Gyurcsánynak erős ellentábora van saját pártján belül is, különösen a parlamenti házelnök, Szili Katalin és szövetségesei részéről, akik bármilyen lehetőséget megragadnának, hogy eltávolítsák - állítják az Oxford Analytica elemzői, akik megjegyzik, sokak szerint Szili egy régi stílusú szocialista, így lehetséges, hogy ő még kevésbé lenne hajlandó valódi reformokra, mint Gyurcsány. Hozzáteszik azonban azt is: Szilit nagyon intelligensként tartják számon, és lehetséges, hogy egy befeketítési kampány áldozata.
Miért oly fontos, hogy éppen melyik "reformkommunista" marja el az "ortodox" kommunistát?
Ezt a játékot a hatvanas évek óta egyfolytában eljátszák egymással. Aztán az összes reformerről kideríti a következő reformcsapat, hogy pardon, tévedés, azok is ortodoxok voltak.
Érteni kellene valamit az ország vezetéséhez és a társadalomhoz. Ilyen reformemberűk pedig párttörvényszerűen nem kerülhet be a pártba.
hát, azért ne becsüljük túl Szili képességeit. az mszp-t szerintem utoljára Horn Gyula irányította. Gyula nagy zsonglőr volt: az 1995-ös bokros-csomag után a népszerűtlenség minden sarát sikerült Bokros Lajosra kenni és 98-at majdnem megnyerték.
Vegyük észre, hogy Szilit rendre a Gyurcsányisták butázzák, annál az egyszerű oknál fogva, hogy Gyurcsány lehetséges utódja, ha az elkúrót seggberúgják.
Aggódva figyeljük, hogy vajon az mszp képes-e a megtisztulásra és szakítva a Gyurcsány-tettestárs politikával végre valóban baloldali kormányzást valósítson meg Gyurcsány leváltásával.
a frakció és párttagok is emlékeznek a MP körüli utódlás időszakára is; sem Szili, sem Szekeres nem tud úgy kavarni, mert a megéljhetésiek is tudják, jelenleg senki nem tudja azt elárni, amit GYF; pedig ajánlkozott már Bokros is, más egyebek is
egyébként valószínű, hogy nem szekeres lesz fletó utóda, bár ő saját magának kaparja a gesztenyét (amikor fúrja fletót), de fletónak igazából mindegy, hogy ki csapja el.
ez legfeljebb egy vélemény. fletó ideges támadása szekeres ellen inkább azt jelzi, hogy komolyan fél Imrénk megerősödésétől. ok nélkül nem menne bele ilyen csörtébe az egyébként is feszült hangulatú frakcióval.
sosem felejtik el, amikor azt képzelte magáról, ő lehet a minálnok; elég volt nekik egy életre; azóta tkp. csak előnyére változott, de, biztosan tudja, hogy nem választják meg soha; inkább az utcáról behívnak egy hajléktalant, de, sok mással együtt, őt sem!
amíg fletó erős, kimiskárolja szekerest, ha nagyon fickándozik. épp azért, mert szekeres nem az a jellem, aki egy fenyítés után örökre meghunyászkodik, sőt.
a kongresszusról kiszivárgott részletek pont arról szólnak, hogy imrénk érzi fletó gyengülését. az mszp-ben szekeres egy viszonylag erős ember, fletó ennek ellenére szemből nekiment: ez olyan előremenekülésnek tűnik, vagyis nyílt szembenállásra kényszeríti szekerest, mielőtt az túlságosan megerősödne. ma még, ha szavazni kellene, fletó messze több voksot kapna, mint szekeres. ha mondjuk szeptemberig vár a konfliktus felszínre hozásával, a párton belüli hangulat romlása és szekeres fúrómunkája nyomán ez már messze nem biztos.
pártelnökként fletó még kicsinálhatja szekerest, egyelőre.
olvass még egy kicsit; a Hírkeresőn fenn voltak acikkek, mit mondott szekeres, mit mondott a frakció; azért hidd el, Szekeres eljátszotta minálnoki esélyeit, amikor Horn Gyula 1994. évi balesete után bejelentette, akkor mostan már ő lehet csak a minálnokjelölt; böcsületére legyen mondva, azóta csak normálisodott, honvédelmi miniszterként nem rossz, és, van annyi esze, hogy tudja a helyét, eszébe nem jut GYF-el szembemenni, mert tudja, az politikai halála lenne; mert programot adni csak GYF tud továbbra is, köhöghet akármennyi bolha
Gyurcsány Ferenc nekiment Szekeres Imre honvédelmi miniszternek, akit azzal vádolt meg, hogy az átszervezéseket kihasználva a HM-be akarja olvasztani a rendészeti minisztériumot. Szekeres válaszul közölte, mindig is ellenezte az egységes belbiztonsági tárca ötletét.
Az önálló Belügyminisztérium visszaállítását az MSZP elnökségében mindenki, a frakcióban pedig az elsöprő többség támogatta, de Gyurcsány Ferenc elvi okokból ellenzi a javaslatot.
olvass egy kicsit kedvenc lapodból, az mno-ból; GYF merte azt mondani, hogy talán a bankoknak túlzottan maguk felé hajlik a keze, a lakossággal, az ügyfelekkel szemben; a fidesz egyből nemzethalált vizionált, GYF nekiment a bankoknak! aztán ha felébredsz, ved ki a kezed a biliből
A bankszektor 2007 első negyedévében 120,958 milliárd forint adózott nyereségetért el, 20,5 százalékkal többet, mint a tavalyi év hasonló időszakában - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) honlapján közzétett adatokból.
A bankrendszer összesített mérlegfőösszege március végén 21.217,2 milliárd forintra rúgott, éves szinten 13,7 százalékkal, 2006 végéhez képest 1,8 százalékkal bővült.
megnyugszik abeteg, nem rohan orvoshoz, mert vizitdíjat köll fizetni, meg nem szed dilibogyókat, mert akkor egészen biztosan dilissé válik; vágd el az orbánccal összekötő köldökzsinórodat, és kitárul előtted a világ!
Feri, az elmúlt 18 év története nem arról szólt, hogy „utolérjük” Nyugat-Európát, akár a bérek, akár az életszínvonal, akár a szociális lehetőségek tekintetében. Semmilyen tény nem támaszt alá ilyen evolúciót. Miért ne lehetne szakítani ezzel a hamis jövőképpel, miért ne lehetne olyan gazdasági reformokat fontolgatni, tervezni, amelyek nemcsak a tőke, hanem az ember, a munkavállaló, a munkanélküli érdekeit is szem előtt tartják? Miért kellene tagadni, hogy a szociális ellátórendszerek átalakítása a legnyersebb osztály- és csoportérdekek összeütközése, harca és megnyilvánulása? Mindenki tudja, aki tudni akarja, hogy ha valamit megvásárolhatóvá tesznek, akkor az csak azok számára a szabadság és a lehetőség kiteljesedése, akiknek arra pénzük van. Ha az egészségügyet vagy az oktatást meg kell vásárolni, akkor a gazdagabbaknak teszünk engedményeket a szegényebbekkel szemben. A dolgozatban pozitív példaként szerepel Dánia és Finnország (mint hosszabb ideje mindenütt), ám ezekben az országokban fel sem merülhet, hogy az egészségügy „versengő biztosítók” martaléka legyen, vagy hogy adócsökkentéssel élénkítsék a gazdaságot. Pedig biztosan vannak ott is liberálisok...
Horn Gyula nem lépett fel mint teoretikus, de differenciáltabb képet alakított ki a kapitalizmusról, illetve annak modellváltozatairól. Nálad ez a probléma egyszer bukkan fel, egy odavetett félmondatban a - meglehetősen mulatságos „szociális kapitalizmus” említésével -, ami viszont köszönő viszonyban sincs a dolgozat többi részével.
Feri, nem lenne szabad feláldozni a reformdogmatizmus oltárán az MSZP szociális hitelességét! Ha az MSZP elveszíti szociális arculatát, ismét feltámad az évtizedek óta nem tapasztalt jobboldali-szélsőjobboldali populizmus, s jönnek az ismétlődő puccskísérletek, melyek elsöpörhetik újra a humanista szellemi-kulturális értékek között magát a plebejus köztársasági hagyományt is.
Lehet, sőt bizonyos, hogy a meghatározott reformok többsége elkerülhetetlen az adott feltételrendszerben, de akkor ki kell mondani a valóságot, hogy később világosabb perspektívákat nyithassunk a valóban demokratikus kibontakozás felé. Egyébként pedig miért ne lehetne a demokrácia olyan formáival kísérletezni, amelyek a társadalom és a hatalom dialógusára épülnek, s miért ne eshetne a dolgok intézésében a hangsúly a társadalmi részvételre, nem pedig a hatalom paternalista „adakozására” és a tőke kritikátlan kiszolgálására? Maholnap a parlamenti jobboldal és baloldal között már „csak” az lesz a különbség, hogy az egyik nacionalista-rasszista ideológiával menedzseli a rendszert, a másik egy globalista üdvtan segítségével. Honnan veszed, hogy, amint az a dolgozatodból ki-kiviláglik, a munka és a tőke ellentéte korunkban már nem releváns? Baj van ezzel a dolgozattal, és még sok minden mással.
Kedves Feri, levelemmel egy valódi szocialista kritika és politizálás lehetőségeit és esélyeit szeretném kiszélesíteni - a kibontakozó társadalmi párbeszéd reményében.
