Felmerül mostanában sok helyen, hogy a jelenlegi vezető garnitúra, élén gyurcsánnyal, nem mások, mint sikeres üzletemberek, akik sikeres üzletvezetési szokásaikat és elveiket szeretnék bevezetni a politikai életben is. Igaz-e ez?
Szerintem nem, mert ezek az emberek inkább tekinthetők tolvajnak és csalónak, mint tisztes üzletembernek. Csalók, tolvajok, akik valójában nem tettek hozzá semmit az általuk lenyúlt állami vagyonhoz (a mi vagyonunkhoz!). Pl. gyurcsány semmit nem tett hozzá a MOTIM működéséhez, a Motim már gyurcsány lenyúlása előtt is jól működött, még állami tulajdonban. Gyurcsány nem tett mást, mint lenyúlta a jól működő Hungalus vállalatokat, ebben legjobb a Motim volt. A Motim-nak már előtte is jó termékskálája, jó piacai voltak és jó vezetőgárdája. Ezekhez semmi üzleti értéket nem tett hozzá gyurcsány, csak a mi pénzünket teszi zsebre most profitként. Gyurcsány ellopta a közvagyont, ennyit tett. (Hozzá kell tenni, hogy mindez a volt Hungalu-s vezető Kovács Pál, ÁPV-s vezérigazgatósága idején történt - most éppen a Magyar Postát teszi tönkre ez az elvtárs)
Gyurcsánynak vissza kell szolgáltatnia a kilencvenes évek elején lenyúlt balatonőszödi volt kormányüdülőt. A lehető legerkölcstelenebb privatizációs technikával szerezte meg azt a vízparti nyaralót. A lényeg: Gyurcsány ezt az értékes vízparti ingatlant ingyen, vagyis a jó erkölcsbe - "Nagyon is!" - beleütközve szerezte meg. Haladéktalanul bűnügyi zár alá kellene venni ama balatonszemesi villát is, amelyet az őszödivel közel egy időben sikerült megszereznie az úgynevezett "apportálós privatizációs technikával". korrupció gyanújával övezett, egy sikerrel végrehajtott vesztegetési mód, ahol a megvesztegetett hivatalos személy az Állami Vagyonügynökség nevében eljáró cég alkalmazottja volt. A szemesi villa apportálása az Aldóba gyaníthatóan színlelt szerződéssel történt, de bátran állíthatjuk: nem kizárt, hogy a korrupciós hátteret hivatott elfedni.
Vissza kellene adnia a Hungalu Rt. -től áron alul megszerzett cégeket is.
A Balassagyarmati Fémipari Kft. értékesítése nevetségesen alacsony árfolyamon valósult meg.
Az egyik legnagyobb magyar alumíniumipari vállalatot, a Magyaróvári Timföld és Műkorund Kft.-t (Motim) ugyancsak 1995-ben "értékesítették". A Motim Kft. új tulajdonosát, a Gyurcsány által szervezett konzorciumot egyfordulós nyílt pályázaton sikerült kiválasztania a Szabó Pál vezette Hungalu igazgatóságának. Csak az összeférhetetlenségre kényes, működő piacgazdaságokban okozna elsöprő botrányt, hogy a magánosítást lebonyolító Hungalu vezérigazgatója, Szabó Pál később egy időre beült az általa privatizált cég felügyelőbizottságába (polgári demokráciákban ilyenkor fel szokott merülni a korrupció gyanúja). Az összeférhetetlenségre kényes, működő demokráciákban bajosan lehetne miniszterelnök abból, aki a cége felügyelőbizottságába ültet egy állami alkalmazottat, akitől korábban olcsó áron vett timföldgyárat.
Vissza kell adnia Gyurcsánynak a timföldgyárat is.
A Motim az értékesítés előtt 200 millió forint évi nyereséget ért el.
Csalás történt. Ennek alapján a szerződés aligha állja ki a törvényesség próbáját, vagyis semmissé kell nyilvánítani.
A lopás, csalás leginkább BTk.-ba illő kategóriák, tehát szvsz józan ember nem dobálódzik effélékkel. Kivéve, ha van bizonyítéka, akkor viszont feljelenti az elkövető(ke)t.
Én tehát inkább úgy fogalmaznék, hogy Kóka és Gyurcsány olyan üzletemberek, akik a korai privatizáció zavaros vízében remekül elhorgászgattak, de aztán részint kicsit tisztult is a világ, részint pedig kiderült, milyen kisfiúk ők a pénzecskéjükkel a globális üzlet világában. Mivel mindketten hatalomvágyók, de a kemény agymunka már büdös is nekik, meg nem is igazán megy, gyorsan váltottak a politikára. Ott nagyfiúk lehetnek annyi pénzzel is, amennyivel a nemzetközi üzleti világban labdába se rúghatnak. És főképp nem kell tartaniuk a külföldi konkurenciától. Mert külöldi termékeket gond nélkül megveszünk, de külföldi miniszterelnökt aligha választanánk, ugye.
Gyurcsány egész "üzleti" életpályája a csalások és tolvajlások sorozata. Az állami vagyon egyes elemeinek erkölcstelen és törvénytelen lenyúlásától (Motim, Könnyűfémmű, üdülő stb.), a kisstílű Nomentana ügyig, mind kivétel nélkül csalás és tolvajlás.
Csoda, ha az ország élére kerülve ugyanezt folytatják?
Felmerül mostanában sok helyen, hogy a jelenlegi vezető garnitúra, élén gyurcsánnyal, nem mások, mint sikeres üzletemberek, akik sikeres üzletvezetési szokásaikat és elveiket szeretnék bevezetni a politikai életben is. Igaz-e ez?
Szerintem nem, mert ezek az emberek inkább tekinthetők tolvajnak és csalónak, mint tisztes üzletembernek. Csalók, tolvajok, akik valójában nem tettek hozzá semmit az általuk lenyúlt állami vagyonhoz (a mi vagyonunkhoz!). Pl. gyurcsány semmit nem tett hozzá a MOTIM működéséhez, a Motim már gyurcsány lenyúlása előtt is jól működött, még állami tulajdonban. Gyurcsány nem tett mást, mint lenyúlta a jól működő Hungalus vállalatokat, ebben legjobb a Motim volt. A Motim-nak már előtte is jó termékskálája, jó piacai voltak és jó vezetőgárdája. Ezekhez semmi üzleti értéket nem tett hozzá gyurcsány, csak a mi pénzünket teszi zsebre most profitként. Gyurcsány ellopta a közvagyont, ennyit tett. (Hozzá kell tenni, hogy mindez a volt Hungalu-s vezető Kovács Pál, ÁPV-s vezérigazgatósága idején történt - most éppen a Magyar Postát teszi tönkre ez az elvtárs)
Mi a véleményetek
