vezérléssel) 815 ezer forint. Ennyiért inkább a konnektorba dugom be a légkondit.
Az apszorciós hütőszekrény ugy müködik,hogy egy fütőszállal hevitik a gázt. Vannak tábori hütők amik propánbutángázzal müködnek mégpedig a gáz hevitése hüt. Akko mért nem lehet a nap 40-60 fokos hőjét ezzel a megoldással hasznosittani???
Én általában nagyon jó ötletnek tartom. A mi szerelőnk állította, hogy kb. egy hajszárítóhoz lehet hasonlítani egy légkondi fogyasztását, de mintha folyamatosan menne az a hajszárító. Szerintem ennek sokszorosát lehetne napenergiából nyerni.
Úgy működik a dolog, ha van kollektorod és nem kell éppen energia, azt betáplálod a nagy közösbe, majd ha neked kell, akkor a betáplált mennyiség értékében nem kell fizetned. Tehát nyáron adsz a rendszernek, megveszik tőled, télen visszakapod. zseniális nem? :)
elméletben biztosan - bár elméletben a hőerőmű égésgázait is
nem akerok szőrszálhasogatni, csak láttam vhol egy térképet amin be voltak jelölve a mélytengeri szemétlerakók - na, hát az egész elképesztő! (majd megpróbálom előkeresni, már olyannak is megígértem - aki kérte :) )
és kísérttiesen emlékeztet a foszformentes mosóporra a dolog (a foszfor nagyon káros a környezetre, de könnyű kivonni a szennyvízből és újrahasznosítani - bár ennek ellenére nem feltétlenül tették meg - a foszfor helyettesítésére használt adalék "nem annyira" káros, de nagyon macerás kivonni ezért nem is nagyon szokták - de simán bevettük csont nélkül, hogy ez jó nekünk... - nem vagyok szakértő, én is csak hallottam egy szakértőtől)
Nyilván a legkörnyezetkímélőbb az, ha nincs légkondi egyáltalán. De egy 15 évi használat után szemétté vált napelem is jobb szerintem, mintha 15 évig működik a légkondi egy hőerőműben megtermelt villanyárammal. A szilárd halmazállapotú szemetet még csak-csak el lehet suvasztani valahova. Jobban mint egy hőerőmű égésgázait.
csak úgy tudom a napelemek újrahasznosítása, illetve a kiszolgált napelemek "kezelése" egyenlőre nem megoldott - ezért nem biztos, hogy megszolgálja az árát, mivel növeli a szeméthegyet ami szintén energiapocséklás és nyilván azt is kifizetjük valahogy...
Pár éve utánanéztem, hiszen adja magát az ötlet. Minél jobban tűz a nap, annál jobban hűt a gép.
Kb. másfél milliós beruházás lett volna a házunkra.
Ennyit nekem nem ért meg.
Ausztriában jelentős állami támogatást kap, aki napelemet létesít a házán (nem "pályázat", amit elvisz a legügyesebb politikus-unokaöccs egyszerű alanyi jogon járó állami támogatás, amit igényelsz és küldik a pénzt). Itt ilyen nincs.
3as fokozatú hőségriadó, 40 °C, stb, tűz a nap ezerrel. De ha nincs is ilyen kánikula, akkor is igencsak süt a nap nyáron. Miért nem elterjedt a napenergiával működő légkondi? Régebben olvasgattam a neten, különféle ötletek a téli fűtést oldják meg nyáron begyűjtött és elraktározott energiával. Nem lehetne a hűtést inkább - azonnal, nyáron? Hatalmas napelem felület kell hozzá? Mert ha nem, akkor buszok tetejére is mehetne? Vagy ennyire drága a napelem, h. nem éri meg?
(Nem akartam az épitkezési fórumban nyitni, ez inkább áltláno, elméleti jelleg.)
