Vegul is teljesen jogos hogy az politikai robotok vezeret kerik a gazdasagi robotokhoz a multik vezetoi!
Bajban a gazdaság Orbánhoz fordulnak a cégvezetők A jelenlegi kormányzatnak nincs jövőképe, működése kiszámíthatatlan, bizonytalan és hiteltelen 2007. június 14. 15:18
MNO Orbán Viktor az elmúlt napokban találkozott a tizenkét legnagyobb magyar tulajdonú cégcsoport, valamint a huszonöt Magyarországon működő legnagyobb multinacionális vállalat vezetőivel tették közzé a Fidesz elnökének hivatalos honlapja. A portál összefoglalója szerint a cégvezetőknek lesújtó véleményük van a a magyar gazdaságról.
A külön rendezett két találkozón a cégvezetők azt kérték Orbán Viktortól, a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjétől: segítsen abban, hogy minél előbb egy olyan fordulat történjen, amely stabillá teszi a magyar gazdaság működését, illetve helyreállítja a bizalmat és a hitelességet.
"Komoly munkát hatékonyan csak úgy tudok végezni, ha magamra zárom az ajtót és kikapcsolom az összes telefont. Az is idegesít, ha megmozdul valaki körülettem, nemhogy ha hozzám szólnak."
Most nekem is saját irodám van, és ha hiszed ha nem, én is ha valamit hatékonyan szeretnék dolgozni, egyből bezárom az ajtómat, és a telefont is kiirányítom a kollégákhoz.
De ha visszagondolok jópár évvel ezelőttre, akkor a multinál is teljesen tudtam koncentrálni akkor is, amikor még jópár más kollégával dolgoztam egy légtérben. Szóval szerintem az ember simán alkalmazkodik, ha úgy adódik:) (persze a jobb dolgokhoz sokkal könnyebben, és hamarabb:)))
Sajnos nekem az íróasztalom felülete a határidőnaplóm. Azt és olyan sorrendben csinálom meg, ahogy ráhánytam.
Egy egyszerű, jószándékú takarítással tönkre lehet tenni a munkabeosztásom, ha pedig valaki a távollétemben tartana egy taggyűlést és elrendelné nálunk a clean desk policy-t, bizony kilépnék.
Már azt is utálom, ha valaki bejön a szobámba, miközben dolgozom. Egyébként az egyik állandó megbízónknál, ahol sajnos elég sokat kell 'helyszínen' dolgoznom, egy ilyen nagy összenyitott munkahely van, én csak 'plénumnak' szoktam gúnyolni. Elemző munka végzésére teljesen alkalmatlan.
Komoly munkát hatékonyan csak úgy tudok végezni, ha magamra zárom az ajtót és kikapcsolom az összes telefont. Az is idegesít, ha megmozdul valaki körülettem, nemhogy ha hozzám szólnak.
Ami pedig a 'passziánszt' és egyebeket illeti: a szellemi munka az szellemi munka. Ha én mondjuk két órát dolgozom egy szerződésen, utána szívesen pihenek félórát, fórumozom meg egyebek :))) Qrvára nem szeretném, ha bárki meg merné kérdezni, éppen mit és miért csinálok. És ha úgy tartja kedvem, akkor éjjel tizenegykor lépek ki az irodából. Bent voltam 14 órát, ebből dolgoztam mondjuk nettó 11-12 órát, a többit lébecoltam. Nem tök mindegy, hogy mikor érek be és meddig vagyok bent és a két időpont között mit és hogyan szeretek csinálni, ha határidőre elkészül minden?
Nem bizony. A mostani helyem (hollandus) multi a javából, és határozottan pozitív élményeim vannak az első 3 évről. Eddig mindenütt veterán lettem ennyi ottléttel, itt még mindig újonc vagyok, ez már sokat elárul... :)
A legalja, amit eddig láttam, az egy koreai cég volt. Gyakorlatilag futva menekültem az interjú után.
A magyar magánszférában is vannak fura dolgok, ott leginkább az a fő baj, hogy gyakorlatilag minden 1-2 főnök személyén múlik, egy személycsere totálisan fel tud borítani mindent.
A közszféra meg továbbra is színtelen-szagtalan sárga büdös gáz. Nyugi az van, ez mondjuk biztos, de a teljesítmények finoman szólva megkérdőjelezhetőek, és innentől inkább felejt, mint fejlődik ott a dógozó. 4 évi közalkalmazottság azt mondatja velem, hogy nagyon nem jó az senkinek, ami ott megy...
Helyzetértékelésben nem sokat tévedett az a bizonyos csávó, csak hát közgazdaságilag nem nagyon tudott megoldást felmutatni. Vagy legalábbis nem vált be.
Régebben én is dolgoztam 3 évig olyan munkahelyen, ahol "clean desk policy" volt. Nem jelentett túl nagy problémát, legalább tényleg elpakoltunk nagyjából este az asztalról.
Amúgy meg egy idő után úgyis kialakult, hogy ki kb melyik részére szokott ülni az irodának, tehát kvázi informálisan kialakultak a helyek (persze volt, hogy hely hiányában esetleg más elfoglalta, de az esetek nagy %-ában az embernek volt majdnem fix helye). A gond csak akkor volt, amikor kevesebb hálózati csatlakozó (akkoriban még nem volt divat a wifi) volt, mint ahányan mi bent az irodában :))
Szerintem nem egy nagy tragédia ez a munkahely-típus, inkább úgy érzem ez most ismét egy jó kis konc amire a média ráugorhat, aztán rághatják meg köpködhetik...
Az én feleségem néhány éve az egyik big fucking könyvvizsgáló cégnél annyit keresett, amennyit én legálisan ebben a mocsadék adórendszerben a büdös életben nem fogok tudni nem csak az alkalmazottaimnak, hanem magamnak sem kitermelni. Egy közepes hónapban nincs annyi nyereségünk összesen, mint amennyi neki, egyetlen - igaz, jól képzett és magas beosztású - alkalmazottnak a teljes bérköltsége volt a gigacégnél.
Aztán persze otthagyta őket, mert családalapítás előtt szeretett volna egy kicsit stresszmentes környezetben dolgozni - elment egy állami céghez effektíve harmadannyiért, tök nyugis állásba, de ez egy másik kérdés.
De nem ő a fontos először a munkaadónak, hanem a munkája. Ez csak annyira önzés, mint ahogy ő magára gondol. Tudni kell a munkaadó fejével is gondolkozni!
Ugyanaz a beszállítója a Pannonnak, Vodának, Westelnek (nekem örökre az marad, és Sugár András marad az elnöke :-)))
Ugyanaz a néhány cég látja el az egész bizniszt termékekkel, szolgáltatásokkal. Hápé, ájbíembizniszszolúsönsz, kápéemgé, prájsz, örnszt, eszápé, májkroszoft, szodexhó, soroljam?
Két lehetőséged van:
- beállsz alkalmazottnak a "Csapatba", elfogadod a játékszabályokat, termeled a ki-tudja-hol-lévő tulajdonosoknak az országból kiáramló profitot, cserébe jól megfizetnek
- kisvállalkozóként, kisvállalkozó alkalmazottjaként jól érzed magad és lassan éhenhalsz
Tényleg egymás bizniszét csinálják, de nem adnak magas fizetéseket. Párom is mindig multinál dolgozott, jobban keres mint én, de azért a fizutól nem kell hanyat esni. Családomban vannak olyanok, akik papíron minimálbéresek, de többet keresnek tőlünk, pedig alacsonyabb szintű munkát végeznek ( ez most nem sértő kifejezés akart lenni )
Az előző melóhelyem révén volt szerencsém a budaőrsi Pannon-hodályban lehúzni kb. 1 évet, úgy 3 évvel ezelőtt. Jól láthatóan kinőtték akkorra a helyüket, mi pl. egy néhai szerverterembe lettünk bepaterálva, ami kb. 100 főt jelent egy gyakorlatilag ablaktalan, de jó nagy teremben. Fix asztalod volt, de előlhagyni már akkor se szabadott semmit (leginkább biztonsági okokból). Nem életem legjobbja, szó se róla, de nem volt rossz hely. A cégtől akkor léptem ki, amikor a pannonos projekt végeztével megkérdezték, hogy a T-csoportos vagy a vodás projectre mennék-e át. Azokból 1-1 hetet láttam csak, de nagyon bőven sok(k) volt.
Szóval azt akarom ezzel mondani, hogy Pannonék a maguk területén éppenhogy a humánusabbik fajta munkaadók. Képzeljétek a többit... :(((
Nem csak a call centeresek voltak letojva, hanem mindenki, az ember nem volt érték, csak egy darab alkatrész, amit szükség esetén ki lehet cserélni. Érdekes módon nem a call centerben volt a legnagyobb fluktuáció
Naná. Előhívóval. És a magánhívások mintegy 342 Ft-os havi költségét levonják a nettó 187.312 Ft fizetésből. Mert ez így cép, mert ez így cabájos.
Ott a kulcs, hogy ezek a cégek termelik az extraprofitot, luxusprofitot, ahogy tetszik, egymásnak folyatják át a nagy pénzeket (érdekes módon mindegyiknek ugyanabból a 4-5 cégből az egyik az ügyvédje/könyvvizsgálója/számítógép-beszállítója, mindegyik SAP-t vagy Oracle-t vagy használ éves szinten százmilliókért, fizetik egymásnak a soktízmilliós tanácsadói és tréning díjakat, százmilliós licencdíjakat, royalty-t), mesterségesen fenntartják saját maguknak ezt a globálrendszert, és egyelőre működik...
És ők a jó munkahely... de tényleg. Mert a mesterségesen gerjesztett, egymáson átfolyatott árbevételből MAGAS FIZETÉSEKET tudnak adni, és kész.
Azt megértem, hogy a fluktuáló munkaerőnek, mint pl. a callcenter nem igyekszenek különösebben kellemes környezetet teremteni, (bár nálunk ez sem igaz), de miért törekszenek arra szándékosan, hogy a dolgozó ne érezze jól magát a munkahelyén? Ezt valahogy nem tudom felfogni...
Ahol voltam, ott havonta/2 havonta helyt cseréltek a dolgozók. Rákérdeztem, hogy ennek mi az értelme ? A válasz az volt, hogy az emberek ne barátkozzanak, ne szokják meg egymást. A telefont is figyelik, külön kóddal kell telefonálni a magán jellegű hívásokat. Ezt kontrollálni is szokták, véletlenszerűen felhívnak egy számot, és abból megállapítják, hogy jogos volt-e a hívás.
a call center tipikusan olyan munka, amelyet egy ember másfél évnél tovább nem csinál. és ezzel a multik tisztában is vannak. mivel azon a területen eleve lehetetlen ottartani a munkaerőt, nem is próbálkoznak vele. más területeken viszont meglehetősen kellemes körülményeket is teremtenek akár, ha ez szükséges a megfelelő munkaerő megtartásához.
Kérlek fogalmazd meg, mi az a liberalizmus (szerinted). Ennek egy izmushoz van köze, úgy hívják kapitalizmus. Ennyi. Magukon a multi cégeken nem sok értelme van hőbörögni, amíg világ a világ mindig lesznek és mindig a profit lesz számukra az elsődleges, ami teljesen érthető. Ha Te egy multi cég vezetője lennél pontosan ugyanígy gondolkoznál.
Az országhoz meg aztán végképp semmi köze nincs ennek a történetnek.
A clean desket nem a Pannon találta/fogja feltalálni, és érthető is (más kérdés, hogy én se tartom be, csak a bizalmas infokat tüntetem el). De ezt a több ember, mint asztal gondolatot kutya legyek, ha követni tudom. Nem mondom, nekem se ártana, ha olykor a 8-10-12 órát sétálással tölteném, de nem szívelném, ha a szerencse illetve az döntené el, hogy ki ér be hatra azért, hogy 8-kor biztosan legyen helye.
Nem védem a multikat, csak annyit mondok, hogy az övék a világ, mert meg tudják adni a relatíve magas bért és a járulékokat is kifizetik utána. Az egyik ismerősöm egy kulturális alapítványt működtet, és alig tudja kiizzadni a részmunkaidős 'callcenteres' alkalmazottjának a törvényes minimálbér arányos részét és a járulékait. Viszont a nettó 4x ezer forintért kellemes, vidám munkakörnyezetet biztosít neki...
Másik sztori: egyik barátom (szintén ügyvédi irodája van) titkárnőt keresett, feladott hirdetést a jogiforum.hu-ra. Jelentkezik egy csajszi, a Westelnél asszisztens (titkárnő, csak így jobban hangzik). Miért jelentkezett a hirdetésre? - kérdezi az ismerősöm. Mert nettó 180 ezret keresek fél éve és szeretnék már továbblépni - így a válasz. Akkor lépjen tovább, a kijárat arrafelé van - válaszolta a barátom. :)))
Szóval, egyik oldalról ott az embertelenség, a fizetős kávéautomatától a blokkolóóráig, másik oldalon meg ott van az a fizetés, amit járulékokkal együtt egy kisvállalkozó egész egyszerűen jelen állapot szerint nem tud kitermelni.
sok ember van egy helyen, de sosem lehet unatkozni.
kialakulnak a baráti társaságok, s mivel nincs fix hely itt sem, nagyobb a kommunikáció a kollégák között, mint pl. egy minisztériumban, ahol mindenki az irodájában rejtőzködik.
Most mit mondjak. Egy pénzügyi multinál dolgoztam, az ügyfélszolisok és a call centeresek 120-140 e Ft bruttót kerestek/keresnek. Le kell dolgoznod azt az időt, amíg a bejárattól felérsz a helyedre, ami napi 5 perc plussz ( ezt kiszámolták ).
Bérlet ohne, prémiumot kapsz 2 részletbe, de azzal is szarágoskodnak. Ha évi 15 napnál többet vagy betegszabin, akkor csak a fele a zseton.
Jó sok embert ( 30-40 ) összeömlesztenek 1 helyre, gyakorlatilag 2-3 óra múlva agyilag totál szétesel, pláne ha nem messze tőled az adatrögzitők püffölik a klavit, ami olyan zajt csinál, mintha egy háborús fronton lennél, és roppognának a kalasnyikovok.
