Sz*rok Orbánra és Gyurcsányra!Mondjon le ez a komány és egy SZKÉRTŐKBŐL álló,független pénzügyi tapasztlatokkal és tekintéllyel rendelkező csapat vigye fel az országunkat a szakadékból!!!ON
UI:Kellenek reformok,csak nem ilyen áron!!!Reális képet alkotva kell előre menni!Apropó!KÉP az volt,de az előző kormányok sem tettek semmit!
Hát még ellenségeink sószórása nemzeti sebeinkbe! Semmit nem számít hosszútávon, legfeljebb rövidtávon a felsebzett oroszlán és a buta stüszi vadász esete következik.
Lesz*rom: számomra továbbra is Nemzeti Ünnep, amely emléket állít egy nemzet szabadságharcának.
Számomra sokat jelent, mint nagyon sok határontúli magyar számára, de a helyi politikusokra nem vagyok vevő. Szórakoztassák egymást és a jó... családtagjaikat.
Mert ez egy Nemzeti Ünnep, és nem még egy ok a nyavajás politizálásra.
Nem érted te ezt Zicherman fiam.
Az 1960-as évek elején stílusváltás következett be. Kádár János új jelszava: „Aki nincs ellenünk, az velünk van". Ez tükrözõdik az ünnepi beszédek tartalmában, hangnemében is. 1969-ben újabb manipulációval igyekeztek csökkenteni az 1848. március 15-ei forradalom szerepét: megszületik a Forradalmi Ifjúsági Napok, a három tavasz (1848. március 15., 1919. március 21. és 1945. április 4.) egymásra épülõ ünneplésének gondolata. Az ünnepi szónokok beszédeikben a „hétköznapok forradalmiságát" hangsúlyozzák.
Az újabb Petõfi-évforduló évében, 1973-ban Kállai Gyula így beszélt: „A nép szeretetét, a helytállást most másként, legfõképp munkával, tanulással kell igazolnunk. Bizonyára akadnak, akik ezt nem érzik elég vonzónak, nagyszerûnek és felemelõnek. Pedig a béke, az építés munkája - ha tetszik: romantikája - méltó leginkább az emberhez. Hatni, alkotni, gyarapítani - ez a mi legfõbb és legszentebb kötelességünk!" (NÉPSZABADSÁG, 1973. MÁRCIUS 16.)
A fiatalságot azonban egyre kevésbé elégítik ki a „kincstári" ünnepélyek. Másképp, a saját módján, a saját értékei szerint akar ünnepelni, s ezt a „forradalmi romantikát" a hatalom megengedhetetlennek tartja. Elõször 1973-ban ütlegelik a rendõrök a Petõfi- szobor környékén békésen gyülekezõ fiatalokat.
Az 1980-as években az ifjúság márciusi akciói a Petõfi- és a Bem-szobornál, a Batthyány-örökmécsesnél egyre gyakoribbak.
Az MSZMP Politikai Bizottsága 1987. december 15-ei határozata március 15-ét ismét nemzeti ünneppé nyilvánítja.
A frissen alakuló demokratikus szervezetek hívó szavára 1989-ban óriási tömeg vonult az utcára, hogy hitet tegyen a 48-as forradalom eszméi, a függetlenség és demokrácia mellett. Új erõk jelentkeztek: „Sortûz nem dördült, vér nem folyt Pest utcáin. Egy pöccintés elég volt: felemelte szavát a nemzet, csak meglendültek az öklök s a korhadt rend kártyavárként omlott össze. Akiknek érdekük lett volna védeni a belülrõl szétrohadt társadalmi rendszert, azok is hallgattak. Korcs társadalomnak korcsok a vezetõi, a hivatalnokai, lakájai. A hatalom urai reszketni méltóztattak, s ahogy tudták, mentették irhájukat. Az ostobák szipákoltak, a gazemberek összeharácsolt vagyonkájukat menekítették, az okosabbja tudta: törvénytelen, népellenes, hazug uralmuk véget ért. Legjobban még akkor járnak, ha báránybõrbe bújnak és felajánlják szolgálataikat az új rendnek." (SZIGETHY GÁBOR, FIDESZ HÍREK, 1989 MÁRCIUS)
Én valószínűleg éppen túrán leszek, de ha a városba maradok: a házamra kitűzöm a magyar trikolórt, felteszem a kokárdát, lehet, hogy csatangolok a városban és beugrok egy-két jóbarátomhoz, akiket évek óta nem láttam, majd megnézek este pár filmet jó hideg sör mellett. Mert ez egy Nemzeti Ünnep, és nem még egy ok a nyavajás politizálásra.
Az eddigieket összegezve a következők lesznek Március 15. +határozó elemei: tüntetők, ünneplők, zászlók, skandálás, pina, rendőrök. Már tényleg csak a sörsátor hiányzik :D
Ez most kicsit másról szól. Az emberek többségénél betelt a pohár és sokan biztosan zúzni is fognak(ha már ennyire készültek rá....). 17 elqrt évet meg nem old meg egy gengszterváltás....
Ma csak titokzatos KREÁTOROK által ránk fröccsöntött mű nyilasok vannak.
Valamikor 2004 tavaszán létrejött egy 27 fős újfasiszta, neonáci csoport Magyarországon egy Bácsfi Diána nevű filozófia szakos egyetemista vezetésével. A szervezetet jogilag nem ismerték el Magyarországon. Ezen szervezet bejelentette, hogy 2004 október 15-én, a magyarországi nácik, az ún. nyilasok, hatalomátvételének napján egykori vezérüknek, Szálasi Ferencnek, a pártháza elé vonulnak. Kiderült, hogy Bácsfi Diána apja a nemzetbiztonsági szolgálat tisztje, majd a belügyminisztérium munkatársa volt. Felmerült a gyanú, hogy egy baloldali politikai titkosszolgálati akcióról van szó. Ráadásul az is kiderült, hogy Bácsfi Diána korábban kommunistaként kezdte. Ez pedig egy ismert séma: a második világháború után sok magyar náci, nyilas beállt a kommunista titkosszolgálatba, vagyis a politikai szélsőségek egymásra találnak: most éppen kommunistából lett neonáci. A meghirdetett tüntetés ügye csak nyár végén pattant ki, s ekkor kezét tördelte hónapokon át a magyar rendőrség és bíróság, mondván, hogy a gyülekezési tilalmat nem lehet megtagadni. A politikai baloldal nyilatkozatokat adott ki, az egész magyar parlament elhatárolta magát, és óriási tömegdemonstrációt szerveztek, ezrek és ezrek részvételével. Eközben Bácsfi Diánát, különböző vádakkal, őrizetbe vették, tüntetésüket pedig az utolsó pillanatban azzal tiltották be, hogy másnak adták ki a gyülekezési engedélyt azon a helyen, ahol tüntetni akartak. Így aztán volt óriási baloldali tüntetés, kopasz-neonácik pedig sehol. Emellett pedig baloldali részről arról beszéltek, ha a jobboldal nem határolja el magát ezen 27 kopasztól, akkor fasiszták, antiszemiták, a szélsőjobboldalra kacsingatók. Elhatárolták magukat. A tragédia az, hogy akkor kiáltanak farkast, amikor nincs, és ez etikailag hiteltelenné teszi az emberek előtt az egész kérdéskört, vagyis lejáratják a mártírok ügyét.
Természetesen nem azonosak. A nyilas zászlóról leszedtem a nyilaskeresztet, mivel tiltott önkényuralmi jelkép(de ha rajta hagytam volna, te se írtál volna-legalábbis remélem- ilyen zöldségeket, mert úgy már lehetetlen összetéveszteni őket). Az pedig rád nézve sajnálatos, hogy neked a kettő ugyanazt jelenti. Jobb lenne, ha az ilyen nívótlan hsz-ok írogatása helyett inkább utánanéznél a dolognak, ha már nekünk nem hiszel.
Bocs az offért, de itt is szó esik róla egy-két hsz-ben. Ez pedig az Árpád-sávos zászló. Sokan (valószínűleg szándékosan) összemossák az egyik történelmi jelképünket a nyilasok által használttal. Tisztázzuk hát, hogy melyik a "szélsőjobbos". Az első képen van a történelmi zászló, 4 piros, és 4 fehér csíkkal. A másodikat lehet utálni, valamint a nyilasokat, hogy egy, az eredeti zászlóra megtévesztően hasonlító jelképet választottak. Ezen 5 piros, 4 fehér csík van, gyengébb képességűeknek ajánlott, hogy aszerint különböztessék meg őket, hogy az igazi Árpád-sávos zászlón az alsó csík FEHÉR. Végül beteszek egy képet a címerről is, biztonság kedvéért, hiszen ez is tartalmaz Árpád-sávokat. Az ősi szimbólumnak számító Árpád-sávos zászlót pedig ugyanúgy tisztelni kell, mint a piros-fehér-zöldet. A turulmadár pedig sohasem volt "birodalmi sas", bármennyire is szeretnék egyesek ezt belemagyarázni. Lehet fröcsögni, de ezek tények, amikkel csak hazug emberek vitatkoznak.
A mi történelmünk ilyen. 1848 március 15.-höz, a világon nincs még egy hasonlóan gyönyörűséges eseménysorozat.
Szeged városának akkori két tanácsosa vezetésével zeneszóval kezdték a toborzást. Reggel indultak el, s déltájban a városházához visszatérve nemcsak a zászlóalj létszáma: 1000 ember volt teljes, de azon fölül még 300-an csaptak fel. Ez volt a harmadik zászlóalj, melynek parancsnoka Damjanich János lett. Mikor a Város zászlójukat fölszentelte, énekelték először az újoncok először a régi verbunkos nótára:
Magyarország édes hazám, Néked szült és nevelt anyám. Négy esztendő nem a világ, Éljen a magyar szabadság, Éljen a haza!
mert négy évre szólt a szolgálati idő. Ugyancsak Szegeden verbuválták a 33. zászlóaljat is, mikor az országgyűlés a 200 000 újunc toborzását elrendelte, de akkor már a következő verset alkalmazták:
Kossuth Lajos azt izente, Hogy kevés a regimentje, Ha még egyszer azt izeni, Mindnyájunknak el kell menni, Éljen a haza!
Így keletkezett a dal, melyet később Kossuth-nótának kereszteltek el."
Mit kíván a magyartalan nemzet? Legyen álbéke, rabság, fogcsikorgató egyetértés!
1. Kívánjuk a sajtó- és gyülekezési szabadság eltörlését, a cenzúra visszaállítását.
2. Még felelőtlenebb magyar kormányt Budapesten.
3. Évenkénti hódoló országgyűlést Bukarestben.
4. Törvény előtti egyenlőtlenséget polgári és vallási tekintetben, a magyarok és keresztények rovására.
5. A nemzeti őrsereg betiltását örök időkre.
6. A szegények közös teherviselését.
7. Úrbéri viszonyok megszilárdítása. (Az úr a nemzetközi nagytőke, a bér az, ami kötélre sem elég.)
8. Hamis esküvések széke, képviselet médiaegyenlőtlenség alapján.
9. Nemzetietlen Bank.
10. A katonaság esküdjék meg a trianoni diktátumra, magyar katonáinkat és fiatalságunkat vigyék külföldre, az idegeneket hozzák be.
11. A politikai státusfoglyok létszáma szabadon emelkedjék, míg fel nem öleli a nemzeti ellenállás valamennyi résztvevőjét.
12. Hivatalos cáfolat arról, hogy Erdély valaha is Magyarország része volt. Egyenlőtlenség, meghunyászkodás, testvéreink megtagadása!
Záradék: Ha némelyik követelésünk már megvalósult volna, helyette több karhatalmi erőszakot, több iskola-, kórház- és postabezárást, több vasút- és munkahely-megszüntetést, végül, de nem utolsósorban drágább társadalombiztosítást és általános bérleszállítást kívánunk, illesse örök hála és dicsőség a tőkésbolsevik rendszert!
Azt várjuk, hogy valami nagy dolog történjen. Valami nagyon nagy dolog.
Eeegen, valami nagyon nagy dolog fog történni: az, hogy nem történik semmi. Annak, aki tényleg valami nagyon nagy dologra várt, ez valóban nagyon angy dolog, bár ő nyilván nem így gondolta.
A cikkíró téves kiindulási alapból téves következtetések sorozatával téves eredményre jut. Most persze csak az ő okfejtése áll szemben az én sommás véleményemmel. Semmi vész, péntekre kiderül, kinek volt, kinek lesz igaza.
Abban gyakorlatilag mindenki egyetért, hogy március 15-én valaminek történnie kell...
Így van, 9 998 000 ember egyetért bban, hogy békés, nyugodt, méltóságteljes ünnepnek kell lennie.
...és abban is, hogy ennek a kormánynak nagyon fürgén távoznia kell...
Mindenben nem lehet igazad. Ebben legfeljebb a FIDESZ által behülyített - na meg az anélkül is félnótás - fanatikusok értenek egyet, az pedig messze nem mindenki.
Hogy ne kelljen csak úgy a szép szememért elhinned, bátorkodnék a közvéleménykutatási eremdényekre támaszkodni, amelyek szerint minden megszorítás és a megszorításnak nevezett reformoktól való félelem ellenére még most is többen tartják alkalmasnak a kormányfői posztra Gyurcsányt, mint Orbánt.
