Keresés

baloldal – A baloldal-jobboldal fogalompár a francia forradalom idejé­ből származik, amikor a nemzetgyűlésben a forradalom hívei ültek a bal, a monarchia hívei pedig a jobb oldalon. A baloldalt általában az egyen­lőség és a haladás eszméjébe vetett hit, a változtatásra való készség és a társadalmi viszonyokba való beavatkozás igénye jellemzi. A baloldal az erkölcsi és polgári szabadság elkötelezettje, az ész és a tudomány fel­sőbbségét hirdeti a hit és a hagyomány felett. Fontos számára az állam gazdasági szerepvállalásának fenntartása, növelése. Demokratikus rendszerekben a baloldal programja hagyományosan a jóléti államra épít,


jobboldal – A baloldal-jobboldal fogalompár a francia forradalom ide­jéből származik, amikor a nemzetgyűlésben a forradalom hívei ültek a bal, a monarchia hívei pedig a jobb oldalon. A jobboldalt általában a fennálló politikai, társadalmi, erkölcsi rendhez való ragaszkodás és csak a lassú, szerves változások támogatása jellemzi. A hagyomány és a tekintély tiszteletéből indul ki, szemléletét a történeti vagy vallási alapon nyugvó társadalomfelfogás jellemzi. Sokszor hivatkozik nem racionális vélekedésekre

0 bal0ldal

Maga a megnevezés a Francia Forradalomra vezethető vissza, ugyanis a liberálisok az elnöktől balra foglaltak helyet.

Az ipari forradalom kiszélesedésével a baloldali politika elsősorban a munkások életkörülményeivel és jogaival kezdett el foglalkozni, illetőleg általánosságban véve az összes szegényebb társadalmi réteg problémáinak megoldását tűzte ki céljául. Ahogy a szabadságjogok elterjedtek, a baloldal "békés" része (tehát a liberálisok, szocialisták és szociáldemokraták) a bőrszíntől és származástól független egyenjogúságra helyezte a hangsúlyt. Napjainkban a baloldal támogatja a szabad piacot.


Maga a megnevezés a Francia Forradalomra vezethető vissza, ugyanis a konzervatívok (vagyis akkoriban a nemesség) az elnöktől jobbra foglaltak helyet.

A liberális polgárság, amely a francia forradalom idején baloldalinak számított, mivel a fennálló, konzervatív-royalista rendszerrel szemben foglalt állást, később, az újkori munkásmozgalommal szemben meghatározva magát, már ugyanilyen joggal jobboldalinak volt tekinthető.

A 20. század során a jobboldal leginkább a gazdaságpolitika terén állt szemben a baloldallal (a kapitalizmus és a kommunizmus szembenállása). Napjainkban a jobboldalt a tradíciók megőrzésével, a hasznosnak vélt újítások beengedésével asszociálhatjuk. Fontos a szerepe a nemzeti politika (de nem feltétlenül a nacionalista politika) terén.