Ez a topik azoknak a modellezőknek szól akik elsősorban modellvasuti járművek építésével vagy átépítésével foglalkoznak. Hogyan, miből, milyen megoldással, hogy áll most stb..
Ez a rácsozat nagyon jól mutat, annak ellenére, hogy matrica!
...Közben eszembe jut, ha már példákat hoztunk, hogy a Bz -ken az MTB is tamponozással imitálja a rácsozatokat, de az nem lett túl élethű. Én majd szeretném is kiváltani vmi egyszerű megoldással.
Az alulról a harmadik képen látható, a közelebbi szélső nagyablak felett a tetőn elhelyezett "doboz szerűség".
Tudtommal ez egy külső hőmérséklet érzékelő, aminek a szellőzőlevegő temperálásában volt szerepe.
(A 'pápaszemes kocsikon is volt ilyen egy darabig, ott a tető egyik végén egy kis "rúdon" volt elhelyezve, ezért ezt magamban csak "nyelespulzátornak" hívtam.)
Bevallom, kissé idegenkedve olvastam ezt a matrica-rács megoldást, de aztán eszembe jutott, hogy kb. 2018 táján a Tillig is felhagyott az Y-B70 -es kocsijain az ablaksor alatti légbeszívó rács domborműves (azaz az öntvény részét képező) kivitelezéssel, és azóta matricával pótolja...
Az ablakkeret a nagyablakokon a gyári, csak le van festve. A kis ablakokon festett a szürke, meg a fekete rész is.
Annak idején a kispostánál próbáltam ki, mit mutat a matrica rács. Aztán azóta már vagy 4 járművön oldottam meg így a problémát. És még párnál tervezem.
Teljesen jó címre küldted, működik a címem, csak mivel nem tudom a levelező programmal letölteni az üzeneteket, nem nézem naponta. De most, hogy szóltál, megnéztem, és válaszoltam is.
Az az altenbergi programom jelenleg szünetel, mert nem tudom, hogy a kocsi végén levő dupla tolóajtót hogyan szabványosították: meghagyták az ajtó tengelyvonalát, vagy a kocsi vége felé elmozdították. Ameddig ez kiderül, addig ezt a projektet félretettem, és vettem egy 2/3 o. változatot, amit majd megcsinálok. Valamikor később.
Igen, valóban volt a kezemben a félkész kasztni (utólag is köszönet az előzetes "kukkolási" lehetőségekért!), de konkrétan a szélvédőire már nem emlékeztem, noha tudom, hogy beszéltük a témát már korábban is, a BDh kasztnid átalakítása kapcsán.
Tényleg, esetleg tudnál feltenni ide egy olyan fényképet, ahol egymás mellett láthatóak előlről fényképezve ez a vezérlőkocsi, vmint a BDh -ból átalakított ex vezérlőd, továbbá, ha van a birtokodban még egy átalakítatlan vezérlő, akkor így egymás mellett a három? Kíváncsi lennék a különbségekre és a hasonlóságokra!
A valóságbeli 100-as vezérlők kapcsán még annyit, hogy a Székesfehérvárra állomásítottakon, sztem, már a hetvenes évek vége óta kellett legyen vonatbefolyásoló! Pályaszám szerint ilyen volt pl. a 113-as, 119-es, de rémlik még a 120, ill. 121-es is.
Így is, úgy is van variálva. Ha megnézel egy gyárit, azon egyértemű téglalap, ez meg közelebb áll a négyzethez. Lefelé növelve van, meg oldalirányban is változott, főleg azért mert el volt csúszva az orr a kocsin. A lámpán nem észrevehető, de az ablakokon, meg a szélén a szögletnél az volt. Amúgy meg volt a kezedben még festetlen korában ez a vezérlőkocsi... A vonatbefolyásoló berendezés pedig később került fel a 100-asokra, úgyhogy nem volt rajta ilyen a csillagos korszakban. A 149-esemről már letört ez az egység, azt már korhűen akarom megoldani. Ez egyenlőre így marad.
Másik topicban volt egy kérdésem a szélvédőkkel kapcsolatban. Itt úgy látom, vmit variáltál velük, de csak széltében, függőleges vonatkozásban maradt az eredeti. Jól látom?
Kezdődött azzal, hogy nemrég vettem egy Pw4ü-pr16-os poggyászt, ami az 1964-es PIKO katalógusban még (helyesen) porosz rendszerű forgóvázzal szerepel. Nem csak a gugli által fedobott modelleken látható ez, hanem van az eredeti kocsiról is kép:
A SCHICHT időközben valamiért meggondolta magát, és hattyúnyakas forgóvázzal hozta ki. Mivel barkácsolásból volt több porosz forgóvázam, így adott volt a lehetőség, hogy kicseréljem. Az első próba kudarccal járt, mert a forgóváz túl hosszú, beleakad a poggyásztér lépcsőjébe. Hirtelen felindulásomban meg akartam kurtítani a lépcsőt, de aztán elkezdtem nézegetni, hogy ekkora kárt nem biztos, hogy kell benne tenni, meg kéne nézni, ne elegendő-e valami kisebb metélés. Elég volt, éles sniccerrel elegendő volt a belső sarkok levágása:
Az elfordulás tökéletesen biztosított, a modell pedig élethűbbé vált:
A SCHICHT ugyanennek az ellenkezőjét is elkövette. A C4ü-pr13-as kocsinál pedig pont az ellenkezőjét csinálta: porosz forgóvázat tett a kocsi alá, hattyúnyakas helyett. Pedig a Drezdai Közlekedési Múzeum képei is arról tanúskodnak, hogy ekkor már vagy 2 éve ilyen forgóvázakkal szállították a személykocsikat:
A kocsimnál 2 probléma is fellépett: egyrészt az egyik oldali királycsap egy része le volt törve, másrészt a forgóváz nem fordult el kellő mértékben.
Az utóbbi hibához a forgóváz egy kis részénél metélni kellett, a pirossal jelölt rész akadályozta a lépcsőnél a kellő mértékű elfordulást:
Levágva a fölös rész, kipótolva a hiányzó rész:
A kocsi pedig már hasonlít az eredetihez:
Persze van még egy SCHICHT-féle huncutság: A főkeret bordái nem látszanak, vagy el vannak takarva, vagy a főkeret ér ki a kocsi síkjáig, de minden esetre kicsit másképp nézett ezen a részen is ki. Biztosan fogok majd egy ilyen kivitelt is csinálni, de azt még nem döntöttem el, hogy ezen a kocsin, vagy egy másikon. (Persze az is lehetséges, hogy egy másik gyártó készítette a kocsit annakidején úgy, ahogy a modell gyártó, ugyanakkor ilyen képet még nem láttam.)
Van még egy eltérés: királycsap a modellnél távolabb van, mint az eredetin (lásd a kerekek ablak alatti elhelyezésé!). De ezt jelenleg nem tervezem átalakítani.
