orbán csak ingyé odaadott 12 állami gazdadágot strómanjainak, ezért most már a fél dunántúl ura; a gdp-felét csókosainak odaadta, vállalkozzanak, és mindent fizessenek a fidesz pénztárba; az iparkamara elnöke tudott villigni orbánc alatt, utána azonban seperc alatt tönkrement, azóta tépi a száját, pedig hogy tudott terpeszkedni Szegeden, a Kárász utca közepén! előtte is nulla volt, utána is nulla lett; de, jó stóman volt a fidesz kassza feltöltésében
Ezt mondta pontosan:"De, ugye, legalább önök emlékeznek arra, hogy mindaz, amit nagyszerűnek gondolunk, ami történelmileg felülmúlhatatlan 48-ban, az nem az utcán történt, az március 15-ének hajnalán már készen volt. Indult a programmal a hajó Pozsonyból Bécsbe. Amit forradalomnak gondolunk, az nem az utca forradalma volt, az a törvénykezés, a törvényhozás forradalma volt. Ma úgy mondanánk, hogy reform."
Szerintem úgy gondolja hogy nem az utcai eseményekkel hanem a törvénykezéssel indult el valójában a forradalom s az utcának valójában csak másodlagos szerepe van és az utcai események nélkül is megindultak volna a változások vagyis a reformok.. http://www.mszp.hu/index.php?gcPage=public/szervezetek/mutatAloldal&fnId=7084
És ennek vajon ki volt az oka? Nem Gyurcsány, amikor tavaly lebukott a hazudozásaival?"
Eszembe jut egy történetke, de aztán mennem kell, mert vannak egyéb teendőim.
Szóval élt egy kis faluban egy öreg és bölcs ember. Élt ott egy fiatal fiu is, aki egyszer be akarta bizonyítani, hogy az az öreg nem is olyan bölcs. Elhatározta, hogy fogy egy kismadarat. Akkor elrejti a tenyerében, elviszi a bölcshöz és megkérdezi tőle, hogy szerinte a madárka élő, vagy halott. Ha azt feleli az öreg, hogy él, akkor jól összenyomja a tenyerét és megmutatja a halott madárkát. Ha azt feleli, hogy halott, akkor kinyitja a tenyerét és hagyja elrepülni a madárkát. Ugy is tett, fogott egy kismaradarat, elrejtette a tenyerébe és ment az öreghez. - No, öreg, mi van a tenyeremben? - Egy kismadár. - Persze hogy az, de él, vagy halott? Mire az öreg csendesen csak ennyit válaszolt: - Édes fiam, a kismadár élete a te kezedben van.
Nem Orbán tapsolt el 1400 milliárdos privatizációs bevételt és nem Orbán növelte az államadósságot 6000 milliárddal (Ez négy év alatt 37 milliárd dolláros kár, a negyven évnyi kommunizmus összesen 30 milliárdot termelt ki.)
GYF kármentesítést végez, de, orbánc hadai meglévő értékekbwen tesznek kárt, hogy nagyobb legyen a hiány, amit az adófizetőknek köll megfizetnmi; igaz, az alcsúti talajmentinek ez nem fáj, mert nem tesz be semmit, csak kilopott kormányfőként, most meg csak kivesz, meg eltitkol, nem fizet luxusadót szálasi bunkere után; neki aztán semmi sem drága
Értem én, hogy mér mondta Fletó, azér mer csinál valamit amit szeretne ha reformnak neveznének, s ha már itt van az ünnep nosza használjuk fel céljainkra, a halottak úgyse fognak tiltakozni, levezetjük tehát, hogy 48 is csak egy reform volt és akkor a saját céljaink igazolva valának. (A biztosíték akkor verődött ki, amikor a 150 éve forradalomnak nevezett ünnepnek új keresztelőt tartott, ezt csak megérted? nem?)
Igen, és ezért a reformért robbant ki a szabadságharc. Szerinted miért mentek az utcára az emberek? Hogy neked minden évben ezen a napon munkaszünet lehessen...?
A miniszterelnök úgy fogalmazott, mivel ez az ünnep nem szokványos, ezért ő nem mond szokványos beszédet. Gyurcsány Ferenc a nap folyamán történteket felkavarónak és elgondolkodtatónak nevezte. Emlékeztetett arra, hogy amit az 1848-as forradalomnak hívunk, és ami történelmileg felülmúlhatatlan Magyarországon, az nem az utcán történt, mert március 15. hajnalán már készen volt, indult a hajó Pozsonyból Bécsbe. A forradalom a törvényhozás forradalma volt, ma úgy mondanánk: reform - hangsúlyozta, majd felidézte: március 17-én megalakult az új kormány és a pozsonyi reformországgyűlés programjából áprilisra új törvények születtek, többek között a polgári jogegyenlőség és a sajtószabadság.
Aha, jobbágyság eltörlése! Nem az utcán történt, Respublikát sem az utcán kiálltották ki. Március 15-én már kész volt a törvény és a hajó elindult Pozsonyból bécsbe...Habsburg ház trónfosztása sem az utcán történt!
( tényleg nem tudnak oskoláinkban szöveg értelmezést is megtanitani?)
A miniszterelnök úgy fogalmazott, mivel ez az ünnep nem szokványos, ezért ő nem mond szokványos beszédet. Gyurcsány Ferenc a nap folyamán történteket felkavarónak és elgondolkodtatónak nevezte. Emlékeztetett arra, hogy amit az 1848-as forradalomnak hívunk, és ami történelmileg felülmúlhatatlan Magyarországon, az nem az utcán történt, mert március 15. hajnalán már készen volt, indult a hajó Pozsonyból Bécsbe. A forradalom a törvényhozás forradalma volt, ma úgy mondanánk: reform - hangsúlyozta, majd felidézte: március 17-én megalakult az új kormány és a pozsonyi reformországgyűlés programjából áprilisra új törvények születtek, többek között a polgári jogegyenlőség és a sajtószabadság.
hogy ne legyen félreértés még egyszer: Én az iskolában azt tanultam, hogy vót az 1848-as forradalom és szabadságharc. Fletó ezt felülírja, mer szerinte márc 15 nem forradalom volt, hanem reform, hiszen a lényeg a pozsonyi országgyűléstől származik. (Na ez határozott elmebajra utal. Amikor már bármiből nekünk tetsző következtetést vonunk le az már elmebaj.)
Az 1847 novemberében Pozsonyban összeült - később utolsónak bizonyult - rendi országgyűlésen a reformpárti erők által létrehozott Ellenzéki Kör és a „fontolva haladókat” tömörítő Konzervatív Párt lépett föl határozott programmal. Utóbbiak jelentős mértékben bírták a bécsi udvari körök támogatását is. A téli hónapok során patthelyzet alakult ki, ebbe a helyzetbe hozott döntő fordulatot a február 22-ei, párizsi forradalom híre. Kossuth Lajos március 3-án elmondott beszéde fogalmazta meg programszerűen az ellenzék követeléseit: jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és felelős kormányt. A Habsburg-birodalom másik felének pedig alkotmányt követelt, amelynek fontos szerepe lett a március 13-án bekövetkező bécsi forradalom kitörésében. A végső lökést a reformok ügyében végül 1848. március 15-e jelentette, amikor a pesti radikális ifjúság vér nélkül érvényt szerzett az ún. 12 pontnak. Ezalatt Kossuth Pozsonyban tárgyalt a bécsi vezetőkkel, akik - hallva a Pest-Budán történtekről - kénytelenek voltak engedni.
